Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
1963. március 26., kedd NSPÜJSÄQ s Az „ISTENI SZIKRA" Hogyan segítette a véletlen, egy futó j A . benyomás nagy találmányok létrejöttét. ILipŐHLCluüJL . . . - Fejezet a találmányok történetéből Délelőtt próba. Délután próba. Az esti előadás megkezdéséig pontosan tíz perc van. A színész éhes, mert reggel óta egy falatot nem evett, az előbb már megkér dezte öltözőtársa: — Szóltál valamit — Nem, csak gyomrom korgott... Megszólal az ügye lő hangja: színpadra És a színész, pont pázatos öltönyében, korgó gyomorral ott áll a reflektorok fényében. s hallgatja a mondatot: — Fenség! Tálalva •an... És válaszol rá szerepe szerint, fenségesen, unottan, fölényes kézmozdulattal: — Felesleges... Ma iem étkezünk. Ma nem vagyunk éhesek... (—ó) AZ ÉHES EMBER NAGY ÖTLETE Elias Howe éhesen bolyongott Boston utcáin. Fáradt is volt, megállt kicsit és elnézte az egyik földszinti ablakban dolgozó takácsot, akinek karja, mint a gép, egyenletesen bö- ködte a tűvel a szövetanyagot. Közben átfutott agyán a gondolat: milyen könnyen helyettesíthetné az emberi kart gép. Ez a gondolat lett a későbbi varrógép alapja. Elias Howe azonban nem volt óvatos ember, elfecsegte ötletét, s a varrógépgyárat nélküle csinálták meg. Később azonban pereskedés után neki adtak igazat, s minden Amerikában gyártott varrógép után öt dollárt ítéltek meg a feltalálónak. Kiss István • • Ünnepeltek a lakatosárugyáriak Kácsor jánosné nyújtotta át a megyei pártbizottság elismerő oklevelét MSZMP megyei pártbizottságának kitüntető oklevelét. Az ünnepi gyűlés záróakkordjaként került sor a szocialista vetélkedésben kitűnt dolgozók megjutalmazására. 154 dolgozó kapott pénzjutalmat, 29-en kaptak kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet, s itt nyújtották át a szocialista címet elnyert 4 brigád 29 tagjának a kitüntető cím elnyerését bizonyító dokumentumokat is. Mendel Sándor, a Könnyűipari Vállalatok Központi Irodája pártalapszervének titkára Németh Tibornak, a Lakatosáru« gyár igazgatójának nyújtott át pénzjutalmat. Ezután került sor a nyereségrészesedés kiosztására; 340 000 forintot, 12 és fél napi keresetnek megfelelő összeget osztottak szét a dolgozók közölt. A hivatalos aktusok végeztével még sokáig együtt maradtak az emberek, fehér asztalok mellett beszélgettek, * kellemes zeneszóra táncoltak. A muzsikát a gyári tánczene» kar szolgáltatta. rí falak Hit a Gólya utcában még csak az alapját rakjuk, de azt is még ebben az évben átadjuk a lakóknak. ...A fémtartály megtelt téglával, a daru acélkötelei lassan megmozduhuik... — Brigádunk két éve alakult, a szocialista cím elnyeréséért küzdünk — mutat az egyik új épület tetején dolgozó emberekre a Király-brigád egyik tagja, Sebök József. — A Hadnagy utcai építkezéseken dolgoztunk először, tavaly nyáron jöttünk át a Gólya utcába. — Több gép: két Brun-daru, egy födém-daru, egy habarcskeverő és szivattyú, és két betonkeverő segíti munkánkat. — Az épületekhez szükséges anyag is megérkezett idejében, semmiben sincs hiány — .jelenti ki Cseh László. — Hat* vanan dolgozunk az épületeken, s bár a fagyszünet kiesést okozott, reméljük, hogy határidőre átadjuk a négy új házat. ...A daru megállt. a kőművesek a magasban kiürítik a tartályt. A piros téglák már engedelmesen simulnak maZ- tcrágyukba. Nőnek a falak. (tóth) p? pártbizottság it a gyöngyösi is front brigád ja Németh József, a területi szak- szervezeti bizottság titkára. Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a járási pártbizottság első titkára emlékezett meg a frontbrigád kiváló teljesítményéről, amelynek eredményeként a kitüntetés birtokosai lettek. ■ v eleteket csoportosították, s gépenként SOO forintos megtakarítást értek el, amely összességében 2300 normaóra megtakarításával egyenlő. Különböző újításokkal, műszaki Intézkedésekkel nem kevesebb, mint 16 791 munkaórát takarítottak meg az üzemben. A nehézségekről szólva elmondotta, hogy a termelést gátló apróbb- - kisebb nehézségek mellett főként az elkészült gépek, berendezések szállítása okozott sok gondot és problémát. — Dolgozóink nem idegenkedtek az új technológiától — mondotta befejezésül — munkások és vezetők egyaránt megértették feladatukat, ebből az egyetértésből születtek eredményeink; az a tény. hogy a tervezettnél olcsóbban, 83,9 százalékos önköltségi mutatóval termelhettünk. Ezután Kácsor Jánosné fejezte ki elismerését a LakatoS- árugyár dolgozóinak a kongresszusi munkaversenyben elért sikereikért, s átnyújtotta az elismerés dokumentumát, az Nőnek i L j házak cpttoi közt A magas daru leereszti horgát. A földön pufajkába öltözött emberek állnak, téglarakásból rakják meg az üresen várakozó szállítótartályt... ij — Két hete dolgozunk ismét mondja Pallos Ferenc, az ] egri Gólya utcai építkezés mű. /vezetője. — A hideg idő miatt !; másfél hónapos volt a fagy- ]I szünet, de most már nem fagy ■1 meg a habarcs. !| — Reggelenként, még hideg ]ivan, de délfelé már érezhető a ; nap melege. Rövidesen végleg Ijletehetjük a kesztyűt — jegyzi J meg Király Lajos, harminc- 1I négy építőmunkás brigádveze- !; tője. v j — Három, tizenhat lakásos ;! szövetkezeti házat és egy szin- I; tén tizenhat család részére ! épülő tanácsi rendeltetésű házat építünk. Az első épületet, a P—12-es mellett, május harmincadikén adjuk át. — Tervbe vették, hogy a Gólya utcai lakótelepen két földszintes üzletházat is épí- jitünk. Az itt lakók régi vágya ]! teljesül majd az üzletházak !; megnyitásával. — A negyedik épületnek !> t átvette a meggy« versen vzászlajé XII -es akna 64-e ; Bensőséges ünnepség keretéiben vette át a megyei pártbi- | zottság versenyzászlaját a ;gyöngyösi XII-es akna 64-es j frontbrigádja, Az átadáson jelien volt Landi János, a járási pártbizottság főelőadója. Baják István, a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt igazgatója és Ünnepi eseményre került sor szombaton este az egri Szakszervezeti Székház nagytermében. A Lakatosáru gyár dolgozói tartották nyeresógrészese- dési, a VIII. kongresszus tiszteletére indított munkaver- senyt értékelő ünnepi gyűlésüket, amelyen megjelent Kácsor Jánosné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az Egri Városi Pártbizottság titkára, Mendel Sándor, a Könnyűipari Vállalatok Központi Irodája pártalapszervének titkára, Babos László gyártáságazat- vezető, a Lakatosárugyár instruktora, Sohajda Gyula, a Vasas Szakszervezet megyei titkára. A Lakatosárugyár 1982. évi gazdasági eredményeiről Németh Tibor igazgató beszélt. Elmondotta, hogy a múlt évijen a gépgyártás területén 6 millióval magasabb szintet értek el, mint 1961-ben; s főként a gép- és vasszerkezetek gyártásában elért eredményeknek köszönhető, hogy termelési értéktervüket 4,3 százalékkal szárnyalták túl. Az 1962-es év „slágere” a Kékes-klímaberendezés gyártása volt. Az eredeti kalkulációban, műszaki dokumentációban rögzített gyártási időket megrövidítették, az egytípusú munkaműkisfiú és megállt az akvárium előtt. Nézte az üveget, .amely mögött egy furcsa világ tárult fel előtte, amilyennel még soha nem találkozott, amiről még soha nem hallott, s amelyet feltétlenül meg akart ismerni ... Ujjal azonban nem jutottak túl az akvárium üvegfalán... • A halacska nem vette észre a kisfiút. Azon álmodozott, hogy a világok legjobbikának birtokában, ilyen tökéletes nyugalomban és ilyen gazdagon gyönyörű az élet... — Gyere ide, halacska — mondta a kisfiú. A halacska azonban nem hallatta. Vagy azért, mert gondolatai nagyon is elfoglalták, vagy azért, mert a halak valóban képtelenek arra, hogy meghallják és megfelelően értelmezzék is azt, ami körülöttük történik. — Nem jössz ide. halacska7 — mondta most már mérgesen a kisfiú és át akarta bökni ujjúval az áttetsző vízivilág falát. A sarokban riadtan álló kisfiú rémülten nézte, hogy tört üvegcserepek között, a szétfo- lyó víz hártyavékony tükrén, mint vergődik utolsókat a halacska, mint pusztult el a legtökéletesebb világ. Nem értette! Sem ö, sem a halacska. A tizliteres világ felszívódott a valóságba! Gyurkó Géza 1 TCaí az akoáriumbatt Gyorsan bekapta .., A szobába, ahol az akvárium állt, mint valami kis tengersziget, a végtelen, nagy, víz nélküli világban, egy kisfiú lépett be. A kisfiú nem volt filozófus és nem voltak gondolatai a világról, legfeljebb gondolatai erről a szobáról, amelyet felfedezni hallatlanul izgalmas, titkait feltárni rendkívül érdekes kötelesség. A kisfiú tehát elindult a szoba ezer titkát rejtegető székek, asztalok, állványok, szögletek, falak cs sarkok között: felfedezni. Halacskánk most éppen tökéletes világa legalján úszkált körbe-körbe, miközben azon gondolkodott, már ahogyan és amennyiben az ilyen kis halak gondolkodni tudnak, hogy lám, még a víz alját is viz borítja, s hogy as homok sem lehet meg viz nélkül, s hogy az akvárium milyen okosan és tervszerűen van berendezve, mint az olyan világ, amelyet minden oldalról véd valami: felül a visszariasztó semmi, alul homok, kétoldalt 'a tökéletes üveg. S ha tudta volna, meghajtotta volna faiét a számára tökéletes világ előtt,.. — Jé, halacska — mondta « ga körül a rendetlenséget. — Ügy vélem, a legjobb dolog a vtlágon halnak lenni és legbiztosabb ez az akvárium. Senki sem háborgat, élem a magam megtervezte életet, enyém az akvárium végtelensége, s hogy van-e azon túl valami, nem is érdekel, de nem is hiszem, hogy lehessen... Az ilyen tökéletesen túl már semmi sem létezhet — csapott egyet uszonyával megelégedetten és felemelkedett egészen a víz színéig ... Egy pillanatra kidugta orrát az akvárium életteréből, de hogy nem kapott vizet, gyorsán vissza is húzta... — Na, mit mondtam7 Nincs ott semmi. Abszolúte semmi. Ami van, az én vagyok, a víz, az akvárium, ezek a nyugodt és dúsan sarjadté vízinövények ... A csigák, a kagyló, a fenék homokja ... Ennyi az egész. És ez elég. Teljességgel felesleges, hogy bármi más legyen az akváriumban, mert ennyivel is beérem, és ez az ennyi az én számomra a mindent jelenti — ingatta uszonyait rendkívül megelégedetten, mert egy ízes falatot látott maga előtt, az egyik vízinövény levelén heverve1 Mentesüljünk most attól az tikos emberi szokástól, hogy minden történet szereplőjének azonnal nevet aggatunk ki, ezzel is igazoltja történetünk valódiságát, szereplőjének hitelességét. A halnak, azazhogy a halacskának semmiféle neve nincs cs ez egyáltalán nem zavarja történetünk menetét, amelyben, ha jól meggondolom, nincs is különösebb történés, csak megelégedett úsz- kálás, magabiztos vélemény a világról, kényelmes pihenés, ha elfárad halunk, és jóízű táplálkozás, ha az éhezés veszi elő. Halacskánk tehát, történetünk kezdetén, két vízinövény között siklott át a tükörtiszta vizen, úgy középtájon az ak- , várium tengerfeneke és a sohasem hullámzó, sohasem háborgó vízszint alatt. Könnyed, s kecses, áramvonalas teste a legkisebb mozdulatára is torpedógyorsasággal vitte előre ab- ban a világban, amelyet hatunk a leheló legtökéletesebb- , nak, legjobbnak és egyedüli- nek tartott. — Szép és jó ez a világ — . morfondírozott magában kicsivel később, egy diszként ott , heverő,kagyló öble felett, mert < időnként filozófiai kérdésekkel is szívesen foglalkozott. Szép és jó világ 'ez. Tökéletes. — tette hozzá megelégedetten, s gondosan odébb tolt egy homokszemet a kagyló iveit héjáról, mert nem szerette ma- . „A véletlen, a szerencse is csak azt segíti, áki fáradhatatlanul kutat és minden tudatába hulló impressziót makacs következetességgel élete nagy célja érdekében asszociál” — mondotta Einstein. Ezt a kijelentést támasztják alá azok a színes mozaikok, amelyekben egyes találmányok érdekes „kulisszatitkairól” számolunk be. Az „isteni szikra”, egy ötlet színes lángja, fellobbanhat véletlen látvány, köznapi tapasztalatalapján is, de csak azok számára, akikben kigyúl a képzelet a hétköznapi élet legegyszerűbb érintésére is és feldereng bennük a gondolat, mely aztán valami új dologgal ajándékozza meg az emberiséget. HOGYAN SZÜLETETT A BANKI-FÉLE PORLASZTÓ? Bánki Dónátnak egyik világhírű találmánya a benzinmotor gyújtásánál alkalmazott porlasztó. A találmányhoz az ötletet egy kis virágáruslány szolgáltatta, akit a műegyetemről hazafelé tartva, pillantott meg, amint szájfúvós permetezővel nedvesítette virágait A tudós zsenialitása fellobbant a látványra, hazatérve, megszerkesztette a porlasztót, s a motortechnikát forradalmi újítással ajándékozta meg. A SIKER BEREPÜL , AZ ABLAKON Flemming találmányát, a penicillint az egész világ ismeri, s tudja, hogy százezreknek mentette meg az életét Ez a találmány a szó szoros értelmében ,,berepült az ablakon”. Flemming 1928 nyarán a londoni St Mary kórház laboratóriumában vizsgálta a különböző gennykeltő baktériumok tenyészetét. A hűvös, nyirkos nyárban dúsan tenyésztek a penészgombák, s az egyik baktériumtenyészetre az ablakon át behullott a penészgomba spórája. Flemmi ng á vi asgálat során meg - állapította, ahova a penészgomba hullott, a kitenyésztett baktérium elhalt.1 A penész- gomba tehát baktériumölő hatású volt. Most már tudatosan oltotta be a baktérium-tenyészeteket penészgombákkal, s a hatás mindig ugyanaz maradt: a sztafilococcusz baktérium- fajta megsemmisült a penész itatására... Ez lett alapja a penicillin * világraszóló tudományos felfedezésének. A ZACHAR1N SZÜLETÉSE Mindenki ismeri a zacharint, köznapi nyelven „ezerédes”-t. Ezzel a parányi édesítőszerrel a legcsodálatosabb karrierek egyikét csinálta dr. Fahlberg Konstantin kémikus-profesz- szor. A tudós laboratóriumából hazaérkezve, ..farkaséhes vagyok” felkiáltással leült a vacsorához. Evés közben egyszerre így szólt feleségéhez: — Furcsa, milyen édes íze van ennek a kenyérnek. — Én nem érzem semmi édes ízét — jegyezte meg az asz- szony. — Biztosan nem jól mostad meg a kezedet és . ki tudja, miféle mérgeket kotyvasztasz ott a laboratóriumban ... Fahlberg kijelentette, hogy ő gondosan megmosta kezét, de a dolog szöget ütött a fejébe. Vizsgálni kezdte a kenyeret, s mint vérbeli kémikus, vegy- vizsgálat aló vette. Meglepetéssel állapította meg, hogy a kenyér ott, ahol kezével megérintette, valami édes anyagot termelt. Mivel aznap a laboratóriumban a kőszénkát.rány- ban található toulollal dolgozott, kétségtelenné vált, hogy a mesterséges édesítőszer ebből az anyagból keletkezett. Nem nyugodott, rövidesen előállította az új anyagot, majd Mag- deburgban hatalmas gyártelepet létesített annak gyártására. Egyetlen ötlet, párosulva a kutatószenvedéllyel, néhány év alatt hatalmas vagyonhoz juttatta a professzort, a gyógyászatban annyira fontos, cukor- tartalom nélküli édesítőszer feltalálóját, 18 ÉVES FIŰ ÖTLETÉBŐL LETT A LINOLEUM A 16 éves Walton Frederik- nek, aki egy festékanyag-üzletben dolgozott, egy alkalommal feltűnt, hogy a fehér fazék fenekén a lenolaj beszáradásakor milyen furcsa hártyaréteg képződik. Előtte bizonyára sokan megfigyelték ezt a jelenséget, de neki jutott először eszébe, hogy ezt a hártyaréteget bizonyos szövedékbe préselje. A szinte nevetségesen egyszerűnek ható ötlet volt a kiindulópontja a linóleum-iparnak. NEM SZERETTE A MOLETT NŐKET — ÍGY KELETKEZETT A SZTETOSZKÖP Az orvosi vizsgálatnál nélkülözhetetlen sztetoszkóp is egyetlen ötlet szikrájából pattant ki. 1816-ban a párizsi Necker- kórház fiatal orvosánál, Lae- necknél vizsgálatra jelentkezett egy kereskedő tetemes térfogatú felesége. Mikor a fiatal orvos meglátta a hájtömeget, : gátlása támadt arra a gondo- ; latra, hogy fülét oda kell helyeznie, ahol a szív dobog. Hirtelen eszébe jutott, hogy a kórházhoz vezető úton két játszadozó gyereket látott, akik egy hosszú pléhcsövön „beszélgettek”. Laeneck felkapta az íróasztaláról a blokkfüzetét, cső alakúra összetekerte és a dúskeblű hölgy szíve fölé tartotta. És íme, sokkal jobban hallotta a szív dobogását, mint puszta füllel. így született meg a fiatal orvos ötletéből az orvosok egyik legfontosabb segédeszköze. A FELTALÁLÓT ELBOCSÁTJÁK A berkshírei papírgyár névtelen munkásának szórakozottsága okozta az itatóspapír felfedezését. A munkást, .aki elfelejtett enyvet tenni a papírmasszába — elbocsátották állásából. Wood mérnök azonban töprengeni kezdett, hogy mire lehetne a selejtet felhasználni. Ahogy szétteregette az ívet az asztalon és bosszúsan szemlélte, látta, hogy az előzőleg rajzolás közben kicsöppent tintát a használhatatlan papír pillanat alatt felissza. Újabb próbát tett, a papír elnyelte az újabb tintacseppeket is. Az itatóspapír rövid idő alatt olyan kedvelt lett, hogy teljesen kiszorította az eddig használt porzót. FESTŐMŰVÉSZ TALALMANYA A MORSE Samuel Morse, fiatal amerikai festőművész többet éhezett, mint étkezett eladatlan festményekkel tele műtermében. Mivel képkereskedők és látogatók ritkán zavarták, alaposan ráért kedvenc passziójával, az elektromos kísérletekkel foglalkozni. Többek között festőállványára is felszerelt egy készüléket. Villamos áramkört, elektromágnest készített és így támadt az az ötlete, hogy ha bármilyen távolságra ilyen áramkört létesítene, oly módon, hogy a két állomást vezetékkel kötné össze, de a visszavezetésre maga a föld szolgálna, akkor ez korszakalkotó reformot jelentene a távlratozás terén, mert az eddig használt betűskála szerinti szótávirato- zást lényegesen olcsóbban, be- tütávirattal helyettesíthetné, oly módon, hogy az áramkör nyitása és zárása pontokat és hosszabb-rövidebb vonalakat rajzolna egy futó papírszalagra. Elkészítette a maga Morse- ábécéjét és szabadalmának ellenértékeként 400 000 frankot kapott, nagyobb összeget mint amennyit képeivel valaha is keresett.
