Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
1963. február 1., péntek NEPOJäAO S KÉKKÖPENYES EMSEK ^úűqq a fiatalok u Kém találkoztam meg Szőke Lajos üzemvezetővel életemben soha. Idegenként léptem át „parancsnoki szobája’ küszöbét. Míg az 5-ös láncüzemhez tartottam s kísérőm, egy fiatal programozó, munkájáról magyarázóit, el játszogattam a nevével. Találgattam, milyen ember is lehet. Korábban, mint azt többen mondták, nagyon gyengén termelt a láncüzem, 50—60—70 százalékot értek csak el, de százat egyszer sem. Most meg az számít „csodának”, ha a 110 százalékot nem szárnyalják túl. A Jó vezetés teremtett itt rendet, a felelősség ébresztette fel másokban is a szuny- nyadó, közömbösséggel körül- sáncolt lelkiismeretet. Természetes, hogy nem egyetlen ember erénye mindez, nem csupán az üzemvezetőé, Szőke Lajosé. Még is izgatott a személye; elejtett szavakból, fél mondatokból próbáltam megrajzolni előttem ismeretlen alakját. Őslaké Magas, sovány ember, enyhe szőke hajjal, melyben már ott árulkodik az élet, az évek mú- , lását kérlelhetetlenül jegyző sinusgörbe. S hogy fiatal-e, vagy öreg? Homlokán és ajka körül a ráncok mélyen baráz- dálódtak, keserűséget mutatók — ezekből arra következtetek, hogy élete útja közeledik az ötvenedik kilométerkőhöz. A valóságban pedig még 40 éves sincs, sőt, alig haladta túl a 39-et is. Portyázunk az időben. Cigarettájának füstje mögül egyszerű, szürke szavakkal mondja el, hogy sok műhelyt megjárt már 1943 óta, mióta a salgótarjáni gépgyárban — ez a város a szülőhelye is — kitanulta a lakatos mesterséget és kezébe kapta a segédlevelet. Sokáig élt Pesten, ismeri a MÁVAG-ot, a „városnyi” gyárat, akár a tenyerét, ott dolgozott fél évtizeden át, s onnan jött ide a mátrai üzembe, Sírokra is. Öslakónak számítja magát Az első úttörőkkel érkezett a gyárba, tizenegy évvel ezelőtt, mikor még számuk és nevük sem volt az épületeknek. Fontos megbízatás Mindjárt fontos feladatot kapott: a karbantartó üzem, o TMK megszervezésével bízták meg. Fiatal ember volt, mindössze 28 éves, tele friss erővel, lelkesedéssel, kedvvel, ötlettel, elgondolással. Kezdettől fogva sajátjának érezte ezt a gyárat, és legyűrte a nehézségeket. — Nyolc emberem volt csak az elején — mondja — ennyivel kezdtük a munkát a TMK- üzemben. Később mind többen és többen lettünk. Ma már kétszáz ember dolgozik ott. Főmechanikusi tisztségben Szőke Lajost állították a TMK- részleg élére. S ő fáradságot, időt nem kímélve dolgozott. Becsületet és tiszteletet vívott ki önmaga számára munkájával, rövid Idő alatt. Munkatársai és a gyár akkori vezetői körében. Aztán a láncgyártáshoz került 1956-ban. Ennek hét éve már. Mikor téma után kutattam a nagy gyárban, a nagyüzemi pártbizottság titkára, Nagy Gyula elvtárs, elsőnek említette az 5-ös láncüzemet: — Róluk lehet a legtöbbet írni, szépen termelnek! — mondta. Ma is megbecsült ember tehát Szőke Lajos. Bíznak benne és munkájára számítanak, építenek. S vajon elégedett ember-e 5.. Egy visszavont kitüntetés! Szőke Lajos elégedetlen ember. De nem alkotó elégedetlenség az övé, hanem inkább önemésztő, belülről mardosó. íme az egyik ok a miértre: A gépiparban már kiváló dolgozó cím is kitüntető rangot jelent, Szőke Lajos mellére pedig a parlamentben tűzték fel az ország hasznára végzett munkáié legrangosabb jutalmának, elismerésének jelvényét — 1954-ben kormánykitüntetést kapott. Nem sokáig örülhetett ennek a kitüntetésnek. Egyik napon szóltak neki, hozza magával a kitüntetését dobozostól s vele a papírt, ami a kitüntetés viselésére jogosít- já. Elvették tőle mind a kettőt, többé nem látta egyiket sem, vissza nem adták. Csak töprengett, s önmagában kereste a választ, kutatta a valós okot: miért, mikor nem élek erkölcstelenül, s munkámmal se hozok szégyent a kitüntetésre?! Ilyen Az asztal túlsó oldalán Lajcsik Imre, a Gyöngyösi Járási Tanács VB Igazgatási osztályának vezetője ül, mellette Boros Zoltánné, gyámügyi előadó áll. Talán ebből a képből is kiderül, hogy a beszélgetésünk témája az ifjúság-védelem bonyolult kérdéseiből áll össze. NÉHÁNY PÉLDA A járás 23 községéből néhány esetet sorolnak fel. Do- moszlón az egyik családtól hat gyermeket kellett állami gondozásba venni. Abasáron ugyanez történt. A gyermekek száma is megegyezik az előzővel. Gyöngyössolymoson „csak” három gyermek lett állami gondozott egy családból. Az ok mindenütt ugyanazon bor, a szesz volt a szülők egyetlen gondja. A gyerekeket is ezzel „táplálták”. A lakás csupa piszok, a gyerekek elhanyagoltak. Pedig a szülők mindhárom esetben életerős emberek. Csak éppen dolgozni nem szerettek. Az alkalmi munkáért kapott keresetet is elitták. SZÜL0I „SZERETET” Amikor a hivatalos szervek képviselői megjelentek, hogy a gyerekeket állami nevelő intéJXyugdíj előtt Tíz évvel ezelőtt, az elsők között lépett be az adácsi termelőszövetkezetbe özvegy Ócsai Balázsné, s most, a zárszámadó közgyűlésen a nagy közösség előtt vett tőle búcsút a tsz Vezetősége és a tagok nevében Kocsis László párttitkár, tFoto: Kiss) Mikor átvették tőle a kis piros dobozt, benne az éremmel s hozzá az igazoló írást, csak annyit mondtak neki kurtán: a kitüntetést visszavo-nták! Hogy mi adott a visszavonásra okot, hiába is kérdezte. Nem kapott egyenes és tiszta választ. És a másik ok? A felszabadulás óta tagja volt a kommunisták nagy családjának. 1957-ben, mikor az átigazolások folytak. Szőke Lajos egyszerre mostoha gyerekké vált, őhozzá nem szóltak, s nevét nem jegyezték a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai közé. Egy lépést kellett volna tenni legalább neki, de ő azt a lépést — 1954-re is gondolva, s főleg arra gondolva, sértődöttségére hallgatva — nem tette meg. „Nem kellettem a pártnak.. — 1956 októberében, az ellenforradalom idején tagja voltam a munkástanácsnak, engem is beválasztottak... talán ezért nem kellettem a pártnak — mondja nagyon csendesen és nagyon őszintén. Rendes és derék munkás, értő s jó vezető Szőke Lajos. Nem állt s nem áll szemben társadalmunk céljaival, fegyvert nem fogott ellene ötvenhatban sem. Vállalta s vállalja, ami állampolgárilag nem is volna kötelessége. Igaz, mint a munkástanács tagja, ténylegesen — tettekben, cselekedetekben —nem követett el bűnöket, s szerepe, amit vállalt, tétlen szerep volt, — mégsem menthető fel kritika nélkül. Nem menthető fel, amiért a helyes nézőpont és ép erkölcsi érzék éppen akkor bomlott fel benne, mikor erősnek kellett volna maradnia. Bíróság nem ítélte s nem is ítélhette el Szőke Lajost; s hogy nem igazolták át, hogy nem lehetett az MSZMP tagja, ennek — a merő rosszindulat., szándékos akarat mellett — önmaga is sokban oka: korábbi sérelme miatt félrehúzódott. Az 56-os problémákat már lezártuk, nem kell bolygatni, a mai embert kell nézni, bogy a kérdés Szőke Lajosban is megnyugtató módon rendeződjék. Ma megjegyzett embernek érzi magát s itt szükséges a párt segítsége. Munkájával napról napra bizonyít. S akik tanúi voltak az 56-os pillanatnyi torzulásnak-ferdülés- nek, észre kell venniük a fejlődést is, amin keresztül ment. Érzéseiben, feladatainak vállalásában és végzésében, eszével és szívével, tudatosan kommunista ember Szőke Lajos — ha nincs is a zsebében párttagkönyv. Hogy enélkül még nyjj- godtan élhet, sőt, boldog is lehet bárki? Nem tagadom. Nyugodt s boldog is lehet bárki, de nem az olyan emberek, mint amilyen a kékköpenyes üzemvezető, Szőke Lajos is. Pataky Dezső szülők is vannak zetbe vigyék, az előbbi szülők rájuk támadtak. A szülői sze- retetre hivatkoztak. A gyerekeket nem adják, jelentették ki. Nem tudnak élni nélkülük. Volt, aki késsel fenyegetőzött Persze, eredménytelenül. Amikor a fenyegetőzés nem használt, könyörgésre fogták a szót. Könnyek csordultak ki. Szülői könnyek. A szülői szeretet könnyei. És ahogy teltek a hetek, úgy felejtették el lassan a gyerekeket. Miután személyesen is meggyőződtek arról a szülők, hogy az állami nevelőintézetben a gyerekeik jó helyen vannak, megnyugodtak. És folytatták az Italozást ott, ahol abbahagyták. Vagy abba sem Hagyták? EGY SÚLYOSABB ESET Tizennégy éves kislányról esik szó. Gyöngyöshalászi. A szülők nem bírtak vele. Ahogy mondták: mindent megpróbáltak, hogy a züllés útjáról letérítsék. Még a veréstől sem riadtak vissza semmi sem használt. A gyámügyi hatóság megbeszélte a szülőkkel, hogy a kislányt legjobb lesz zártabb nevelőintézetben helhelyezni. Beleegyeztek. És amikor a megvalósításra került a sor, ők tiltakoztak a legjobban. Lajcsik Imrének még külön üzenetet is küldtek. A kislány már az intézetből is megszökött. Hazalátogatott a szülőkhöz azzal, hogy jó tanulmányi eredménye jutalmául szabadságot kapott. Majd az otthon talált pénzzel tovább- állt. KI A HIBÁS? Általában a szülők. Nemcsak olyankor, amikor az ital állandó mámorában a gyerekekről teljesen megfeledkeznek, hanem akkor is, amikor a gyerekre mindent ráhagynak. Az úgynevezett majomszeretet is a züllés útjára lökheti a felelőtlenséghez szokott gyereket. Hiszen azt szokta meg otthon, hogy neki mindent szabad. 0 különleges ember, különleges jogokkal. És a társadalmi szervek? Ahogy Lajcsik Imre és Boros Zoltánné mondja, a különböző társadalmi szerveknek is hathatósabban kellene tevékenykedniük, akár a KISZ, akár a nőtanáesi szervek, vagy a Hazafias Népfront községi bizottságaira gondolunk. ök mondják azt is, hogy a községi tanácsi vezetők sok jó példája mellett a hiányosságokról is lehetne beszélni. Olykor a „kényelmetlen” feladat elvégzése tartózkodóvá teszi a tanácsi vezetőket. A járási tanács, a járásbíróság, a rendőrség viszont minden segítséget megad. HATÉKONYABB INTÉZKEDÉSEKET A türelmetlenséget, a felelőtlen szülők magatartása váltja ki. A felfüggesztett szabadság- vesztés, amit a járásbíróság az esetek többségében kimond, nem jár eredménnyel. Az állam magára vállalja a gyerekek nevelését, de ez a megoldás a szülőket anyagilag is felmenti. És a kényszer elvonó kúra? Erre még csak most nyílik lehetőség. Hatása még nem mérhető le. A hibák elleni türelmetlenség tehát érthető: A szakemberek azt mondják, hogy a paragrafusokat kellene, megszigorítani, Igazuk van? És a nevelés, a társadalmi ráhatás ereje? Nem a legkönnyebb út, nem is a legrövidebb. De az egyre bővülő bizalom légkörében eleve bizalmatlannak lenni sem helyes. A társadalmi összefogás szélesítéséért kell küzdeni. ÖSSZEGEZÉSÜL Tegyük fel a kérdést: romlott-e a helyzet a gyöngyösi járásban a múlthoz képest? A választ azonnal megkapjuk, mindketten azonos módon ítélkeznek: nem, nem romlott. Bár az elmúlt évben több gyermeket kellett állami gondozásba venni, mint egy évvel azelőtt, de a családok száma csökkent. Népesebb, hatgyerekes családok ügyében kellett intézkedni. Ez magyarázza a gyermekek számának emelkedését. És még valamivel bizonyítanak: a fiatalkorúak házasság- kötésének csökkenésével. Ahogy mondják, és ez érthető is, a műveltség, az iskolázás növekedésével fordított arányban van a fiatalkorúak házasságra lépése. A benyújtott kérvények száma is kisebb, de a felvilágosító munka is eredményesebb ma már. Nincs okunk tehát a borúlátásra. de a megnyugvásra sem. Tennünk kdl a gyermekekért, a fiatalkorúnkért — még többet. mint eddig. A további eredmények tőlünk függnek. G. Molnár Ferenc léi fúrjutlak... Miért vágyakoznak el községeinkből a fiatalok, miért akarnak a városban dolgozni? Ezt kérdezték megbeszélésükön a gyöngyösi járás vezetői, a termelőszövetkezetek elnökei, s a választ is rövidesen megadták rá; anyagi és kulturális okok késztetik a fiatalokat arra, hogy búcsút mondjanak. a falunak, és a városban keressenek pénzt, kulturális és szórakozási lehetőséget. E két lényeges okot vizsgálva, o. közös gazdaságok vezetői — anélkül, hogy lebecsülnék a fiatalok tanulási, művelődési igényét — elsősorban annak a lehetőségeit keresték, miként lehet az eddiginél jobban felhasználni az anyagi ösztönzést, a fiatalok visszatartására. A fiatalok elsősorban a havonkénti fizetést igénylik, a készpénzt. Már az elmúlt, évben is több termelőszövetkezet tudott biztosítani magasabb előleget a fiatalok számára, de az idén szeretnék, a munkaegység értékének legalább 80 százalékát, minden hónapban készpénzben kifizetni a * közös gazdaságban dolgozó fiataloknak. Felötlött azonban a kérdés, miként bírják el a termelőszövetkezetek ezt. a „megterhelést”? A termelőszövetkezeti elnökök egyöntetűen vallották, sajnos, nagyon könnyen . elbírják ezt a többletfizetést, ugyanis meglehetősen kevés fiatal dolgozik a termelőszövetkezetekben, ezért azt tanácsolták, hogy a fiatalok lehetőleg minden hónapban készpénzben kapják meg munkájuk ellenértékét. Előreláthatólag akadnak majd ellenzői ennek a gondolatnak, különösen az idősebb szövetkezeti tagok körében, de az ő meggyőzésükre elegendő idő áll a pártszervezetek, a közös gazdaságok vezetői részére, hogy mire beköszönt a tavaszi munka időszaka, semmi sem gátolhassa minél több fiatal bevonását a közös munkába. A járás és a termelőszövetkezetek vezetői abban reménykednek, hogy miközben mind nagyobb anyagi lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára, a község társadalmi, kulturális szervei e példán felbuzdulva, megteremtik majd a nagyobb tanulási, művelődési, szórakozási lehetőségeket, és ezzel biztató lépést tesznek előre a szövctlte- zetek „fiatalításában”. K. E. Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk tel. s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 11 t, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van. az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. * • • Akik 1968. február 18-lg rendszeresen részt vesznek pályázatunkon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 98 PONT: I. át): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). (I. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). III. db: Világvevő rádió. 81-TÖL 93 PONTIG: 1 db fényképezőgép, I 1 db kerékpár, ] l db vlilanyborotva. íj 60-TOL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 18 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A VH. hét szelvényeinek beküldési határ-^ Ideje: 1963. február s. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat Egy személy több szelvénnyel Is pályázhat. VII. hét 3. szám TOTOPALYAZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó Mit kaptak az ókori olimpiai játékok győztesei? fi j > I * ' N W he >*3 > « L’ö 1 Bronzérmet 2 Olajágat X Semmit 1 1859 i Mikor alakult meg a Nemzetközi 2 1863 Vöröskereszt? X 1897 X 1956 július Mikor helyezték, üzembe Nagy •Britannia első atomerőmüvének első reaktorát? 2957 április A pályázó neve: ....................... Po ntos címe: ............/.............. Ké rjük olvashatóan kitölteni.
