Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

1583. február 12., tedd KEPÜJSÍ6 A MI JELÖLTJEINK Or. Molnár Erik egyetemi tanár, akadémikus a Történettudományi Intézet igazgatója, Bartha András földműves, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Heves megye országgyűlési képviselőjelöltjei Hóban, íagyban ... a fagyott vas, mint a mágnes... Mondták a munkások, hogy egyiküknek le is fagyott az ujja. Nem hagyja magát a tél, leheletéből jég lesz, vagy hó, szeme hidegen, fehéren szik­rázik, s nem tudja megérteni, hogy az emberek szembe mer­nek vele fordulni, s néha úgy odasóznak, hogy megolvad kínjában... — Kifogunk rajta — mondta Herczeg Imre. — Egy nappal előbb pakoljuk le a lemezeket, hogy a jég leolvadjon róluk, s akkor máris szívesebben nyúl hozzá az ember... NÉGYÉN szolgálják ki a geo-üzemet Oláh Károllyal, Kalocsai Antallal és Ripka Fe­renccel. . Az a munka, amit végeznek, nehéz, s helytállá­sukat csak becsülni tudjuk* mint ahogy — feltehetőleg — az üzem is megbecsüli és mél­tányolja teljesítményüket. — Ilyen tél még nemigen za­varta meg a gyár — szűkeb­ben: a geo-üzem munkanap­jait. Sok bajt okozott, renge­teg készáru rekedt itt a hó miatt, akadozott az „ideszállí- tás” is, úgy, hogy az üzem ja­nuári tervteljesítése hiányos lesz... — mondta Nagy Imre csoportvezető. A megfeszített munka azon­ban kell, hogy jobb eredmé­nyeket hozzon majd, s méltó jutalmat a tél ellen harcolók­nak. . (kát&i) SZERENCSÉRE nemsokára megjavítják a darut, bár ez a hidegen mit sem változtat. Nagy munka a geo-beadás. Naponta 5100 darab lemezt kell „megmozgatni”, kikaparni a hóból-jégből, felrakni a kis pályakocsikra. Ez a munka „egyik része” csak. Adott a tél mást is, amiért nem illeti kö­szönet. A makacsul meg-meg­ismétlődő havazás betakar­gatta a gúlába halmozott le­mezeket; de vastag leplet bo­rított a sínekre, az egész ud­varra. Néhol egyméteres ma­gasságot is elért... Szükség volt az anyagra, szükség volt a sínekre az anyag szállításá­hoz. Lapátot, csákányt ragad­tak a Barna-brigád tagjai, tisz­togatták az utakat, hordták a havat, s kiszolgálták az üzemet is. Most is, ki lapátol, ki meg a lemezeket rakosgatja, vala­mivel gyorsabb ütemben, mint meleg időben, azzal a különb­séggel még, hogy egy percre sem érdemes megállni a kéz­nek, a deréknak, munkát kell adni az izmoknak, s meleget, mert ha rövid szünetet tarta­nak, mindjárt kivicsorítja fe­hér jégfogait a tél... — Ha kesztyűt húzunk — mondta Herczeg Imre segéd­munkás —, az néhány óra alatt szétmállik... mezítelen kézzel meg nem a legnagyobb mulat­ság előkapami az anyagot a hóból, megfogni, mert ragad..: Odaragad a kezünkhöz... Olyan EZ A TÉL igazi próbatétel mindenkinek. Harc a szeszé­lyes természettel — s a tmin­dennapi feladatokkal az állan­dó hóesésben, vagy bokatörő, csikorgó fagyban, metsző szél­ben ... Nemrég jártam Gyöngyö­sön, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál, ahol a munka számottevő részét a gyárudvaron végzik... Az iro­daépületen innen és túl, az út szélén merevre fagyott jég, ha­talmas hótömbök garmada, az út tisztára seperve, ahol za­vartalanul közlekedhetnek a teherkocsik. Másutt a. telepen fehér hótakaró borítja' a ta­vaszra váró földet... Csak sejteni lehet néhol a meleg időben zölden pompázó kis parkokat, ott, ahol most a kápráztató, szemfárasztó fe­hérségből egy-egy satnya bo­kor teteje — néhány beteg ágacska — látszik ki ... A nagy csarnok mögött van a külső munkák ,.színpada”, ahol a szereplők egyáltalán nem „játszanak” ä tél-osztotta szerepben. Az iparvágányokon kocsikat tolnak, fel- vagy le­rakják róluk a geo-lemezeket... Barna Ferenc brigádja szol­gálja ki az egész üzemet, ha esik, ha fúj... és ha fúj, még a vastag pufajka sem ér so- ’kat, különösen, ha a hőmérő megállapodik a „mínusz-beosz­tások” aggasztó valamelyikén. — Most még kutyább a dol­gunk — mondta a brigádveze­tő, idősebb, vékony arcú em­ber, vastag, kék bundakabát­ban. — Befagytak a daruk, megrongálta a hideg a vezeté­keket, s így majd az egész üzemet kézi erővel szolgáljuk ki. Azelőtt elég volt két em­ber, most hat is kevés. Közlemény kívül az alábbi útvonalakat fs főútvonalként jelölte ki: Tűz­oltó tér, Knézich Károly utca* Markbot utca, Zalár József ut­ca, Bajcsy-Zsilinszky utca. Az új főútvonal kijelölés azt jelenti, hogy ezekre az útsza­kaszokra is ugyanazok a köz­lekedési szabályok érvényesek, mint a korábban kijelölt fő­útvonalra. Főleg a gyalogosok figyelmét kelj felhívni arra, hogy a nevezett utcákon csak útkereszteződésben, u (torko­latban haladhatnak át az út ellentétes oldalára. Az újon­nan kijelölt főútvonal azért vált szükségessé, mert a Szé­chenyi utcának egy szakasza napközben egyirányú forgal­mat bonyolít b?, ezért egy el­lentétes főútvonal szükséges a nagy forgalom visszafelé irá­nyulása miatt. — SZÉPEN jövedelmezett tavaly a baromfinevelés a besenyötelki Lenin Termelő- szövetkezetben. Egy kiló csl­behús előállításához 3,70 kg takarmányt használtak fel. i A tavalyi sikerek láttán a j gazdaság az idén meg több I baromfit nevel. A Belügyminisztérium és a , Közlekedés- és Postaügyi Mi- . nisztérium Heves megye forga- , lom rendezési tervét azzal a módosítással hagyta jóvá, : hogy Egerben a jelenleg meg- - levő (gépállomástól TÜZÉP- telepig terjedő) főútvonalakon dési estet. Nyolcvanan voltunk Parádfürdőn, a megye külön­böző termelőszövetkezeteiből, de egyetlen panaszos szót sem hallottam a tíz nap alatt. — Az országban milliók dolgoznak a termelőszövetke­zetekben — mondotta Sebes­tyén András, a Nagy József Tsz elnökhelyettese, s egyszer­re mindenkit nem küldhetünk üdülni. Én is vágy ok, mindenkinek csak jót tesz a pihenés, és re­mélem, jövőre még többen ta­lálkozunk majd itt a fehér asz­tal mellett. Gondolom, lesz majd miről beszélgetnünk... ★ A nagy „család" üdülni, küldte tagjait, s hazaérhettük után családias körben látta vendégül őket, s hallgatta meg élményeiket, a sok apró,! felejthetetlen történetet... T. I. i jesen ingyen laktunk ott. — Vittünk azért a biztonság kedvéért egy kis hazait is — folytatja Cseh Imre után Sze- redi András —, de csak a bor fogyott el. Kormos Antal is számtalan élménnyel gazdagodva tért haza Parádíürdőről. — Nagyon változatos prog­ramot^ állítottak Össze szá- munkfa. Estériként a televízió műsorait néztük, nappal hosz- szas sétákri indultunk a park­ban, vagy rövidebb kirándulá­sokat tettünk a környező he­gyekbe. Többször rendeztek tánccal egybekötött ismerke­zetnek, de soha nem gondol­tam arra, hogy egyszer engem is teljesen ingyen, üdülni kül­denek. Csodálatos tíz napot töltöttem Parádfürdőn. Csak az volt a szokatlan, hogy tíz napig nem dolgoztunk, minden kívánságunkat teljesítették, ki­szolgáltak bennünket — mesé­li elégedetten Erdélyi Albert. Cseh Imre Hévízen üdült, Szeredi Andrással — Az ellátás kifogástalan volt, az ebédhez még egy nagy pohár sört is kaptunk. A szoba falán függő feliraton olvastam, hogy egy éjszakára a szoba ára nyolcvan forint. S mi tel­Több volt mint élmény... Üdülésből hazatért termelőszövetkezeti tagok között Zörög a telefon. Türel­metlenül, idegesítöen. Ki az, és mit akarhat szombat este? —Az egri Nagy József Ter­melőszövetkezet. Baráti ősz- -szejövetelt tartunk a téli üdü­lésből hazatért termelőszövet­kezeti tagok részvételével. Meghívjuk magát is... — Tizenkét termelőszövet­kezeti tagot küldtünk az idén Egerből téli üdülésre, — mondja Mészáros József, az Állami Biztositó igazgatója. — Évek óta részt vesznek téli üdülésen az Állami Biz­tosító támogatásával a közös gazdaságok dolgozói. Most éppen az üdülésből visszatér­teket vendégeltük meg a Nagy József Termelőszövet­kezettel közösen. ★ — Elmúltam már ötvenhét éves, két éve vagyok tagja a Nagy József Termelöszövetke­Vszta Gyula altábornagy, Heves megye országgyűlési képviselőjelöltje, szombat dél­előtt látogatást tett a pétervá- sári járás egyik községében, Hevesaranyoson, ahol hosszan c' beszélgetett a község veze­tőivel. Szombat délután pedig Recsk község választópolgárai­val találkozott a bányász kul- túrotthooban megrendezett választói nagygyűlésen. A 350 személy befogadására képes bányász kultúrotthon termében több mint négyszá­zan gyűltek össze. A választói nagygyűlésen megjelent és az elnökségben helyet foglalt Úszta Gyula képviselőjelölt, Ncdeleczki Pál, a járási párt- bizottság első titkára, Herr­mann Ferenc, a Bányász Szakszervezet Országos Elnök­ségének helyettes elnöke, Kruppa László, a járási tanács vb-elnökhelyettese, valamint a község vezetői, Gál József ta­nácselnök, Klamarik Lajos is­kolaigazgató, az MSZMP recs­ki csúcsszervezetének titkára, Kaleta István KISZ-titkár, • Tóth József, á Kékesi Gyopár Tsz elnöke, Maruzs János, a Hazafias Népfront járási tit­kára és a községi Hazafias Népfront vezetői. Fodor Istvánná, a Hazafias Népfront recski titkára nyi­totta meg a gyűlést, majd Úszta elvtárs emelkedett szó­lásra. Elöljáróban felidézte azokat a nemzetközi eseménye­ket, korunk fő jellemvonásait, amelyek a társadalmi fejlődés­nek utat szabnak. Recsk és a járás fejlődése A szocialista társadalom ki­alakulása történelmi tényezői­nek felvázolása után Úszta elvtárs a legutóbbi választás óta eltelt négy esztendő gazda­sági eredményeit ismertette. — Recsk község, a pétervá- sári járás és egész Heves me­gye fejlődésén — mondotta — lemérhető, miben és mennyit jutott előre az ország. Az 50-es évek elején még kevés forin­tot fordítottak mezőgazdasági beruházásokra, 59-ben már 65 milliót, 61-ben pedig 157 mil­liót fordítottak a mezőgazda­ság fejlesztésére Heves megyé­ben. A traktorok száma is megsokszorozódott, jelenleg 1696 traktor segíti a szocialista mezőgazdaságot. A közoktatásról beszélve Úszta elvtárs recski- adatokat idézett. A felszabadulás előtt Recsken mindössze 34 fő szer­zett középiskolának megfelelő képesítést, a felszabadulás óta pedig 106. A Horthy-rezsim idején négyen végezhettek egyetemet, illetve főiskolát; ma ezeknek a száma 18-ra tehető. Ugyanakkor 115 felnőtt tanul ma is, hogy pótolja a mulasz­tásokat s megszerezze a teljes általános iskolai végzettséget. Számos tény bizonyítja az emberek jólétét, egyéni és kö­zös gazdagodását. Míg 1945 előtt Recsken csak 42 rádiót tartottak, ma ezzel szemben a rádiók száma 860, míg a tele­víziókészülék 74. És 11 autó­tulajdonosa is van a bányász­falunak. A felszabadulás óta több mint 300 családnak van új lakása, amely az egész fa­lu házainak 1/3-át teszi ki. Elmondotta Úszta elvtárs azt is, számszerű adattal bizo­nyítva, mennyire megnőtt a tömegek aktivitása, politikai jogköre. Míg 1907-ben a járás területén — a mai azonos lé- lekszám mellett — csak 2205 volt a szavazók száma, most február 24-én 23 200-an járul­hatnak urnák elé. EgYÜtt a párttal — Fejlődésünk nem a vélet­lenek eredménye — mondotta Úszta elvtárs. — A párt helyes politikája s a dolgozók lelkes erőfeszítése, szorgalma nélkül nem érhettünk volna el ilyen eredményeket. A párt minden nagyobb tervet, problémát a nép elé tár, együtt, közösen vitatja meg azokat; s a párt nagy terveiben minden ember sok kis terve, elképzelése ben­ne foglaltatik. Ezért segítik és támogatják a dolgozók pár­tunk politikáját, marxista— leninista törekvéseit. Példaként utalt Úszta elv­társ arra a vitára, amely a VIII. pártkongresszus irányel­veiről országos méretekben kibontakozott. — Helyesek az ilyen viták — mondotta — helyesek, mert mindenki meg­ismeri a párt célkitűzéseit, megismeri és magáévá teszi. Nem kétséges, hogy a végre­hajtás is eredményesebb így. A párt programja az élet programja! A jövő terveiről, az ötéves terv célkitűzéseiről szólva. Úszta elvtárs elmondotta, hogy eleget tettünk a VII. kongresz- szus ama határozatának, amely a hadsereg korszerű és minőségi fejlesztését szabta meg. — Csak békében érhetjük el céljainkat — mondotta. Belső feltételünk a helyes pártveze­tés adva van fejlődésünkhöz, s Választási Tófű Bár délután három órára hirdették a vasárnapi válasz­tási nagygyűlést Tófalu köz­ségben, háromnegyed háromra zsúfolásig megtelt a község mozihelyisége. A 900 lakosú kis községből több mint kétszázan jöttek el, hogy meghallgassák Sályi Jánosnak, a Hazafias Népfront Heves megyei Bi­zottsága titkárának választási beszédét. Rudda Mihálynak, a községi népfrontbizottság elnökének megnyitó szavai után Sályi János emelkedett szólásra, s bevezetőjében köszönetét mon­dott a község választópolgá­rainak, amiért megyei tanács­tagnak jelölték. A továbbiakban a Hazafias Népfront Heves megyei titká­ra ismertette a választás cél­jait. — Ennek a választásnak — mondotta többek között — to­vább kell szilárdítania népi demokratikus rendszerünket, hatékonyabbá kell tennie poli­tikánkat, és olyan vezető szer­veket kell az ország, a megye, a járás, a község élére állí­tani, amelyek képesek arra, hogy megoldják az országépí­tés új, nagy, energiát és hoz­záértést kívánó feladatait. A gyűlés szónoka ezután a régi és a mostani választások közötti különbséget mutatta be. Beszélt a felsőházról és a parlamentről, az egyáltalán nem általános, nem titkos és nem egyenlő választójogról, és arról, hogy most, a választá­sokat megelőző gyűléseken is, Magyarországon, 3800 esetben állítottak új embert a Haza­fias Népfront jelöltje helyett, s Heves megyében is 224 válasz­tókerületben más név került a jelölőlistára, mint akit a nép­frontbizottság oda szánt. Az ország, a nép életének, a csakis a külső feltétel, a béke biztosítása lehet minden józan, életet szerető ember szándéka, célja. — Február 24-én urnákhoz járul az ország. A párt várja, hogy a választók igent mond­janak politikájára, politikai programjára. Kérem, hogy önök is erre szavazzanak. Nemcsak a párt, az élet prog­ramjára kell, hogy igent mond­junk, Arra a programra, amely békét, biztonságot, ke­nyeret, munkát és jólétet je­lent — mondotta befejezésül Úszta Gyula elvtárs. A lelkes hangulatú választói nagygyűlés Fodor Istvánná zárszavával ért véget. Ezután Úszta elvtárs még hosszasan beszélgetett a gyűlés részve­vőivel, gondjaikról, örömeik­ről. ★ Úszta Gyula elvtárs vasár­nap délután Tarnalelesz köz­ségbe látogatott, ahol nagy­gyűlés keretében találkozott a választópolgárokkal. nagygyűlés lián közéletnek demokratizálásával együtt, emelkedett a lakosság életszínvonala is, — mutatott rá a szónok, — és ez együtt járt azzal a lépéssel, amit a szocializmus teljes felépítése felé tettünk. Az eredmények­nek — mint eddig, úgy azután is — legfőbb feltétele a nép és a párt összeforrottsága, a bé­kés alkotó munka kibontakoz­tatása, a háborús veszély le­küzdése, a békés gazdasági verseny. Az eredményeket a munka tette lehetővé, mint ahogy minden értéket, alkotást a munka hoz létre. Megnőtt a munka becsülete — és terme­lékenysége is: ma többet ter­melünk a termelőszövetkezeti táblákon, mint néhány évvel ezelőtt a kisparcellákon, ma többet termelünk a gyárban, ahol megszilárdult a munka- és normafegyelem, mint az elmúlt választások idején. Ez a többet termelő, s a jo­gok és kötelességek világában jobban eligazodó nép járul ur­nákhoz február 24-én. Ez a nép demonstrálja, mint or­szágszerte, úgy itt Tófalun is, a szilárduló nemzeti egységet, — fejezte be beszédét Sályi János. ★ Választási nagygyűlést tar­tottak vasárnap délután Fel- debrő községben is, ahol Mor­vái Andrásnak, a községi nép­frontbizottság elnökének meg­nyitó szavai után Egri Gyula, az Országos Testnevelési Sporttanács elnöke, Heves me­gye országgyűlési képviselője­löltje mondott beszédet. ★ Dr. Egri Károly, a megyei bíróság elnökhelyettese, Al- debrő községben tartott vá­lasztási nagygyűlést. Választási nagygyűlésekről jelentjük! „Fejlődésünk nem a véletlenek eredménye 1" Úszta Gyula választási nagygyűlése Recsken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents