Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

WLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 68. szám ÁRA: 30 FILLER 1963. március 22., péntek Űj miniszterek hivatalos eskütétele A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerda délután tar­tott ülésén Czottner Sándort nehézipari miniszteri, Csergő Jánost kohó- és gépipari mi­niszteri és Kisházi Ödönt mun­kaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszterré, dr. Lévárdi Ferencet nehéz­ipari miniszterré és Veres Jó­zsefet munkaügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szé­nást Gézát a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészévé megválasztotta. Dr. Láhner Bakos Mihályt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége alól felmentette és dr. Szalai Józse­fet a Legfelsőbb Bíróság elnö­kévé megválasztotta. Oczel Já­nost a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöki tisztsé­gétől felmentette és Varga Györgyöt a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta A megválasztott tisztségvi­selők csütörtökön délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt hivatali esküt tet­tek. Az ünnepélyes eskütétel­nél jelen volt Kádár János, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, a jVíiniss- tertanács elnökhelyettesei és Kiss Károly, az Elnöki Tanáé* titkára. (MTI) Megkezdte munkáját az újonnan megválasztott országgyűlés Az országgyűlés megválasztotta az Elnöki Tanács tagjait, kijelölte az országgyűlés tisztségviselőit, megválasztotta az országgyűlés különböző bizottságainak tagjait, megerősítette tisztségükben a kormány tagjait Kádár János felszólalása Az országgyűlés hétfőn folytatja munkáját Csütörtökön délelőtt összeült a február 34-én megválasztott országgyűlés. Jóval 11 óra előtt benépesültek az ülésterem körüli folyosók: a régi és az új kép­viselők ' szívélyesen beszélgettek, ismerkedtek egymással. 11 órára megteltek a fényárban úszó ülésterem padjai. A karzatokon üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak helyet. 11 óra után néhány perccel léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Blszku Béla, Fehér Lajos, Föck Jenő. Gáspár .Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós. Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Doleschall Frigyes, dr. Hor­gos Gyula. Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr. Lévárdi Ferenc, Lósonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Tímár Mátyás, dr. Trautmann Rezső, Veres József miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testületek számos vezetője és tagja. Az ülést Dobi István* a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Dobi István megnyitó besxéde — Üdvözlöm a Magyar Népköztársaság 1963. február 24-én megválasztott legfőbb államhatalmi és törvényhozó testületének tagjait. Alakuló ülésünket az országgyűlés ügy­rendjének 3. szakaszában “fog­lalt előírások alapján megnyi­tom — kezdte beszédét —. Kö­szönetét mondok hazánk vá­lasztópolgárainak, dolgozó né­pünknek azért a bizalomért, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és a Hazafias Népfront jelöltjei iránt a szavazatok millióival az egész világ számára félre­érthetetlen erővel és egység­ben kifejezésre juttatott, s amelyre az országgyűlés mun­káját a következő négy évben biztonsággal építhetjük. — A választások tanúbizony­ságot adtait a népi hatalom erejéről és szilárdságáról, a munkás-paraszt szövetség iránti bizalomról, a nemzeti egység elmélyüléséről és dol­gozó népünk egyetértéséről a szocializmus építésében. A párt politilcája az elmúlt évek­ben az élet minden területén jónak bizonyult, eredményei­vel gazdagodott az ország, gya­rapodott a nép. Mi ennek a po­litikának folytatására és kiszé­lesítésére kaptunk felhatalma­zást és utasítást a néptől. — Alakuló ülésünk méltó alkalom arra, hogy tisztelettel és felelősségtudattal emlékez­zünk meg 1919. március 21-é- ről, a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának évfordulójá­ról. Mély tisztelettel azok iránt, akik történelmünknek egy nehéz szakaszában, a mai idők embere előtt már szinte elképzelhetetlenül irgalmatlan '«körülmények között, hazánk eletében először kísérletet tet­tek arra, hogy az ország sorsát a legméltóbb kezekbe, a dol­gozó nép kezébe tegyék. Mil­liók hite, vágya és reménye öltött testet az 1919-es Tanács- köztársaság megszületésében, munkájában, harcaiban. Első proletár forradalmunk hősi küzdelem után elbukott az egyenlőtlen harcban, amelyet a nemzetközi reakció reánk zúdult szövetkezett erőivel kellett vívnia, azonban a ta­nulság és a példa itt maradt számunkra. A felelősség is, hogy törekedjünk méltók len­ni munkánkban, elvhűségünk­ben, harcainkban, emberi és közösségi magatartásunkban az első Tanácsköztársaság is- mert és névtelen hőseinek pél­daadásához, az ő emlékezetük­höz. A felelősségérzet történel­mi parancsa sokszorosan érvé­nyes az országgyűlés tagjaira, a hazánkban most már végle­gesen győzelemre jutott népi hatalom hordozóira és válasz­tott képviselőire. Megtisztelő feladata ennek az országgyű­lésnek, hogy a magyar nép 1919-es álmait megvalósítsa, az elkövetkező években a Párt ve­zetésével, a lerakott alapokra felépítse a szocializmust Ma­gyarországon, hazánkat a fel­szabadító Szovjetunióval és a többi szocialista országgal test­véri szövetségben elindítsa a kommunizmus megvalósításá­nak útján. — Nagy feladatok állnak előttünk. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezését befejez­tük, figyelmünket most már mindinkább a termelési szín­vonal általános növelésére kell fordítanunk. A belső szükség­letek, a külkereskedelmi igé­nyek, a szocialista táboron be­lüli munkamegosztásból szár­mazó feladatok miatt évről évre növekedő gondunk az ipar fejlesztése, korszerűsítése, a munka termelékenységének emelése, a gazdaságos terme­lés. Szaporodnak az életszín­vonal növekedéséből, a töme­gek kulturális, egészségügyi és szociális igényeinek emelkedé­séből származó feladataink. Békepolitikánknak belső hely­zetünk szilárdsága, népünk szorgalmas munkája, korszerű szinten tartott honvédségünk és arszocialista táborhoz való hűségünk ad erőt és nemzetkö­zi tekintélyt. Az országgyűlés a népi hatalom képviselője, de munkájában mindig tükröződ­ni kell, hogy a hatalmat a nép nevében gyakorolja és a nép érdekében kell gyakorolnia. A szocializmus felépítésének nagy céljai világosan állnak mind­annyiunk előtt, de a részletfel­adatok helyes felismerése, jó munkálása érdekében, a leg­szigorúbban értelmezett köz­érdek szolgálatában újra meg újra a népből kell erőt merí­tenünk. Akiktől a mandátu­munkat kaptuk, onnan kapunk állandó segítséget, hogy felada­tainkat jól elvégezhessük, or­szággyűlési munkánkban mél­tók legyünk a nemzet bizal­mára. Ehhez kívánok sok si­kert valamennyi képviselőtár­samnak és összességében az egész országgyűlésnek. Dobi István végül bejelen­tette, hogy az ügyrend értel­mében az alakuló ülést a tiszt­ségviselők megválasztásáig a korelnök vezeti. A képviselők nagy tapsa közepette foglalta el az elnöki széket dr. Harrer Ferenc, az országgyűlés legidő­sebb képviselője, aki ezúttal negyedízben töltötte be a kor­elnöki tisztet. Dr. Harrer Ferenc javaslatá­ra az országgyűlés kijelölte a legfiatalabb képviselők közül a két körjegyzőt: Dr. H. Nagy Annát és Bollári Istvánt, akik ezután elfoglalták helyüket. Ax Orsxágos Választási Elnökség jelentése Ezután dr. Dallos Ferenc, az Országos Választási Elnökség elnöke terjesztette elő az Or­szágos Választási Elnökség je­lentését a választások lefolyá­sáról. — Az Országos Választási Elnökség megállapította, hogy a választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozó jog­szabályok kellő időben megje­lentek, a tanácsok végrehajtó bizottságai a választók név­jegyzékét az előírásoknak meg­felelően állították össze. A vég­leges névjegyzékek és a pót- névjegyzékek szerint 7 114 855 állampolgárnak volt választó- jogosultsága. — A választások előkészíté­sének, megszervezésének és le­bonyolításának társadalmi szer­vei a jogszabályok által előírt határidőben és módon alakul­tak meg. — Az Országos Választási El­nökség megállapította, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölése a jogsza­bályokban meghatározott rend szerint történt. A jelöltek sze­mélyére a lakosság, a tömeg­szervezetek, az üzemek, a gép­állomások, az állami gazdasá­gok, a termelőszövetkezetek, a hivatalok és az intézmények dolgozói gyűléseken tettele ja­vaslatot A gyűlések által előterjesz­tett javaslatok alapján állította össze a Hazafias Népfront az országgyűlési képviselők vá­lasztókerületi lajstromaira vo­natkozó javaslatát, s jelentette be tanácstag-jelöltjeit a meg­felelő választókerületi bizott­ságokhoz. A jelölés a törvé­nyekben előírt feltételek meg­tartásával, szabályosan történt. Dr. Dallos Ferenc a továb­biakban beszámolt arról, hogy az Országos Választási Elnök­ség ellenőrző tevékenysége ki­terjedt a választások napjára is. Az elnökség tagjai megálla­pították, hogy a választásokat az illetékes szervek a törvé­nyesség megtartásával bonyo­lították le. Az elnökség a helyi válasz­tási elnökségek által felvett vá­lasztási jegyzőkönyveit alapján megállapította az országgyűlési választókerületek lajstromaira, továbbá a tanácsok általános választására vonatkozó orszá­gos eredményt, s azt 1963. feb­ruár 27-én — nem végleges eredményként — kihirdette. — E közleményünkben szól­tunk arról, hogy 147 községi, 1 járási és 1 városi kerületi ta­nácstagi választókerületben a jelölt nem kapta meg a szava­zatok többségét. Ezekben a vá­lasztókerületekben pótválasz­tásra került sor, amelyet a tör­vényes határidőn belül megtar­tottak. A pótválasztások adatai február 27-én közzétett össze­sített adatokat nem módosítot­ták, így az altkor kihirdetett eredmény véglegessé vált. — Miután a választók vala­mennyi országgyűlési választó­kéra'etben megválasztották a je’ólteket, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa eleget tehetett annak az alkotmányos felada­tának, hogy a megválasztott országgyűlést egybehívja. A ta­nácsok a törvényes rendelke­zések értelmében március 11-ig minden szinten megala­kultak, megválasztották a vég­rehajtó bizottságukat cs ál­landó bizottságaikat. — Mindezek alapján az Or­szágos Választási Elnökség megállapította, hogy az 1963. február 24-én lezajlott ország­gyűlési- és tanácstag-választá­sok előkészítése és levezetése a választási törvényekben elő­irt módon történt Az Orszá­gos Választási Elnökség ezzel befejezte munkáját, s kéri az országgyűlésit, hogy beszámo­lóját vegye tudomásul. Az el­nökség nevében az országgyű­lés és a tanácsok négyéves munkájához sok sikert kívá­nok — fejezte be beszámolóját dr. Dallos Ferenc. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ollári István kör­jegyző felolvasta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nökségének javaslatát a man­dátumvizsgáló bizottság elnö­kére és tagjaira. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta, s a mandátumvizs­gáló bizottság elnökévé dr. Dabrónald Gyulát, tagjaivá pedig Gém Ferencet, Harmati Sándort, Lombos Ferencet, dr. Molnár Frigyest, Szabó Piros­kát és dr. Zsigmond Lászlót választotta meg. Az elnöklő dr. Harrer Fe­renc ezután a mandátumvizs­gáló bizottság munkájának idő­tartamára szünetet rendelt el. A szünet után dr. Harrer Fe­renc bejelentette, hogy meg­vizsgálták és rendben találták a mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízó levelét, s így a bizottságban részt vevő képviselőket igazoltnak jelenti ki. A mandátumvizsgáló bizott­ság nevében dr. Dabrónaki Gyula tett jelentést az ország- gyűlésnek. A bizottság az ügyrend előírása szerint meg­vizsgálta a képviselők megbí­zóleveleit és megállapította, hogy azok megfelelnek a tör­vényes előírásoknak. Az or­szággyűlés a jelentést tudomá­sul vette. Ezután Ollári István ismer­tette az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Elnök­ségének javaslatát az ország- gyűlés tisztikarára. A javasla­tot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az országgyűlés új tisztikara Az országgyűlés elnökévé Vass Istvánnét; alelnökeivé dr. Beresztóczy Miklóst és Pólyák Jánost, jegyzőivé Gállá Ernőt, Huber Lajost, Papp Lajost, Pála Károlynét, dr. Pesta Lász­lót és Varga Gábomét válasz­tották. Dr. Harrer Ferenc ezután ja­vasolta: — Rónai Sándor elvtársnak, tízéves elnöki tisztsége alatt végzett eredményes munkája elismeréséül mondjunk köszö­netét és a személye iránti sze­(Folytatasa a 2. oldalont

Next

/
Thumbnails
Contents