Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-08 / 56. szám
1963. március 8., péntek NÉPÚJSÁG START ELŐTT Gépállomások Heves megyei Igazgatóságán 680 traktort kijavítottak — 500 féle alkatrész hiányzik Ésszerűtlen az alkatrészelosztás Reggelente még hideg van, hó- és jégtakaró borítja a határt, de napközben már meg- csurran az eresz a tűző napsugarak alatt. Valamennyien érezzük: a tavasz küszöbén állunk. Ezért kerestük fel a Gépállomások Heves megyei Igazgatóságát, és kértük meg Győré Imrét, az igazgatóság főmérnökét, hogy tájékoztasson minket a felkészüléssel kapcsolatosan. 1017 erőgéppel rendelkeznek megyénk gépállomásai — mondotta Győré Imre, — s ezekből a gépekből csupán a kormos és 'lánctalpas traktorok állnak javítatlanuL E gépek javítására márciusban és áprilisban kerül sor, mert a téli hónapokban az univerzális gépek javításával voltunk elfoglalva, és ezeknek 95 százaléka, 680 vár a tavasz megérkezésére. Legjobban haladt a javítással a Tamaszentmik- lósi és a Sarudi Gépállomás, szervezetlenség volt tapasztalható az Egri Gépállomáson. — El keli mondanom, hogy nagyon nehéz munka volt az univerzális gépek javítása. Az elmúlt évi szárazság sok kopást, törést okozott a gépeken és a hideg, rendkívüli tél is késleltette a munkát. Gépállomásainkon elfogyott a szén és az emberéknek abba kellett hagyniuk a munkát. De a legfőbb akadály az alkatrész- hiány volt és ez ma is. — Milyen problémák jelentkeztek s jelentkeznek ma is az alkatrész-ellátásban? — Évről évre Ismétlődik a helyzet Sok alkatrészt nem tudunk pótolni. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy még ma is több típusú, több gyártmányú — román, szovjet, magyar, stb. — gépekkel dolgozunk, a ezeknek alkatrészpótlása nehéz, mivel több ezer különféle alkatrész beszerzéséről van szó, hiszen csak egy-egy traktorhoz két- háromezerféle szükséges. így aztán előfordul, mint legutóbb februárban is, hogy 23 traktor javítását azért nem tudtuk befejezni, mert egy-két alkatrész hiányzott belőle. Félre kellett tenni a gépet, hiába is dolgoztak vele az emberek napokon át, nem volt üzemképes. Többször voltunk kénytelenek úgynevezett felújítást is végezni, azaz a hiányzó új alkatrész helyébe a régit tettük vissza, hogy a gép üzemképes legyen. Ezeknél a gépeknél azonban bármikor várható a kopott, elhasznált alkatrész törése. Itt említem meg hogy jelenleg 500 alkatrész hiányzik ... — Melyek a leggyakrabban hiányzó alkatrészek? A főmérnök kilencoldalas jegyzéket mutat. — Csak az alkatrész megnevezése, felsorolása ennyi — magyarázza —, elsősorban a T—28-as és a DT 413-as traktorok alkatrész-ellátásával van baj, de ide sorolhatom általában a traktorok mellső kormányzásához szükséges alkatrészek, gömbcsuklók és különböző tömítések hiányát is. Ez annál is kellemetlenebb, mivel megnöveli gépállomásainkon a balesetveszélyt. Kopott, vagy törött alkatrész a kormányműben könnyen szerencsétlenséget okozhat, mint ez 1962-ben többször előfordult, sőt, halálesetet is okozott. — Ha már itt tartunk, megemlítem, hogy egész télen a B 24—03—024-es bolygókerékből összesen tízet kaptunk, s legalább százra lenne szükségünk. De nagy szükségünk lenne a munkagépek közül a vetőgépek magvezető csövére, komplett csoroszlyára és kormánylemezekre is. Ezek a hiányok gépenként 20—30 százalékkal megnövelik a javítási időt esetenként azonban ennél is több időt vesz igénybe egy-egy gép kijavítása. 1— Milyen megoldást tud javasolni az alkatrészhiány csökkentésére és az alkatrész-beszerzés megkönnyítésére? — Inkább csak az utóbbira tudnék válaszolni. Meg kellene szüntetni az úgynevezett területi rendszert, az alkatrészellátásban. Az a helyzet, hogy Heves megye gépállomásai Borsod, Hajdú és Szabolcs megyékhez vannak kötve — ez a négy megye alkot egy körzetet — s először erről a területről kell az alkatrészt beszerezni. Ha nem találnak, csak akkor kérhetnek segítséget telex-gépeken más területektől, vagy a központtól. Csak egy példát. A Horti Gépállomás 60 kilométerre van Budapesttől, a központi raktártól, ahol minden alkatrész megtalálható, azonban alkatrészigényét innét nem elégítheti ki. Előbb be kell utaznia a saját területét — több napot vesz igénybe, — s ha találnak, akkor jó, ha nem — és általában ez a tapasztalat, hogy nem találnak — csak azután fordul- j hatnak Budapesthez. Ez a i rendszer véleményem szerint rossz és helytelen, akadályozza és bonyolítja a munkát. — Mindezek ellenére — mint már az előbbiekben elmondottam — igyekeztünk legjobb tudásunk szerint felkészülni a tavaszi munkákra, amelyek nagy feladatokat rónak ránk. Húszezer hold szántást kell elvégeznünk, ami még az őszről maradt ránk, de vetni, fejtrágyázni is kell. összesen 165 ezer normál hold munkát kell teljesítenünk a tavasszal. Úgy hiszem, ezt teljesíteni is tudjuk, de ha azt akarjuk, hogy a jövőben még jobban sikerüljön a felKészü- lés, kevesebb legyen a problémánk, az említett hibákat mielőbb meg kell szüntetni — fejezte be nyilatkozatát Győré Imre, a gépállomások igazgatóságának főmérnöke. (F. I.) Kereskedő szakközépiskola kezdődik az 1963 64. iskolai évben az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban A tanulók négy éven keresztül, heti négynapos tanítás mellett, két napot az üzletekben töltenek. A negyedik év végén az érettségi mellett megszerzik a kereskedelmi eladó szakmunkás-bizonyítványt. Ily módon a szakközépiskolában érettségizett tanulók előtt két lehetőség áll: bármely egyetemre, főiskolára való jelentkezés és azonnali elhelyezkedés a kereskedelmi pályán. Szeptemberben egy első osztály nyűik és választani lehet a ruházati és az élelmiszer szakma között. Szakközépiskolai felvételre jelentkezhetnek a megye egész területéről az általános iskola VIII. osztályát sikerrel elvégző leánytanulók. A szakközépiskolai osztályba való felvételi kérelmet a tanulók felvételi lapján jelezni kell. Telefonálok ... nék. Ha! Tárcsázom a számot, a szám természetesen foglalt. Tárcsázom a számot, a szám természetesen nem foglalt, hörögve cseng a telefon, de senki fel nem veszi... Várok. Leteszem a kagylót, újból felveszem. Vonal nincs. Vonal van. Tárcsázom a számot, a szám természetesen és újfent foglalt. Elmondok három miatyánkot és mint a vércse csapok le újból a kagylóra, mert, ha belepusztulok is, beszélni akarok és fogok... Nem is kell tárcsáznom, a telefon tudja mi a kötelessége: magától peregnek már a számok... Búgás... kattanás... Hurrá! — Jó napot kívánok — mondom... — Jó napot kívánok — mondja... — Bontom a vonalat, vidék keresi a számot — ezt a posta mondja. Felettem a gyászbeszédet, még nem tudom ki... (—ó) az új tanácsok első üléséről APC A községi művelődési otthon nagytermében tartatta meg első alakuló tanácsülését az apci tanács. Az alakuló tanácsülés részvevői — tanácstagok és vendégek — az elnöki köszöntés után meghallgatták Fekete Mihály elvtársnak, a vb elnökének beszámolóját — Elsőrendű feladatunk most — mondotta többek között —, hogy nyilvántartásba vegyük a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat, foglalkozzunk velük, s a lehetőségekhez mérten igyekezzünk is azokat megvalósítani. Az olyan javaslatok sorsáról pedig, amelyeket anyagiak híján nem tudunk megvalósítani, a választókat tájékoztatni kell. megmagyarázva, mit miért nem lehet megvalósítani. j Elsősorban azokkal az ügyek- i kel kell foglalkoznunk, ame- j lyéket anyagi erő nélkül is meg I tudunk oldani. Ezek sem kevésbé fontosak, mint az útépítés, villamosítás. A tanácsülésen felszólaltak a régi tanácstagok is, ígérték, hogy segítik az új tanácstagok munkáját Végezetül szót kért Tilliczki József országgyűlési képviselő, megköszönte választói bizalmát, s az előttünk álló feladatokról beszélt. Az alakuló gyűlés után fehér asztal mellett látták vendégül a tanácstagokat, akik baráti beszélgetés során cserélték ki tapasztalataikat. Kovács Imre HEVESVEZEKÉNY Március 4-én került sor He- vesvezekényben az ünnepélyes tanácsülésre, amely egyben az újonnan választott tanács alakuló ülése volt. A tanácsülésen részt vettek a járási pártbizottság és a tanács kiküldöttei, mintegy jelezve, hogy a járás segítsége, támogatása ezután sem marad el. A tanácsülés megnyitása után úttörők köszöntötték a község vezetőit, ígéretet tettek arra, szorgalmasan tanulnak, hogy felnövekedve átvegyék, és folytassák a munkát. A tanács programjáról Magyar Sándor, a vb elnöke beszélt. Felszólaltak többen is, közöttük Fülöp Sándor tsz- elnök, aki a tanácstagok felelősségét hangsúlyozta. A járási küldöttek a feladatokról beszéltek, s arról, milyen szép munka az emberek bizalmából a község ügyeinek intézése. Rozgonyi István ECSÉD Ecséd községben is megtartották a tanács első, alakuló ülését. A korelnök, Király Géza tanácstag, meleg hangon üdvözölte a nép bizalmából megválasztott tanácstagokat. Jóleső érzéssel hallgatták a község legfiatalabb polgárainak köszöntését, s a KISZ-ta» gok üdvözletét. Részt vett és felszólalt a tanácsülésen Balázs József, a járási tanács vb-elnökhelyettese is. A tanácstagok egyhangúlag választották meg ismét a vb elnökének Smidt Dezsőt, elnökhelyettesnek Farkas Józsefet, titkárnak Hegedűs Lajost. Végezetül a Hazafias Népfront látta vendégül a tanácstagokat. Nagy Piroska crpró gond is lehet bosszantó zom a bátyádat és akkor együtt jártok iskolába. — Tessék már valahogy elintézni azt, hogy a két kislány egy osztályba járjon, meg a Margitka napközijét — kéri Szabó néni. Aztán rövid iskolai füzet- és tanulmányi ellenőrzés, néhány szó a gyerekek étkeztetéséről, s már újra úton vagyunk. — Nem értem. Vannak dolgok, amiket képtelen vagyok megérteni. Itt van ez a kis félénk, anyja után síró leányka, akinek annyi, de annyi melegségre, emberségre lenne szüksége. Kisebb korában egy buta játék során jobb szemét kiütötte a pajtása. Fél szemére Vak. Itt lakik ezen a távoli periférián. Elsőbe jár, mint Erzsiké, éppen azért hoztam ide. Gondoltam, a két kislány majd együtt, egy osztályba kerül, a napköziben társakra talál, feledi a nélkülözött otthont és íme, ezt a kis apróságot nem tudom az iskolában elérni. KESERŰEN panaszkodik a sok gyerekre felügyelő előadónő, érezni a hangján, látni töprengésén, hogy igazi anyai savét bántja az iskolai bürokrácia. Nem szólok bele, nem sürgetem, várom, hogy elmondja a többit is. — Bementem az I-es iskolába, beszéltem az illetékes pedagógusokkal, s szerintük kivihetetlen, hogy a kis Margit egy osztályba kerüljön Erzsikével. Nem hiszem. S a napközi otthon? Rendelet van arra, hogy az állami gondozottakat soron kívül fel kell venni a napközi otthonba. A művelődésügyi osztály válaszai. Egy; telve van a 49 fős MAGAS, BARNA, mindig mosolygó asszony Rákóczy La- josné, gyermekvédelmi előadó. Fáradhatatlanul dolgozik Gyöngyös és Hatvan körzetében, hogy a „felső fokon” gondjaira bízott közel száz állami gondozott gyerek semmiben meg ne rövidüljön, hogy jó környezetbe kerülve, feledje elhagyatottságát. Amikor felkerestem, éppen a postás érkezett nyomomban, hozta a gyerekek tanszerellátására a pénzt Kézbe vette a százasokat, arcáról lehervadt a mosoly. — Kevés. Nagyon kevés. Csak a legszükségesebbre futja. S ha a nevelőszülők egy része nem lenne igazi apa-, anyahelyettes, sok gyerekem maradna le társaitól, azért, mert hiányos a felszerelése. •No, de menjünk, nézzük meg az én két legnagyobb problémámat — mondja. Néhány perc múlva kocsink egy sáros, meredek hatvani külvárosi utca felé robog. Nem megy be az utcába. Nem lehet. Gyalog vágunk neki Szabó néniék csaknem legszélső házának. — Majd csak figyeld meg, milyen tiszta, rendes család, s mennyi szeretettel övezik a két kislányt Soha nem volt gyermekük,- s' annyira kértek ecy kislányt de most már kettőről gondoskodnak — tájékoztat a felügyelőnó. A két gyerek otthon van. Erzsiké riadtan húzódik az aj- tóhoz. — Nem akarok hazamenni! Apukám rossz! Mindig behívta anyukát a speizba és késsel akarta elvágni a nyakát. Itt akarok maradni. Rákóczyné megnyugtatja és Margitkához fordul. — No, kislányom, megszok- tad-e már itt? Nemsokára honapközi. Ha még egyet felvesznek, a nevelőnek pótdíj jár, erre viszont nincs keret. Kettő: miért nem tervezi előre a felügyelőnő, hogy hány állami gondozottra kell számítani az év folyamán. — Látod? Ezért vagyok néha dühös. A magam részéről — bár ez nem szabályos eljárás — ki merem jelenteni, hogy ahol 49 gyerek van, jut egy hely az ötvenediknek, s nem hiszem, hogy a nevelő, az ösz- szetört lelkű kislány láttán először is a 80 forint többletért rohanna a művelődésire. A másik indok teljesen érthetetlen. Honnan is tudhatnám én, vagy bárki más, hogy az év folyamán hány gyerek kerül Hatvanba az átmeneti gyermekotthonból? Egyikért októberben jön az édesanyja, a másikat januárban adják be, vagy veszik állami gondozásba. Itt nincs tervszám, itt csak emberség van! A LEGTELJESEBB mértékben igaza van Rákóczynénak. Emberség először, másodszor és harmadszor is! Emberség! Nem akta, hivatkozási és rendeletszám! Kapnak ebből ezek az apróságok eleget, míg egy- egy jó nevelőszülő ölelő karjáig, meleg szivéig eljutnak. A félszemű Margitkának közösségre, kis barátokra van szüksége! És ehhez megértés kell! Lélek, s nem bürokrácia. Még egy kérdést hagynék itt nyitva: miért nincs ilyen probléma Gyöngyösön? Ahol pedig félszáz állami gondozott gyerek van ... Szabóéknál jó helyen van a két kislány, de azért legjobb lenne mindkettő számára a mindent feledtető gyermekközöúség. És nem is egyedül róluk van szó — ez a meg nem értés általános jelenség itt. Piroska Józsefné éppen a morzsát söpörgeti az ebéd utáni asztalról. Amint meglátja a felügyelőnőt; rögtön a nagylány, a nyolcadikos B. Anna pályaválasztására kerül sor. — Nagyon szeretne varrónő lenni — mondja a nevelő mama. — Fodrásznak is elmenne Ancikám, de csak egy hely van, oda már biztosan kiszemelték a tanulót. — Nem tudom, hová menjek vele. Ancinak meghalt az édesanyja, most karácsonykor. Tüdőbeteg volt. A gyerek is vézna, vékonyka, nem. hiszem, hogy akár a varrás, akár a fodrászat jót tenne neki — töpreng Rákóczyné. — Igen, de tetszik tudni, mit forgat a fejében! — Tudom. A Ids Katit, a legkisebb testvérét magához akarja venni. Keresni akar. De hát vigyázni kell rá! Nagyon kedves gyerek, annyit gondolkozom, érdeklődöm az után, hogy hová adjam tovább. Tanulni, szellemi munkára nem nagyon mehet. Gyenge tanuló. De én azt is beszámítom, hogy ennek a kislánynak annyi lelki bánata van. Nehezen viseli el, hogy hárman háromfelé vannak. Tanácstalan vagyok. Többet kéne foglalkozni ezekkel a gyerekekkel. Most arra gondoltam, hogy elviszem valami pálya- választási tanácsadóhoz, hátha közösen jobban találnánk neki egy testhez álló foglalkozást ?! — Van ám nekem még egy bánatom — mondja Piroska V V V V VV V V V V V V V V V V v v vv v '• '♦* néni. — A másik nevelt Iá-* nyom, P. Margitka. Tetszik.;, tudni, a hetedikes, most úttö-* rővezető lett. Nincs úttörő-* ruhája. Szegénykém olyan jóé tanuló. Annyit dolgozik az is-)j) kólában és se kötelező köpe-4* nye, se blúza, se sötétkék):* szoknyája... * ★ * MOST NEM IS mentünk* máshová. Két családban négy):) állami gondozott és mennyi gond! Államunk sok pénzt for-):) dít arra, hogy ne érezzék ezek.;, a gyerekek elhagyatottságukat.* De valahol, valahogyan talán))) a gyermekotthonban, ahol aj* pénz elosztása történik, talán):) ott kellene rugalmas abban >:• gondolkozni. Ma már csaknem* minden általános és középisko-,;. Iában van kötelező munkakö-* peny, vagy kötény. Az állami).) gondozottakat meg lehet is-* merni, mert nekik nincs. Nincs):) rá keret. Az úttörők közül min. dig kiemelik — bármilyen kiváló gyerek —, nem masírozhat a büszke csapatban felvonulásokon, mert nincs egyenruhája. Csali tornacipőre futja tornafelszerelésre ismét nin« keret. Ilyenkor olyan gyűlöletes a „keret”, hogy legszívesebben kitörölném a magyar nyelvből. De az az igazság, hogy es nem is mindig „keret” dolga Hátha van megoldás? Egy kit töprengés, egy kis rugalmasság, és minden kis állami gondozott külsejével is beolvadhatna a nagy iskolaközösségbe Abba a közösségbe, amelyik fejlődése, jövője szempontjából a legdöntőbb. ÉS MÉG EGYÉT — a gyermekvédelmi előadó azért kilincsel, mert ha hivatalos ügyről van szó, egyedül ő az anya anyjuk helyett! Legyenek hát nyitva előtte az ajtók! Cs. Adam Eva I Tiranában aláírták :j: a magyar—albán * aruesereforgalmi megállapodást £ A Magyar Népköztársaság .♦.és az Alban Népköztársaság * között az 1961—65. évekre ér* £ vényben levő hosszú lejárató J árucsereforgalmi és fizetési £ megállapodás keretében a Ma* ••gyár Népköztársaság és az AI* {.bán Népköztársaság kereslte* ideírni kormánydelegációi már. jdus 6-án Tiranában jegyzö- ?• könyvet írtak alá az 1963. évi j) kölcsönös árucsereforgalom. ;• ról és fizetésekről. A jegyzőkönyv értelmében, a Magyar * Népköztársaság különféle ,gé- £ pékét, elektromos kábeleket •lés huzalokat, alumíniumie- •)mezt, cementet, zárat és lakaitokat, fogyasztási cikkeket és >egyéb áruféleségeket, az Altján Népköztársaság krómér* ;• cet, nikkeles vasércet, bitu- :)ment, blislerrezet, dohányt, £ halkonzervét és egyéb árukat •) szállít. Az árucsereforgalom ♦•volumene az 1962. évihez vi- :)szonyítva emelkedést mutat. A {•tárgyalások baráti légkörben, a :) kölcsönös megértés szelleméiben folytak le. (MTI
