Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
t985. nirehit 28., eífltőrtőls NfiPÜ JS Aö Szántanak, vetnek a hatvani Lenin Tsz-ben Aem tett kárt a rím a vetésekben — Géppel végzik a pulántálást Százezreket hoz a virá^kertészet Fejlődik a Balaton-vidék legnagyobb klimatikus gyógyhelye V\W,\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\W\\\\,\\V\\V\\\\\\\\\\W\\V\\Vl\\\\\\V.\VvA .\\. .ASWAWWWWW Évente 3S0 Heves megyei beutalt talál gyógyulást Balatonfüreden „Hoi Veszprém megyenek vagyon végzeté, következik Szala Vármegye kezdete. Ebben egy helységnek Füred nevezete, Savanyú vizéről van emlékezete." (Fe)ér Antal, irt7.) BALATONFÜREDTÖL mind össze hét kilométerre levő Lovas falu határába« 1951-ben megtalálták a hazánkban eddig Ismert legrégibb, vörös agyagot tartalmazó bányát. Az Itt lelt eszközökből a bánya korát 75— 85 000 esztendőre becsülik. Így feltehetően nagy a valószínűsége annak, hogy már a Balalon medencéjének kialakulása elölt élt ember ezen a vidéken, A további történelmi adatok igazolják, hogy a római Imperium idején, amikor a rómaiak a Dunántúlt bekebelezték, és Pannónia néven, mint tartományt, . a római birodalomhoz csatolták, megtelepedtek a Balaton partján is. Ezt igazolják a híres „borostyánkő” útból kiágazó és feltárt utak, amelyek Keszthely és Nagyvázsony érintésével Aquincum felé haladtak. A római uralomnak, mint tudjuk, Pannóniában a népvándorlás vetett véget. Ezen századokból sem Füredről, sem pedig az itteni gyógyforrásokról nem maradt feljegyzés. Nincs pontos adat arról, hogy a rómaiak ismerték-e a füredi gyógyforrások hasznosságát. 'Ellenben a későbbi, Balaton múltjával foglalkozó munkák valamennyije említi azt a hagyományt, hogy Galérius császár tihanyi száműzetésben élő özvegyének, Valériának Prisca nevű anyja a füredi gyógyforrásoknál nyerte vissza egészségét, és ennek emlékére oltárt is emeltek. FÜRED TÖRTÉNETÉVEL kapcsolatban még talán csak annyit, hogy a több mint másfél ezer éves múltra visszatekintő Füred nevet nem fürdőiről, hanem a fürj madártól nyerte. A balatoni ember a fürjet ma is für-nek nevezi. De nézzük a mát, az ország dolgozóinak egyik legforgalmasabb, balatoni nyaraló és üdülőhelyét, hogyan fejlődik j és fejlődött a második világhá- j ború befejezése óta és melyek I a további szándékok és tervek a fürdőváros életében? A legilletékesebbet, Balaton- füred tanácselnökét. Fazekas Lajos elvtársat kerestük fel hogv tájékoztasson bennünket a község élétéről: 1 — A gyógyintézmények alkalmazottaival Balatoníüred lakóinak száma közel tízezer. Ez a lélekszám állandóan emelkedő, bár bizonyos mértékig korlátozzuk az új letelepedéseket. Ugyanis, a településekre alkalmas területeket nem a lakosság szaporítására, illetve nem családi és bérházakkal való beépítésére tartalékoljuk, hanem elsősorban gyógyiníézmények és az azokat ellátó személyzet számára. A lakosság munkával való ellátása biztosított. Az őslakosság a hajógyárban dolgozik, inás vállalatok dolgozóit legnagyobb részt a környező települések adják. Négyszázezer vendég fordul meg évente Balatonfüreden. Tizennyolc vállalati és szak- szervezeti üdülőnk van. azon kívül a Testnevelési Főiskolának is van itt nagyobb nyaralója. MOST BEFEJEZŐDÖTT a tízmilliós beruházást igénylő szennyvizderítő és a fő hálózati vezeték építése. Balalon- füred gyógyintézményeinek felújítására, korszerűsítésére a jövő esztendőben kerül sor. Harmincöt milliós költséget biztosít az állam a szívkórház rekonstrukciós tervének kivitelezésére. 1 Erről a nagyszabású építési és rekonstrukciós tervről értesülve kerestük fel dr. Debrőczi Tibort, a szívkórház igazgató főorvosát és megkértük, tájékoztasson bennünket a szívkórház munkájáról, feladatairól: — Azzal kell kezdenem — mondotta Debrőczi igazgató főorvos —, hogy 1949. Október 1-én, az Egészségügyi Minisztérium vette át a kórházat és a szállót. A minisztérium a korszerű gyógyintézet és szanatórium megteremtését tűzte ki célul. Hogy ez mennyire sikerült, mutatják a következő számadatok is: 1950-ben 2627, 1957- ben már 4905 volt a gyógykezelésre beutalt betegek száma. 1962-ben pedig meghaladták a hétezer főt. Itt kell megjegyeznünk, hogy Heves megyéből 1962-ben a szívkórházban kezeltek száma 120, a SZOT-szanatóriumban 68 személy, míg az üdülőkben 162 beutalt nyert Balatonfüreden elhelyezést. — Mondanom sem kell — folytatta Debrőczi főorvos tájékoztatását —, hogy kórházainkban nincs oi'voshiány. Balaton- füredre, a szívkórházba, örömmel jönnek az orvosok is, hiszen a kórházi szanatóriumi ténykedés mellett nyitva áll az orvosok számára a tudományos kutatás útja. Ez így egyben alig van az országban más helyütt biztosítva., B AL A TO NFÜR ED JET gyógyhatású forrásvizei mellett, kB- tűnő. enyhe klímája predesztinálja arra, hogy természeti adottságaival, hogy úgy mondjam „ssgfíse” az orvosi munkát abban a törekvésében, hogy minél jobb eredményeket érhessünk el egy országos probléma megoldásában: a szív és keringési betegségek miatt csökkent munkaképességűek gyógyításában. A feladat az, hogy az ilyen betegek életkedvét, munkához való lehetőségét visszaadjuk, a betegségtudat teljesítménytudattá alakítódjon át. Ehhez a munkához kizárólag csak Füreden vannak meg az adottságok — mint például - a természeté« 1 szénsavas fürdők, — a speciális berendezések. Gyógyítási, pszichológiai és . egyéb, orvosi munkák mellett , felhívjuk a beteg figyelmét arra, hogy mi az, ami veszélyes a betegség súlyosbodására. ■ Terhelési próbákkal megállapítjuk a betegség fokát, mértékét és á nyert tapasztalatokból adódik, hogy mi a teendő. A rekonstrukciós tervekről már hallottak. Ennek kivitelezése után Magyarország soksok külföldi államot megelőz a szív- és keringési gyógyászat terén. A szénsavas források gyógyereje, a kitűnő éghajlat, a Balaton bársonyos vize, a balatoni napfény, a táj harmonikus szépsége, mind segíti az orvosi munkát. A SZÍVKÓRHAZ és szanatóriumok az üdülők korszerű, minden kényelmet biztosító berendezései biztos pihenést jelentenek a munkában elfáradt embereknek és az esetek nagy százalékában gyógyulást hoz az arra rászoruló betegeknek. Okos Miklós Vita a háztáji gazdaságokról és felvásárlási rendszerünkről Gondolhatunk-e az ország éléskamrájára, ha felvásárlási rendszerünk továbbfejlesztéséről folyik a vita? Elhamarkodott válasz helyett álljon Itt most egy-két adat. A magyar mezőgazdaság termelésének bruttó értéke mintegy 65 mil- í iiárd forint Ennek 40—45 szá- ■ zaléka áruvá válik, értékesítésre kerül. Az értékesítésre ke- [riilő mintegy 25—29 milliárd | forint értékű áru 85—90 százalékát az állam vásárolja fel, | így jut el a bérből és fizetésből ! élőkhöz, az ipari munkásokhoz, [a városi lakossághoz. ; Milyen módszerekkel, ho- [gyan gondoskodjunk arról, [hogy az ország éléskamrájából | mindenkor meg legyen a szük- | séges élelmiszer és a mezőgaz- 'dasági eredetű ipari nyers- ! anyag, azaz a megváltozott viszonyok mellett hogyan fejlesszük tovább felvásárlási !rendszerünket? Milyen intéz- | kedéseket kell tenni, hogy zök- I kenőmentes legyen a termelők 'és fogyasztók közötti kapcsolat, | hogyan szolgálhatnánk leginkább a parasztság, másrészt a | bérből és fizetésből élők, vagyis az egész dolgozó nép érdekeit? A budapesti Kossuth Klubban tegnap dr.' Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnök- helyettesé vezette a Magyai Közgazdasági Társaság és i TIT által rendezett vitát. Ai Élelmezésügyi, a Földművelés- ügyi Minisztérium, i SZŐ VOSZ, a túrkevei Vöröi Csillag és a tudományos intézetek képviselőin kívül felszólalt Takács Sándor, a Hevei megyei Tanács vb felvásárlás osztályvezetője. A közös és i háztáji gazdaságok között szoros termelési, tervezési é felvásárlási kapcsolatról beszélt. Tudományos módszerekkel és gyakorlati megfigyelésekkel a jelenleginél tökéletesebb kapcsolatot kell kidolgozni. A mechanikus tervezés: módszerek helyett ezt kell alkalmazni — mondotta. A vita részvevői megállapították, hogy a több éves termelési szerződések bizonyosságot jelentenek a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, dt az ország ellátásában Is. A szövetkezetek érdekképviseletének megteremtésével segíteni keli a közös gazdaságod nagy tételben történő áruátvételét. Segíteni kell továbbá a háztáji gazdaságok termelését, mert termékeiket nem nélkülözheti az ország éléskamrája, r. & Vagy: „Tizenhat éves korom] óta szenvedek álmatlanságban.; Most 75 éves vagyok. Már min-• dent megpróbáltam. Ha készü-] léke el tud altatni, akkor ön a] legnagyobb feltaláló, akiről va-\ laha hallottam.” Ismét mások] igy írnak: „Kilószámra fo-] gyasztottam a legkülönfélébb! altatóporokat. Minden hiába.] Nem is tudom, milyen az éj-] szakai pihenő.” A szerencsétlen emberek szá-\ zai ostromolják a feltalálót,] hogy minél sürgősebben szál-' lítson nekik altatógépet. Arával! egyáltalán nem törődnek. „Nem] számít, mibe kerül, csak küld-’ je” — írják sürgető levelükben.! Egyébként az altatógép ára] 120—130 frank lesz, és hat változatban kerül forgalomba.] Egyelőre azonban még klinikai] kísérleteket végeznek, hogy ta-' nulmányozzák hatását az em-\ béri szervezetre. A vizsgálatok' eddigi eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a gép beiiái-] tóttá a hozzá fűzött reménye-’ két. Számtalan kísérletet vé-\ geztek ugyanis és a betegek] négy-öt perc múlva mind mély] aloanba merültek. I jelzésekhez szabja. Amikor él. alszik, a készülék megáll, mert egy bizonyos idő múlva önmagától kikapcsolódik. Ahhoz, hogy a gép az álmatlanságban szenvedő emberekre biztos hatással legyen, a műveletet négy-öt napig gyakorolni kell. Kívánatos az is, hogy a beteg mindig ugyanabban az időpontban térjen nyugovóra, hogy szervezete minél jobban megszokja a műveletet. Természetesen kerülni kell mindennemű izgatószert, így a feketekávét is. Robert Lasserre már több mint ötszáz levelet kapott a világ minden tájáról. Ismeretlen emberek fordulnak hozzá panaszaikkal: „Feleségem már harminc éve szenved álmatlanságban. Alig pihen két-há- rom órát éjjelente, azt is csak miután nagy mennyiségű altatószert vett be, amelyet állandóan változtatni keü.” nagyobbodik, majd eltűnik, aztán ismét megjelenik. Amikor a. kék ábra megjelenik, a be- tegnek lélegzetet kell vennie, 3 amikor eltűnik, ki kell engednie a levegőt. A lélegzetvételt tehát a képen megjelenő ábra ritmusával kell egybehangolni. A műveletet kellemes hangok kísérik, amelyek a lélegzet- vétellel és a kilélegzéssel változnak. A betegnek ezenkívül, amikor pz ábra növekszik, fel kell nyílnia szemét, s amikor eltűnik, le kell zárnia a pilláit. A fény és hang ritmikus ismétlése arra készteti, hogy a rendesnél háromszqr-négyszer lassabban vegyen lélegzetet. Tíz ilyen ismétlődő művelet után a beteg kellemes ellágyu- lást érez, a gép által leadott huszadik jel után. szempillái leragadnak, és elalszik. Lehetséges az is, hogy a beteg teljesen lehunyja szemeit, és lélegzetritmusát csak a hangNemrégiben Toulouse-ban Robert Lasserre bemutatta a francia újságírók egy csoportjának találmányát, egy álmatlanság elleni gépet. A gép egy kisebbfajta dobozhoz hasonlít. Egyik oldalán 20x10 centiméter nagyságú képernyő van. Az ember azt hihetne, valamilyen játékszer, ám a készülék igen nagy érdeklődést keltett azoknak az embereknek■ körében, akik álmatlanságban szenvednek. Robert Lassarre több mint nyolcévi kísérletezés után szerkesztette meg készülékét. Olyan szín- és hangfrekvenciát sikerült létrehoznia, amelynek hatására az emberi szervezet el- ernyed, a lélegzetvétel meglassul, a szív működése elcsendesedik, és a beteg álomra szen- derül. Az eljárás a következő: az álmatlanságban szenvedő beteg agyába fekszik, és a készüléket olyan távolságba helyezi, hogy képernyőjét kényelmesen láthassa. A képernyőn egy kékes színű kör jelentkezik, fokozatosan ALTATÓGÉP Francia találmány az álmatlanság leküzdésére géphez, hanem azért is, mert kevés a munkaerő, és a területet is jobban ki tudják használni. KISZÁMÍTOTTÁK, ho®y _____________I a regi eljárás alapján mindén 100 holdból 5 holdat tett ki az üt, amelyet hagyni kellett a vete- mények között a termény elszállítására, összegyűjtésére, most pedig nem lesz szükség útra, mert a palántákat 110 cm-re ültetik és a gépek elférnek majd a sorok között. — M ár ezen a héten négy hold karalábét palántálunk ki a szabad földbe — újságolja az üzemvezető közbevetve —, de április negyedikére zöldpaprikával is jelentkezni akarunk a piacon. — De azt is írja meg, hogy ez ideig 17 ezer szál szegfűt adtunk már el, szállítottak el Budapestre, Székesfehérvárra és helybe, ami után 100 ezer forint bevételre tettünk szert — mondja a számok embere: Nagy László főkönyvelő, aki ebben az évben kjerült a szövetkezetbe, — Április 4-re már most annyi a megrendelésünk, hogy nem is tudom, ki tudjuk-e elégíteni az igényeket. Talán, ha tovább tart a meleg idő, hiszen most bimbóznak a j'irágok kertészetünkben. Még újabb számok, adatok kerülnek jegyzetfüzetembe, arra gondolok: ezek az emberek a rendkívüli időjárás okozta lemaradás ellenére nagy buzgalommal, szorgalommal igyekeznek a legrövidebb időn belül végezni minden munkával. öregek, fiatalok szorgalmasan dolgoznak, fűti őket a lehetőség, a munka szeretete. Jekker Jánost, Mudrák Jánost és Somogy Józsefet például annak ellenére, hogy 65 évesek, a legszorgalmasabb szövetkezeti tagok között emlegetik. Télen, a 10 fokos hideg ellenére, amikor szinte a körmük fagyott oda a villanyélhez, altkor sem törődtek az idővel, példamutatóan ellátták feladatukat. De lehetne a neveket tovább is sorolni a foga- tosok, a traktoristák közül is, akik mindent megtettek a közösség boldogulásáért. EZÉRT NEM OKOZOTT nagy kárt az elmúlt hetek legnagyobb veszélye, a víz, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben és ezért tartanak már itt a tavaszi munkákban, mert önfeláldozóén, szorgalmasan tudnak dolgozni. Biztosra vesz- szük, ha ez a lendület továbbra is ilyen marad, akkor a tervezett 42 forinttal szemben több részesedést is tudnak majd fizetni munkaegységenként ez év végén a híres, hatvani szövetkezetben. Fazekas István a víz okozta problémáktól félnek, hanem a várható felfagyástól tartanak, amely minden reggel veszélyezteti a vetéseket. 1700 holdnyi őszi vetésük a rendkívüli tél, hideg ellenére szépen fejlődik, mint mondják, még az olasz búza is bámulatos gyorsasággal növekedik, pedig ez sínylette meg legjobbak a mostoha időjárást, a Fancsali dűlőben öt hétig volt rajta a víz. ,— A víz elvezetésén kívül milyen más munkák végzéséről lehet még beszámolni? — kérdem. — Újdonságokat mondhatok — válaszol az agronómus. — Ma kezdtük meg a tavaszi árpa vetését, ma fogtunk hozzá 770 hold tavaszi szántás elvégzéséhez és 150 hold borsó elvetéséhez is. Még ebben a hónapban, pontosabban még ezen a héten szeretnénk befejezni a vetést. Sürget az idő, nem tétlenkedhetünk ... Tovább beszélgetünk. Így tudom meg, hogy a kertészetben hetek óta teljes üzemben, teljes erőből folyik a munka. 120 szövetkezeti tag fáradozik a kertészeti növények elvetésén, a paprikapalánták pikíro- zásán, s nem utolsósorban a 9800 melegágy! ablakkeretet kitevő veteményék gondozásán, Igyekeznek a munkával, mert ezekből a palántákból akarnak 100 hold paprikát és 300 hold paradicsomot ültetni. Ügy tervezik, hogy ebben az évben a palánták kiültetését géppel végzik el, mert ez gyorsabb, könnyebb, a gép segítségévei a tőszámot i9 jelentős mértékben tudják növelni. Az agronómus több példán keresztül bizonyítja a gépi munka előnyeit. Elmondja, hogy tavaly az idei hat palántálógép helyett csak egy volt, s ezzel az egy géppel minden különösebb előkészület nélkül a legrosszabb területre ültettek palántákat, és a legnagyobb meglepetésre, az aszályos idő ellenére ezen a területen termett a legtöbb paradicsom. De nemcsak ezért ragaszkodnak a I tavass. I dik a város, Hatván. A forgalmas utcákon gépkocsik, vontatók rohannak súlyos terhűkkel, nyomukat felveri a por. A Lenin Termelőszövetkezet Dózsa György téri irodája előtt a parkírozó' gépkocsik, fogatok között gyerekek játszanak, a parkban pedig édesanyák sétáltatják kicsinyeiket. Két héttel a nagy veszély, a belvíz után már nyomát sem lebet találni a szennyes árnak a városban. A Zagyva is meg- békült, ártatlan patakká szelídült, az embereket csak apró, hétköznapi dolgaik érdeklik már. A termelőszövetkezet irodáján azonban még mindig szó kerül a vízről, amely több héten keresztül rettegésben tartotta a szövetkezeti tagokat — Azt hittük, mindenünket elvisz a víz — magyarázza Gellért János főagronómus később, amikor arról érdeklődöm, milyen kárt tett a szövetkezet határában a belvíz. — De kellemesen csalódtunk. A víz nem tett 'kárt .vetéseinkben, mindössze 12 holdra tehető az a terület, amelyen vízlemosásród beszélhetünk. Mint megállapítottuk, a kár, beleértve a munkaerőt és a gépek árvízvédelmi munkáját is, nem haladja meg a 30 ezer forintot. — Még 12 hold őszi árpánkon van víz, de holnapra saját gépünktcel leszivattyúzzuk — avatkozik beszélgetésünkbe Held László üzepegységvezető, és elmondja, hogy az emlékezetes árvíz óta a szivattyúhoz beosztott szövetkezeti tagok, de a többiek is, szinte éjjelnappal talpon vannak, önfel- áldozóan, példamutatóan fáradoznak a víz levezetésén. TALÁN E ÖÖSIES munkának, az emberek lélekjelenlétének köszönhető, hogy a termelőszövetkezet ilyen szerencsésen „megmenekült” a komolyabb károktól. A szövetkezetben most már nem is — Azt még csak elnéztem neki, hogy a kertek alatt csó- kolódzik, de most már twistéi is! (Szegő Gizi rajza) SZÜLŐI HARAG
