Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-12 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAI l£ipy,zt>lÍLtijk Ha Francois Villon, az egy­kori híres francia költő ma Egerben járna, bizonyosan nem tenné fel a sokat ismé­telt kérdést: „Hová lett a tavalyi hó...” A tavalyi hó ugyanis itt van. Talán még a tavaly­előtti is? Hóié formájában. Ha egyik-másik meredek egri utcán végigmegy a jámbor járókelő, menten tapasztalja- S ezzel kapcso­latban mindjárt felhívjuk a figyelmet városunk leg­újabb nevezetességére: az egri vízesésre. A vízesés á Foglár utcában működik. Legimpozánsabb a déli órákban, amikor is teljes kapacitással ömlik a víz. A tiszalökzek elsárgulhatnak az irigységtől. A tiszalöki vízlépcső ugyanis több mil­lió forintba került a nép­gazdaságnak, az egri víz­lépcső viszont ingyen van. Vagyis: gazdasági csoda. Megvalósítása elképesz­tően egyszerűen történt. A meredek utcán a lépcsők­ről nem takarítottak el ren­desen a havat. Időnként a hó megfagy, mikor is tisztes nagymamák twi&t-es nagy­mamákká válnak, amikor végigmennek az utcán, ha­csak ülősztrájkba nem lép­nek. Időnként olvad. S mű­ködésbe lép a grandiózus vízesés. Izé... nem lehetne ezt az egri vízesést valahogy — hasznosítani? Mondjuk csi­nos kis fiaskókba fejthet­nénk a sóik felesleges vizét, s ügyesen propagálhatnánk: „lábmosáshoz használj egri hóievetT’ Vagy... hm. Nem lehetne ezt az egész „víz- csaftotT egyszerűen meg­szüntetni! Elvégre nem nyilvánították a hólevet műemlékké, s különben is unja az ember a vizet a ci­pőjében, a jeget a farzsebé­ben. Néhány lapát, vagy csákány megtenné a magá­ét. Persze, az is lehet, hogy nincs Egerben sem lapát, sem csákány. Akkor pedig, nemde, nincs más hátra, mint megóvni a gyanútlan járókelőket, akik a vízesés közelébe merészkednek, s nincs meg a vízi jártassági vizsgájuk. Ki keli tenni te­hát az utca elejére egy fi­gyelmeztető táblát: Mély víz! Csak úszóknak! fb. e.) Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság ülnöki Tanácsa az alkotmány 18. pa­ragrafusának (5.) bekezdése alapján az országgyűlést 1963. március 21-én délelőtt 11 árá­ra összehívta. XXX Alkotmányunk és az idevo­natkozó törvények értelmében az újonnan választott ország- gyűlés első ülésének rendje a következőképpen alakul: Az ülést Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli a korelnö­köt A korélnök feladata, hogy kijelölje a két körjegyzőt. Ez­után — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az Országos Vá­lasztási Elnökség elnöke be­számol az országgyűlésnek a választások lefolyásáróL Az országgyűlés héttagú mandátúmvizsgáló bizottságot választ. A karelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátum- vizsgáló bizottság megvizsgál­ja a képviselők megbízóleve­leit, majd jelentést tesz e mun­kájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választa­ni az országgyűlés tisztségvise­lőit — az elnököt, a két alel- nököt és a hat jegyzőt — vala­mint az állandó bizottságok tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első ülésén meg keH választani a Népköz- társaság Elnöki Tanácsát. (MTI) Az ünnepi ülés részvevői Ságot. (Folytatása a 3. oldalon.) egyhangúlag választották meg az új végrehajtó bizott- (Foto: Kiss Béla) Emléktáblái lepleztek le, — ünnepséget rendeztek Egerben Bródy Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából Les frissebb jelentésünk Száz évvel ezelőtt, 1863-* márciusában született Bródy Sándor. Szülővárosában, Eger­ben vasárnap kezdődtek a cen­tenárium ünnepségei. Délelőtt a Gárdonyi Színházban a Szi­lágyi Erzsébet Leánygimná­zium és a Városi Művelődési Ház rendezett emlékműsort. Hétfőn délelőtt került sor az egykori Kacsapart, a jelenlegi Bródy Sándor utca 8. szám alatti házon — az író szülőhá­zán — elhelyezett emléktábla leleplezésére. Az ünnepségen, ahol megjelent az író fia, Bródy András is, Kocsmát Já­nos, az Egri Városi Tanács el­nöke mondott beszédet — Egy különös és rendkívüli egyéniség, forradalmi gondola­tokkal küszködő, ragyogó tollú prózaíró szülőházához jöttünk el, hogy emlékét idézzük szü­letésének 100. évfordulóján. Bródy Sándor Eger szülöt­te, egyike azoknak a magyar íróknak, akik haladás ellenes légkörben vállalták és végre is hajtották, irodalmunk nem egy területén a bátor úttörőre há­ruló, nagyon is hálátlan fel­adatot Bródy Sándor legna­gyobb társadalmi érdeme, hogy a haladó polgári írók közül elsőnek nyúlt a munkásosztály, a munkásmozgalom problé­máihoz. .. ...ha élne, bizonyosan bol­dog örömmel figyelné a régi várost, szülővárosát, örömmel látná, mint télik meg egész­séggel, boldogsággal, derűvel, új gyárakkal, új lakótelepek­kel. örömmel látná, hogyan épült ki álmai szigetén egy új város, amelyet munkások, pa­rasztok, értelmiségiék építenek. Így válnak valóra a fiatalkori álmok, így valósulnak meg Bródy Sándor álmai is. Ezek­kel a gondolatokkal adom át Eger város dolgozó népének a Bródy Sándor emlékét őrző táblát — fejezte be beszédét a városi tanács elnöke. Este a Gárdonyi Géza Szín­házban Bródy-emlékest kere­tében adóztak Eger város dol­gozói az író emlékének. (m) A megáradt Laskó patak elvitte a hidat — 600 ember dolgozik a boldogi gátakon — 25 egri házat veszélyeztet a víz — Tovább emelkedik Hatvanban a Zagyva DEMJÉN: Tegnap reggel a megáradt Laskó-patak elvitte a falu egyik hídját. A víz egyelőre még nem veszélyezteti a háza­kat, de a keddre virradó éjsza­ka további áradás várható. A patakon a közi died és lebonyo­lítására ideiglenes hidat készí­tettek. VERPELÉT: A .Tama tegnap kiöntött, több utcát vesz körül a víz. A honvédség a termelőszövet­kezet dolgozóival közösen éj­jel-nappal erősíti a gátakat, szivattyúzzák a házakból a vi­zet Verpeléten a Tama hétfőn este elérte a teljes tetőzést FÜZESABONY: A füzesabonyi járás terüle­tén folyó patakok tegnap estig még nem léptek ki medrükből. Magas vízállású a Laskó-patak Füzesabonyban, és a Rima Egerfarmos és Mezőszemere között A járás valamennyi községében árvízfigyelő szolgá­latot szerveztek. A belvíz csak Kompolton okozott jelentéke­nyebb gondot, ahol hétfőn há­rom házba tört be a víz. A fü­zesabonyi tűzoltók szivattyúi lapunk zártakor még dolgoztak Kompolton és Besenyőtelken. FELNÉMET: Az Eger-patak vasárnap éj­szaka két helyen is kilépett medréből. Elöntötte az erdő- gazdaság telepét,' és néhány házat is veszélyeztetett. Haj­nalra a víz , visszahúzódott medrébe, de a hétfői enyhe idő után keddre újabb áradás vár­ható. PÉTERVASARA: Teljesen tetőzött, a gátakkal volt egy szintben hétfőn este a Tama Pétervásárától Síro­kig. Az elmúlt napokban vég­zett robbantások a jeget fel- szaggatták, megkezdődött a fo­NyoSc tanfolyam — iiáromszázotven hallgató A legtöbb helyen már befe­jeződött, néhány községben pedig most kerül sor arra a vizsgára, amit az oltványké­szítő tanfolyam hallgatói tesz­nek le. Az idén a gyöngyösi járásban nyolc helyen szerez­tek szakismereteket a tsz-ek dolgozói az oltványkészítés­hez. A gyöngyöspatai Béke Tsz- ben 70, a gyöngyöshalászi Gyo- zelem Tsz-ben 30, a visontai Reménység Tsz-ben 15, a gyön- gyösoro§zi Február 24. Tsz-ben 72, a vécsi Rákóczi Tsz-ben 30, a gyöngyössolymosi Mátra Tsz-ben 35, a markazi Mátra- völgye Tsz-ben 50, míg a nagy- rédei Szőlőskert Tsz-ben 40 szövetkezeti gazda ismerke­dett meg az oltványkészítéssel. Külön érdemes kiemelnünk, hogy Visontán egy kivétellel, Gyöngyösorosziban a hallgatók 99 százaléka, nő volt : : lyón a jég levonulása. Péter- vására határában hétfőn a ké­ső esti órákban a Tárnából ki­engedték a vizet a rétekre, hogy a falu házait megmentsék az áradástól. BOLDOG: Hétfőn hajnalban a Zagyva vize elérte a gátak tetejét, ki­öntéssel fenyegetett a község­ben. A faluban harmadfokú árvízvédelmi készültséget ren­deltek el. Hétfő reggel óta 600 ember dolgozik a gátak meg­erősítésénél. Katonai alakulat érkezett a boldogiak segítségé­re és a termelőszövetkezeti fo­gatok is állandóan hordják a veszélyeztetett szakaszra a ho­mokot A község vezetői Hat­vanból sürgősen homokzsáko­kat kértek a boldogi gátakra. 600 hold szántóterületen áll a víz a falu határában. EGER: Tegnap délután a Sas út mentén végigfolyó vízlevezető árok megtelt, és elöntötte az úttest egyes részeit A víz át­csapott a Tinódi és az Üttörő utcákba is, ahol mintegy hu­szonöt házat veszélyeztetett Az egri Patyolatot is fenye­gette a nagy mennyiségű víz, és a dolgozók csak nyúigátak építésével tudták megakadá­lyozni a víz behatolását az épületbe. A tűzoltóság több ki­sebb hidat felszedett és így a víz lefolyása meggyorsult A késő esti órákban is dolgoztak még a szivattyúk az egri ut­cákban. HATVAN: öt éjszaka után először hajthatták nyugodtan álomra fejüket Űj-Hatvan lakói. A belvizet sikerült megfékezni, nem veszélyezteti tovább a la­kóházakat. A Zagyva viszont a tegnapi nap folyamán tovább emelkedett, és a gátak erősíté­sén dolgoznak jelenleg a kato­náit és az üzemek munkásai. Mennyit emelkedik még a fo­lyó? Ezt még nem lehet tudni. A Hatvani Városi Tanács fel- készülten várja a vízszint to­vábbi emelkedését. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 59. szám ARA: 50 FILLÉR 1963. március 12., kedd Simáit a vészéiy Hatvanban, s ma már csak a belvíz levezetéséi végzik. (tóth)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents