Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

1963. március 24., vasárnap NÉPÚJSÁG s MÁRCIU > ,X''>XXXXXXXXXX'W.N\XXXXNXXXXXXXXXXXXXX'>.XXXXVX\XX'<XXXXXXXXXX> éta Délután két óm. A nap éppen hogy ki­dugja sugárkévéit a városra, hogy aztán, mint akit megriasz­tottak, gyorsan újra visszabújjon a felhők mögé. Az egri zeneiskola felől négy kislány jön. Kettőnél hegedű, egyiküknél nagyobb tok, csellónak nézem, a negyedik fuvolát lób&z gyerekes szeles­séggel. Körülbelül 50 évesek lehetnek né­gyen, s még egy ap­rócska gyerek, egy fiú van velük, aki a kislány csellóját nagy buzgalommal segít ci­pelni. Egyszercsak megállnak a Dobó. szobor előtt. A Jutka ■nevű leány előveszi táskájából a Pajtás fényképezőgépet, . ál- Htgatja a csoportot a szobor előtt, aztán mikor kész a kép, be- kzélgetm kezdenek, miközben jóízűen hintáznak a szobor talapzatának láncain. — Csupa kenőcs leszel, fiam! — szólok oda az egyiknek, mert ezt a szabályos kerek feketeséget ismerem már a saját gyerme­keim ballonjáról. — Nem baj, kirán­dulóruha van rajtam — feleli. Aztán bementem a fodrászhoz, s az ab­lakból a következőre lettem figyelmes. A tokokból előkerül­nek a hangszerek, s pillanatok alatt össze­áll a négy leányka, a kisfiú a csellistának tartja a kottát, s a té­ren a délutáni — egy­általán nem tavaszi — hidegben felcsen­dül egy kedves ma­gyar muzsika. Mintha Tinódy lantjáról szállna a bús ének, s a gyerekek csendes áhítattal húzzák a várháborúk korának dicsőségét zengő dal­lamokat. Eger nem Pest, de azért itt is hamarosan csodáiéi akadtak a gyerekek­nek, akik mit sem tö­rődve a bámész te­kintetekkel, játszot­tak vagy tíz percig. Aztán a legidősebb így szól: — Összecsomagolni! Elég volt, megfáznak a húrok! — ezzel mintha nem is ők okozták volna a bá­mész tömeg összeve- rődését, elindultak a városi tanács felé. Vtóműk léptem, ér­dekelt a nem minden­napi esemény rugója. — Kik vagytok? S hogyan jutott esze­tekbe ez a „térzene”? — Csehszlovákiá­ban élünk, de a szülé­ink egriek voltak. Most itthon vagyunk, mindannyian testvé­< tnikac: égőt». tünk, megfogadtuk, hogy mi így emléke­zünk me9 az Egri- csillagok hősjeiről. Ugyanis ezt a köny­vet Imp tűk eQri roko­nainktól karácsonyra. S a zenét honnan szereztétek? — lapo­zok bele a gyermek­kézzel kottázott la­pokba, — Hoztuk magunk­kal a brnoi zeneisko­lából, ahonnan nő- vendéktársaink jár­tak tavaly Egerben, Ök itt kapták, mi meg így hoztuk vissza. A tömeg egy része követte a beszélgetői menetét, s egyikül megjegyezte: — Hogy mi eszükbe nem jut ezeknek c gyerekeknek?1 Szép és kegyeletes kicsit szokatlan „ko­szorú” volt ez a vár- védők emlékművé­nek talapzatára. ..... «S» 4 mondják, hogy a veszély ide-S jén kis területen békésen meg-? fér együtt a róka, nyúl, a vad-2 macska és az őz. Ha látják, 5 hogy minden hiába, nincs me-5 nekvés a víztől, akkor béké-í sen tűrik, hogy csónakba rak- J jak és biztosabb helyre szállít-i sák őket. A fácánokat hálóval? mentik, szedik össze, de min- í den erőfeszítés ellenére, így iss sok vad pusztul el a jeges ár-5 ban. ? Ember és állat sokat szén- 2 ved ezekben a napokban a Ti- , sza mentén. Reméljük, az em-$ ben munka, az erőfeszítés, a í sokáig késlekedő tavasz most? már gyorsan meghozza a jó< időt és hamarosan túl leszí minden veszélyen a Tisza vi-í dékének népe is. < (szalay) 5 nillió éves Jő í ványi sóval átitatott törzsek; abban az állapotban kövesed- i tek meg, amelyben a történe-' lem előtti időkben voltak. A; fatörzsek metszetein pontosan! kirajzolódnak az évgyűrűk Az üzbég tudósok, akik a megkövesedett erdőt megvizs­gálták, megállapították, hogy e f&k a permi korban éltek, amikor a földön még nem volt ember. Három hét alatt kétszer fialt; 23 malacot hozott a világra az átányi Béke Tsz egyik anyakocája A Heves megyei Átány köz­ség Béke Termelőszövetkeze­tének egyik anyakocája az el- : múlt hetekben világrekordnak is beillő teljesítménnyel lepte meg az állatgondozókat. A harmadik évében levő fehér 1 hússertés február 26-án 9 ma- i lacot, ezt ■ követően, március 18-án pedig újabb 14 egészsé­ges malacot fialt. Mind a 23 (malac egészségesen jött a vi­lágra, és az anyakoca is baj nélkül vészelte át a nagy sza- 1 porulatot. A termelőszövetke- (zet. sertéstenyésztőjének e na­pokban elég gondot okoz az 1 egy „családból” származó ser- ! tésfadka táplálásának biztosí­tása. . • - 1 * L * ■ A fehér mackós emberke kezét még fogni kell... Ez a kislány már csaknem önálló sétára indul. Igaz, egy­két lépésre csupán,.. A sebességet még a papa diktálja, s ö teatkm KRESZ betartásáról is ... gondoskodik százalékát víz borítja. Víz alatt áll 360 hold gyümölcsös és több száz holdnyi erdő. Ez azt je­lenti, hogy mintegy három­ezer holdon csak május végén, június elején vethetik el a ku­koricát, s jelentős mértékben gátolja ez a helyzet az egyéb tavaszi vetéseket is. Tavaly csupán ennek a községnek négymillió kétszázezer forint kárt okozott a víz. Suhan a kocsi az úton. Két oldalon vízben úszik minden, vadkacsák húznak a magas­ban. Egyik-másik magasabban fekvő területen, amely még ki­emelkedik a vízből, vadak ta­nyáznak és a téltől megcsigá- zottan, riadt szemmel lesik a vizet. A vadászok, az állami gazdaságok' dolgozói, akik na­pok óta mentik a vadakat, el­Százötvenr ere A fürkésztem hegyhát észa­ki lejtőin 150 millió évvel ezs- előtt nőtt erdőt találtak, A lej­tőkön az esők lemosták a - ta­lajt, és több száz gigantikus fa­törzs került felszínre. Az ás­Kilépett a medréből a Tisza Víx alatt erdő és gyümölcsös — Mentik a vadakat az ártérről Szennyes, áradatként hul­lámzik, hömpölyög a Tisza vi­ze. Poroszló és Tiszafüred kö­zött, tíz kilométer szélességben áll a víz. A poroszlói iskola és a tanácsház mellett kötnek ki a csónakok, amelyek mentik az ártérről a bent szorult va­dakat. A poroszlói gátfelügye­lőség legfrissebb jelentése szerint ugyan a hideghullám következtében most apad a Ti­sza vize, de a már korábban elárasztott területeken semmit sem javult a helyzet. A községi párttitkárral jár­juk végig a területet Porosz­lótól Tiszafüredig és figyeljük a küzdelmes harcot, amelyet a lakosság folytat a szennyes ár­ral. Jelenleg mintegy kétszáz ember dolgozik a szivattyúk­nál és a belvizek levezetésénél, többen a falu alatt erősítik a- gátakat, védik a hullámverés­től. Víz, víz, amerre csak a szem ellát. Csónak úszik a sport­pályán és a hadásznak le kell hajtania fejét, hogy bele ne üsse a kapu felső lécébe, Ez I ugyan még csak a kisebbik baj, de jelenleg az a helyzet, hogy a poroszlói termelőszö­vetkezetek földjeinek hatvan DCő umi't a: Q)őbó-i.zőb-ő-i'4iál „Amikor ezek az embe­rek megjelennek, mindazt pokolba vetik, amit a je­lenlegi elképzelések szerint tenniük illik; saját maguk tudni fogják, hogyan cse­lekedjenek...” (Engels) A Jövő EMBERÉNEK erkölcsi arculatáról vé­lekedett így Engels, a marxiz­mus klasszikusa. Társadal­munkban, amely egyik fő fel­adatként jelölte meg az új, sokoldalúan fejlett emberek kinevelését, aki harmonikusan egyesíti magában a szellem gazdagságát, az erkölcsi tisz­taságot és a fizikai tökéletes­séget. A szellem gazdagságán értve a tudományos világné­zetet, az eszmei meggyőző­dést, az átfogó politechnikai képzettséget, a magas fokú belső és külső kultúrát, a fej- 'ett esztétikai ízlést. Az. új tu­dattal és új magatartással ren­delkező új ember már létezik; a szocialista brigádokban a inunkéhoz, a kollektívához, a társadalomhoz való viszony új vonásai teljesednek ki. „... Saját maguk tudni fog­ják, hogyan cselekedjenek...” — írta Engels. Tagadhatatlan, hogy tudják is. De sokakban él, sokakra hat ma is a múlt esökevénye, az önzés, s az a törekvés, hogy saját maga ér­dekét előbbrevalónak tartja, mint az egész társadalomét. Szívesen veszi, sőt, elvárja!, amit kap a társadalomtól. S mikor arról van szó, hogy ő adjon a társadalomnak, a leg­kevesebbet adja. Nem tipikus, s még csak nem is általá­nos- társadalmi jelenségről van ez esetben sző, de mert van ilyen, e létezés tagadása helyett következetes és kö­nyörtelen harcot kell vívni el­lene. Hruscsov elvtárs mon­dotta az SZKP vezetőinek» s a szovjet irodalom és művészet képviselőinek moszkvai talál­kozóján: „Akadtak, és ma akadnak olyan emberek, akik kijelentik: elfogadják a kom­munizmus eszméjét, és néha még hivatkoznak is rá, de a harcban aktív részt nem vesz­nek...” A tétel igazsága ná­lunk sem tagadható. Vannak, akik harcunkban aktív részt nem vesznek., s ugyanakkor hasonló mértékben aítearják él­vezni a harc eredményeit, ha­sonló mértékben akarnak ré­szesedni a harc gyümölcseiből, iránit azok, akik valójában Kriwel-lelekkel, minden ener­giájukkal részt vették a küz­delemben, s ott voltaic minden £rorat(szaikasizon. Az adnd-kapni, g a kapni-adnl elv még nem mindenkiben egységes. Csak néhány példát.:: Az egyik utcába bé kellett vezet­ni a vizet, s ez másképp nem volt lehetséges, csak ha az ut­ca lakói segítenek; egy ember­ként kivonultak hát az utca­beliek, csákányokkal, ásókkal, lapátokkal, hogy ki-ki a saját háza előtt megássa a csator- náty a vezetékek ágyát. Az egyik lakó — bár nyíltan meg­mondani nem merte — külön­böző kifogásokat keresve nem állt a többiek mellé; mások ásták ki a csatornát az ő háza előtt is. S ez az ember, aki egy szalmaszálat keresztbe nem tett, hogy az utca vizet kap­jon, elsőként nyújtotta be a kérelmet és a tervrajzot a ha­tósághoz, hogy házába beve­zettesse a vizet. S tudok olyan esetről, mikor egy peremboltot kellett hasonlóan, társadalmi segítséggel felépíteni; s ebben a boltban is az volt az első vásárló, aki egy kapavágást nem tett a fundamentumban, egy téglát odébb nem tett, hogy hamarább felépülhessen a kis üzlet. I ELLENZŐBB példá- " kát sorolhatnánk azok­ról a fiatalokról, akiket egy- egy gyár, vállalat, intézmény társadalmi ösztöndíjjal küld egyetemekre, főiskolákra ;s alig szárad meg diplomájukon a tinta, elfelejtik mindazt, amit 4—5 éven keresztül kaptak: nem fogadják el a felkínált állást, keveslik a törvény szabta fizetést — néhány száz forintért a hűtlenség bélyegét • is magukra ütik, elmennek más vállalatokhoz, több fize­tésért. Négy-öt éVen keresztül támogatást, segítséget kapnak ezek a fiatalok, s egyesek, mikor törleszteni, adni is kel­lene valamit az előlegezett bi­zalomért, jóindulatú szándé­kért — megfutamodnak. Nemrégiben fiatalokkal és idősebbekkel beszélgettem a kommunista elosztási elvekről, találgattuk, vajon hogyan, s mikor érhetjük el a javak bő­ségét. Legtöbben reális gon­dolkodással, józan megfontolt­sággal rAondták el véleményü­ket. De akadt olyan is, aki helytelen, nyárspolgári elkép­zeléssel, a kommunizmust az ingyenélők társadalmának-fes­tette meg, valamiféle „sem­mittevő közösségnek”. Volt, aki csak arról beszélt, milyen anyagi javakat fog kapni az ember a társadalomtól, s ar­ról, hogy mit adjon az egyes ember, mit ad személy szerint ő a társadalomnak, hogy biz­tosítsa e javak bőségét — hall­gatott. Üres és hamis képzelgés azt hinni, hogy a szocializmus fej­letteb társadalmi formájában nem kell majd dolgozni. A boldog jövő nem pottyan le az égből, ezt a boldog jövőt saját kezünkkel, saját fáradhatatlan munkánkkal kell megteremte­ni. A KÄR A hosszúságnak, ■ vagy a súlynak, az em­bernek is van — mértéke. S e mérték: a tett. A munka. S egy-egy ember annyit ér, ki mennyit, s milyen hasznos munkát végez a társadalomért, a közösségért. Aki nem arra vár, hogy kapjon a társada­lomtó], de kész arra, hogy be­csületes, lelkiismeretes mun­kával adjon is a társadalom­nak. Ha kell úgy, hogy csátor- nát, vagy fundamentumot ás, ha kell úgy, hogy társadal­munk vívmányait tiszteli, s megvédi a rontókkal szemben. ! I (P. D.) A húsvéti sonkát 2 már füstölik 2 a gyöngyösi £ húsfeldolgozó ? vállalatnál 4 A Gyöngyösi Vágóhíd és 4 Húsfeldolgozó Vállalat az idei? tavaszon gazdagon kedveske-? dik a háziasszonyoknak. Táp-? Iáivá a mátravicléki hagyomá-s nyolcat, minden előző évinél c többet, mintegy két vagont füstölt árut készítenek hús-? vétra, amelynek 70 százaléka^ kötözött füstölt sonka lesz. Afc lakosság igényeinek megfelelő-^ en másfél kilós sonkákat ké-4 szítenek, mivel a fogyasztók^ az ilyeneket jobban kedvelik. I A vállalat saját hizlaldájában? nevelte fel a 10—12 hónapos, s úgynevezett sonka malacokat, ? A kövér süldők feldolgozását^ már megkezdték és a kötözött? sonkák nagy részét is már füs- \ tölik. A füstölt sonkákat ápri- ? lis elején kezdik forgalomba? hozni a Heves megyei boltok- 4 ban. t Macska korlátozás \ Az egyesült államokbeli? Dallas vá.ro9 hatóságai rende-. letet adtaik ki, amelynek értei- ? méhen egy_ csalűld legfeljebb l négy macskát tarthat. A ható-1 ság kénytelen volt ehhez a, rendszabályhoz folyamodni. ( mert. a macskák száma elérte \ a 175 000-at, ami óriási szám a< város lakosságához képest. J Bármennyire szeressék is aí háziállatokat — vélekedtek a ? városatyák — mégiscsak gon-, doskodni kell a „kisebbségben í levő emberek” egészségéről. g EMBER ÉS MÉRTÉK. (Folytatás az első oldalról.) “y VYW.y YY.V v ■ Egy kis tavaszi sétára indultunk az elmúlt vasárnap dél­előtt. Papák, mamák és a riport főszereplői: a gyerekek. No. meg a fényképezőgép, amelynek objektivje ez alkalommal csak a legifjabbakat kereste. Az elmúlt vasárnap ugyan meg nem jelzett hivatalos tavaszt a naptár, de ragyogóan sütött n Nap. Ma már, bár tavaszt mondunk, sűrű felhők mögött a nap korongja, s ki tudja, végigpásztázza-e sugarát fölöttünk? Legyenek ezek a képek biztatóak — a jövő vasárnapra!

Next

/
Thumbnails
Contents