Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-21 / 67. szám
«LAG PROLOTARJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 67. szám ARA: 50 FILLER 1963. március 21., csütörtök ; ____________________________5 Díszünnep ség Egerben a Magy ar Tanácsköztársaság kikiáltásának 44. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvennegyedik évfordulója alkalmából díszünnepséget tartottak tegnap este 6 órakor Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában. Az elnökségben helyet foglaltak: Bíró József, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság titkára, Kácsor Jánosné, az MSZMP Heves megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, az Egri Városi Pártbizottság titkára, Fehér István- né, Kocsmár János, Kovács Gáborné, Kovács Bertalan, Schmidt Rezső, Vincze Ferenc, Kozák József, Németh Tibor, Őszi Vencel és Sípos István, az MSZMP Egri Városi Végrehajtó Bizottságának tagjai, valamint Balázs Sándor, az Egri Faipari Vállalat igazgatója, az ünnepség elnöke, dr. Bakos József, a Hazafias Népfront Egri Városi Bizottságának elnöke és Libertiny Sándor, 19-es veterán. Az ünnepség részvevőit Balázs Sándor üdvözölte, majd Kocsmár János tartotta meg ünnepi beszédét. Kocsmár János beszéde — A Magyar Tanácsköztársaság olyan történelmi helyzetben született, amikor az első imperialista világháború által előidézett szörnyű szenvedés, gazdasági kimerültség nyomán rendkívül elmélyült a tőkés rendszer válsága, amikor forradalom hulláma söpört végig az országon, különösen Európában, amely a háború fő hadszíntere volt — mondotta bevezetőjében Kocsmár János elvtárs, majd a kommunista párt megalakulásának körülményeit ismertette, amely új szakaszt nyitott meg a magyar munkás- mozgalomban és új helyzetet teremtett az ország politikai életében. A Kommunisták Magyarországi Pártjával, megszületett a szocialista forradalom élcsapata és azonnal hozzáfogott a proletárforradalom növekvő erőinek összefogásához. A magyar proletariátus 1919 márciusában a Tanácsköztársaság megteremtésével a nemzet élére került, megdöntve a tőkés földbirtokos uralmat, dacolva a győztes imperialista hatalmak katonai gyűrűjével, a környező imperialista országok uralkodó osztályaival, a tőkés rend összes védelmezőivel. nemzetközi reakcióval szemben a magyar proletariátus a világforradalom vörös lobogóját emelte magasra Közép-Európában. Az első munkás-paraszt állam Szovjet-Oroszországgal lépett harci szövetségre, a nemzetközi proletariátustól kért és várt segítséget A magyar munkásállam megszületésének rendkívül nagy volt a nemzetközi visszhangja. Óriási lelkesedést váltott ki az a nagyszerű tény, hogy az „orosz példának” van már követője, s megszületett a második proletárhatalom. „A lelkesedés óriási” — üzente Lenin március 22-i szikratáviratában, amelyben a Magyar Tanácsköztársaság' kormányát és Kun Bélát üdvözölte. Tollat ragadott a nemzetközi proletariátus nagy írója, Gorkij is és üdvözlő táviratot küldött Kun Bélához. Gorkij üzenetére Juhász Gyula újságcikkben válaszolt. „Először a császárok és királyok üzentek” — írja Juhász Gyula, — többnyire háborút üzentek, halált, romlást, pusztulást. Mindent meggondoltak és megfontoltak, legalábbis így gondolták ők, az istenek kegyelméből valók, a félkegyelműek... Ma már a császárok és királyok hollandiai és svájci menedékhelyekről üzennek, s üzenetük rövid, velős: pénzt, pénzt, pénzt. Ma már más üzenet a fontos, az. amit a népek küldenek egymásnak. Szikratávírón mennek egyik nép szívéből a másik nép szívéhez: örvendetes és testvéri üzenetek. „Itt Lenin elvtárs, — üzeni a boldog szikra, amelytől forradalmi lángra •gyűlt milliónyi munlcáslélek és Ma összeül az országgyűlés A rádió és a televízió ma közvetíti Kádár János beszédét ják az országgyűlés tisztség- viselőit és állandó bizottságait. Az alkotmány előírásai értelmében az országgyűlés első ülésén tagjai sorából megválasztja a Népköztársaság Elnöki tanácsát ★ Kádár János ma beszédet mond az országgyűlésben. A beszédet a televízió délután öt órakor, a rádió este hét órakor közvetíti. (MTI) Szervezéstudományi ankét Gyöngyösön (Márkusz László felvétele) Ülést tartott a megyei talajv édeWft bizottság Szerdán délelőtt tartotta első ülését a Heves megyei Talaj- védelmi Bizottság, ahol a Vízügyi Főigazgtóság, az állami és erdőgazdaságok, a Kompolti Kísérleti Kutató Intézet, a Szénbányászati Tröszt, valamint a megyei tanács illetékes szakemberei vettek részt. A megbeszélésen megjelent Dukk Tivadar, az Országos Talajvédelmi Tanács titkára is. A bizottság elkészíti a megye eróziós térképét, a terveket, és az országos szervekkel összehangolt terv alapján már az elkövetkezendő hónapokban elkezdik a munkát. Román pénzügyi szakemberek megyénkben A Magyar Népköztársaság Pénzügyminisztériumának meghívására tegnap Gyöngyösre látogatott a Román Nép- köztársaság Pénzügyminisztériumának küldöttsége, Faluvégi Lajos főosztályvezető és Némety Kálmán főosztályvezető kíséretében, ahol dr. Pápai Gyula, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője és Holló Béla, a városi tanács elnökhelyettese fogadta a vendégeket. A küldöttség tagjai: Elena Sevcenco főosztályvezető, Alexandru Roth főosztályvezető-helyettes, Georghe Tiplea osztályvezető, a városi tanács pénzügyi osztályának tevékenységével ismerkedtek meg. Városnézés után Galyatetőre mentek, majd Egerbe látogattak, ahonnan tegnap este tovább indultak Miskolci*. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gépgyára és a Magyar Tudományos Akadémia közös szervezésében tegnap egész napos tudományos ankétot tartottak Gyöngyösön. Ezen a tanácskozáson részt vett Molnár Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a járási pártbizottság első titkára, Hevesi Sándor, a járási pártbizottság titkára, Raft Miklós, a városi Tanács vb-elnöke és Fríni ez János, az SZMT titkára. Az ankétot Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója nyitotta meg. A munkaszervezés gyöngyösi módszeréről Szabó Árpád, a gyöngyösi félvezető és gépgyár igazgatója tartott előadást. „Üjabb üzem- szervezési tapasztalatok a mezőgazdasági nagyüzemekben” címmel dr. Erdei Ferenc, az MTA főtitkára. „Egy ipari nagyvállalat szervezési tapasztalatai” címmel dr. Nikleczy György, az Egyesült Izzó köz- gazdasági igazgatója, „Az üzemi szociológiai vizsgálatok problémái” címmel Hegedűs András, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, „A tudományos kutatómunka néhány szervezési kérdése” címmel pedig dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Az egyes témákhoz kapcsolódva dr. Bogina Elemér, £ Budapesti Orvostudomány: Egyetem gazdasági rektorhelyettese, Molnár Jenő, as MSZMP K. B. póttagja, a járási pártbizottság első titkára, dr Vaszkó Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia lélektani intézetének tudományos munkatársa, dr. Susánszky János egyetemi tanszékvezető docens, dr. Farkas Ferenc jogtanácsos, dr. Perczel József, s Ganz-MÁVAG üzemi pszichológusa, Vidor Ferenc, az ÉT] tudományos főmunkatársa. Szántó Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága kulturális osztályának munkatársa, dr, Kiss István PM főelőadó, és dr. Bozsó Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia terv- és pénzügyi titkárságának vezetője mondotta el véleményét A vitát dr. Beer János egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézete szervezés tudományi munkabizottságának vezetője foglalta össze. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 18. paragrafusának (5) bekezdése alapján 1963. március 21-én, délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Ez lesz a február 24-én megválasztott új országgyűlés első ülése. A törvények értelmében az országgyűlés első ülésén az országos választási elnökség elnöke beszámol a választások lefolyásáról, majd megválasztRomán katonai küldöttség érkezett Budapestre hadsereg más vezetői, a tábor■ noki és parancsnoki kar tagjai, Pap János belügyminiszter, ■ Púja Frigyes külügyminiszter- helyéttes, s ott voltaic a fegy1 veres testületek képviselői. Jelen volt a fogadtatásnál • Vasile Moldovan, a Román Népköztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője és a nagy-követség több más tagja, ott voltak a Budapesten akkreditált katonai és , légügyi attasék közül számosán, valamint az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői, élükön K. I. Provalov vezérezredessel. (MTI) Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghívására Leontin Salajan hadseregtábornoknak, a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének vezetésével szerdán délelőtt baráti látogatásra román katonai küldöttség érkezett Budapestre. A delegációt — amely 10 napot tölt hazánkban — a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. A román vendégek fogadtatására megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, a magyar néppiros pünkösdje lesz a proletár-világnak.” A költő cikke április 2-án jelent meg, kifejezve az új világot akaró és teremtő nép igazi érzéseit, az összefogás siker* felett érzett örömet, amelyet a Tanácsköztársaság léte, annak nemzetközi visszhangja tett tudatossá a milliók gondolataiban. Ünnepi beszédében ezután arról beszélt Kocsmár elvtárs. hogy a Tanácsköztársaság zászlója alá hívott minden becsületes embert, anyanyelvére, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. így léptek a Vörös Hadseregbe a Magyar- országon tartózkodó orosz hadifoglyok, így alakultak meg a nemzetközi brigádok, amelyek nagy részt vállaltak az intervenciósok elleni harcból. A szónok ezután párhuzamot vont az 1917-es oroszországi forradalom, a Tanácsköztársaság eszméi, valamint a párt VIII. kongresszusa között, amelyek bár időben távol estek egymástól, mégis sok összefüggést tartalmaznak, hiszen utunkat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezényli, s a lenini eszmék érvényesülnek pártunk Jelenlegi politikájában. Ennek szellemében fejlődik országunk, erősödik államunk, s ezek az elvek mutatják meg jövőnk távlatait. — A Magyar Tanácsköztársaság nagy történelmi tetteket hajtott végre az új szocialista rend megteremtéséért, a nemzet függetlenségének védelméért és a szocialista világforradalom támogatásáért vívott harcában — mondotta Kocsmár elvtárs, majd ecsetelte azt a hősies küzdelmet, amelyet a proletárhatalom vívott a külső imperialista túlerővel és a belső ellenforradalmi erőkkel szemben. Ezután azokról az intézkedésekről szólt, amelyet a Tanácsköztársaság fennállása alatt hoztak a magyar dolgozók érdekében. A tanácsválasztásról beszélt, amelynek során 1919 áprilisában először sza■ vaztak a fiatalok, nők, munkások, parasztok, vagyoni állapotuktól függetlenül, azokról az . intézkedésekről beszélt, amely- : nek eredményeképp köztulaj- . donba vették a bankokat, bányákat, a közlekedést, a nagy■ és középipart, amellyel bizto- . sították a nyolcórás munka- ' időt, gondoskodtak a dolgozók szabadságáról, üdültetéséről, az iskolák államosításáról. i — A Tanácsköztársaság fennállásának harcokban és alkotásokban bővelkedő hősies napjai arany betük- i kei vannak beírva a nemi zetközi forradalmi mun- ! kásmozgalom történetébe, ' különösen a magyar mun- < kásmozgalom és a magyar ■ nemzet történetébe. Emléke kitörölhetetlenül bevé- . sődött az emberek tudatába, . szívébe — mondotta beszéde be- ! fejező részében. Azóta 44 esztendő múlt el, s ' miken' a magyar proletárok hő- . sí küzdelme elbukott, Lenin elvtárs megjövendölte: győzni fog a második. És győzött, mert ez volt a történelem parancsa. S ma a szocialista világ egymilliárdos népével, a forradalmi munkáspártok szerte a világon elismeréssel emlékeznek a . Magyar Tanácsköztársaság történelmi tetteire Akkor az im- ; perialista erőszak letörte a pro- ’ letár hősiesség alkotását, a Tanácsköztársaságot, de sem ez az i erőszak, sem a fehérterror iszo- ' nyata nem tudta megtörni a ' magyar munkásság eltökéltsé- ’ gét, hogy nem marad a tőke rabságában, hanem igazi házá- ’ jává teszi saját földjét. Ma is . ennek szellemében él, dolgozik a magyar nép, s ez a biztosíték arra, hogy sorra megvaló- j sulnak azok a célok, amelyekért | negyvennégy év előtt a forradalom hősei harcoltak — mondotta befejezésül Kocsmár János elvtárs. ; ' * * Az ünnepi beszéd után a ■ megjelenteknek levetítették a : Puskák és galambok című magyar filmet.
