Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-19 / 65. szám
2 NÉPÚJSÁG 1063. március 19.. kedd A jég alatt as E&saki-sarkra Grecsko marsall nagy cikkében szerepelt egy szerény bejelentés: a szovjet haditengerészeti flotta fő erőssége a tengeralattjáró flotta, ezen belül pedig a n i ikleáris rakétafegyverekkel felszerelt atommeghajtású tengeralattjáró flotta. Arról, hogy ez a flotta milyen hatalmas erőt jelent, éppen nemrégiben kaphatott képet a világ azokból a jelentésekből, amelyek a Lenini Komszomol nevű szovjet atommeghajtású tengeralattjáró északi-sahki útjáról, gyakorlatáról napvilágot láttak. Kié az elsőség ? Ezek a jelentések nemcsak azért voltak szenzációsak, mert egy atom-tengeralattjáró hétköznapjairól szóltak, hanem azért is, mert megcáfolták az amerikai propagandának azt Rusztam Sangorajevnek hívták volna, hanem másként. De bizonyos, hogy annak a másiknak az életútja is olyan jellemző lett volna, mint Sango- rajev matrózé, aki most — mert az atom-tengeralattjárón ilyen szakemberre is szükség van — vegyész a hajón, noha eredetileg traktorista volt szülőföldjén, a Tatárföldön, ahol egyébként árvaházban nevelkedett ... Az Izvesztyija riportsorozata bővelkedik az érdekes részletekben. Megtudjuk például, hogy annak idején Hruscsov miniszterelnök is ellátogatott az atom-tengeralattjárók támaszpontjára, arrfely egyébként viszonylag nem túlságosan messze, de mégis pár ezer mérföldnyire fekszik az Északisarktól. De megtudjuk azt is, hogy egy alkalommal, amikor a* ismert tételét, hogy az Északi-sark jégpáncélja alatt először amerikai atom-tengeralattjárók hajóztak. A szovjet közleményekből kiderül, hogy közönséges szovjet tengeralattjárók már jóval a külön e célra épült amerikai atom-tengeralattjárók előtt megjárták ezt a nehéz utat, amiről azonban eddig biztonsági okokból nem történt említés. A tények azonban tények maradnak akkor is: a Lenini Komszomol atom-tengeralattjáró előtt szovjet tengeralattjárók több mint száz alkalommal haladtak át az észálki-sarki vizek jégpáncélja alatt — a második világháború idején ottani fedezékükből indultak támadásra a hitlerista U-hajók ellen. S maga a Lenini Komszomol is járt már a sarkvidéki vizek alatt ezelőtt az újabb útja előtt, amelyről most a moszkvai Izvesztyija, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének kiadásában megjelenő népszerű esti újság kétrészes nagyriportban számolt be. Hruscsov a támaszpontra látogat Hadd jegyük mindjárt hozzá, hogy a Lenini Komszomol nem holmi különlegesség: azt a feladatot, amelyet az Északi-sark felé hajózva teljesített, a a Lenini Komszomolt váratlanul visszarendelték a támaszpontra, a hajó a víz alatt óránként több mint 60 kilométeres sebességgel igyekezett vissza bázisára. Egy kiváncsi IMA TO-repülögép De maradjunk a Lenini Komszomol drámai fordulatokban bővelkedő jég alatti északisarki útjánál. A szovjet tengerészeknek már útjuk legelején izgalmas élményben volt részük: a norvég tengeren az atom tengeralattjáró perisz- kóp-közelnyire megközelítette a felszínt, s ekkor a megfigyelő két ízben is észrevette, hogy a NATO egy őrjáratot teljesítő repülőgépe köröz mintegy kétszáz méternyire a vízszint fölött. Az atom tengeralattjáró mind a két ízben pillanatok alatt alámerült, úgyhogy a kiváncsi repülőgép nyilván dol- gavégezetlenül távozott. A Lenini Komszomol útközben találkozott személyszállító- és teherha jókkal is. Ezeket a megfigyelők szintén idejében felderítették s a legénység ezeken az eleven „maketteken” hajtott végre néhány fontos gyakorlatot: megállapította a hajók menetirányát, a tengeralattjárótól mért távolságukat, pillanatnyi sebességüket, felfogta rádió- és szikratávíró flotta vezérkarával. Ehhez azonban először jégmentes vízfelületet kellett találni, hogy a hajó a felszínre emelkedhes- sék. A szovjet atom-tengeralattjárók kitűnő felszerelésekkel rendelkeznek a jégtáblák megfigyelésére, vastagságuk, merülési mélységük és úszási irányuk meghatározására. Most is bekapcsolták a berendezéseket, s a tengeralattjáró televízió készülékének képernyőjén megjelentek a jéghegyek, jégtorlaszok szürkés körvonalai. A közelebb eső jéghegyek megfigyelésére igénybe vették a periszkópot is. De így is több óra hosszat tartott, amíg 50 méteres mélységben haladva a felmerüléshez alkalmas vizet találtak. Az atom-tengeralattjáró parancsnoka, Zsilcov másodosztályú kapitány tizenkét matrózt „partraszállított” egy közeli jégtáblára. A matrózok feladatuk végeztével visszatértek a hajóra, s a Lenini Komszomol ismét alámerült: ezúttal nyolcvan méter mélyre. Az atom-tengeralattjáró megindult az Északi-sark felé, amelytől ekkor mar csak 360 mérföldnyire voltak. A feladat most az volt, hogy minél előbb elérjék a sarkot és ott elzárják az utat „az ellenséges rakétahordó tengeralattjárók elől, amelyek be akarnak tömi a Barents-tengerre.” Már csak tíz perc... A hajó mind sebesebben haladt. Menet közben kipróbálták az irányjelző műszereket, hiszen általános az a vélemény, hogy ezek a 86. szélességi körön túl már felmondják a szolgálatot. Ezért például az amerikai atom-tengeralattjárók parancsnokai bizonytalankodtak rónk most halad át az Északisarkon. És kitűzik a sásstót Aznap á reggeli valóságos ids ünnepség volt. A tósztok után azonban a kapitányság emlékeztette a legénységet: — Még sok nehézséggel kell megküzdenünk. Most az a feladat, hogy megtaláljuk „az ellenséges tengeralattjárókat”. S megkezdődött a hosszű őrjárat az Északi-sark jégmezői alatt. A tengeralattjáró hol teljesen alámerült az óceán mélyére, hol pedig egészen közel hajózott a felszínhez, szinte „odatapadt” a jégtakaróhoz. Volt, hogy a tengeralattjáró „teljes gőzzel” megindult afelé, ahonnan a szűszaki. megfigyelők gyanús hangrezgéseket észleltek. Volt, hogy a tengeralattjáró órák hosszat vesztegelt egy helyben: különleges berendezések tartották úgy a hajót. A Lenini Komszomol teljesítette a kitűzött feladatot, majd ismét, de ezúttal a másik félteke felől áthaladt az Északisarkon. Ezután az atom-ten- geralattjáró ismét „kikötött” egy jégtábla partjánál: rádióüzenetet küldtek a parancsnokságnak a feladat végrehajtásáról, majd a legénység a tisztekkel együtt „partra szállt”, hogy a hosszú út után egy kis mozgásban keressen felüdülést a szabad levegőn. A szovjet atom-tengeralattjáró északi-sarki útjának emlékét nemcsak a hajónapló őrzi. hanem az a vörös szovjet lobogó is, amelyet a második ízovjet atom-tengeralattjáró flotta bármely másik hajója ugyanígy teljesítette volna. Talán annyi lett volna a különbség, hogy ott nem 83 százalék lett volna az elsőrendű szakemberek számaránya, mint a Lenini Komszomol esetében, hanem esetleg 1—2 százalékkal • több vagy kevesebb, s hogy a legénység kedvencét nem üzeneteiket. Néhány nap múlva megjelentek az első jégtorlaszok, hegyek is, amelyek mintegy 15—25 méternyire nyúltak be a vízbe. Jéghegy a képernyőn A 83. szélességi körön áthaladva a Lenini Komszomolnak érintkezésbe kellett lépni« a is, amikor igyekeztek megközelíteni ezeket a távoli szélességi köröket Az Északi-sark felé igyekvő amerikai tengeralattjárók útjáról szóló könyvekben részletesen leírták, milyen borzalmas következményekkel járhat, ha a sarki jég alatt az irányjelző műszerek felmondják a szolgálatot A Lenini Komszomol azonban már régen túl volt a 86., a 87., majd végül a 88. szélességi körön is, de a szovjet gyártmányú műszerek változatlanul kifogástalanul működtek. Közben a víz alól több rádióüzenetet küldtek, gyakorlatképpen. A szovjet atom-tengeralattjáró egyre közelebb járt az Északi-sarkhoz. Már bekerült a hajónaplóba a bejegyzés: „Áthaladtunk a 89. szélességi körön. A tengeralattjáró fölött 12—15 méteres jégréteg. A víz hőmérséklete mínusz 2 fok, a téngermélység négyezer méter. Az Északi-sarktól mért távolság 60 mérföld”. Aztán, a nagy nap reggelén a hangszórókban felcsendült a figyelmeztetés: — Tíz percen belül áthaladunk az Északi-sarkon. Ez a tíz perc egész örökkévalóságnak tűnt a tengerészeknek. Végre a mikrofonhoz lépett Zsilcov kapitány: — ElvtársakI Tengeralattjásarkvldéki megállásnál tűztek ki a jégtorlaszok kögé a Lenini Komszomol tengerészei... (SP) Hruscsov a zöldségtermesztő és tejgazdaságok létrehozásáról MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda vasárnapi száma közli azt a feljegyzést, amelyet Nyihiia Hruscsov juttatott el az SZKP Központi Bizottságának Elnökségéhez. Feljegyzésében, Hruscsov javasolja, hogy a nagy városok és ipari központok körül alakítsanak ki zöldségtermesztő és tejgazdaságokat. Megállapítása szerint a jó alapokat már lefektették, a a működő gazdaságok bebizonyították. hogy létrehozásuk helyes volt. Hruscsov végül rámutat, hogy a zöldség- és burgonyatermesztő gazdaságok fejlesztése. a terméshozam emelése, a ráfordított munka csökkentése olcsóbbá teszi a zöldségféleségeket és a burgonyát. (MTI) Fitlel Ct atro beszéde az SÍM* ea a líKP Központi títzotlságÁnu'i levetviíltávúról Vezetösé gválasztó értekezletet tartott az MHS hatvani járási szervezete Hatvanban, a Helyőrségi Tiszti Klub termében került sor a napokban az MHS hatvani járási szervezetének vezetőségválasztó értekezletére, amelyen a szervezet tagjain kívül részt vettek: Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség elnöke, Katona Béta, az MHS Országos Elnökségének tagja, a Csehszlovák testvérszervezet küldöttségének tagjai és a Hatvanban állomásozó szovjet alakulat képviselői. Az ülés elnökének, Szekszi- tisz Mihálynak, a KISZ hatvani járási bizottsága munkatársának üdvözlő szavai után Szűcs Ferenc, -az MHS hatvani járási bizottságának elnöke és Kovács Károly, az ellenőrző bizottság elnöke számolt be a járás elmúlt két évi honvédelmi munkájának eredményeiről, hiányosságairól, tapasztalatairól. A beszámolóhoz hozzászólt Úszta Gyula és Katona Béla is. Ezután került sor a járási vezetőség újraválasztására. Az értekezlet részvevői egyhangúlag Szűcs Ferencet választottál-e meg újra az MHS hatvani járási elnökének, és Kovács Károlyt az ellenőrző bizottság elnökének. Ezután adta át Szűcs Ferenc, az új járási elnök a szervezet kiválóan dolgozó tagjainak az MHS Országos Elnöksége által adományozott kitüntető jelvényeket: Srúff Imrének, Nagy Piroskának, Balázsfalvt Ferencnek, Fülöp Jánosnak, Dósa Viktornak, Székely Istvánnak, Rács Gábornak, Szabó Józsefnek és Szlahon Istvánnak. A járási elnökség pedig az elmúlt ével* jó munkájának jutalmául mintegy 30 vezetőségi tagnak és aktívának adta át az elismerő okleveleket. Az értekezlet részvevői . az értekezlet után közös ebéden vettek részt, majd a csehszlovák testvérszervezet küldöttei meglátogatták a hatvani sorköteles fiatalok gépkocsivezető tanfolyamát, a Lőrinciben dolgozó műszaki kör-tagjainak kiképzését és a Mátravidöki Erőmű alapszervezetét. Vass Károly Wehner: a szociáldemokraták visszahúzó lépésnek tartják a nyugat-német együttműködési szerződést BONN: Herbert Wehner,-az SDP al- elnöke, aki a múlt hét végen részt vett a közös piaci országok szociáldemokrata pártjainak brüsszeli tanácskozásán, az északnémet rádiónak adott nyilatkozatéiban kijelentette, a nyugat-európai szociáldemokrata pártok a Bonn és Párizs közötti együttműködési szerződést „visszahúzó lépésnek” tekintik az európai egység szempontjából és az a véleményük, hogy Bonn és Párizs külön szövetsége „zavaró elemként” hat a nyugati politikában. Brüsszelben éppen ezért egyöntetűen elhatározták, meg kell kísérelni azt, hogy ezt a nyugatnémet—francia szerződést ..jogilag kötelező formában” beszorítsák azok közé e keretek közé, amelyeket a korábban kötött nyugati szerződések, igy a NATO-szerződés, teremtettek meg Nyugat-Euró- pában. (MTI) Tavaszi újdonságokat ajánlunk: Női kuli kosztüm 530.— és 620.— Ft Női hétnyolcados kosztüm 1630.— Ft Divatos szövetruha 1 200.— Ft Női .lesz tér ruha 520.— Ft Divatos férfi öltöny 560.— Ft Twed-zakó 370.— Ft Gyűrhetetlen eltartó nadrág 490.— Ft Vízhatlan férfi selyem-bálion 680.— Ft Öltözzön szépen egri, gyöngyösi, hatvani szaküzleteinkből! . V/iLfi&tf•r*s2<*/*.*s*>i*Sj* ^ <*> <}.*« *» iGJi 'zrrsamrj. HAVANNA (CTK): Mint á Prensa Latina hírügynökség jelenti, Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke, március 16-án Havannában rövid beszédet mondott, amelyben örömmel üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságai között lezajlott levélváltást. Castro kifejezte azt a reményét, hogy a két párt képviselőinek találkozása elősegiti majd a jelenlegi nézeteltérések kiküszöbölését és ez jelentősen hozzájárul az egész szocialista tábor erejének gyarapításához. A miniszterelnök beszéde további részében elítélően nyi* latkozott az Egyesült Államok „Szövetség a Haladásért” néven ismerj latin-amerikai segélytervéről, hangsúlyozta, hogy ez a terv nem képes megoldani a latin-amerikai országok fő problémáit. Befejezésül Castro az új kubai marxista—leninista párt — az Egységes Szocialista Forradalmi Párt — megalakításával kapcsolatos feladatokról szólt és rámutatott arra, hogy már jelentős haladást értek el a párt megteremtésében. (MTI)
