Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-21 / 67. szám
4 NÉPOJSÄG Í963. március 21., csütörtök BEMUTATJUK ZB1SKÓ LÁSZLÓT, aki a televízió Ki mit tud?- műsorában, a közönség javaslatára, füttyműsorával az elődöntőbe jutott. A fiatal fütty- művész az egri MEGYEVILL ipari tanulója, s már szorgalmasan készül . a következő vetélkedőre. (Kiss Béla rajza) — NÉGYEZER naposcsibét nevel lel ebben az évben a maldári Űj Élet Tsz. A csibék ntán 66 000 forint bevételre számítanak. — BETÖRTEK az amerikai Minnesota állam egyik kisvárosi bankjába. A betörők minden pénzt kiszedtek a páncél- szekrényből. Már épp indulni akartak, amikor a megkötözött pénztáros könyörögni kezdett: „Uraim, könyörgöm, vigyék magukkal a könyvelési nyilvántartásokat is. Ötszáz dollár hiányom van!” — TIZENÖT holdon végezték már el a szőlők metszését az egri Petőfi Termelő- szövetkezetben. Az átázott, sáros talaj ellenére napjában 20—30 ember végzi ezt a munkát. — Á JAPÁN hatóságok azzal igyekeznek rávenni a lakosságot, hogy szolgáltassa be a forgalomban levő hamis bankjegyeket, hogy minden beadott hamis pénz névértékének a négyszeresét fizetik. — NYOLCMILLIÓ szőlőoltványt telepítenek az idén az abasári Rákóczi Termelő- szövetkezetben. Év végére több mint tízmillió forint jövedelmet biztosít majd ez a közös gazdaság dolgozóinak. — A GYEREKEK millióinak van szüksége manapság pótmamára, mivel egyre több fiatal anya vállal házon kívüli munkát. A Világegészségügyi Szervezet felmérte az óvodák és bölcsődék hálózatát szerte a világon. Megállapították, hogy egyedül az USA-ban a nyolc és fél millió dolgozó nő közül több mint hárommilliónak van iskolás kornál fiatalabb gyér-, meke. £ — EXPORTRA KÉSZÜLŐ nagy típusú dömper-sebesség- váltóházak öntvényeit készítik az egri vasöntödében. Érdekessége e munkának, hogy a tormák kiszáradását nem várják meg, nyers formákba öntenek, — ez jelentős megtakarítást jelent a gyártási költségben, ugyanakkor az öntvények minőségileg is kifogástalanok. Az Óbudai Hajógyár szakemberei, akiknek irányításával a hajógyári öntödében a prototípust elkészítették, elismerésüket nyilvánították az egri vasöntödének. A dömper-sebességvál- tóházakból ebben az évben 220 darabos szériát öntenek. — PÁRIZSBAN, a Volta utcában található a város legrégibb lakóháza. A ház jó 700 esztendővel ezelőtt épült. Ennek ellenére tölgyfából készült váza annyira szilárd, hogy még egy szeget sem lehet bele- vemi. — A NYUGATNÉMET esernyőgyárak a párizsi divat hatására ezentúl nem nyolc, hanem íiz cikkelyből varrják a férfi- ernyőket, tehát az ernyő nagyobb terjedelmű és több védelmet nyújt nemcsak egy, ha. nem esetleg két személynek is. Sokkal kényelmesebb esőben összebújni alatta. idő tárás jelentés Várható időjárás csütörtöl estig: Erősen felhős idő, esőkkel. Mérsékelt keleti, délkelet szél. Legmagasabb nappali hő imérséklet, általában 6—10 délkeleten II—14 fok között Korpássy: (színházi titkár felolvassa a sajtónak szánt cikket, mondhatnám úgy is, hogy az „előzetest”, Siklód nemes városában tartandó színtársulati előadásról, Anno Domini 1890.) Van szerencsénk ezennel értesíteni a nemes várost __ Re ttegi Fridolin: (színtársulat igazgatója kellő felháborodással tiltakozik.) Nemest kihúzni! Még mit nem? Ez után a fogadtatás után? Korpássy: Nemes kihúzva. Folytathatom? Rettegi: Folytasd! Korpássy: ... a város műpártoló közönségét, hogy válogatott személyzetű társulatommal a mai napon a városba érkeztem. Előadásaim sorozatát a helybeli Lövöldében vagyok bátor megkezdeni, a Hamlet című háromfelvonásos zenés vígjátékkal. Rettegi: (Végleg elkeseredve.) Vígjátékkal!? Valamikor a színészek félistenek voltak, most meg ez a félkegyelmű tintanyaló azt írja, hogy vígjátékkal ! Korpássy: Bocsánat, eltévesztettem ... zenés bohózattal. Rettegi: így már jó, tovább! Korpássy: Alulírott színigazgató és társulata mindent el fog követni, hogy a nemes város színpártoló közönségeit kielégítse”. Vihetem? Rettegi: Rohanj a szerkesztőségbe! Mi pedig ... Igen. Ök pedig, akiknek oly mindegy, hogy Hamlet milyen műfaj — fő a siker, készülnek az esti előadásra. Igen ám, de a társulat igazgatója — Kana4 televízió műsora 16,55: Hírek. 17,00: Tanácskozik az országgyűlés. Helyszíni közvetítés az új parlament első üléséről, Kádár János élvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszédéről. 17,55: A EGRI VÖRÖS CSILLAG: Cartouche EGRI BÉKE: Elveszett paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN: Keserű szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Napfény és árnyék HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az utolsó tanú HATVANI KOSSUTH: Emlékek éjszakája 1963. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK: BENEDEK 1919. március 21-én jutott hatalomra Magyarországon először a proletariátus és e napon kiáltották ki a TANÁCSKÖZTÁRSASÁGOT. 240 évvel ezelőtt, 1723. március 21-én halt meg DANIEL QUARE angol órásmester, aki 1700-ban készítette el az első — a maihoz meglepően hasonlító ZSEBÓRÁT «melyet a londoni Tudományok Múzeumában őriznek. 185 évvel ezelőtt, 1778-ban e napon született CSAPÓ DÁNIEL mezőgazdász, a Gazdasági Kis Tükör című szakkönyv Írója. 200 évvel ezelőtt, 1763-ban e napon született JEAN-PAUL (Johann Richter) német Író, a német Irodalom egyik legszellemesebb humoristája. Mindent megértő és megbocsátó humorával a kisvárosi polgárok világát festi. Nagy hatása volt esztétikájának (1304), Levana című pedagógiai művének és a Hadüzenet a háborúnak című társadalom-kritikai művének. :i Serény Róbert „FEGYVERBE!” című plakátja — 1919. FILM: Emlékek éj szakáfa Magyar Hirdető műsora. 18,05: Kicsinyek műsora: 1. Gonosz gúnár. Bábjelenet. 2. Móra Ferenc: Igazlátó Dabróka. Elbeszélés képekben. 18,35: Évfordulóra ... Irodalmi műsor a Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfordulóján. 19,05: Telesport. 19,30: Tv-híradó. 19,45: Mai vendégünk: Oszt- rovszäd György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 19,55: A jövő hét műsora. 20,00: Ä tv mesekönyve. 20,05: Az elnök úr látogatása. Magyarul beszélő lengyel film. 21,30: Hírek, a tv-híradó ismétlése (MTI) Az Emlékek éjszakája című lengyel film a háborút átélt fiatal nemzedék gyötrő nyugtalanságának szimbóluma. Mindaz, amit a szörnyű esztendők alatt a fiatalság átélt, éppen úgy nem törölhető Jci emlékezetükből, mint eltávozott kedve• seik arca. A filmet a hatvani Kossuth Filmszínház március St-tSt március 24-ig tűzte műsorára. Hat óira elmúlt és sebesen sorjáztak a percek is, nőttek, dagadtak. És mindig csak semmi. Hét óra, negyed nyolc — semmi. Magda nincs sehol. Gábor arca nagy nyugtalanságot mutatott, de én tudtam, mi megy most végbe agyában, lelkében. Megalázta magát, kiszolgáltatta az érzéseit — semmiért. De nem, nem semmiért! Még mindig szereti és tisztéli Magdát, visszafogadná, ha elébe toppanna, hogy: itt vagyok! Fél nyolc és Magda még mindig nincs sehol. Indulunk vissza. Keserű hallgatás ez a visszaút. — Pedig biztosra vettem, hogy él jön — mondja hosszú idő után. — Mit gondolsz, miért nem jött? Töröm a fejem, mit is mondjak, amit könnyen elhihet. — Te, — szakítja félbe töprengésemet — nehogy megpróbálj vigasztalni! — Biztosan dolga akadt, vagy valahonnét meglátta, hogy nem vagy egyedül, hogy nem egyedül várod. — Hülyeség, magad is tudod, mennyire hülyeség! — legyint keserűen. — Meglátod, várni fog a telepen. — Ugyan! Miért várna... Az alkonyat szürkesége lassan olvadt az est sötétjébe. A telep házaiban már égtek a villanyok. Az utca csendes, kihalt. Az emberek a kultúrház- ban ülnek, s nézik a színdarabot. — Az első felvonást már lekéstük — mondom, csak azért, hogy beszéljek. Gábor nem figyel rám, másfelé néz. — Magda. . Magda ... eljöttél! — üti meg egyszerre fülemet halk és lelkesült hangjaAz asszony ott áU a jég»: nyefák alatt. Csak áll és nézi Gábort szótlanul. Micsoda leírhatatlan öröm. Szégyellem, hogy lesem őket, mint valami kamasz a kivilágított ablak mögött vetkező leányt. A nézőtéren pisszegnék, morognak ránk, amikor a sötétben elfoglaljuk helyünket. Pereg a cselekmény a színpadon, nem is tudok oda figyelni. Csak a két embert látom, Magdát és Gábort, akik mellettem ülnek, s akárcsak én, nem figyelnek a színpadra, csak egymásra. Még odakint megfogták egymás kezét, s azóta nem válnak szét az ölelkező ujjak. Boldogságról beszél minden apró mozdulatuk. Aztán vége az előadásnak, az emberek sietnek haza. Betöltik teljesen az utcát. Magdát és Gábort figyelem még mindig. Ügy mennek kézen fogva egymást, a hömpölygő áradatban, mintha csak ők ketten, egyedül lennének az utcán, az estében. Körülöttem az emberek a színdarabról beszélgetnek, amit az előbb láttak. Vitatkoznak, mi hogyan volt, s hogyan kellett volna történnie. Miről is szólhatott ez a színdarab? Boldogságról. Ezen az estén csakis a boldogságról szólhatott — mindenkinek... Leejtettétn kezemből a füzetet. Pikó ideges zavartsággal gyújtott cigarettára, s ágyának lepedőjét igazgatta, mintha ez lett volna most az egyedüli. s legfontosabb dolga. Félszeg mozdulattal fordult felém, s enyhe izgalommal fürkészte vonásaimat. Fáradtan mosolyogtam rá. — Látod, — mondtam csendesen — a múltkor még szidtalak, hogy érzéketlen realistá vagy... nap délelőtt fel sem kelt, az ágyban könmőlgetett nagy, kékfedelű füzetébe, amit most ott szorongatott a hóna alatt — Gábor... Én ... — hunyorgó szemmel, bizonytalanul kezdte volna a beszédet — Gondolom, mit akarsz... Megírtad a végét! Minek is, milyen címet adtál neki? — Novella ... — Szóval megírtad a végét — Igen. — Kár volt az időt tölteni vele. Most már széttépheted. — Nem érné meg, széttépni. — Ugyan! — Kérlek, hogy olvasd el... a végét — nyújtotta zavartan a füzetet. — No, jó... hadd nézzem hát... „Pontosan hatkor kell, hogy találkozzanak. Magda levélben 1 ígérte meg, hogy pontosan ott lesz, a találkahelyen. Gábor a levél óta izgalomban él: vajon csakugyan megtartja-e ígére- 1 tét az asszony? Eljött a kitűzött nap, közeledett a találko- ; zás órája, s Gábor nem mert ■ egyedül menni az asszony > elébe, magával cipelt engem > is. Míg egymás mellett ballag> tunk, Gábor egész idő alatt . hallgatott Keze könnyedén re- . megett, jobb lába olykor megrándult, s mintha egyszerre 1 merevvé vált volna. Szükség- • télén dolgokkal untattam, mert ■ a csöndet akkor az egyszer, ■ nagyon gyűlöltem. — Egészen nyugodt ember lett az a Telek, mióta a szocialista címért dolgoztok... ★ Hétfő van, az új hét első napja. A naptár is mától számítja a kezdetet, de mi Pikó- val már vasárnap este tízkor elkezdtük. „Bagoly’ ’-műszakkal. Alig félórája Jöttünk meg a hajnali váltásból. Kemény munkával teltek a napjaink riolit és úszóhomok egymásl váltogatta munkahelyünkön: az előbbi fizikailag készíteti ki bennünket, az utóbbi, ar úszóihomok az idegeinket tette próbára. Most már mind £ kettőnek vége — tiszta szénbe értünk. Alul, félül, két oldali mindenütt szén. Csillogó, élén! fekete színű szén. Mennyire vágytuk már száraz percegésé hallgatni. Mikor lerobbantottuk az első pásztói, nem is vártuk meg a füst elvonulását teljesen; szaladtunk mindjárt a szénfáihoz, leültünk ; rakás aljába s lélegzetünket i: visszafogva figyeltük, hog; pitteg-pattog a vágat, mint i tűzre dobott száraz cserfa. Ke mény, kimerítő munka voll igazán jót tesz most a pihenés alvás. Ruhástól feküdtem az ágyon levetkőzni se akaródzik mos1 Pikó idegesen matatott a szó bábán. Kinyitotta, becsukta ; szekrénye ajtaját. Aztán egy szerre ágyam fölé állt és rejtő lyesen rám mosolygott. Vasár (Befejező rész) Az emberek köszöntek ég elhagyták a pártirodát Én még maradtam. — Mit akarsz, te miért nem mentél velük? — kérdezte Muhar még mindig ingerülten. — Muhar elvtárs, tisztellek és becsüllek téged. Jó vezetőnek tartalak, a többiek is, meg mások is, sokan. De miért nem hagytad, hogy elmondjuk, hogyan is történt az az eset? — Hát nem mindjárt azzal jött nekem ez a Telek, hogy én is 'egyenruhás voltam és leszereltem? Ez privát ügy s nem példa, vagy összehasonlítási alap semmihez. Megkaptam én a magamét azért, mert civil ruha után vágytam. Hat hónap ... De hát te tudod, sokat elmondtam már. Telek meg csak mosolyog, s mintha csak azt mondaná: kedveseim, tegnap is sütött a napocska...! Muhar rágyújtott egy Kossuthra, aztán csendesedve mondta: 1 — Nna, mit állsz itt? Ülj le lés mondd el az egészet, hadd . tudjam. ; S ahogy történt, mindent eü- i mondtam, nem hallgattam : semmiről. ! — Ha Téleket hibáztatni (akarom, akkor csak azt röha- í tóm fel neki — mondtam a vé- >gén —, hogy nem adta vissza ’azt az ütést, amit Bőrösöktől í kapott. J Muhar elgondolkozva ült az J asztalnál, s morfondírozva anyányit mondott: las László — egyetlen bérletet sem tud elhelyezni a „nemes város színpártoló közönségénél”, s ekkor jut eszébe, hogy mégiscsak a polgároknál, azoknál kellene valamit csinálni, akiket érdekelhet a színjátszás, így akad rá az idős tanárra, aki fiókja mélyén rejtegeti élete nagy alkotását, egy színdarabot, aminek címe: „A szabin nők elrablása,” Valóságos összeesküvést sző Rettegi Fri- dolinnal, s színre hozzák a darabot. Bukás. A tisztes tanár átvirrasztott éjszakája után méla szomorúsággal énekli a híres slágert „ ... Mások vittek rossz utakra engem, a mások bűne nem az.én hibám...” És a tanár úr — Pálffy György — elátkozza azt a percet, amikor a fiók mélyéről elővette a színdarabot. Itt kezdődnek ugyanis a bonyodalmak. De erről egy szót se. Akik valamikor, mondjuk ügy 15 esztendővel ezelőtt megtanulták Horváth Jenő e darabhoz írt zenéjének egy-két slágerét, azok úgyis emlékeznek ..Romulus, a római nagy vezér”-re és tógás társaira. Akik nem látták, hiszen valóban régen pihen ez a kedves zenés vígjáték, azoknak úgyis akkor lesz kellemes a meglepetés, ha maguk fejtik meg a darab konfliktusait. Az egri előadásról, amelyre pénteken este kerül sor a színházban, még csak ennyit: A díszletet Székely László tervezte. Egyetlen tabló, s ötletességével egyszerre ad külső utcaképet, majd egyetlen mozdulattal szétnyitva a tanár szobáját. Schönthan, az ősszerző, majd Kellér Dezső, a darab mai változatának szerencsés kezű újraalkotó ja, valamit azért a sok nevettetés és helyzetkomikum halmozása ellenére is el akar mondani a korról, a színjátszásról, az emberi gyengeségről. Hogy mit? Majd elválik. Az is, hogy — hogyan mondják él az ismert színészek: Pálffy György, Vajai Erzsi, Antal László, Fontos Magda, Kautczky ' Ervin, Kopetti Lia, Kanalas László, Lenkei Edit, Fekete Alajos, Balogh Kati és a „színtársulat” többi tagja. A darabot Kozaróczy József rendezte, a színház zenekarának kisegyüttesét Valentin Kálmán vezényli. (ódám) Mások vittek rossz utakra engem . . . Romulus a római nagy vezér ... és az egész színtársulat pénteken este A SZABIN NŐK ELRABLÁSÁ-ban ez esetben az egri Gárdonyi Géza Színházban
