Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

4 NÉPOJSÄG Í963. március 21., csütörtök BEMUTATJUK ZB1SKÓ LÁSZLÓT, aki a televízió Ki mit tud?- műsorában, a közönség javas­latára, füttyműsorával az elő­döntőbe jutott. A fiatal fütty- művész az egri MEGYEVILL ipari tanulója, s már szorgal­masan készül . a következő ve­télkedőre. (Kiss Béla rajza) — NÉGYEZER naposcsibét nevel lel ebben az évben a maldári Űj Élet Tsz. A csi­bék ntán 66 000 forint bevé­telre számítanak. — BETÖRTEK az amerikai Minnesota állam egyik kisvá­rosi bankjába. A betörők min­den pénzt kiszedtek a páncél- szekrényből. Már épp indulni akartak, amikor a megkötözött pénztáros könyörögni kezdett: „Uraim, könyörgöm, vigyék magukkal a könyvelési nyil­vántartásokat is. Ötszáz dollár hiányom van!” — TIZENÖT holdon végez­ték már el a szőlők metszé­sét az egri Petőfi Termelő- szövetkezetben. Az átázott, sáros talaj ellenére napjában 20—30 ember végzi ezt a munkát. — Á JAPÁN hatóságok azzal igyekeznek rávenni a lakossá­got, hogy szolgáltassa be a for­galomban levő hamis bank­jegyeket, hogy minden beadott hamis pénz névértékének a négyszeresét fizetik. — NYOLCMILLIÓ szőlő­oltványt telepítenek az idén az abasári Rákóczi Termelő- szövetkezetben. Év végére több mint tízmillió forint jö­vedelmet biztosít majd ez a közös gazdaság dolgozóinak. — A GYEREKEK millióinak van szüksége manapság pót­mamára, mivel egyre több fia­tal anya vállal házon kívüli munkát. A Világegészségügyi Szervezet felmérte az óvodák és bölcsődék hálózatát szerte a világon. Megállapították, hogy egyedül az USA-ban a nyolc és fél millió dolgozó nő közül több mint hárommilliónak van is­kolás kornál fiatalabb gyér-, meke. £ — EXPORTRA KÉSZÜLŐ nagy típusú dömper-sebesség- váltóházak öntvényeit készí­tik az egri vasöntödében. Ér­dekessége e munkának, hogy a tormák kiszáradását nem várják meg, nyers formákba öntenek, — ez jelentős meg­takarítást jelent a gyártási költségben, ugyanakkor az öntvények minőségileg is ki­fogástalanok. Az Óbudai Ha­jógyár szakemberei, akiknek irányításával a hajógyári ön­tödében a prototípust elkészí­tették, elismerésüket nyilvá­nították az egri vasöntödé­nek. A dömper-sebességvál- tóházakból ebben az évben 220 darabos szériát öntenek. — PÁRIZSBAN, a Volta ut­cában található a város legré­gibb lakóháza. A ház jó 700 esztendővel ezelőtt épült. En­nek ellenére tölgyfából készült váza annyira szilárd, hogy még egy szeget sem lehet bele- vemi. — A NYUGATNÉMET eser­nyőgyárak a párizsi divat hatá­sára ezentúl nem nyolc, hanem íiz cikkelyből varrják a férfi- ernyőket, tehát az ernyő na­gyobb terjedelmű és több vé­delmet nyújt nemcsak egy, ha. nem esetleg két személynek is. Sokkal kényelmesebb esőben összebújni alatta. idő tárás jelentés Várható időjárás csütörtöl estig: Erősen felhős idő, esők­kel. Mérsékelt keleti, délkelet szél. Legmagasabb nappali hő imérséklet, általában 6—10 délkeleten II—14 fok között Korpássy: (színházi titkár felolvassa a sajtónak szánt cikket, mondhatnám úgy is, hogy az „előzetest”, Siklód nemes városában tartandó színtársulati előadásról, Anno Domini 1890.) Van szerencsénk ezennel értesíteni a nemes vá­rost __ Re ttegi Fridolin: (színtársu­lat igazgatója kellő felháboro­dással tiltakozik.) Nemest ki­húzni! Még mit nem? Ez után a fogadtatás után? Korpássy: Nemes kihúzva. Folytathatom? Rettegi: Folytasd! Korpássy: ... a város mű­pártoló közönségét, hogy válo­gatott személyzetű társulatom­mal a mai napon a városba érkeztem. Előadásaim soroza­tát a helybeli Lövöldében va­gyok bátor megkezdeni, a Hamlet című háromfelvonásos zenés vígjátékkal. Rettegi: (Végleg elkesered­ve.) Vígjátékkal!? Valamikor a színészek félistenek voltak, most meg ez a félkegyelmű tintanyaló azt írja, hogy vígjá­tékkal ! Korpássy: Bocsánat, elté­vesztettem ... zenés bohózat­tal. Rettegi: így már jó, tovább! Korpássy: Alulírott szín­igazgató és társulata mindent el fog követni, hogy a nemes város színpártoló közönségeit kielégítse”. Vihetem? Rettegi: Rohanj a szerkesz­tőségbe! Mi pedig ... Igen. Ök pedig, akiknek oly mindegy, hogy Hamlet milyen műfaj — fő a siker, készülnek az esti előadásra. Igen ám, de a társulat igazgatója — Kana­4 televízió műsora 16,55: Hírek. 17,00: Tanács­kozik az országgyűlés. Helyszí­ni közvetítés az új parlament első üléséről, Kádár János élvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszédéről. 17,55: A EGRI VÖRÖS CSILLAG: Cartouche EGRI BÉKE: Elveszett paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN: Keserű szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Napfény és árnyék HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az utolsó tanú HATVANI KOSSUTH: Emlékek éjszakája 1963. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK: BENEDEK 1919. március 21-én jutott hata­lomra Magyaror­szágon először a proletariátus és e napon kiáltották ki a TANÁCS­KÖZTÁRSASÁ­GOT. 240 évvel ez­előtt, 1723. már­cius 21-én halt meg DANIEL QUARE angol órásmester, aki 1700-ban készí­tette el az első — a maihoz megle­pően hasonlító ZSEBÓRÁT «me­lyet a londoni Tudományok Múzeumában őriznek. 185 évvel ezelőtt, 1778-ban e napon született CSAPÓ DÁNIEL mezőgazdász, a Gazdasági Kis Tükör című szakkönyv Írója. 200 évvel ezelőtt, 1763-ban e napon született JEAN-PAUL (Jo­hann Richter) német Író, a német Irodalom egyik legszelleme­sebb humoristája. Mindent megértő és megbocsátó humorával a kisvárosi polgárok világát festi. Nagy hatása volt esztétikájának (1304), Levana című pedagógiai művének és a Hadüzenet a hábo­rúnak című társadalom-kritikai művének. :i Serény Róbert „FEGYVERBE!” című plakátja — 1919. FILM: Emlékek éj szakáfa Magyar Hirdető műsora. 18,05: Kicsinyek műsora: 1. Gonosz gúnár. Bábjelenet. 2. Móra Ferenc: Igazlátó Dabróka. El­beszélés képekben. 18,35: Év­fordulóra ... Irodalmi műsor a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 44. évfordulóján. 19,05: Telesport. 19,30: Tv-híradó. 19,45: Mai vendégünk: Oszt- rovszäd György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 19,55: A jövő hét műsora. 20,00: Ä tv mesekönyve. 20,05: Az elnök úr látogatása. Magyarul beszélő lengyel film. 21,30: Hí­rek, a tv-híradó ismétlése (MTI) Az Emlékek éjszakája című lengyel film a háborút átélt fiatal nemzedék gyötrő nyugtalanságának szimbóluma. Mind­az, amit a szörnyű esztendők alatt a fiatalság átélt, éppen úgy nem törölhető Jci emlékezetükből, mint eltávozott kedve• seik arca. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház március St-tSt március 24-ig tűzte műsorára. Hat óira elmúlt és sebesen sorjáztak a percek is, nőttek, dagadtak. És mindig csak sem­mi. Hét óra, negyed nyolc — semmi. Magda nincs sehol. Gábor arca nagy nyugtalansá­got mutatott, de én tudtam, mi megy most végbe agyában, lelkében. Megalázta magát, ki­szolgáltatta az érzéseit — sem­miért. De nem, nem semmiért! Még mindig szereti és tisztéli Magdát, visszafogadná, ha elébe toppanna, hogy: itt va­gyok! Fél nyolc és Magda még mindig nincs sehol. Indulunk vissza. Keserű hallgatás ez a visszaút. — Pedig biztosra vettem, hogy él jön — mondja hosszú idő után. — Mit gondolsz, mi­ért nem jött? Töröm a fejem, mit is mond­jak, amit könnyen elhihet. — Te, — szakítja félbe töp­rengésemet — nehogy megpró­bálj vigasztalni! — Biztosan dolga akadt, vagy valahonnét meglátta, hogy nem vagy egyedül, hogy nem egyedül várod. — Hülyeség, magad is tudod, mennyire hülyeség! — legyint keserűen. — Meglátod, várni fog a te­lepen. — Ugyan! Miért várna... Az alkonyat szürkesége las­san olvadt az est sötétjébe. A telep házaiban már égtek a villanyok. Az utca csendes, ki­halt. Az emberek a kultúrház- ban ülnek, s nézik a színda­rabot. — Az első felvonást már lekéstük — mondom, csak azért, hogy beszéljek. Gábor nem figyel rám, más­felé néz. — Magda. . Magda ... el­jöttél! — üti meg egyszerre fülemet halk és lelkesült hang­ja­Az asszony ott áU a jég»: nyefák alatt. Csak áll és nézi Gábort szótlanul. Micsoda le­írhatatlan öröm. Szégyellem, hogy lesem őket, mint valami kamasz a kivilágított ablak mögött vetkező leányt. A nézőtéren pisszegnék, mo­rognak ránk, amikor a sötét­ben elfoglaljuk helyünket. Pe­reg a cselekmény a színpadon, nem is tudok oda figyelni. Csak a két embert látom, Magdát és Gábort, akik mel­lettem ülnek, s akárcsak én, nem figyelnek a színpadra, csak egymásra. Még odakint megfogták egymás kezét, s az­óta nem válnak szét az ölelke­ző ujjak. Boldogságról beszél minden apró mozdulatuk. Az­tán vége az előadásnak, az emberek sietnek haza. Betöl­tik teljesen az utcát. Magdát és Gábort figyelem még min­dig. Ügy mennek kézen fogva egymást, a hömpölygő ára­datban, mintha csak ők ketten, egyedül lennének az utcán, az estében. Körülöttem az embe­rek a színdarabról beszélgetnek, amit az előbb láttak. Vitat­koznak, mi hogyan volt, s ho­gyan kellett volna történnie. Miről is szólhatott ez a szín­darab? Boldogságról. Ezen az estén csakis a boldogságról szólhatott — mindenkinek... Leejtettétn kezemből a fü­zetet. Pikó ideges zavartsággal gyújtott cigarettára, s ágyá­nak lepedőjét igazgatta, mint­ha ez lett volna most az egye­düli. s legfontosabb dolga. Félszeg mozdulattal fordult felém, s enyhe izgalommal fürkészte vonásaimat. Fáradtan mosolyogtam rá. — Látod, — mondtam csen­desen — a múltkor még szid­talak, hogy érzéketlen realistá vagy... nap délelőtt fel sem kelt, az ágyban könmőlgetett nagy, kékfedelű füzetébe, amit most ott szorongatott a hóna alatt — Gábor... Én ... — hunyor­gó szemmel, bizonytalanul kezdte volna a beszédet — Gondolom, mit akarsz... Megírtad a végét! Minek is, milyen címet adtál neki? — Novella ... — Szóval megírtad a végét — Igen. — Kár volt az időt tölteni vele. Most már széttépheted. — Nem érné meg, széttépni. — Ugyan! — Kérlek, hogy olvasd el... a végét — nyújtotta zavartan a füzetet. — No, jó... hadd nézzem hát... „Pontosan hatkor kell, hogy találkozzanak. Magda levélben 1 ígérte meg, hogy pontosan ott lesz, a találkahelyen. Gábor a levél óta izgalomban él: vajon csakugyan megtartja-e ígére- 1 tét az asszony? Eljött a kitű­zött nap, közeledett a találko- ; zás órája, s Gábor nem mert ■ egyedül menni az asszony > elébe, magával cipelt engem > is. Míg egymás mellett ballag­> tunk, Gábor egész idő alatt . hallgatott Keze könnyedén re- . megett, jobb lába olykor meg­rándult, s mintha egyszerre 1 merevvé vált volna. Szükség- • télén dolgokkal untattam, mert ■ a csöndet akkor az egyszer, ■ nagyon gyűlöltem. — Egészen nyugodt ember lett az a Telek, mióta a szocia­lista címért dolgoztok... ★ Hétfő van, az új hét első napja. A naptár is mától szá­mítja a kezdetet, de mi Pikó- val már vasárnap este tízkor elkezdtük. „Bagoly’ ’-műszak­kal. Alig félórája Jöttünk meg a hajnali váltásból. Kemény munkával teltek a napjaink riolit és úszóhomok egymásl váltogatta munkahelyünkön: az előbbi fizikailag készíteti ki bennünket, az utóbbi, ar úszóihomok az idegeinket tette próbára. Most már mind £ kettőnek vége — tiszta szénbe értünk. Alul, félül, két oldali mindenütt szén. Csillogó, élén! fekete színű szén. Mennyire vágytuk már száraz percegésé hallgatni. Mikor lerobbantot­tuk az első pásztói, nem is vártuk meg a füst elvonulá­sát teljesen; szaladtunk mind­járt a szénfáihoz, leültünk ; rakás aljába s lélegzetünket i: visszafogva figyeltük, hog; pitteg-pattog a vágat, mint i tűzre dobott száraz cserfa. Ke mény, kimerítő munka voll igazán jót tesz most a pihenés alvás. Ruhástól feküdtem az ágyon levetkőzni se akaródzik mos1 Pikó idegesen matatott a szó bábán. Kinyitotta, becsukta ; szekrénye ajtaját. Aztán egy szerre ágyam fölé állt és rejtő lyesen rám mosolygott. Vasár (Befejező rész) Az emberek köszöntek ég el­hagyták a pártirodát Én még maradtam. — Mit akarsz, te miért nem mentél velük? — kérdezte Mu­har még mindig ingerülten. — Muhar elvtárs, tisztellek és becsüllek téged. Jó vezető­nek tartalak, a többiek is, meg mások is, sokan. De miért nem hagytad, hogy elmondjuk, ho­gyan is történt az az eset? — Hát nem mindjárt azzal jött nekem ez a Telek, hogy én is 'egyenruhás voltam és le­szereltem? Ez privát ügy s nem példa, vagy összehasonlí­tási alap semmihez. Megkap­tam én a magamét azért, mert civil ruha után vágytam. Hat hónap ... De hát te tudod, so­kat elmondtam már. Telek meg csak mosolyog, s mintha csak azt mondaná: kedveseim, tegnap is sütött a napocska...! Muhar rágyújtott egy Kos­suthra, aztán csendesedve mondta: 1 — Nna, mit állsz itt? Ülj le lés mondd el az egészet, hadd . tudjam. ; S ahogy történt, mindent eü- i mondtam, nem hallgattam : semmiről. ! — Ha Téleket hibáztatni (akarom, akkor csak azt röha- í tóm fel neki — mondtam a vé- >gén —, hogy nem adta vissza ’azt az ütést, amit Bőrösöktől í kapott. J Muhar elgondolkozva ült az J asztalnál, s morfondírozva any­ányit mondott: las László — egyetlen bérletet sem tud elhelyezni a „nemes város színpártoló közönségé­nél”, s ekkor jut eszébe, hogy mégiscsak a polgároknál, azok­nál kellene valamit csinálni, akiket érdekelhet a színjátszás, így akad rá az idős tanárra, aki fiókja mélyén rejtegeti éle­te nagy alkotását, egy színda­rabot, aminek címe: „A sza­bin nők elrablása,” Valóságos összeesküvést sző Rettegi Fri- dolinnal, s színre hozzák a darabot. Bukás. A tisztes tanár át­virrasztott éjszakája után mé­la szomorúsággal énekli a hí­res slágert „ ... Mások vittek rossz utakra engem, a mások bű­ne nem az.én hibám...” És a ta­nár úr — Pálffy György — elátkozza azt a percet, amikor a fiók mélyéről elővette a szín­darabot. Itt kezdődnek ugyanis a bo­nyodalmak. De erről egy szót se. Akik valamikor, mondjuk ügy 15 esztendővel ezelőtt megtanulták Horváth Jenő e darabhoz írt zenéjének egy-két slágerét, azok úgyis emlékez­nek ..Romulus, a római nagy vezér”-re és tógás társaira. Akik nem látták, hiszen va­lóban régen pihen ez a kedves zenés vígjáték, azoknak úgyis akkor lesz kellemes a megle­petés, ha maguk fejtik meg a darab konfliktusait. Az egri előadásról, amelyre pénteken este kerül sor a szín­házban, még csak ennyit: A díszletet Székely László ter­vezte. Egyetlen tabló, s ötle­tességével egyszerre ad külső utcaképet, majd egyetlen moz­dulattal szétnyitva a tanár szo­báját. Schönthan, az ősszerző, majd Kellér Dezső, a darab mai változatának szerencsés kezű újraalkotó ja, valamit azért a sok nevettetés és hely­zetkomikum halmozása ellené­re is el akar mondani a kor­ról, a színjátszásról, az embe­ri gyengeségről. Hogy mit? Majd elválik. Az is, hogy — hogyan mondják él az ismert színészek: Pálffy György, Va­jai Erzsi, Antal László, Fon­tos Magda, Kautczky ' Ervin, Kopetti Lia, Kanalas László, Lenkei Edit, Fekete Alajos, Balogh Kati és a „színtársulat” többi tagja. A darabot Kozaróczy József rendezte, a színház zenekará­nak kisegyüttesét Valentin Kálmán vezényli. (ódám) Mások vittek rossz utakra engem . . . Romulus a római nagy vezér ... és az egész színtársulat pénteken este A SZABIN NŐK ELRABLÁSÁ-ban ez esetben az egri Gárdonyi Géza Színházban

Next

/
Thumbnails
Contents