Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

19(53. március 30., szerda NÉPÚJSÁG 3 Mindenki menekül Az év első napjaiban kezdő­dött. Ugyanis január 2-án bizo­nyossá vált, amiről már ko­rábban is suttogtak a minisz­térium folyosóin, hogy meg­szűnik a Borsod—Heves me­gyei Téglagyári Egyesülés. Egyáltalán nem akarjuk azt bizonyítani, hogy mindaz igaz és hamarosan be is követke­zik, amiről a minisztériumok folyosóin suttognak a jól érte­sültek. De tény, hogy 1963-ra eljött annak az ideje, hogy az épitőanyagiparban is megvaló­sítsák a termelőerők koncent­rálását, kihasználják a nagy iparvállalatok kedvezőbb le­hetőségeit, javítsák az ügyvi­telt, és az irányítást. Gyakorlatilag mi is történt a Téglagyári ES-nél? Észak- magyarországi Téglagyári Vál­lalat néven egységes irányítás alá vonták össze a téglagyári üzemeket a Putnok, Miskolc, Kisteranye és Hatvan közötti területen. Az új vállalat szék­helye Mályi. A megszűnt egye­sülés is két megye területén irányította a téglagyárakat, de a hatvani és a selyp! téglagyár a tanács felügyelete alá tarto- zott. Az átszervezés után me­gyénk minden téglagyára az új vállalathoz tartozik. Az üze­mek életében csak annyi a vál­tozás, hogy nem Egerből, ha­nem Mályiból irányítják őket. De mi lesz a megszűnt egyesü­lés dolgozóival? Ki megy Má- lyiba és ki marad az üzemek­nél, gondoskodtak-e minden ember megélhetéséről? Schmotzer László, a jelen­legi főkönyvelő és Karczagi Károly az új vállalatnál ma­rad — tájékoztat Sólymos Jó­zsef. — De hiszen Ők nyugdíjazás előtt állnak... — És ön, igazgató élvtárs? — Még két hétig maradok. Berentére, az új Épületelem­gyárba kerülök, vezető beosz­tásba. Kristóf Kornél, a belső ellenőrünk is ott helyezkedett el. — Az természetes, hogy a nyugdíjazás előtt senki sem akar új munkakört keresni. De a fiatalabbak, akik évek alatt beleszokták a munkába, isme­rik a téglagyártás problémáit, Mályiban nincs rájuk szükség? — De igen. Az új vállalat igazgatója először személyesen beszélt azokkal az emberekkel, akiknek munkájára továbbra is számítottak. De Nagy István, a munkaügyi csoportvezető az építőiparban, Kiszely Béla, a TMK-vezető a Talajerőgazdál­kodásnál, Csató Zoltán és Ké­kesi Ferenc a megyei tanács­nál, más műszaki és vezető adminisztratív dolgozók a Fl- nomszerelvénygyárban, mások az Üzemélelmezési Vállalatnál helyezkedtek el. — Inkább új szakmát tanul­nak, új munkakörhöz szoknak az emberek, de se Mályiba, se Derecskére nem mennek. Miért? — A várost, Egert, senki sem cseréli fel faluval, ha nem muszáj. Eddig Kompoitról jár­tam be munkahelyemre. De legalább mindennap otthon le­hettem a családdal. Most Má­lyiba menjek? A bizonytalan­ra? Ki tudja, mikor adnának lakást — érve] Weiner Gyár­fás. Szabó Oszkár technológus lakásproblémája megoldását reméli Mályiban, ő talán el­megy. Igen, a 12 műszaki, a 19 ad­minisztratív és 6 egyéb foglal­kozású közül talán Szabó Osz­kár és a két nyugdíjas. Az asz- szonyokat a gyermekek, a csa­lád köti Egerhez. Másokat a lakás. Évek óta dolgoztak az egri egyesülésnél, szép, kényel­mes otthonokat kaptak a vál­lat Lenin úti lakótömbjében. Három beosztott könyvelő el­helyezkedése még bizonytalan. Állást keresnek. Remélik, hogy Egerben találnak. Több ember választása ért­hető. Mályiban csak később tudnának lakást adni, vonattal nem lehet bejárni, mert vasút­állomása nincs, csak iparvá­gány közlekedik Nyékládházá- rói. A dolgozók többsége ide­jében, talán túlságosan is ide­jekorán elhelyezkedett. De nem mernénk azt állítani, hogy az átszervezés első sza­kasza megnyugtató. Hiszen a régi vállalatnál már csak egy­két ember található, az újnál meg még nincs meg a létszám. Újságban hirdetik, hogy mi­lyen munkaerőre van szükség. A szétszórt, távol eső vállala­tok összefogása sikerül-e majd a sok új emberrel, a téglagyár­tól megváló dolgozók idejében beleszoknak-e új munkakörük­be? Az egyesülésnél felszaba­duló szakemberekkel nem kel­lett volna a gyáregységek ve­zetését erősíteni? A felvetett kérdésekre ma nehéz meggyőző választ kapni a Téglagyári Egyesülésnél. Mert onnan mindenki mene­kül. F. L. Felsőfokú , munkavédelmi ♦ tanfolyam indul i ♦ « ♦ Megkezdődött a jelentkezés ( az 1963—64-es tanévi'e a SZOT ? felsőfokú munkavédelmi tan-* folyamának három — szakmér- * nőid, tanári és szaktechnikusi» — tagozatán. Az oktatást az j egyetemi levelező rendszer ♦ szerint tartják, mindhárom ta-* gozaton, a budapesti hallgatók » számára két, a vidékiek szá-í mára pedig két és fél éves ta-1 nulmányi idővel. ♦ A hallgatók tanulmányaik * befejezése és a diploma terv,» illetve a szakdolgozat sikeres» megvédése után oklevelet kap-* nak. * A tanfolyamra április 25-ig» lehet jelentkezni, Budapesten,» a SZOT felsőfokú munkavédel- J ml tanfolyamának igazgatósé- j gánál, Budapest, V. kerület, | postafiók 55. címen. A jelent- - kezéshez szükséges nyomtatvá­nyok a fővárosban a szakszer-» vezeti központok munkavédel-J mi osztályain, illetve a felet-{ tes minisztériumoknál, vidé- ♦ ♦ ken pedig a szakszervezetek» megyei tanácsának munkavó-» delmi csoportjánál kaphatók. £ (MTI) * Csak a legnagyobb elisme­réssel lehet említeni a hatvani gimnazistákat akkor, amikor ezer diák közreműködésével a közelmúltban négy politechni­kai'műhelyt és vízvezetékháló­zatot építettek s mintegy 300 diáknak még arra is jutott ideje, hogy Török Gyula tanár lelkes irányítása mellett egy igazán szép estével ajándékoz­za meg a zenekedvelő hat­vani közönséget — Hangverseny 1963. — A film külső felvételeinek forgatása alatt a tsz-elnököt alakitó Szirtes Adám jó ismerőse lett az egész falunak. A bemutató után Kós János pincemester jófajta rlzllnggel kö­szönti Szirtes Adámot. A vasúti személypályaudva­rokra és nagyobb állomásokra különösen a csúcsforgalmi időkben, rendkívül nagy fel­adatok hárulnak, amelyek megoldása — ma már a szűk vágány hálózattal és peronok­kal — a legnagyobb erőfeszíté­sek árán is nehézségekbe ütkö­zik. A pályaudvarok és állomá­sok bővítése több helyen csak­is nagyobb mérvű városrende­zési és építési munkálatokkal lehetséges. Ezért a vasút olyan megoldást talált, amely az ál­lomások és pályaudvarok vá­gányhálózatának. valamint a kocsipark nagyobb mérvű bő­vítése nélkül, lényegesen csök­kenti a szerelvények fordulat­idejét, megszünteti a nagy mé­reteket öltött vonat- és utas- torlódást. Már több külföldi államban megvalósították, nálunk is kí­sérletek folynak az ingajáratos személyvonatok közlekedteté­sére. A kísérletek első lépései­ben a MÁV Dunakeszi Jármű­javítóban 11 darab olyan BAH sorozatú kocsit gyártottalt, amelyek egyik végére vezető­állást építették. A vezetőállásra légnyomást ellenőrző mahömétereket, se­bességmérő órát, fékezőszele­pet, főlégtartályt, légkürtöt, csengőt, telefont, reflektorokat, szilánkmentes ablaküveget, vészféket, és pályakotró be­rendezést szereltek. Így a ve­zetőállásos kocsik gőzmozdony és Ward Leonard típusú vil­lanymozdony vontatással, ü­Táv vezérlésű vonatok, vezetőállásos kocsik * a MÁV fejlesztési tervében letve tolatással teljesen alkal­massá váltak a szerelvény irá­nyítására. Ugyanakkor már elkészült 60 darab olyan kocsi, amelyekre a felszerelt több eres vezetékhálózat lehetővé teszi a mozdonyok távvezér­lését, megvalósítható ezzel a szerelvények tolt menetben közlekedtetése. Mozdony „nélkül" Ma már nem a távoljövő elképzelése az a megoldás, hogy a csaknem 50—60 kilo­méteres sebességgel robogó vo­nat, elejével a cél irányában, „mozdony nélkül” halad, a ve­zető fülkében tartózkodó vo- natirányító, telefonon, távve­zérléssel ad utasításokat a sze­relvényt toló mozdonynak. A két célállomás közötti in­gajáratok a vezetőállásos ko­csik alkalmazásával lényegesen megrövidítik a szerelvények visszafordításának idejét. Pél­dául, ha a mai állapotokat vesszük alapul, a pályaudvar­ra befutó és visszaforduló vo­nat újraindítását csaknem nyolc művelet előzi meg. A jövőben kiküszöbölhető a vo­nat kitolása, majd az induló vágányra tolása, segédmozdony alkalmazása, és még vagy há­rom olyan eljárás, amely in­dulásra kész állapotot biztosít, így a vonat az érkezést követő 5—8 percen belül indulhat. 61 százalékos vonatforgalom növelés Megbízható statisztikai ada­tok szólnak arról (a kísérleti eredményekből következtet­ve), hogy ha például a Nyuga­ti pályaudvarról indított vo­natok 33' százaléka ingajárat­ban közlekedne, a pályaudvar vonatforgalma mintegy 61 szá­zalékkal növekedne. Bár nem változna a szükséges szerelvé­nyek száma, viszont az eddigi­nél kevesebb mozdonyt kelle­ne üzemeltetni. A fogadó vá­gányok egy része is felszaba­dulna. A kísérletre gyártott ko­csikat 424, 328 és 324-es soro­zatú mozdonyok vontatták, (illetve • tolták) próbaútjukra. A távvezérlő kábel csatlako­zását a kocsi homlokára szerelt kapcsolótáblák és lengő kábe­lek segítségével valósították meg. A kábelek szét- és ösz- szekapcsolása egyszerű dugó- kapcsolókkal történik. Ez a technikai megoldás lehetővé teszi, hogy a szét- és összekap­esolás rövid idő alatt megtör-* téphessék. ] i Uj gyorsvonati kocsik ! A vasúti személyforgalom t további nagymérvű fejlesztő-* sének csak egy szakaszát ké-* pezik az eddigi kísérletek. A$ Dunakeszi Járműjavítóban ez* évben tovább folytatják a táv-J vezérléssel ellátott kocsik gyár- * tását Készítenek első osztályú i gyorsvonati kocsikat is, táv­vezérléssel felszerelve, ame­lyek a legkorszerűbb követel­ményeknek is megfelelnek. Az eddigi, hagyományos módszer­től eltérően, az ablakokat víz­szintes irányban megosztva, két részből helyezik az ablak­keretbe. Ez a megoldás nem­csak az ablakok kezelését könnyíti meg, de a baleseti ve­szély csökkenésén túl, az ab­lakszerkezet életképességét is növeli. Az új típusú, távvezér­lés ű, első osztályú kocsikon a középső feljáró ajtót megszün­tetik, s helyette a kocsik vé­gén, 2—2 feljáró ajtót építenek. A MÁV egyelőre 15 ingajá­ratos vonatot állít forgalomba fközülük három vonalon már közlekednek ilyen vonatok), amelyeket gőz-, illetve villany- mozdonyok alkalmazásával vontatják, illetve tolatják. Ha a menetrend szerinti járatokon alkalmazott kísérletek is be­válnak. úiabb vonalakra ter­jesztik ki a forgalmi és gazda­sági szempontból hasznos, táv­vezérlésű vasúti közlekedést.. Várkúti Miklós A bemutatott új magyar filmről beszélget Putnoki László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei párt- bizottság első titkára, a film Nemzetközi Béke-díjas rendező­jével, Kiss Józseffel. (Foto: Márkusz) Hárommillió gyümölcsfa ügyében. Az ország szórvány gyümöl­csöseiben megtalálható sok millió gyümölcsfa ügyében or­szágos intézkedés született, amelynek lényege, hogy a köz­ségi tanácsok, a földműves­szövetkezetek, a Hazafias Nép­front tegyen meg mindent, hogy ezeket a gyümölcsfákat, megtisztítsák, rendbehozzák, gondozzák és termőképessé te­gyék. Ha meggondoljuk, hogy a megyében levő 3 millió fa szakszerű gondozása következ­tében csupán „két kiló” gyü­mölccsel ad többet darabon­ként, akkor máris világos, hogy a szórvány gyümölcsösök­ből nyert terméstöbblet meg­haladja a hatmillió kilót Az országosan érvényben levő rendelkezést azonban, sajnos, megyénkben sem min­denütt hajtották, illetve hajt­ják végre. Ha ez ügyben eddig valamelyik szerv tett valamit, akkor a MÉSZÖV, illetve a földművesszövetkezetek azok, akik- máris jó példát mutattak és kerek egymilliót költöttek permetezőgépekre, különböző védekező anyagokra. A föld­művesszövetkezetek azonban, egyedül, a tanács, a Hazafias Népfront segítsége nélkül nemt tudják megoldani a feladatot, ezért lényeges, hogy az elkö­vetkezendő napokban minden községi tanácselnök, népfront­titkár tartsa elsőrendű köte­lességének a földművesszövet­kezetekkel karöltve, a gyü­mölcsfák gondozását. Ügyes szervezéssel gyorsan mozgósí­tani lehet az embereket és fal- vainkban, városainkban gyor­san be lehet fejezni ezt a mun­kát. Reméljük, az elkövetkezen­dő napok gyors változást hoz­nak, és a hárommillió gyü­mölcsfa megtisztítva, rendbe- hozva várja majd a tavaszt, a virágba borulást. ezekkel a szavakkal nyitotta meg a Vörösmarty Művelődési Házban Sántha Margit I/C. osztályos tanuló a hatvani Bajza József Gimnázium ének­és zenekarénak hangversenyét. Török Gyula olyan ének- és zenekart hozott létre, ami csak öregbítheti a hatvani gimná­zium jó hírnevét. Fáradozása sikerrel járt s megoldásai Hat­vanban újszerűek. A gimnázium leánykórusa sárközi népdalokat énekelt s a kis ' karmesterek: Kovács Klára, K. Szabó Kálmán és Somoskői Klára is a diákok közül kerültek ki. Már ez az első bemutatkozás is, mindjárt a műsor elején, alkalmas volt arra, hogy hangulatot teremt­sen. Chopin Desz-dur bdcsúke­ringőjének magabiztos zon­gorajátékáért és bátor fellépé­séért méltán adózott tapsával Scholcz László I/G. osztályos tanulónak a lelkes hatvani kö­zönség. De ugyanilyen sikert aratott Bach Arioso-gordonka- szólója Kisterenyei Ákos elő­adásában, Radnóti Teréz III/E. osztályos tanuló zongorakísé- retével. Róluk talán még csak annyit, játékukat sok munka, kidolgozottság, elmélyült zenei tájékozottság jellemezte. Cho­pin e-moll valcerét ragyogd technikával Fist er Margit ját­szotta. Kovács Zsuzsa a IV/C. és Radnóti Teréz a III/E. tanu­lói Kjui-, Weber-, Pucell- és Schubert-dalok előadásaival arattak nagy sikert. Amikor a gimnázium 176 tagú vegyeskara Bárdos: Hél kurta kórus című dalcsokrává teljes mértékben megnyerte a i közönség tetszését, már pilta- 1 natig sem lehetett kétséges hogy a nagy mű, Kodály: Kál­lai kettősének előadása a hang­verseny-est fénypontját jelent • majd. Kodály: Kállai kettőse Hat­vanban is meghódította a kö­zönség szívét, közelebb hozta 1 hozzájuk az igazi, magyar ze- ■ nét és a lelkes dalosokat is. : — Hisszük, hogy még többel hallhatunk majd róluk, mini • eddig... Dr. Röczey Ödön Hangverseny 1963 Kodály Kállai kettőse Hatvanban is meghódította a közönség szívét Bemutató után •. • Mint ahogy beszámoltunk olvasóinknak, Egerben rendes- ék a Félúton című új magyar film ősbemutatóját. Az előadás itán az ostoros! Kossuth Termelőszövetkezet látta vendégül a ­szakmai vita részvevőit.

Next

/
Thumbnails
Contents