Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. március 29., péntek H KGST-taprszágok együttműködése a tervezés terén A belügyminiszter lemondása újabb politikai válságot robbantott ki Argentínában BUENOS AIRES (MTI): Az j argentin fegyveres erők veze­tői szerdán délután kiált- | ványt bocsátottak ki,' amely- ! ben „az argentin demokrácia védelmezőinek” nyilvánítják magukat és ígéretet tesznek arra, hogy „mindent elkövet­nek a diktatúra visszatérésé­nek megakadályozására”. A kiáltvány kilenc órával előzte meg Guido elnök tervezett rá­dióbeszédét. A hadsereg ve-, zetői nyilatkozatukban -első­sorban Peron száműzetésben elő volt elnök híveire céloztak, akik a június 23-i általános választásokon indulni kíván­nak. A magas rangú katona­tisztek támadták Martinez bel- 1 ügyminisztert is, akit azzal vádolnak, hogy a peronisták malmára hajtja a vizet. Mar­tinez ugyanis egyik fő értelmi szerzője volt annak az elgon­dolásnak, hogy a választások után megalakuló polgári kor­mányban peronisták is szere­pet kapjanak. Ilyen légkörben került sor Guido elnök negyedórás rá­dió- és televíziós beszédére, amelyet mindenki feszült ér­deklődéssel várt, annál is in­kább, mert röviddel elhang­zása előtt nyilvánosságra hoz­ták, hogy Martinez belügymi­niszter a hadsereg nyomására beadta lemondását. Guido el­nök beszédében kijelentette, Nehéz (őállamii Nyugat-Nénu BERLIN: Idestova egy esztendeje, hogy Nyugat-Németországban betöltetlen a főállamügyészi poszt. E tisztség utolsó gazdá­járól, Fraenkelről az NDK- ban nyilvánosságra hozott do­kumentumok alapján ugyanis kiderült, hogy hétpróbás fasisz­ta, a nácik nagy becsben tar­tott vérbírája volt. Fraenkelt tehát le kellett váltani. Utána Martin szövetségi bírót sze­melték ki Bonnban e tisztség­re, de hasonló okok miatt őt sem lehetett kinevezni főál- lamügyésznek. Most aztán Bucher bonni igazságügyminiszter Fabian von Schl&brendorff wiesbadeni hogy Argentína ,.a katasztrófa küszöbére” jut, amennyiben a politikai pártok között nem jön létre megegyezés a válasz­tások előtt. Az elnök beszédében védel­mezte kormányának ama állás­pontját, hogy a júniusi válasz­tásokon a peronisták is részt vehessenek. Várakozás ellené­re az elnök egy szóval sem tett említést belügyminisztere lemondásáról, jóílehet Marti­nez az elnökkel folytatott rö­vid beszélgetés után nyújtotta be lemondását. Érdekes, hogy Guido beszédét a lemondott belügyminiszter a kormány Ismét őriz< Bayar vo ANKARA: Az AP amerikai hírszolgálati iroda jelentése szerint csütörtökre virradó éj­szaka az ankarai rendőrség és csendőrség néhány vezetője be­hatolt a jelenleg ideiglenesen szabadlábon levő Bayar volt el­nök lakására, az elnököt őri­zetbe vette, s a főváros egyik állami kórházába szállította. A kormány Bayar újabb őrizet­bevételét csütörtök reggelig tartó minisztertanácsán hatá­rozta el, hogy elejét vegye a volt elnök szabadon bocsátása [gyészt találni stországban ügyvédnek ajánlotta fel a fő­államügyészi posztot. Schlab- rendorff testvére mint magas rangú katonatiszt részt vett az 1944. július 20-i Hitler ellen elkövetett sikertelen merény­let előkészítésében, s ezért a nácik ki is végezték. Fabian von Schlabrendorff most az el­lenálló szerepében tetszeleg, sőt könyvet is írt „Tisztek Hit­ler ellen” címmel. Politikai meggyőződésére azonban jel­lemző, hogy a Nácizmus Üldö­zöttéinek Szövetsége (VVN) el­len a nyugat-berlini közigazga­tási bíróság előtt indított szé­gyenletes perben ő volt a pa­naszos fél — tehát a bonni kormány — egyik ügyvédje. tagjaival együtt hallgatta az elnöki hivatalban. Guido elnök szóvivője csü­törtökön közölte, hogy az el­nök esetleg lemond, amennyi­ben a politikai pártok vezetői nem tesznek eleget egységre hívó felszólításának. Politikai megfigyelők a kö­vetkező 48 órát döntő fontos­ságúnak ítélik meg. Nem tart­ják lehetetlennek, hogy a had­sereg közbelépése következté­ben egyáltalán nem kerül sor a június 23-i választásokra, ha­nem ..erős kezű” katonai junta veszt az ügyek irányítá­sát. (MTI) 5tbe vették it elnököt miatti sorozatos zavargásoknak. Mint már korábban hírt ad­tunk róla, Bayart egészségi okok miatt helyezték ideigle­nesen szabadlábra. Börtönéből való távozása óta azonban na­pirenden voltak politikai ellen­feleinek tüntetései, s mint a hírügynökségek megállapítják, Törökországban éppen olyan feszült a légkör, mint az 1960-as fordulat előtt. (MTI) Komnmnistaellenes rendőr provokáció Ecuadorban GUAYAQUILL (TASZSZ): Az ecuadori titkosrendőrség mintegy hatvan embere táma­dást intézett a kommunista párt helyi székháza ellen. A titkosrendőrök könyveket és brosúrákat vettek magukhoz a Kommunista Ifjúsági Szövetség könyvtárából és pénzt foglal­tak le. Pedro Saad, az Ecuadori Kommunista Párt főtitkára az ország elnökéhez intézett táv­iratában erélyesen tiltakozik a rendőri akció miatt." Hangsú­lyozza, hogy a párt székháza ellen intézett támadás része annak a provokáció-sorozatnak, amely a párt ellen folyik, s amelynek célja: akadályozni a néptömegeknek az életkörül­ményeik megjavításáért, a de­mokratikus jogokért és a sza­badságért vívott harcát. (MTI) zógazdasági osztály igazgatási csoportjára 1963. március 20-án negyvennyolc akta érke­zett, de amint mondják, átla­gosan lehet napi húsz aktát számítani. Ezek után úgy gon­dolom, felesleges a kérdés; miért nem járnak gyakrabban vidékre az osztály dolgozói, miért nem ismerik jobban a kinti helyzetet, miért fejezték be jóval határidő után a gép­szemlét, miért nem ellenőriz­ték időben a vetőmagvak elő­készítését, csíráztatását, esá- vázását, stb. Az ellenőrzés, a körültekintés hiánya volt az is, hogy tavaly például az eger- baktai termelőszövetkezet UE—28-as gépéhez 250 mázsa üzemanyagot terveztek, noha ennek a gépnek a fogyasztását 160 mázsa is fedezte volna. Vagy említsem-e, hogy tavaly nyáron egy-két tsz maszekfu- varozásokat végzett traktorai­val. ugyanakkor szántatlanul maradtak a földek. Mindez azért, mert elmaradt a járási tanács illetékeseinek ellenőr­zése, a felügyelet. Ha a szak­előadók kézben tartják a munkát, ismerik a szövetkeze­tei, az ott felhasznált anyagot, akkor olyan eset sem fordult volna elő. hogy az ostorosi ha­tárban „véletlenül” napokig állt ősszel a silókombájn ki­használatlanul, vagy hogy az egerszóláti határban az egyik ajtó nélküli kunyhóban a fó- agronómus 120 mázsa kálisóra bukkant, amelyet elfelejtettek kiszórni. Bizonyos, hogyha az egyes előadók idejük nagy ré­szét a szövetkezetekben tölte­nék, akkor ezek a dolgok mind kevésbé fordulnának elő, s jobban, tervszerűbben menne a munka is. Ügy gondolom, mindenkinek egyet kell érte­nie abban, hogy az államnak. tapasztalható, szilárdabb a vezetés, tervszerűbb a munka is, de még korántsem halad­nak a dolgok megnyugtató módon, a maguk rendjén. Sok a kapkodás, a papírmunka A termelőszövetkezetek ér­deke, a gyakorlati munka jobb segítése szinte parancsolóan követelné, hogy az osztály dolgozói hetente három-négy napot a termelőszövetkezetek­ben töltsenek és ott közvetlen segítséget nyújtsanak. Ha meggondoljuk, hogy megyénk­ben a legtöbb gyenge termelő- szövetkezet éppen az egri já­rásban van, akkor ez a köve­telmény még hatványozottabb, és szükségességét 6enki sem vonja kétségbe. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az osztály dol­gozói nem négy, de sokszor még két napot sem töltenek a szövetkezetekben, mivel akta­gyártással, kimutatások, beszá­molók készítésével kénytele­nek idejüket eltölteni. Ezért nem okolható az osztály és In­kább a felsőbb szervek tehet­nének ez ügyben sokat. Min­denki tudja, hogy beszámolók­ra, jelentésekre időnként szük­ség van, viszont meggondo­landó, hogy ilyen mértékben-e mint eddig? Érdekességként, említem meg, hogy 1962. évben a mezőgazdasági osztály 2511 aktát termelt, nem számítva az egy-egy aktához tartozó 4— 6 anyagot, amely lényegében szintén újabb jelentésnek, ak­tának számít. Ezzel szemben ugyanebben az időben g pénz­ügyi osztály 1278, a művelő­désügyi ^osztály 1131 aktát ka­pott, illetve Intézett el. A me­adottságai jelenleg jónak mondhatók. Az egyes csopor­tok ismerik feladatkörüket, s világosan látják, mit kell, vagy mit kellene elvégezniük. Mind a járási pártbizottság, mind a járási tanács végre­hajtó bizottsága úgy, véleke­dik, hogy a mezőgazdasági osztály személyi összetétele lé­nyegében jó, az egyes embe­rek egyénenkénti megítélése szerint. Valamennyien képe­sek, vagy képesek lennének a feladatok megoldására. Az Is igaz, hogy az osztálynak van néhány kiemelkedő képességű és szorgalmú dolgozója, akik motorjai a munkának, lelkiis­meretesség tekintetében pél­damutatók. Mindezen jó adottságok el­lenére mégis meg kell állapí­tani, hogy az osztály sem ko­rábban, sem most nem a leg­megfelelőbb módszerekkel, a leghelyesebb szemlélettel végzi munkáját. Ez tükröződik az egyes csoportok hiányos tevé­kenységében, de az egész osz­tály gazdasági irányító-szerve­ző. segítő munkájában is. Előre kérek elnézést a példá­ért, de jelenleg az osztály egy olyan zenekarhoz hasonlít, amelyben ki-tó a maga hang­szerén tisztán játszik, vagy ha­misabban, játékuk egyenként még elviselhető, de összhatá­sában ez a zene mégsem egy­séges, mégsem élvezhető. Sze­retném hangsúlyozni, hogy az utóbbi hetekben némi Javulás zőgazdasági osztályán belül is bárom csoportot, termelés­szervezési, terv- és pénzügyi, valamint igazgatási csoportot hoztak létre megbatározott feladatkörrel. Az eredménye­sebb munka céljából az osztály jogügyi és állattenyésztési elő­adót, egy agronómust, egy ag­rárpropagandistát, egy admi­nisztrátort és egy gépkocsit kapott, s így az osztály dolgo­zóinak létszáma húszra emel­kedett. Az osztály élén néhány hónap óta egyetemet végzett, gyakorlott szakember áll, de nem rossz az iskolai végzett­ség arányá az osztályon belül sem. Négyen rendelkeznek egyetemi, vagy főiskolai, a többiek pedig középiskolai végzettséggel. Ügy gondolom, elöljáróban helyénvaló megemlíteni azo­kat a pozitív vonásokat, ame­lyek az osztálynál tapasztal­hatók, bár ez nem könnyű fel­adat, hiszen az új osztályveze­tő sok helyes törekvése, cél­kitűzése az idő rövidsége mi­att még nem bontakozhatott ki. Szólnom kell arról, hogy e cikknek nem feladata a mező- gazdasági osztály múltjának vagy jelenének minden rész­letre kiterjedő elemzése, érté­kelése, mindössze a munka- módszer és szemlélet leglé­nyegesebb kérdéseit próbálja őszintén feltárni, segítő szán­dékkal. Nézzük tehát az érem egyik oldalát: az osztály személyi A szocialista nagyüze­mi gazdálkodás követel­ményeivel összhangban tovább kell fejleszteni a mezőgazdasági terme­lés irányítását, tervezési módszerét, vezetési mód­szereit. (A VIII. párt­kongresszus határoza­taiból). 1962 tavaszán kormányhatá­rozat született a járási taná­csok mezőgazdasági osztályai­nak megerősítéséről. Országo­san 428, megyei viszonylatban 33 ember került a járási mező- gazdasági osztályokhoz azzal a feladattal, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének befejezése után, a termelés gyorsabb ütemű fejlesztését, a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását, a termelés irányítá­sát segítsék elő. A járási mezőgazdasági osz­tálynak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a termelés szerkezete mindenütt az adott­ságoknak legmegfelelőbben, a népgazdaság igényei szerint alakuljon. A tsz-ek a járási tanácsok révén kapják meg a termelés fejlesztéséhez szük­séges anyagi eszközöket, az ő jóváhagyásukkal kötik meg a termelési szerződéseket, de innen igénylik a szövetkezetek a hozzáértő segítséget, pl. a munkaszervezéshez, a gépesí­téshez, a legjobb termelési módszerek alkalmazásához, a jövedelemelosztási formák bevezetéséhez, stb. Az Egri Járási Tanács me­Munkamódszer és szemlélet « Tapasztalatok az Egri Járási Tanács mezőgazdasági osztályának munkájáról A feladatok egy további csoportjának célja, a haladó tervezési megoldások és kivitelezési módszerek kiter­jesztése és megvalósítása a tagországokban. E csoportba tartoznak azok a kérdések, amelyek közvetlenül kapcso­lódnak a tervezéshez, mint például a szerkezetek mérete­zési módszereinek tökéletesí­tése, a tudományos és kutató­munkák eredményeinek köl­csönös kicserélése, a kísérleti tervezés és kivitelezés ered­ményének ismertetése, külön­böző dokumentációk, tervezési segédletek kicserélése. Ide tar­toznak továbbá azok a meg­határozott műszaki feladatok­kal kapcsolatos munkák, ame­lyek elsősorban a mezőgazda- sági és az ipari építés rohamos fejlesztése során váltak szük­ségessé. Ezen a területen sike­rült olyan nemzetközileg egy­séges méretsorokat meghatá­rozni, amelyek az alkalmazott szerkezeti méretek számának jelentős csökkenését és így gazdaságosabb építési mód al­kalmazását eredményezik. A kommunista és munkás­pártok 1962-ben tartott tanács­kozásának útmutatásai alap­ján a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanács XVI. ülésszaka több fontos határozatot hozott az építés, és ezen belül a ter­vezés terén való együttműkö­dés elmélyítésére és kiterjesz­tésére. Ilyenek többek között: — Az együttműködés meg­szervezése a nemzetközi mun­kamegosztás alapján a kor­szerű típustervek kidolgozásá­ban. — A fontosabb népgazdasági jelentőségű építmények terve­inek szakvéleményezése, az érdekelt tagállamok kérésére. — Egy nemzetközi típuster- vező intézet, vagy hasonló szerv létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása. E célkitűzések megvalósítá­sa a tagországok delegációinak hathatós közreműködését igénylik. A népgazdasági tervek * egyeztetése a nemzet­közi munkamegosztás kiszéle­sítését fogják eredményezni. S ezért az építés és ezen belül a tervezés terén való együttműködés jelentősége is fokozódni fog. Az eddig elért eredmények biztosítják a KGST tagországok közös fel­adatainak sikeres megoldását. Ballag! Aladár 9 Uj módszerek, kezdeményezések a mezőgazdasági ismeretterjesztésben dr. Dimány Imre, az. MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője tartott előadást „A mezőgazdaság feladatai a VIII. kongresszus után” címmel. (MTI) A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat agrártudomá­nyi választmánya csütörtökön ülést tartott a Kossuth Klub­ban. A tanácskozást Erdei Fe­renc akadémikus, a választ­mány elnöke nyitotta meg, majd a választmány megvitat­ta a mezőgazdasági ismeretter­jesztés néhány időszerű problé­máját. / A szóbeli ismeretterjesztés keretében 1962-ben csaknem 9000 mezőgazdasági előadást tartottak, s a hallgatók száma megközelítette a 400 000-et. Az előadások tartalmára jellemző a biológiai témák és ezzel a gyakorlati kérdések tudomá­nyos, s egyben világnézeti meg­alapozásának előtérbe kerülése. Tavaly az összes előadásoknak mintegy egyharmada a terme­lőszövetkezeti akadémiákon hangzott el. Az idén még to­vább javul ez az arány, mert az 1962—63-as évadban 560. az előző évinél 40 százalékkal több ilyen akadémia működik. Az összefüggő témájú, a ter­melőszövetkezetek konkrét problémáival is foglalkozó elő­adássorozatoknak ez a formája igen jól bevált; a továbbiak­ban még a szemléltetési mód­szereket. főként az előadások­hoz kapcsolódó helyszínt bemu­tatókat és gyakorlatokat akar­ják továbbfejleszteni. Űj'formái alakultak ki az idén a mezőgazdasági dolgozók egyes rétegei számára szóló is­meretterjesztésnek is. Több me­gyében sikeresen indították meg az agrármérnökök tovább­képzését szolgáló szabadegye­temeket. Hasonlóan bevált kez­deményezés a mezőgazdasági középkáderek, főleg techniku­sok vitafórum jellegű tovább- kéoző tanfolyama. Egy-egy or­szágrész mezőgazdasági problé­máinak tudományos szintű megvitatására a tervek szerint sor kerül a „Pannónia”, a „kis­alföldi” és a ..hortobágyi” ag­rárnapokra, Bal -i tor. bo gi áron pedig több napos szőlészeti­borászati tanácskozást rendez­nek. , A TIT agrártudományi vá­lasztmányának ülésén ezután tárásával még szélesebb ala­pokra helyezte az együttmű­ködést. A tervezési szekcióban részt vevő delegációk a mun­kaprogramot, az éves és távla­ti munkaterveket, a javasla­tokat a vezető országban — az LNK — tartott szekcióülése­ken vitatják meg. Az Állami Bizottság által jóváhagyott munkatervben előirányzott feladatokat a tagországok de­legációi között osztják szét. A témafelelős' ország a kidol­gozott javaslatát elbírálásra megküldi a társországoknak. A szekcióülésen egyeztetett ja­vaslat alapján a Berlinben székelő Állandó Bizottság ajánlásokat dolgoz ki, melye­ket, ha nagyobb jelentőségű kérdésekről van szó, a KGST- tanács hagy jóvá. A jóváha­gyott ajánlások országonkénti bevezetése az államok kor­mánybizottságainak előterjesz­tése alapján történik. A szekció az együttműködés első szakaszában mindenek­előtt azoknak a tervezés-mód­szertani eljárásoknak egysé­gesítését tűzte ki feladatául, amelyek a konkrét tervezési munkában való együttműkö­dés előfeltételeit biztosítják. Ilyenek többek között a szak- kifejezések egységes meghatá­rozása, a tervekben alkalma­zott méret megadás, az építő­anyag-jelölések és betűjelzé­sek egységesítése, stb. A szekció egy másik feladat- csoportja a különböző terve­zési előírások és szabványok nemzetközi egységesítése. Ilyenek többek között a víz- szigetelés, hőszigetelés, hang- szigetelés, a természetes és mesterséges világítás, tűzvé­delmi, stb, tervezési előírások nemzetközi egységesítése. A technika és a tudo- “ mány terén kialakult rohamos fejlődés és a be­ruházások mindinkább nö­vekvő száma az építés terén is szorosabb együtt­működést igényel. Az e terüle­ten mutatkozó közös célkitű­zések megvalósításának szer­vezése a KGST egyik szervé­nek — az Építésügyi Állandó Bizottságnak feladata. A KGST ÉÁB tevékenysé­gének megfelelően szervezeti­leg különböző — a tagállamok fővárosaiban működő — szek­ciókra oszlik. Ilyenek az épí­tőanyagipari, építésiparosítási, regionális és városrendezési, építésgazdasági, épületgépésze­ti és tervezési szekció. Az állan­dó bizottság és ezen belül az egyes szekciók a tagországok delegációiból tevődnek össze. A tervezési szekció keretén belül folyó együttműködés azt a célt szolgálja, hogy elősegít­se a műszaki fejlesztés —or- sabb fellenc ?t ez ' -r valamennyi ágazatában, meg­teremtse a nagyüzemszerű épí­tési mód fejlesztésének lehe­tőségeit és a típustervek alkal­mazási területének kibővítésé­vel egyben biztosítsa azok mi­nőségi színvonalának emelését is. Éppen ezért a típustervezés nemzetközi szinten is jelentős helyet foglal el az építés egé­szét képező folyamatok sorá­ban és ezzel meghatározza a népgazdaságok különböző ága­zatainak továbbfejlesztési lehe­tőségeit. A tervezéssel kapcsolatos ^ együttműködés irány­vonalait az 1957-ben Berlinben tartott I. nemzetközi típuster­vezési konferencia szabta meg. Az 1959-ben, Leningrádban tartott II. konferencia az ez ideig elvégzett munka alapján áttekintést adott a típusterve­zés helyzetéről és a tervezési metodika elvi kérdéseinek tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents