Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

4

NEPÜJSAG

1963. február 13., szerte

Holnapi számunkban

megkezdjük

Új „köntösben“az egri ifjúsági klub

Hatvanezer forintot fordítottak a klub új berendezésére

című képregény közlését.

Valeníyin Ivanov tudományos-fantasztikus regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre.

— KÖZEL negyvenezer forinttal teljesítették túl az elmúlt évben a betervezett társadalmi munka értéket Sarud községben. A járda- és a villanyhálózat bővítése mellett a községí'ejlesztési alapból elsőnek építették meg a tör- pevízművet. (Pásztor Endre)

— 16 EZER FORINTOT osztanak ki jutalomként a recski kőbánya legjobb munkát végzett dolgozói között a héten tartandó termelési tanácskozáson. A recski kőbánya az elmúlt év második félévében versenyt hirdetett a kőbányák között, s ezt a versenyt 108,7 százalékos tervteljesítéssel a recski kőbányászok nyerték.

— HÁROMEZER földmű- vesszövetkezeíi dolgozó vett és vesz részt a téli hónapokban nyolc előadásból álló továbbképzésen. Huszonhárom takarékszövetkezet vezetője a ' betétgyűjtési munkákkal ismerkedik meg.

— ÜLÉST TARTOTT az egri járási KISZ végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt Egerben. Az ülés megvitatta a Kommunista Ifjúsági Szövetség egri járási alapszerveinek a politi- kai és termelési agitációkban végzett munkáját, elmúlt évi eredményeit, és az 1963-as év feladatait.

•— TIZENÖT hold gyümölcsöst telepítenek az idén a recski Kékesi Gyopár Termelőszövetkezet tagjai. Terveik között szerepel a kertészet öntözéses bővítése is.

Százötven fiatalember: ipari tanuló és ifjúmunkás rendelkezik annak az ifjúsági klubnak az igazolványával, amely az egri művelődési házban működik. S most, ezeknek a fiataloknak jelenítjük: az ifjúsági klub — a nagy fagyhullám után teljesen újjáöltöztetve — tegnap este megnyitotta, szélesre tárta ajtaját a fiatalok előtt.

— Hatvanezer forintot költöttünk az ifjúsági klub berendezésére — mondja Pintér Dezső, a művelődési ház igazgatója.

Ahogy gyors pillantással végigpásztázzuk a hatszor-tizen- két méteres termet, megállapíthatjuk, hogy valóban bőkezűen és finom ízléssel rendezték be a termet a fiataloknak: nyolc háromszögű klubasztal körül sorakoznak négyesével az ízléses fotelek, két csillár és négy falikar ontja a fényt, az egyik sarokban üvegajtós könyvszekrény álldogál könyveivel, az előadói asztal mögött félmagas állványzaton televízió, a falon egy friss kiállítás alkotásai, a parketten szolid mintájú szőnyegek, a szemközti sarokban modern, háromágú olvasólámpa, rádió. Az asztalokon a napilapok legújabb példányai, folyóiratok, társasjátékok arra várnak, hogy a fiatalok kezükbe vegyék és forgassák őket. De lehet itt sakkozni, kártyázni is, a büfébe menni — egyszóval

klubszerűén, kulturáltan eltölteni azt a délutáni egy-két szabad órát, ami a munka és tanulás között adódik a fiataloknál.

— Keddtől szombatig, minden este hattól tízig áll nyitva az ifjúsági klub, vasárnap már háromkor kinyit és este kilenckor zár. A zárórát nem kezeljük mereven — mondja Pintér Dezső igazgató —, ha a televízió műsora olyan, akkor szívesen „ráhúzunk”.

— A klubélet gerince: a kötetlen formában, szórakozva tanulás. Mi nem szólunk bele, melyik társasjátékhoz nyúljanak a fiatalok, milyen könyveket olvassanak, a rádiót mikor nyissák ki, a televízióból mit nézzenek meg: mi csak a technikai feltételeket, az anyagi körülményeket biztosítjuk a fiatalok szórakozásához. A rend fenntartását egy tiszteletdíjas nyugdíjasra bíztuk, aki a klub rendjére vigyáz csupán.

— A százhatvan főnyi létszámból eddig is ötven-hatvan állandóan látogatta a klubot. Reméljük, hogy az elegánsan berendezett klub ' újból megnyitva, még több és gyakoribb látogatást eredményez majd.

— A fiatalok érdeklődését szándékszunk kielégíteni azzal a nyolcvan kötettel, amit a könyvszekrényben helyezünk el letétbe: ezeket a köteteket nem lehet elvinni, csak a

klubban lehet olvasni. Kíváncsiak vagyunk, hogy az újságok, a folyóiratok, a televízió és a rádió mellett milyen forgalmat bonyolít le a letéti könyvtár.

— Meg kell említenünk, hogy a középiskolás fiatalok eddig nemigen látogatták az ifjúsági klubot, pedig ez a hely igen alkalmas arra, hogy a szórakozás közben komoly barátságok szövődjenek. S az sem elhanyagolandó eredmény, ha á szellemi pályára készülő fiatalok megismerkednek a jövő szakmunkásaival.

Mi csak annyit teszünk hozzá: reméljük, hogy a fiatalok lelkesedése tartalommal tölti meg azt az új és ízlésesen modern keretet, amit ifjúsági klub címén nekik ajánlanak az egri művelődési házban.

(f. a.)

1963. FEBRUÁR 13., SZERDA: ELLA-80 évvel ezelőtt, 1833. február 13-án halt meg RICHARD WAGNER, a zenédráma történetének egyik legkiválóbb egyénisége. Művei a német kultúrában gyökereznek, bár a polgári hatás erősen befolyásolta nézeteit. 1848-ban a forradalmak hatására írta Siegfried című drámáját. A drezdai felkelésben való részvétele miatt Svájcba menekült, majd visszatérve 1872-ben Bayreuthban telepedett le. Emlékére ez a város 1876-tól ünnepi játékok színhelye. Első ismert műve a Riénzi (1842) ezt kö- | vették reform-operái: a Bolygó ■ hollandi (1843), a nagyszerű Tannhäuser, a Lohengrin és a Nibelung gyűrűje című tetralógia. A wagneri művek jellegzetessége a dallam és harmónia megújítása, az ária és a recitativo. közti különbség eltörlésével, az ún. vezérmotívum alkalmazása, mellyel a szerző a cselekmények logikai hátterére és hősei jellemére utalt.

130 évvel ezelőtt, 1813-ban e napon született SZEMJON GU- LAK-ARTYEMOVSZKIJ orosz zeneszerző és operaénekes,- az egyik népszerű ukrán komikus opera: a „Zaporozsjei a Dunántúlon” (1863) szerzője.

Richard Wagner

Á televízió műsora

10,00: Tv-híradó. (Ism.) 10,15: Operarészletek. Bolgár kisfilm. (Ism.) 10,30: Szerencsés flótás. Angol film. (Ism.) 12,00: Hírek. 17,00: Hírek. 17,05: A tv mező- gazdasági szakmunkásképző műsora. A burgonya és a cukorrépa termesztése. 18,05: Vendégek Prágából. NDK kisfilm. 18,25: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 18,45: Tv-világhíradó. 19,00: A tv mesekönyve. 19,05: Közvetítés az Állami Operaházból: Pro- kofjev: Rómeó és Júlia. Balett 3 felvonásban. A közvetítés I. szünetében: Révész Tibor krónikája. Kb. 22,00: Hírek. A tvr világhíradó ismétlése. (MTI)

EGRI VÖRÖS CSILLAG A szív labirintusa EGRI BRÖDY

A harmadik Hú GYÖNGYÖSI PUSKIN

Pedro a Sierrába megy HATVANI KOSSUTH

Felmegyek a miniszterhez HEVES

Angyalok földje petervasara

Hátha mégis szerelem

FÜZESABONY Kertes házak

utcája

I» * aa & s o »

Egerben este 19 órakor: DON CARLOS

(Jókai-bérlet)

Készül a Károlyi Mihály emlékszobád

A Legújábbkori Múzeum vezetői és sai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktárgyai számára múzeumi szobát rendeznek be. A második magyar, köztársaság elnökének emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közelmúltban ajándékozta a múzeumnak. Az anyag rendezése megkezdődött.

Az érdekes anyag egy része már a múzeum birtokában van. A 'bútorok jelentős része — restaurálásra vár. Károlyi Mihály özvegye már eddig is igen sok értékes politikai és történelmi jelentőségű fény- képfelvételt adott át a kutatóknál!. Ezeket nagyrészt maga Károlyi Mihály készítette.

A múzeum József nádor téri helyiségében őrzik Károlyi Mihály kedvenc sakk-készletét és egy öltöny ruháját. Már megkapták azt a történelmi jelentőségű mezsgyekarót is. amely elindítója volt 1919-ben az első földosztásnak. Felirata: Kápolna, 1919. II. 23. Készítő: Polonyi Antal. Károlyi Mihály maga verte be latifundiumánál! abba az első

Történeti parcellájába, amelyet saját munka tár- akaratából juttatott volt cselédeinek.

Az emlékszobában kap majd helyet az a kitüntetéssorozat, amelyet hazatérésekor a Magyar Köztársaság kormányától kapott. A kitüntetések között szerepel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság legmagasabb állami elismerése is.

A .múzeum gyűjteményében Károlyi Mihály két érdekes könyve is megtalálható, egykori könyvtárából. Az egyik könyv 1933 végén Bázelban jelent meg és elsőnek leplezte le a hitlerizmus gazságait. Címe: Braubuch über Reichsch- turband der Hitler-terror. Károlyi Mihály — látszik — gyakran lapozgatta ezt a bátor könyvet. Ennek a leleplező dokumentumnál! äz oldalain látjuk az első hitleri könyvégetést és a koncentrációs táborok „megalapítását”. A másik könyv Fischer „History of Europe” című műve, 1936-ban jelent meg. Az antifasiszta szemléletű történetíró különös gonddal foglalkozott az első világháború történetével és az

azt követő forradalmakkal. Károlyi a tartalomjegyzékben fekete ceruzával jelölte meg az őt érdeklő fejezeteket. Olvasásában hosszasan időzött ott, ahol a legypzött németek revansvágyáról írt a szerző.

Ebbe az emlékszobába kerül majd több olyan írásos dokumentum, ami még részben a nágy államférfi özvegyének, részben pedig magánosok, vagy levéltárak birtokában van.

Károlyi Mihály már az emigrációból dr. Kégl egykori államtitkárához írt levelében emlékezik vissza közös politikai ténykedésükre. így írt: „Az őszirózsa a legtovább virító magyar virág. Bár a mi virágunk szirmai lehullottak, de te még megérheted, hogy tettünk szép szimbóluma újra diadalmaskodjék ...”

Nagy utat tett meg Károlyi Mihály. A nemzetrontó arisztokráciáiéi jutott el a magyar népig. Emlékszobája bizonyára zarándokhelye lesz a történelmi emlékezések és- a nép kegyeletének.

D. L.

leirel.

13

fmkuiWi

Romliányi Borbála, Pet^fibánya:

A nagymamák találkozójáról szóló híradását leközöltük. Keressen fel bennünket soraival máskor .is.

Horváth László, Parádfürdő:

Híradását köszönjük, levelét közöltük lapunkban. Kérjük, jón máskor is.

BS., Eger jeligére üzenjük:

A jegyszedő helyesen járt amikor nem engedte meg a éven. felülieknek engedélyezett film látogatását. A hibát akkor követték el, amikor ellenőrzés nélkül beengedték 16 éves partnerével.

Oltón Ritának üzenjük:

Közölje velünk valódi nevét és címét. Küldjön be többet verseiből, mert így nem tudunk bírálatot mondani tehetségéről. Amit beküldött, az nem közölhető.

Kiss János, Zagyvaszántó:

A zárszámadásról küldött levelet közöltük. A kulturális munkával kapcsolatos észrevételét jó volna közölni a helybeli pedagógusokkal, akik sok segítséget tudnak adni —, és tudomásunk szerint adnak is, a fiatalok kulturális munkájához. A sport terén mutatkozó hiányosságok okait sport- rovatunk kivizsgálja.

II.

ZÁGRÁB. Jugoszláviai utam másik állomása Zágráb, a hor- vát főváros volt Egy egész napon át tartó vonatozás eredményeképpen cseppentünk ide Dalmácia kőrengetegéből egyenesen az impozáns International Szálló halijába.

Csodaszép ez a város! Mintha Prága és Pest, Krakkó és Buda szépségei keverednének benne a Kelet-Európát megismerni vágyók legnagyobb örömére. A hajdani óvárost, a „gornji gradot” — ahogy a zágrábiak nevezik — az Ilica (a korzó) választja el a modernebb keletkezésű, Pestre emlékeztető negyedtől, odébb pedig a Tuskanac erdő-park rengetege csábítja a pihenésre vágyó emberekét, no meg a meghitt együttlétre, sétára áhítozó szerelmeseket. De elég egy kicsit jobbfelé térni a Tuskanac utcáról, s máris visz az út a régi Zágráb, a „gornji grad” múltról valló, romantikus világa felé. Jó néhányszor megjártam magam is ezt az utat — autón és gyalogosan vegyesen. Megcsodáltam a hajdani báni palotát; Zrínyi Péter egykori lakóházát; a Radicev tér színes cserepekkel fedett pompás gótikus templomát, előtte a hajdani országgyűlések színhelyét, ahol egykor a lázadó Gubec Máté urakállította szégyenszobra állott; majd a Strossmayer sétányra érve, lenyűgözve álltam Zágráb elém táruló gyönyörű panorámája előtt. Balfelől az ősi gótikus dóm tornyai törnek a magasba, a múltra emlékeztetve a nézelődőt, szemben pedig a hatalmas toronyház, a „nebo- der” hirdeti a modem építészet diadalát az Ilica s a Trg Republike (Köztársaság tér) találkozási pontjából kinőve. Kissé távolabb, a Száva parti részeken teljesen új, modem városrész épült. Szállásunk is itt van a kilencemelétes „Hotel International” pompásan berendezett szobáiban.

LÖKÖS ISTVÁN:

Tanulmányúton a dalmát tengerparton

Zágráb ma Jugoszlávia egyik legszebb, legforgalmasabb városa, s nem utolsósorban a horvát irodalmi és kulturális élet centruma. A pályaudvartól alig pár lépésre gyönyörű térre jut a vendég; Strossmayer püspökről, Zágráb nagy mecénásáról kapta nevét. Itt áll a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia egyik legkiválóbb intézete, ja híres Leksikografski Za- vod (Lexikográfiai Intézet) is, a pompás kiállítású jugoszláv enciklopédiák szülőháza. Megszervezésén nem kisebb ember dolgozott az ország felszabadulása után. mint a nálunk is ismert kiváló horvát író, Miroslav Krleza, Jelenleg is ő az intézet főigazgatója, s a készülő enciklopédiák legfőbb lektora.

A hetvenedik életéve felé közeledő Krlezát műveiből több mint hat éve, leveleiből két esztendeje ismertem. Rendkívül izgalmas dolog volt hát zágrábi tartózkodásom idején személyesen is találkozni vele. Csak természetes, hogy először a Lexikográfiai Intézetben kerestem fél, s — megvallom — nem minden meg- illetődés nélkül léptem ,át dolgozószobájának ajtaját; elvégre Horvátország első, Európának is egyik legjelesebb íróját tiszteljük személyében.

Ahogy belépek, fiatalos mozgással siet elém, üdvözöljük egymást — méghozzá magyarul. Igen, magyarul, meri Krleza ma is — több mini negyven évi távoliét után — kiválóan beszéli nyelvünket Nem csoda hát, hogy Ady egyik legavatottabb fordítójává, s méltatójává lett határainkon túl. Könyvespolcán most is ott sorakoznak Petőfi Ady, Illyés Gyula, Németh László, Illés Béla és másol

járói mesélt, a sivatagról, amely — mint mondta — a legdöbbenetesebb látványok egyike, majd ismét a „közös” dolgokra fordítva a szót — Janus Pannonius menekülésére s halálára emlékezünk Medve vára alatt elhaladva.

Késő délután van már, amikor búcsút veszek Krlezától, egy életre szóló, nagyszerű em- léksorral és élménnyel.

★

„Irodalmi sétáim” során eljutottam a zágrábi akadémia mai irodalmi osztályára is, amelynek élén a kiváló jugoszláv drámaíró, Mariján Matkovic áll. Ö az imént említett Forum című folyóirat fő- szerkesztője is, s — ne tagadjuk el — a legismertebb horvát színházi szakemberek egyike. Hosszú időn át igazgatta a Horvát Nemzeti Színházat, amelynek műsora a legmagasabb európai igényeket is kielégíti.

Matkovic középkorú, örökké mosolygó, jókedvű férfi, akit naponta keresnek fel a fiatal jugoszláv írók problémáikkal, de éppoly gyakori vendégek nála a Jugoszláviában megforduló külföldi írók, s tudósok is. A zágrábi akadémia zrinjevaci főépületében fogadott egy kiváló lengyel író, Julian Stryj- kowski társaságában. Valóságos kis kelet-európai irodalmár találkozó, s csak természetes, hogy a kelet-európai népek közös sorsa, a kelet-európai irodalmak közös vonásai alkotják a beszélgetés témáját. Matkovic — amikor megtudja, hogy a délszláv Zrínyiászok problémája foglalkoztat — nyomban megmutatja az akadémián található, kincset érő Zrínyi-emlékeket is.

Később Zágráb irodalmi életére terelődik a szó. \ Fórumról beszél — mint Szerkesztő

—, majd a többi zágrábi szép- irodalmi lapról, s nem utolsósorban a könyvkiadásról. Ami az utóbbit illeti, elismeréssé! nyilatkozhatunk róla. A zágrábi Zom kiadó Krleza összegyűjtött műveit adja közre, de gazdag választék van a könyvesboltokban a Nobel-díjas Ivó Andric műveiből is. Örömmel fedeztem fel kiadványaik között az új, szerbhorvát nyelvű Ady-, József Attila és Radnóti- kötetet is, valamennyi kitűnő kommentár kíséretében jelent meg. Különösen érdekes az Ady-kötet bevezető tanulmánya, amely Sinkó Ervin tollát dicséri.

Csaknem háromhetes zágrábi tartózkodásom során mindennapos vendég voltam a zágrábi egyetemen is, amely nemrég költözött új, modem megoldású, impozáns épületébe. Délelőttönként kiváló jugoszláv tudósok (irodalomtörténé-' szék, nyelvészek, folkloristák, történészek, stb.) előadásait hallgattam, s gyakran került sor tudományos eszmecserére is. A kiváló történész, dr. Vaso Bogdanov az illírizmus korának legújabb értékeléséről tájékoztatott. Milan Ratkovic- csal, a régi horvát irodalom kiváló szakértőjével, a délszláv barokk problémáiról, s a kérdéssel kapcsolatos kutatások legújabb eredményeiről beszélgettünk; a 89 évében járó, de ma is fiatalos lendülettel dolgozó Tomo Matic profesz- szor pedig a délszláv Zrínyikutatás jelenlegi állását ismertette. Örömmel tette ezt — mint mondta —. mert magyar kollégáitól számtalanszor kért és kapott ő maga is segítséget. ★

íme hát a legértékesebb, legizgalmasabb mozzanatai az egyhónapos tanulmányútnak, amelyről azzal a meggyőződéssel térhettem haza, hogy minden feltétele megvan a két nép íróinak, tudósainak a komoly eredményekhez vezető együttműködésre.

művei, magyar eredetiben.

Az első találkozás feszélyezett pillanatait nyomban feloldja szívélyes kedvessége, s máris a jugoszláv irodalomról, történelmünk s irodalmaink közös problémáiról beszélgetünk. Krleza kiváló ismerője mind a horvát, mind a magyar irodalom s történelem közös vonatkozásainak, s most, a beszélgetés során újból elementáris erővel üt belém mindaz, amire — épp az ő munkásságával kapcsolatban — Németh László, majd tágabb értelemben József Attila is figyelmeztetett bennünket, magyarokat: „rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, s nem is kevés”.

Később jelenlegi szépírói tevékenységére fordítom a szót; munkájáról, terveiről kérdezgetem. Válaszként a legfiatalabb, de tán a legrangosabb jugoszláv szépirodalmi folyóirat, a Forum legfrissebb számát adja kezembe. Új regényét közli benne folytatásokban Zastave (Zászlók) címen; cselekménye — a híres Glembay- ciklushoz hasonlóan — az Osztrák-Magyar Monarchia urainak világába viszi az olvasót, amelynek Krleza mester valóban vérbeli szakértője. Nem csoda, hisz ifjúkorát keserítette meg a ferencjózsefi K. u. K. világ minden kegyetlenségével és ostobaságával. Hatalmas kompozíció lesz a Zászlók — vallja Krleza —, amely voltaképp a Monarchia történetének utolsó fázisát öleli majd fel az 1920-as esztendőkig.

Jóval déli tizenkettő után járt már az óramutató, amikor útra keltünk a Mester pompás kocsiján, hogy még ebéd előtt egy kis kirándulást is tegyünk valahol Zágráb környékén. Közben afrikai út-