Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

1963. február 10., vasárnap WBPOJSÄG Kiszolgáltatja-e Chile a halálautó szerkesztőjét ? Egy haláltábor három életben maradt lakójának megrázó visszaemlékezése Chile legfőbb bírósága a na­pokban dönt egy volt náci há­borús bűnös, Walter Rauf ki­szolgáltatásának ügyében. Rauf egykor munkatársa volt a hírhedt Heidrichnek és egyik fö vezetője az SS-cso- portnak. Azzal szerzett érde­meket magának, hogy meg­szerkesztett egy légmentesen záródó gépkocsit, amelyben az ártatlan emberek ezreit küld­ték a halálba. A gépkocsira nagy vörös keresztet festettek, hogy a szerencsétlen elhurcol­tak gyanút ne fogjanak, de amint beléptek, gázt engedtek rájuk. Abból az alkalomból, hogy Nyugat-Németországban most ítélkeznek egy csoport hábo­rús bűnös fölött, akik a kulm- hofi haláltáborban csaknem 200 000 embert pusztítottak el a halálautóban, közöljük Jo­seph Lapid izraeli újságíró be­szélgetését a tábor életben ma­radt három lakójával. Egy évig láncokban A Tel Aviv felé vezető nem­zetközi úton egy autóbuszban két utas tekintete véletlenül találkozott. — Bocsánat, nem találkoz­tunk mi már valahol? — kér­dezte az egyik. * A másik néhány percig vizs­gálva nézett rá, majd szótla­nul a nyakába borult. Ütitár- sában felismerte egy régi is­merősét, akivel valamikor a kulmhofi táborban találkozott. Csak ők ketten és egy harma­dik társuk menekültek meg abból a pokolból. — Harmincéves voltam, amikor Kulmhofba kerültem — kezdte a beszélgetést' Simon Szrebnik, az izraeli újságíró­val. — Azelőtt a lodgei gettó­ban éltem. 1943-ban egy na­pon, amint apámmal az utcán sétáltam, hirtelen puskaropo­gás hallatszott. Apám lero­gyott a földre, engem és a töb­bi életben maradt zsidót pedig teherautón a táborba hurcol­tak. Lábunkra azonnal béklyót vertek. Alig. négy ven centimé­ter hosszú volt, úgyhogy csak tipegve tudtam járni. Egy álló évig hordtam, amíg az oroszok meg nem szabadítottak tőle. A táborba naponta érkeztek emberszállítmányok. Az SS- katonák felsorakoztatták őket a gázautók előtt, szappant és törülközőt nyomtak a kezükbe, hogy fürödjenek meg. Azután nyolcvanasával-százával be- paramcsolták őket az autókba, rájuk csukták a nehéz páncél­ajtót, és begyújtották a mo­tort. Néhány perccel később valamennyien halottak voltak. Akkor kihajtottak a tábor szé­lére, ott ledobálták őket, majd ismét üresen tértek vissza, hogy újabb 80—100 gyanútlan embert küldjenek a halálba. Simon Szrebnik csak azért nem került a gázautó utasai közé, mert aranyműves volt, és megbízták, hogy osztályozza megölt honfitársainak arany­fogait. Munkájára Walter Bur­meister ügyelt fel, aki most Bonnban szintén ott ül a vád­lottak között. — Hozzám jó volt Bur- Meister — emlékezik vissz*-' Szrebnik. Egy alkalommá', amikor a táborparancsnok a munkáscsoportból engem is autóba akart küldeni —, mert minden egyes újonnan jött csoporttal a régiek közül is né­hányat gázhalálra ítéltek — Burmeister védelmébe veit, és rábeszélte a parancsnokot, hogy mást jelöljön ki helyet­tem. — Elmondja ezt a bíróság előtt is mint tanú? — Természetesen, ez az igaz­ság. De azt is el fogom mon­dani, hogy Burmeister volt az egyik legvérszomjasabb fel­ügyelő a táborban. Ha unat­kozott, „fogorvost játszott”, előhúzott a zsebéből egy fog­húzót és kirárgatta vele az emberek egészséges fogait. Az utolsó hetvennyolc A gyilkos gépezet hónapról hónapra teljes gőzzel műkö­dött. Ahogy a front közeledett, a zsidószállítmányok egyre gyakrabban érkeztek. 1944 ele­jén azonban fel kellett szá­molniuk a tábort — Az utolsó holttestek el­égetése után — beszéli tovább Szrebnik — csak 78 munka­szolgálatos zsidó maradt élet­ben a táborban. Akkor Alois Hefele SS-katona, aki fölött már szintén ítélkeznek, közöl­te velünk, hogy átszállítanak bennünket egy másik táborba. Negyven embert ismeretlen Vulkánkitörésekkel függ össze az idei rendkívüli hideg ? Louis D. Rubin amerikai amatőr meteorológus szakem­berek által meg nem erősített véleménye szerint az idei télen világszerte uralkodó rendkívüli hideg időjárás azzal hozható összefüggésbe, hogy az elmúlt évben nagy vulkanikus kitöré­sek fordultak elő. Rubin elmé­lete szerint a vulkánkitöréskor felrepülő hamu az atmoszféra felső rétegeibe is eljut, ahol óriási, földrész nagyságú fel­hőket alkotva, köröz a Föl­dünk körül és felszívja, illetve nem engedi keresztülhatolni a Nap melegítő sugarait, tehát lehűti maga alatt a levegőt. Minél több a vulkanikus kitö­rés, állítja Rubin, annál hide­gebb időjárást eredményez. irányba elvitt a gázautón. Este az autó ütésén jött vissza, de én találtam benne egy cédu­lát, ezzel az egyetlen szóval: ..Lamavet” (a halálba). — Nekem és a táborban ' -líramaradt 37 társamnak azonban más ib alnémet vá­lasztott Lenz, a táborparancs­nok helyettese. Éjfél tájban belépett barakkunkba és el­rendelte, hogy ötösével men­jünk ki. Miután az első ötös csoport kivonult, lövéseket hal­lottunk, majd rövid idő után Lenz ismét megjelent az ajtó­ban és kivezényelte a követ­kező öt embert. Én is köztük voltam. Elren­delték, hogy arccal a föld felé feküdjünk le. A golyó átfúrta a nyakamat, szájam telisza­ladt vérrel. De életben marad­tam és eszméletemet sem ve­szítettem el. Még néhány lö­vést hallottam, azután nagy lármát és fegyverropogást. A többire nem emlékszem. Azt sem tudom, hogyan menekül­tem meg. A táborban történtekről Mordehaj Zsuravszki adott felvilágosítást. — Én a konyhában teljesí­tettem szolgálatot és sikerült elemelnem egy kést. Amikor Simon csoportját kivezényel­ték, elhatároztam, hogy akció­ba lépek. Elrejtőztem az ajtó mögött és a belépő Lenz nya­kába vetettem magam. A len­dülettől térdre esett és elejtet­te a zseblámpát. Kihasználtam a sötétséget, kiugrottam és ro­hanni kezdtem az erdő felé. A németek valóságos golyózáport zúdítottak utánam, egy golyó el is találta a lábamat, de azért sikerült elszöknöm. A többi fogoly azonban nem volt ilyen szerencsés. Az SS- katonák körülvették barakkju­kat és felgyújtották. A szovjet csapatok csak mégszenesedett holttestüket találták meg. Köztük volt Lenz táborpa­rancsnok-hely elles is. Nyakán egy megpörkölődött zsinór ló­gott. a foglyok fölakasztották. A harmadik tanú Zsuravszki és Szrebnik so­káig úgy tudták, hogy csak ketten élték át a kulmhofi bor­zalmakat, később azonban tu­domásukra jutott, hogy velük együtt megmenekült M ihael Pothlebnik, Tel Aviv-i mun­kás is. — Én a sírásó csoportban szolgáltam — számolt be az újságírónak. — Szolgálatom harmadik napján a halottak között fölfedeztem a felesége­met és négyéves fiamat is. Melléjük feküdtem és kö­nyörögtem a német felügyelő­nek, hogy végezzen ki engem is. ö azonban pofon vágott és rám förmedt: „Várjál még, előbb dolgoznod kell”. Este megpróbáltam felakasztani magam, de bajtársaim meg­akadályoztak. Minthogy ezután már nem volt vesztenivalóm, elhatároz­tam, hogy megszökök. Másnap munkára menet kiugrottam a teherautóból és eltűntem az erdőben. Mihael Pothlebnik, Simon Szrebnik és Mordehaj Zsurav­szki most ismét találkoznak kulmhofi őreikkel, a bonni tárgyaláson. Csak egyet nem látnak köztük, Walter Raufot, a halálautó feltalálóját, aki „hűséges szolgálatáért” nyug­díjat kért a nyugatnémet kor­mánytól. De valószínű, hogy őfölötte is hamarosan ítélkez­nek, mert Chile bizonyára ki­szolgáltatja. PROGRAM-TERVEZÉS MACMILLAN: — Na, I.eókám, amint enyhül az idő, újra nekivágunk az Európai Közös Piacnak!... (Toncz Tibor rajza) Elmúlt adásunk tartalma: Kivételesen nem volt sem szü­letés, sem válóper, de még februári világvége sem. A család továbbra is egészséges, senkinek nincs bárányhimlő­je, torokgyíkja és pénze. Szabó néni még nem felejtette el a „nodepapát”, és Szabó bácsi is szorgalmasan gyakorolja a node inamat’’. Icu következő férjét még nem agyalták ki az írók, de valószínű, hogy nem Vezér úr lesz a szerencsés nyertes. Péteri úr legutóbbi új, nem hivatalos világcsúcsot ál­lított fel, az adás során tizen­ötször mondotta, hogy: „ked­ves Szabó néni’’.) SZABÓ NÉNI: Hallod, pa­pa? SZABÓ BÁCSI: Hallom, mama! NÉNI: Elolvastad már a kéz­iratot, papa? BÁCSI: Igen, elolvastam, ma. ma! NÉNI: Na és, hogy tcAszik papa? BÁCSI: Sehogy, Margit! NÉNI: És miért, papa? BÁCSI: Hát ez így nem megy mama. Semmi konflik­tus. Még egy kis Kuba sincs benne. Pedig mondtam leg­utóbb az íróknak, hogy ha Végképp nincs ötletük, akkor 76éf <(& ej te írták: Tó-, ismét hajlandó vagyok vala­kit a családból feláldozni. NÉNI: Ugyan, hagyd már papa. Azzal a szegény Tibor­ral is hogy leégtünk. Még hogy a Dunába fúlt? Meg is kérdezték tőlem levélben, hogy nem az ellenforradalomkor történt az eset? Hát ki látott a közelmúltban a Dunában any- nyi vizet, hogy egy ember be­lefúljon? BÁCSI: Na, és az Icu gyere­ke? Az gondolod, elhiszik, hogy egy fiú négy évig udva­rol egy lánynak, közben már a felesége is egy ideig, és csak a negyedik évben lesz gyere­kük? NÉNI: Ugyan, papa, ne ízlés- telenkedj. De az tényleg nem volt szép az íróktól, hogy Ve­zér úrral a karácsonyfa alatt „Heterosperma” márkájú fény­képezőgépet mondatták. Más­nap kaptuk a táviratot a Nö­vény- és Állattani Kutató In­tézettől, amelyben jogerősen felszólították az egész családot, hogy ve akarjuk őket megfúr­ni, mert, a heterosperma egy szaporodási mód. BÁCSI: Péteri úrral is csak (Sicabé ékíted th, 1st-, -ván a bajunk van meg. Igaz-e Margitom? Nagy nehezen meg­nősítjük, most meg azt aláír­ják az írók, hogy gyerekük is szülessen. ' Hiába mondom, hogy az teljesen felesleges. Én nagyon szívesen elmegyek Pé­teri úr helyett az ügetőre, fel­adom a totószelvényét, de min­dent én sem vállalhatok. Ne­kem ízlésem is van! NÉNI: Hallod, papa? Men­jünk el Irénekhez, legalább velük próbáljuk össze a hol­nap esti szöveget. IRÉNÉKNÉL.) IRÉN: Kezitcsókolom ma­mapapa! BANDI: Csókolom papama­ma! NÉNI és BÁCSI: Szervusz­tok, gyerekek! NÉNI: Remélem, ágyban vagytok már? BÁCSI: De mama, ez a Sza­bó család, nem a Jó éjszakát gyerekek. NÉNI: Jól van na. Irénként? Bandikám? Mit szóltok az új szöveghez? IRÉN ét RíNP’: Ne is kér­dezze mama ... Borzalmas .. ■ Nevetséges.., Blöd,.. BANDI: Abba még bele­mentem, hogy kificamítom a bokámat, de most meg el akar­ják töretni a karóm. Ezt már nem vállalom. IRÉN: A drága kis írócskák fantázia éhségének kedvéért tavaly hónapokig fújtunk egy­másra, majdnem válás lett a dologból. Pedig az a „kis ba­latoni nőcske” elmúlt már negyvenéves, van egy csípő­ficama és két törvénytelen gyereke. Igaz, hogy a minisz­tériumban dolgozik, de taka­rítónő. Arról nem tehetek, hogy a hangja valóban kellemes. Be is palizta vele a rádióhallga­tókat. ICU (Érkezik.): Gyerekek, korszakalkotó ötletem van! Fel kellene deríteni az összes ro­koni kapcsolatokat, és akkor be tudnánk igazságosan osz­tani az elhalálozásokat, a váló­pereket,, az akácfa balta ügye­ket, és azt, hogy melyik hét­éves gyerek mikor bizonyítsa be. hogy kívülről tudja Dar­winnak: A jogok eredeté-t. SZABÓ BÁCSI: De ettől még nem lesz jobb a rádió hallgatóinak?! , SZABÓ NÉNI: Ugyan papa. Még ők none szkodnak? A Sza­bó családot ők csak hallgatják. De nekünk játszani kell! 12 X á/xö7/Totópálvázata l leui'lmiann Kutloll Szamoljova 19-38. október 1. Vergilius Olajágat 1.958. október. 1918. augusztus 3. Orvostudomány Borzage Akik 1963 február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon. azok sorsolás útián nyerhetnek: 96 PONT: *. át): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában. Romániában vagy a Szovletunióban (választás szerint), II. át): 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába. Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). III. át): VUágvevő rádiú. «1-T0L 95 PONTIG: .1 db fényképezőgép. ) db kerékpár. ) db villanyborotva. SO-TOL 60 PONTIG: I db 500 forintos vásárlási utalvány. 1 db 400 forintos vásárlási utalvány. 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben. 1963 február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az üjságből kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A Vtri. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. februáris. A borítékra kértük ráirnl henvénypályázal- Egy személy több szelvénnyel ts pályázhat. 12X VUL hét 4. szám TOTÓPALYA Z AT A A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó Melyik, énekes „szerény­kedett” így a közelmúltban: Egyetlen dolog, árúit még nem ‘próbáltam ki, a cirkusz és az opera. A hangom azonban túl jo az utóbbihoz”? 1 Noel Cowará 2 íves Montand X Vico Toriam Ki jelentette ki 1962-ben, hogy a ,,nukleáris straté­giák éppen olyan rövid életűek, mint a női divat”’} 1 Richard Crossman 2 Lord Russel X Úja ührenburg Melyik államnak van több tengernagya, mint hadihajója? 1 Argentínának 2 Venezuelának X Portugáliának A pályázó neve: ....................... Po ntos elme: ............................ Kérjük olvashatóan kitölteni vil. hét, l. szám 1. Rómában hány olimpiai arany­érmet szerzett Magyarország? Ható 2. Ki irta ezt?: Költő hazudj, csak rajt ne kapjanak”. vran 3. Ki foglalkozott Magyarországon először a kukorica hibridizals- sával? 3. szám 1. Ki játszotta a „Szállnak a dar- vak” című szovjet film női fő­szerepét ? 2. Mikor kötötte meg Indonézia Ja­pánnal, a második világháború után a békeszerződést? 3. Ki írta a következő sórokat i: „Sic ltur ad astra”. 3. szám 1. Mit kaptak az ókori olimpiai játékok győztesei? 2. Mikor alakult meg a Nemzet­közi Vöröskereszt? 3. Mikor helyezték üzembe Nagj- Brltannla első atomerőmüvének első reaktorát? 4. szám 1. Mikor szállták meg az angolok Bakut?­2. Melyik tudományághoz tartozik a legjobban ez a mondás?: ..Sí fore sanus ablne saepe manus". S. Ki rendezte Haming way „Búcsú a fegyverektől” című regényé­nek azonos című filmváltoza­tát? 12 TALÁLATOT ELÉRT PÁLYÁZOK: Bán Zoltán, Eger. Borhi Tivadar, Gyöngyös. Balogh József. Tarnaörs. Bodnár Jolán, Eger. Bobori Zsuzsa, Eger. Hódi Tiva­dar. Eger. Balogh Judit, Gyöngyös. Báród Róbert, Eger. Buda Ist­ván, Eger. Csányi József. Eger. Csomós László, Gyöngyöshalász. Domboróczki Ignác,- Eger. Durzó Géza. Bélapátfalva. Erdélyi Já­nos, Eger. Dr. Ecsédi Sándor, Bélapátfalva. Dr. Ecsédi Dénes, Eger. Fiaisik Rózsa, Eger. Farkas Ferencné. Eger. Ferenczfalvi Kálmán, Gyöngyös. Földi Józsefné, Eger. Fazekas Gábor, Eger. Gyarmati Gizella, Eger. Ipacs János, Andornaktálya. Jánoss Imre, Gyöngyös. Körmendi Károly, Eger. Kovács István. Eger. Kiss Ju­lianna, Eger. Kalmár Szibil, Eger. Kiss István, Eger. Kuszenda Katalin, Eger. Lovniczki József, Eger. Leskó Erzsébet, Eger. Ml- sóczki Lajos, Gyöngyös. Molnár Gyula, Füzesabony. Molnár Já­nos, Eger. Mogyorósi Sándor, Eger. Molnár Sándor. Eger. Molnár Aladár, Eger. Molnár Sándor, Cegléd. Nagy Ferenc, Eger. Nagy­váradi János. Adács. Nagyváradi Jánosné, Adács. Nagy Erzsébet, Tárnáméra. Péter László, Eger. Pozder Márta. Gyöngyös. Pan- kaczi József, Eger. Ifj. Rózsa László, Eger. Rózsahegyi Alajos, Eger. Sípos László, Eger. Somogyi János, Sírok. Dr. Szabó Ele­mérné, Hatvan. Szeremi Mária, Eger. Sánta László, Tarnaörs. Sgékíi Tibor, Hatvan. Szűcs Ilona, Eger. Szalamonidesz Erzsébet, Eger. Szegedi Sándor, Füzesabony. Szabó Ferenc, Eger. líj. Szálai János, Gyöngyös. Sztankovics Irén, Poroszló. Szabó Terézia, Gyön­gyös. Szabó István, Gyöngyös. Szerencsés Rudolíné, Tarnaörs. j Termán Lászlóné, Eger. To’ii Lajos, Petőfibánya, Tóth Imre, Gyön- ) gyössolymos. Várallyai István, Eger. Várallyai István, Poroszló, Weinémer Pál, Andornaktálya. Várallyai Sándor, Eger. Vincze Já­nos, Eger. Könyvet nyertek: líj. Rózsa László, Eger. Balogh Judit. Gyön­gyös. Tóth Imre, Gyöngyössolymos. Molnár Gyula, Füzesabony. Csányi József, Eger.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents