Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-13 / 60. szám

6 NÉPÚJSÁG 19ff3. március IS., szerda Ökölvívás Borsodi Bányász— Hatvani Kinizsi 14:4 . Közel 400 né­ző szorongott a hatvani Cukor­gyár kultúrter­mében, amikor kezdetét vette a viadal. Saj­nos, a közönsé­get már az ele- csalódás érte, mert a találkozónak induló mérkőzés barátságos méközéssé laposodott. A Kinizsi igazolá­sai ugyanis nem készültek el... Eredmények (elől a Borsodi bányász versenyzői): Orbán ellenfél nélkül győ­zött: 2:0. Sándor pontozással győzött Kovács ellen: 4:0.' Sí­pos pontozással győzött Eper­len nagy bajnoki jesi ellen: 6:0. Terenyei ellen Veréb feladta: 8:0. Háda pon­tozással győzött Kelemen el­len. A nap legszebb mérkőzése volt! 10:0. Bereczet erős vér­zés miatt Orosz ellenében le­léptették: 10:2. Majkó ellen Be­reczet sorozatos szabálytalan­ság miatt az első menetben le­léptették. 12:2. L azúr az első menetben kiütéssel győzött Dohai ellen: 14:2. Mezei az el­ső menetben feladta Péntek ellen: 14:4. (tövei) A megyei labdarúgó- bajnokságban is március 24-én kezdődik a tavaszi idény A rendkívüli időjárás és a pá­lyák használhatatlan állapota miatt elhalasztották a labdarúgó NB I.. NB II. és NB III. rajtját, ezekben az osztályokban — mint ismeretes — március 24-én indulnak a küz­delmek. A Heves megyei TST el­nöksége és a megyei labdarúgó szövetség vezetői a napokban dön­töttek a 13 fős megyei bajnokság kezdetéről is. A döntés szerint a megyei I. osztály küzdelmei — ha­sonlóképpen az NB-sekhez — már­cius 24-én. az eredetileg kisorsolt párosítás szerint veszik kezdetüket. Birkózás Vasárnap délelőtt Novajon minb- egy 100 főnyi lelkes közönség előtt került megrendezésre az első hiva­A MÜMMP [Xazal JlchzLó talos birkózó­mérkőzés Osto­ros és Novaj csa­patai között. Tíz súlycso­_______________ portban. 11 pár lé pett szőnyegre — ifjúságiak, serdülők és felnőttek vegyesen. Az ostorosi együttes vé­gig sportszerű küzdelemben 12:10 arányú győzelmet aratott, de a fia­tal, alig négy hónapja dolgozó novajiak is kitűnően megállták a helyüket. Az ostorosiak közül Marczis I.. Marczis III., Rázsi, He­gyi és Rendes, a novajiak közül pedig Nyilas, Jánossi L., Dobó és senyzői készségekkel rendelkezik, Nagy I. szerezte a győzelmeket. A jól véd és nagy erénye, hogy mind- Molnár-Berecz és a Marczis Il­iiét oldalról kitűnően üt. Utőtech- Juhász mérkőzés döntetlenül vég- ÉHgj " ződött. A mérkőzés jó hírverése volt a birkózó-sportnak, amely mindkét Űrtech­nikáján azonban még van javítani való, és meg kell tanulnia a ma már elengedhetetlen pörgetést is. A IV-es számú általános iskola községben szép jövő elé tekinthet, tanulója még sokra viheti, ha to- Dicséret illeti Kun József és - vábbra is olyan szorgalmas, sze- Szarvas J. edzőket, akik Novajon rény és fegyelmezett versenyző és Ostoroson megszerettették ezt a marad, mint amilyennek az eddi- szép. férfias sportágat a falusi giek folyamán megismertük! fiatalokkal. Barátságos labdarúgó-mérkőzések Az Egri Dózsa fiatal, tehetséges asztaliteniszezője,' aki élete első nagy versenyén, az országos vidéki serdülő-bajnokságon az előkelő második helyet szerezte meg. Ezen a versenyen nagy tudású ellen­felek legyőzésével jutott el a dön­tőkig, dicséretre méltó küzdő­képessége és fegyelmezettsége át­segítette a jelentkező nehézsége­ken. Maradéktalanul betartotta a taktikai utasításokat, és egészen hátrányos helyzetből is győzni tu­dott. X döntőben a szombathelyi Szállingernek is méltó ellenfele volt. Kazal László tehát megfelelő ver­Hatvani Kinizsi— Adács 13:1 (5:0) Hatvan. Vezette: Szabó Z. Aránylag jó ta­lajú pályán me­zőnyjátékkal in­dult a mérkőzés, később feljött a Kinizsi és gyors, korszerű támadá­sokkal közelítette meg a járási baj­nokságban sze­replő 1 ellenfél kapuját. A vendégek szórványos előrelendüléseit a hazai védelem könnyedén hárította. A második félidőben szemmel láthatóan elfáradt az adácsi együt­tes és ekkor a hatvaniak egyre­## Cseppkőországban . . . // másra szerezték góljaikat. G.: Sdf- rán 4, Boronkai 3, Kristyán 2, Zám- bó 2, Román 2. Jók: Laczik, Baráti, az egész támadósor, illetve Kovács. Lőrinci Vasas— Selypi Építők 4:1 (3:1) Lőrinci. Mély talajú pályán, hazai táma­dások közepette, a vendégek értek el előbb gólt, a Vasas a 20. perc- 1 ben Kiss lövéséből egyenlített. Né- hány perccel később Juhász jut­tatta a labdát a vendégek kapujá­ba: 2:1. és a félidő befejezéséig Sőregi góljával 3:l-ra alakult az eredmény.. Szünet után mindkét csapat több fiatal játékost szerepeltetett, s eb­ben a játékrészben a vendégek sokat támadtak, a hazai védelem azonban Kundráddal az élen, jól zárt. A félidő egyetlen gólját Szűcs szerezte. Jók: Nagy, Kundrád, Juhász, Samu, illetve Kiss. A közelmúltban egri természetjárók keresték fel a festői aggteleki cseppkőbarlangot. A túra egyik részvevője, /.Koós Pálné érdekes le­vélben számolt be élmé­nyeikről. A levél né­hány részlete: .. . Libasorban lépkedünk lefelé st lépcsőkön, és lassan elnyel ben­nünket az ismeretlen, föld alatti világ. A barlangban meleg van, a maximlámpa fénye hatalmas kö­veket, óriási vizes sziklákat világít meg. Rövidesen elérjük az első cseppkőképződményekei. Vezetőnk -- Nagy János — pár szóban ismer­teti a barlang keletkezését, néhány szót szól a feltárási munkálatok­ról, s már megyünk is tovább. Óriási terembe érünk. Ez a híres „Hangverseny-terem”, a cseppkő­oszlopokat nagy fényerejű reflek­torok világítják meg . . . öt és fél óra hosszáig tart az út a föld alatt, az egyes csúszós sza­kaszokon nehezen jutunk előre, de mindenért kárpótol bennünket a barlang csodálatos világa. Meg- másszuk a Libanon hegyét”, so­káig haladunk a föld alatti folyó, a Styx medrében, látjuk a „Csil­lagvizsgálót”, a 25 méter magas cseppkőoszlopot, s kanyargó lép­csőkön fel is megyünk a tetejére, hogy annál jobban szemlélhessük szédítő arányait. Megcsodálj uk az „Indiánok sátrát”, a ,,Matyó­rojtot”, a „Kínai pagodát”, az ,,Anyósnyelvet”, a „Lefátyolozott török nőt”, — de ki is tudná fel­sorolni az összes jellegzetes és tündérien szép cseppkőalakzatot. Nem érezzük a fáradtságot, nem unjuk a sötétséget, nem vesszük éözre a növekvő kilométereket, csak lelkesen megyünk tovább új szépségek felé. Egy helyen le­ülünk, és hallgatjuk azt az utá­nozhatatlan csendet, amelyet csak a csepegő víz halk zöreje tör meg. Valaki azt suttogja mellettem: „Szeretném, ha ez az út sokáig, nagyon sokáig tartana .. Az „Óriások termébe” érünK. Sajnos, itt nincs villanyfény és így nem tudjuk érzékelni a terem rop­pant méreteit. Aztán egyre jobban fogynak a cseppkövek, és elérjük Cseppkőország” határkövét. Most már a mesterségesen kialakított, szűk folyosón, haladunk tovább, míg meg nem nyílik előttünk a külvilág ajtaja. Az erős fényhez csak lassan szokik hozzá a sze­münk ... A IS épújság toSó-tippfei 11. HÉT: 1. Bologna—Roma 1 2. Catania—Sampdoria x 1 3. Genoa—Fioientina 1 4. Lanerossi—Spal 1 5. Mantova—Palermo 1 6. Napoli—Juventus x 2 7. Torino—Atalanta 1 x 8. Venezia—Inter. 1x2 9. Lecco—Bari 1 x 10. Samb.—Pro Patria x 2 11. Brescia—Parma 1 12. Monza—Messina 2 x Pótmérkőzések: 13. Milan—Modena 1 14. Cosenza—Alessandria 1 15. Foggia—Udinese 1 x 16. Verona—Triestina 1 A totó nyereményei: 12 találat (2 darab) 135 632 forint, 11 találat (92 darab) 2948 forint, 10 találat (1193 darab) 303 forint egyenkénti nye­reménnyel. A 10 találatos nyere­mények március 18-tól, a többi pe­dig március 21-től vehető fel. A téli fagykárt szenvedett szőlövesszok tavaszi metszése A szőlőművelés egyik leg­fontosabb munkálatának, a szőlőmetszésnek időpontja a március hónapra esik. Az idei rendkívüli időjárás azonban a szőlőmunkálatok megszokott időrendjét erősen módosította. Ebben az időtájban szólővidé- keinken már a szőlőmetszések munkálatait rendesen meg szoktuk kezdeni, - sőt, sokhe­lyütt a múltban a szőlőterme-, lök azt már be is fejezték. Az ilyen kritikus téli fa­gyok után azonban —mint az idei is volt — a met­szések hagyományos, túl korai elvégzése meggondo­latlanság és könnyelműség lenne. Tudjuk, hogy a szakszerű szőlőmetszésen múlik a szőlő­tőke fejlődésének és jövőbeni termelési erejének biztosítása is. A metszés tart egyensúlyt a szőlőtőke fát, Vesszőt, hajtást nevelő, valamint a termést nevelő szervei, részei között. Ezt nevezik másképpen a szőlő termőegyensúly-fenntartásának is, melynek legfőbb szabályo­zója éppen a metszés. A met­szés termésszabályozó és cél­tudatos termést kialakító sze­repe éppen abban rejlik, hogy a termőtőke erőállapotához, a szőlőfajta hosszú — szálvesz- szőzést, vagy rövid qsapvesz- szőzést kívánó termőképessé­géhez. avagy a talaj táperő- készletéhez tud és képes iga­zodni. Akár az egyik, akár a másik tényező figyelmen kívül hagyása a metszés műveleténél visszaélést jelent a szőlőtőke termőegyensúlya, illetőleg ter­mőerejével szemben, ami tar­tós alkalmazás esetén a tőke visszaesésébe, vagy akár életé­be is kerülhet. A szőlő — mint ismeretes — télálló növény, ami azt jelenti, hogy hosszú évtizedek tapasz­talatai, szerint az átlagos téli időjárást minden különösebb kár nélkül átvészeli. Azért is a Mátra és Bükk védelmi árnyékában elterülő szőlő-’ vidékeinken már. hosszú évtizedek óta a termőszőlő­ket többségükben nem is fedik. Előfordulnak azonban rendkí­vüli kemény,, fagyos telek, amelyek már a szőlő rügyeiben komoly károkat okozhatnak. Főként akkor fordul elő, ami­kor a hőmérséklet több napon át a szőlőre nézve kritikus, — mínusz 20 fok alá süllyed. Az ilyen alacsony hőmérséklet tartós elviselésére már a szőlő­vessző rügyei sincsenek beren­dezkedve. Az ilyen tartós fa­gyok már a szőlővessző rü­gyeiben nagy kárt okozhatnak. Az ilyen fagyok nem gyako­riak, de az 1901 óta feljegyzett meteorológiai adatok szerint tíz évenként átlag három-négy évenként előfordulnak. A hat­vankét éves feljegyzés adatai mindenesetre statisztikailag is megbízható támpontul szolgál­nak. Nagy fagy volt az idei, 1963. évi, január—február ha­vi többszakaszos fagyhullám, amelynek huzamosság szem­pontjából még egy évszázad­ban is alig akad párja. Az idei fagyok rendkívüliséige nem is annyira abban mutatkozott meg, hogy rendkívül alacsony fagyhőmérsékletek uralkodtak volna, hanem rendkívülisége inkább abban tűnt kj, hogy a kemény fagyhullámok igen hosszan tartónk voltak és a na­pi szélsőséghőmérsékletek kü­lönbsége (dilatáció) is vi­szonylag csekély volt. Nyolc olyan kritikus ke­mény talajmenti fagy volt, mikor a hőmérő higanyszála jóval a mínusz 20 C fok alá süllyedt és a mínusz 27 C fokot is elérte. Időközönként történt fagy­kár-megállapítások igazolták, hogy általában a január—feb ruári fagyhullám a vesszők rügyállományában igen ko­moly kárt okozott. A fagy kár­tétele — mint az ismeretes do­log — a különböző szöveti fel- építettségű, majd különböző időszaki beérettségű (korán- későn beérő fapták) vesszők viszonylatában nagyon eltérő lehet, de a fagyhatásban mu­tatkozó különbségek igen nagymértékben függenek a szőlőterület éghajlati fekvési viszonyaitól is. így a lapos síkfekvésű szőlőterületek igen komoly — a meredek hegyi fekvésű szőlők viszont kisebb — fagykárt szenvedtek. Ügy látszik, szőlőinket, az utóbbi években nagyon előve­szik a szélsőséges időjárási vi­szonyok. Az elmúlt év tavaszán komoly fagykár pusztított, amit elég aszályos nyár köve­tett. Most pedig egy rendkívü­li fagyos tél tette próbára sző­lőinket. Ezek a sorozatos csa­pások szőlős profilú ^termelő­szövetkeze teánk gazdasági alapjait is erősen próbára te­szik. Ezért is, az ilyen ismétlődő esetek­ben különös gondot kell fordítani a tsz vezetőségé­nek arra, hogy a csapást idejében megfelelő ter­mesztéstechnikai módsze­rekkel próbálják vala- . mennyire helyre egyen­súlyozni. Elöljáróban hangsúlyoztam a szőlő metszésének alapvető fontosságát Ez azonban általá­ban normál évjáratokra vonat­kozik. Az elvonuló tél azonban abnormális körülményeket teremtett azáltal, hogy a sző­lők termőrügyállományának jelentős százalékát elpusztítot­ta, ami az idén mint termés- kiesés fog jelentkezni. A tavaszi fagyok esetén a bekövetkezett károkon valójá­ban. már semmit sem segíthe­tünk. Nem így áll a helyzet azonban a téli fagyok eseté­ben. A teld fagykár hatása a jobbadán függőlegesen elhe­lyezkedő szőlővesszőn levő rü­gyeket nem egyformán érinti. Azokból több-kevesebb átvé­szeli a fagyot. Hagyományos 'metszésmódjainknál — mint ismeretes — a tavaszi metszés­kor a meghagyott termőcsapo­kon felüli vesszőrész —•, amely átlagban legalább négy-ötszö­röse a meghagyott csaprésznek — mint venyige lekerül a sző­lőtőkéről. Ezek a tőkéről leke­rült vesszőrészek, a fagyat át­vészelt termőrügyet tartalmaz­nak. A tavaszi metszéskor te­hát úgy kell a metszést irá­nyítani, hogy a tőkéről csak a szükséges termés biztosítása utáni, azaz a tőkén megállapí­tott termőrügyeken felüli vesz- szők a rajta levő rügyekkel kerülhessenek lemetszésre. A nagy téli fagyok idején ál­talános kívánalom, hogy a 'kü­lönböző . szőlőfajták vesszőjét megszedve rügyvizsgálatókat végzünk, melyből megközelítő tájékozódást nyerünk arról, hogy milyen százalékos fagy­kár érte szőlőnket. Ezeket a vizsgálatokat szőlőink külön­böző fekvéseire is kd kell ter­jeszteni, mivel ismeretes, hogy a fagy kártétele fekvé­senként igen különböző mérvű lehet. Az ilyen kiterjedt rügy­vizsgálat kell, hogy megelőzze az általános metszést. Az ilyen fagy utáni metszés akkor a legbiztosabb1 és legmeggyő­zőbb, amikor azt akkor végez­zük el, amidőn a tavaszi nedv­keringés megindul és a rügyek duzzadni kezdenek. Ilyenkor az ép rügyek az elfagyottaktól biztonságosabban megállapít­hatók. Ebben az időben egy­szerűbb és könnyebb a termő- remetszésnek, valamint a tőke rügyterhelése valóságos mérvé­nek a megállapítása. Ez a meg­oldás azonban csak kis szőlő­területeiken, rövid időn belül elvégezhető metszési munkák­nál ajánlható. Nagy szőlőterü­leteken és több hetes metszési időtartamra ez a megoldás nem ajánlható. Nem ajánlha­tó egyrészt azért, mivel a nedvkeringés idején a legtöbb esetben a rügyek fejlődése olyan rohamos lehet, hogy na­pokon belül rügyfakadássá alakulhat át, amikor pedig tudjuk, hogy ilyen időben metszéssel a szőlő rügyállományában igen nagy kárt okozhatunk, mivel ilyen állapotban a fakadó rügyek igen köny- nyen hullanak, töredeznek. Ilyenkor metszeni tehát nem lehet. A fagykár előzőleges százalékos megállapítása éppen arra jó és szükséges, hogy a metszés idejének elérkezése- kor — ismerve az egyes fajták, valamint a fagykártétel mér­vét, a szőlőtőkék szokásos rügyterhelésekor a tapasztalt százalékos kártétel megálla­pított mennyiségével több rüggyel terheljük meg a szőlő­tőkéinket. Más szóval, a met­széskor a termőcsapokat a megszokottnál és megengedett­nél aránylagosan kettő-négy szemmel, vagy súlyosabb eset­ben öt-nyolc szemmel toldjuk meg. Ez utóbbi metszés már fél, illetve egész széivesszőzést jelent a gyakorlatban. Szél- vesszős metszésű fajtáknál ilyen esetben két szálvesszőt hagyunk. Így törekszünk tehát többletterhelésekkel dolgozva a rügyekben még nem látha­tó fagykártételt előzetes rügy­vizsgálati tapasztalataink alapján ellensúlyozni. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeknél a termés fő bázi­sát a szőlőtermesztés jelenti, ilyen fagykárosult esztendő­ben nem végezhetik a szőlő- termelés mennyiségi alapjait eldöntő metszési munkákat a megszokott módon, hanem a fent ismertetett, alkalmazott metszésmódokkal kell a fagy­kár által várható termeski­esest céltudatosan ellensúlyoz­ni. Dr. I’só Andor népújság A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: PAPP JANOS Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca 3. Telefon: 12-57, 12-73. Postafiők: 23. I. sz.: 25 062. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán József. CS *1 TITOKZATOS KÖRÜL­MÉNYEK KÖZÖTT f'ÖLDBESUPPEDT _ VARHEGY HELYÉN TA'MADTSZAKAD? KOT ELÖNTÖTTE A RAJNA VIZE«. Aztán az anyag, számára ts elérkezik a »halál», a sugára'gvú gigantikus acélszerkezete ezer darabra HŰLI .VPPT MAJD... 24. VALENTYIN IVANOV tudományos-fantasz­tikus regénye nyo­mán irta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta SEBÖK IMRE. v- Az ERŐMŰ OPERATORA TEHAT ELEGENDŐ ENERGIÁVAL RENDELKEZETT. TELJES KONCENT- RA'CIŐVAL SIKERÜLT VISSZAFORDÍTANIA A GYIL­KOS sugarakat, az agresszqrok fészke megsemmisült, olvasd tovább, Kolja! vege

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents