Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

1963. február 8., péntek NEP0J8AG s A* állattenyésztés helyzetéről, az átteleltetés gondjairól Beszélgetés Papp Sándor megyei föállattenyésstővel let. Kitűnően gondozzák és etetik a jószágokat az erki Új Barázda, a tarnamérai Béke tsz-ekben is. A beszélgetés végén arra kértük Papp Sándort, mondja el, melyek azok a legsürgő­sebb feladatok, amelyek az ál­lattenyésztőkre várnak? Erre vonatkozóan a következőket mondotta: Fő feladat, alacso­nyabb tápértékű szalmaféléket magasabb tápértékű szénával, silóval pácolva, előkészítve, porciózva etetni. Fontos, hogy az abrakot mindenütt meleg­vizes keverés útján használják azokat a fiaztatókat pedig, amelyek még mindig nincse­nek téliesitve, szalmával, trá­gyával kell körülrakni, hogy a most fialó kocák malacai meg ne fagyjanak! Szükség esetén olyan megoldás is elképzelhe­tő, hogy — kellő felügyelet mellett — kályhával fűtenek a sertésfi az tatéban. Mindezek mellett igen lénye­ges a nagyfokú takarékosság, az alom naponkénti lecserélé­se, az állatok tisztántartása, összegezve, annyit mondha­tok, hogy bár a rendkívüli nyári, őszi, téli időjárás ko­moly problémákat okoz az ál­lattenyésztésben, mégis, ha termelőszövetkezeteink meg­szívlelik az említetteket, ak­kor nem lehet különösebb probléma e tekintetben és jószágaink megyeszerte sze­rencsésen lábalhatnak ki a nehéz téli időszakból, várhat­ják meg a tavaszt. (szalay) „Beteg66 kórház Az elmúlt év december ele- ölében — meri az EMÁSZ még jén adták át a Heves megyei nem kötötte be... Tanács Kórházának férfi el- A kórház helyének megvá meosztalyatEgerben a Baktat lasztása bizonyos fokig Szeren- uton. Szazágyas kórház ez csés Kint Q „á/os legszélén, szép, csendes, korszerű; az ott ahol csend Viszont an. dolgozok szerint össze sem le- Mfc egyáltalán nem tapsoihat hét hasonlítani a regivel... az effésvzségügy> hogy nemki. A próbaidő letelt, halmo- vánatos stomszédjának a váro- zódtak a tapasztalatok, gyara- szeméttelepet jelölték ki (?), podtak dz észrevételek, s ezek- rrpely, ha télidőben nem is, nyá- ből kikerekedett néhány ívnyi ron okozhat bonyodalmakat a panasz... Feltételezhető, hogy vidáman röpködő legyek ré- a komoly célt szolgáló épület vén, „akikre" a vöröskereszt hibáit soron kívül kijavítják, tiltó színe nincs hatással! A orvosolják. szeméttelepet máshová kelle­Nagyon szép az új kórház, a ne költöztetni, ha már ezt a tervezők — az adott körűimé- hibát a tervezésnél és a kivi- nyek között — nem is találhat- telezésnél elkövették, tak volna jobb megoldást. Alá- Néha tizenkét órán kérész- j pos munkát végeztek: a tervek tül nincs viz... Természetesen! szerint még egy hűtőszekrényt figyelembe kell vennünk a vá-r is beállítottak, amit — nem ros vízellátási gondjait,- me-} lehet használni! Lezárták kü- lyak az új kórházzal még sza-1 iönböző, bonyolult, hosszadat- porodtak — se gondok hada t más pénzügyi probléma miatt, teljes fegyverzetben állva kö-j márpedig egy hűtőszekrény veteti a sürgető megoldást! fontos „kelléke" a kórháznak. Nagyon szép a tálaló, aholt, Ragyog módén a tisztaság- 1™ személynek osztják ki a ; . . v . napi eleimet, s ahol apró, mi-­tói és ez a ragyogás elhoma- niatűr mosogatóban tisztogat- lyosítja a régi épület esetleges ják a használt edényeket, evő­kellemetlen emlékeit... Ugyan- eszközöket. Kicsi. Nagyobb akkor fényt derít az új kelle- kellene. metlenségekre — már amikor Fent, a legfelső emeleten ég a villany. Ezen a fertályon vannak az orvosi lakások, szé- azonban az elektromosság igen Pen berendezve. De a mennye- tréfás kedvében van néha, s e zet nedves, otthonra talált raj­tréfák következményeképp to a penész... Az itt lakók csak, csattanás és kékes szikrák ki- akkor jönnek^ zavarba, ha az sereiében a biztosíték egy idő- ablakot akarják kinyitni... nem re rmm hajlandó szóba állni az nyílik. elektromos árammal. Nem sze- Természetesen e diagnózis réti a túlterhelést, az elektro- nem teljes... A beteg kórház- mos főzőkészüléket, és még nak gyógyuiására szoXgálna, ha \ több mindent nem szeret. , Kint a kórház előtt meg csönd- minél előbb „utólagos keze- j ben somolyog az új transzfor- lésben" részesítenék, mátor a semmittevés’ ringató KG Megjelent a Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadója Az elmúlt érékben sok tízezren megismerkedtek a Népszabadság tanácsadó füzeteivel és sokan ol­vasták a hetente két oldalon meg­jelenő Népszabadság tanácsadó rovatának válaszait. A szövetke­reti gazdálkodás fejlődése követ­keztében, az új Igényeknek meg­felelően, február első napjaiban külön tanácsadó könyvecskét ad ki a Népszabadság szerkesztősége. A 50 oldalas tanácsadóban a szö­vetkezett tagok és a szövetkezeti vezetők megtalálhatják az őket ér­deklő, Időszerű, fontos problé­mákra a választ. Ezeket a vála­szokat a leghozzáértőbb szakembe­rek, az egyes minisztériumok és főhatóságok illetékes vezetői ad­ják. A tanácsadót az újságárusoknál és a hírlapkózbesitö postásoknál lehet megvásárolni, ára 2 Ft. Jltüij kelL azt (jűíidoluf — Meg kellene nő­sülnöm már ... Azt hiszem, itt az ideje... ■ — Hát igen, most már valóban itt 1 az ideje. Nem lehetsz életed végéig aggle­gény ,.. Ott van a Julika, talán öt elve­hetned ... — Julika? Ne be­szélj itt nekem os­tobaságot, öreg az hozzám ... Legalább 26, ha nem 27 éves és különben is, so­vány, én a teltkar- csúakat szeretem .., — Hát igen, tény­leg nem olyan fiatal már, el kell ismeri nie,... De mit szól­nál; az Alizikához... O aztán igazán, teltkar­Pont neked csu. való... — Eiidj már, hát az összes vén nőket a nyakamba akarod sózni. Alizba is túl van nfár a húszon és az, hogy valaki teltkarcsú, még nem minden. Különben is vörös a haja és világ­életemben mindig féltem a vörös hajú nőktől. Még meggyúj- íanak... — Hát igen, a vö­rös haj az veszélyes. Nekem is volt egy vörös hajú nöisme- rősöm. Azt hiszem, a feleségem is volt és egy éjszaka megszö­kött Gubás Erid söf- iigynökkel ... De mit szólnál a Lórikához... Tizenhat műit, telt­karcsú, fekete és ... — ... és már most vastag a bokája... Mire eléri a harminc- ötödik évét, olyan lesz, mint egy ház. Akkor váljak el tőle? Nem, öregem, erről szó sem lehet. Ha már egyszer nősülés- re adtam a fejem, akkor én egy életre kötök házasságot, nem egy, vagy más­fél évtizedre. Ezt iga­zán beláthatod. Nem beszélve arról, hogy az ilyen korú lányok­nak fogalmuk sincs még a háztartásról, beosztásról... — Hát, igen, a te nem en- < az ugrá-J akkor mit i nyugdíjad gedi meg lást. De csinálsz? — Nem tudom. Vó- i rok. Várom az iga- j zit. Egyszer el kell < jönnie. Időm van, j hisz még nyolcvan- < éves se vagyok, —Igazad van, nem j szabad ezt elsietni. Alaposan meg kell gondolni. Nehogy úgy j járj, mint én. Tak-: nyos fejjel, ötven- ( éves korban nősül­tem, és mi lett belőle: i Gubás Frici sörügy- ] nők ... Pincér, még < két adag tejbegrízt... ] Legyél a vendé­gem ... (egri) A tél még tartja magát. Reggelenkint a rádió hófú­vásokról, útakadályokról be­szél, s a nagy hideget talán csupán könyörületből váltja fel néhány órára az enyhébb idő, s ilyenkor hó helyett ál­mos eső hullik alá, hogy rá­fagyva az úttestre, még ne­hezebb, még veszélyesebb le­gyen a közlekedés. Egyszó­val: tart a tél, de az ember megküzd vele ■.. Például: hogyan érkezik ez üzletekbe a tej a messzi falvakból ezekben a zord téli napokban, amikor oly gyak­ran közöl hójelentést a rá­dió? A Borsod megyei Tej­ipari Vállalat egri/üzemében kaptam erre választ. ★ Hat óra. Ilyen télidőben niár estének számít. Teljes a sötét­ség, A tejüzem udvarából meg­szokott útjára indul az FC 58—52-cs rendszámú négy és fél tonnás Csepel gyártmányú tankkocsi. A volán mögött Légrádi Ignác kémleli az utat. A várost elhagyva, egyre rom­lik az út, szél fúj, s mínusz 15 C fok körüli a hideg. A Diesel jól dolgozik, fogynak a kilo­méterek, a fűtőtest egyelőre még melegíti a vezetőfülkét, de ha erősödik a szél, benn is hűvösre fordul az idő. Irány: Mezőkövesd. Itt csatlakozik Lukács József, a kísérő, s to­vább már kettesben jobban telik az idő. •k Hét óra. A második tartály­Fél liter tej útja jégen, hóviharon át kocsi, az FC 58—"6-os is el­hagyja az esti fényben csillogó várost. Biró Tibor gépkocsi­vezető és Török Miklós kísérő megkezdi a műszakot. Trány: Poroszló. Az út menti fák most nem suhannak, lassan, dide­regve maradnak le a hószínű tejkocsi mögött. Csúszkálnak a kerekek, s a sebességmérő eddig még nem mutat túl a 25 —30 kilométeren. ★ Ezekben az esti órákban az egri, füzesabonyi, pétervásári és a hevesi járás községeiben, s a . Borsod megye délre eső falvaiban mintegy félszáz tej­begyűjtő állomáson ezer, két­ezer literes tartályokban, szál­lításra készen áll a tej. A be­gyűjtő vezetője «bezárja az aj­tót, hazamegy- Az ő munkája véget ért. ★ Mezőkövesd után a Tisza- parti Ároktő, majd Tiszadog- na, Bábolna következik, s visz- szafelé Egerlövő, Egerbocs, Szihalom, s így Eger, Kilenc községben áll meg a tejes autó, a kísérő kiszáll, kulcsot vesz elő, nyitja a tejbegyűjtő ajta­ját, s bent az asztalon a szál­lítólevél, a tartályokban a tej. Bekapcsolják a szívócsövet, a gépkocsivezető motort indít, egy-két perc, s indul tovább a tejeskocsi. Így telik meg a tar­tály községről községre, négy­ezer liter tejjel, s így hagynak maguk mögött éjszakánként 200 kilométert. Ma szerencsés az éjszaka, semmi különös nem történik. Tegnap bizony nem ment ilyen egyszerűen ... Négyes és Tiszavalk között elakadtak. A lapátolás sem segített. Se elő­re, se hátra. Nagy nehezen mégis visszatolattak vagy két- három kilométert, s így a két községben kint maradt a tej. Ez az előző éjszakai törté­net motoszkál gondolataikban, amikor hajnali öt óra táján Eger felé tartanak. — Ma még ki kell menniök a Tisza mellé, beszállítani a kint maradt te­jet. Délelőtt 10 óra, amikor visszatérnek a második járat­ból. ★ Poroszló után Kétútköz, majd Mezőtárkány felé tart az FC 58—26-os. Jól ismerik az utat, ezt járják minden éjjel. Pontosan tudják, hol vannak a kritikus útszakaszok. Most például Besenyőtelek követke­zik. Jó lesz vigyázni, ezen a tájon előző éjszaka még a hó­eke is elakadt... Feltűnnek a falu fényed, szerencsére nincs akadály, szabad az út!'Elmúlt éjfél, az egyes felé közelit a mutató. Éppen kettőt üt az egri szé­kesegyház toronyórája, ami­kor — gyonu-éban a négyezer liter tejjel — Egerbe ér a tankkocsi. A beépített moto­rikus szivattyú 300 liter tejet nyom ki percenként. Egy óra sem telik, már ismét éhes gyomorral, üresen indul máso­dik éjszakai útjára a Csepel. Pontosan három óra. Kom­ló. Tiszánán^. az útirányGyű­lik a tej, Kisköre következik. Hajnali dermesztő hideg és süvöltő szél... öt felé jár az idő. Tiszanána, Kisköre, mind­össze 9 kilométer. Háromszori akadt el a tejeskocsi ezen a' hajnalon. Előkerült a két lapát, s versenyt kezdtek a széllel, amely újabb és újabb hótö­meggel szórta be a frissen la­pátolt utat. Hasonlóan küz­dött a széllel, hóval a hajnali autóbuszjárat sofőrje , kalauza is. * Kétszázötvenöt kilométer utat tettek meg ezen az éjsza­kán, s már fél tíz is elmúlt, mikorra véget ért a második forduló. ★ A tejüzem vezetője, Dánt Sándor adja a további felvilá-J g05itást: — A két tankkocsin kívül! még öt teherautó szállítja az? éjszakai órákban a tejet. Es- f tétől hajnalig 18 ezer liter te-! jet szállítanak a gépkocsik aj községekből, s természetesen \ ugyanennyi mennyiséget szál­lítunk az üzletékbe, nap­közi otthonokba, kórházakba, j egyszóval, fogyasztóinkhoz. Éjjel két órakor tejeskah- nákkal megrakodva indul két j kocsi, s Egerben 80 helyre ad­ja le a tejet. Reggel fél hétkor, 1 amikor az üzletek nyitnak, j mindenütt ott a napi tejszük­séglet. Mi szállítunk többek? között az egri járás ipari vidé-; keire, Füzesabonyba. Pétervá-J sarára, a parádi üdülőkhöz, sőt j Mezőkövesdre és Özdra is. Ózdra naponta 6000 liter tejet) szállít egy négy és fél tonnás, pótkocsis autó. ★ Reggel fél nyolc. Az egrii Széchenyi úti Tejivóbanl csúcsforgalom van. Minden- j ki siet: diákok, felnőttek egy-! aránt. A nacionalkassza j egyenletes zúgásán áthallat-l szik a rendelés: — Fél liter tejet! — Három j deci kakaót! — Két vajat! —j Fél kiló túrót!... és aztán ? minden kezdődik elölről. Hideget és hóvihart mond j a rádió, de a tejellátásban ed­dig még nem volt fennaka-{ dás,.. (márkusz) A Don Carlos Epizódszerepekben DARIDAT ROBERT Lerma gróf, a í es torsig parancsnoka PALÁNCZ FERENC Feria herceg, aranygyapjas lovag nxu LENKET EDITH Olivarez hercegnő, főudvarmesteraő HERÉDY GYULA Medina Sidonia herceg, tengernagy (Kiss Béla rajzait zeteink mindent megtettek a jobb kukoricatermés és beta­karítás érdekében. Heves me­•e ez ideig az államtól mint- egv 300 vagon abraktakar­mányt kapott és az arra rá­szoruló termelőszövetkezetek a járási tanács mezőgazdasági osztályain keresztül igényel­hetnek is a központi készletek­ből hatósági áron. Részletesen beszélt Papp Sándor arról, hogy az állatte­nyésztésben bőven fordulnak elő hibák, sőt, egyes emberek súlyos mulasztásokat követnek el. Akadnak helyek még most is, ahol pocsékolják a takar­mányt, az abrakot, nem mele­gítik meg a vizet a sertések­nek, nem gondoskodnak rend­szeresen a jószágok tisztán tartásáról, az almozásról sem. Több termelőszövetkezet a megye és a járás sorozatos fi­gyelmeztetése ellenére sem téliesítetté a fiaztatókat, s így előfordult, hogy a nagy hideg­ben megfagytak a malacok.. Ilyen eset történt a tiszanánai Petőfi, a poroszlói Űj Erő és a makiári Béke Tsz-ben is. Hibaként kell megemlíteni, hogy több szövetkezet nem fordít kellő gondot a tenyész­állatok nevelésére. Ennek kö­vetkeztében ezek a jószágok fejlődésben visszamaradnak, s így csak később vehetők te­nyésztésbe. A hanyag és gon­datlan jószágkezelés példáját mutatta az elmúlt hetekben a pélyi Űj Élet Termelőszövet­kezet, ahol annak ellenére, hogy volt mit enniük a jószá­goknak, a rossz gondozás hiá­nyában négy szarvasmarha annyira • lesoványodott, hogy le kellett vágni. Amikor őszin­tén beszélünk ezekről a hibák­ról, meg kell említeni azt is, hogy sok termelőszövetkezei komolyan veszi az állatte­nyésztést és a szövetkezet gaz­dái mindent megtesznek annak érdekében, hogy az állatok szerencsésen átvészeljék a le­A rendkívüli időjárás rend­kívüli gondokat okozott az élei számtalan területén, így az ál­lattenyésztésben is. Ezzel kap­csolatosan felkerestük Papp Sándor megyei főállattenyész­tőt és beszélgetést folytattunk vele az állattenyésztés helyze­téről, az átteleltetés gondjai­ról. Bevezetőben elmondotta, hogy az átteleltetés még nem ért véget, sőt az elkövetkezen­dő hetek az eddiginél is ko­molyabb feladatok elé állít­ják az állattenyésztőket. Amíg korábban decemberben, janu­ár elején kezdődött el a ko­moly tél, a nagy hideg, addig az idén már novemberben be­köszöntött, s hozzá kellett nyúlni azokhoz a készletekhez, amelyekre normális időjárási viszonyok mellett csak jóval később került volna sor. Arra a kérdésre, van, vagy lesz-e elegendő takarmány, a megyei főállattenyésztő a kö­vetkezőket válaszolta: — Termelőszövetkezeteink komoly erőfeszítéseket tettek a szálastakarmány-szükséglet biztosítására. A gazdaságok szinte veszteségmentesen, jó minőségben takarították be a takarmányt, sőt a szalmát is szépen, gondosan kazalba rak­ták. Nem a szövetkezetek hi­bája, hogy tízezer hold másod­vetés nem sikerült, viszont je­lentős mértékben könnyíti az átteleltetést, hogy a közös gaz­daságok nyároy, és ősszel 240 ezer köbméter silót készítettek. Amennyiben a termelőszövet­kezetek, az állattenyésztők ta­karékosan bánnak a szálas ta­karmánnyal, úgy ebben a te­kintetben fennakadás nem le­het. Az abraktakarmánnyal — hangsúlyozta a megyei főállat­tenyésztő — már nehezebb a helyzet, hiszen közel 700 va­gon abrak hiányzott annak el­lenére, hogy termelőszövetke-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents