Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

1963. február 7., csütörtök NEPÜJSÄG 5 Az előtérben : a gazdasági vezetés Napjainkban egyre több szó esik a gazdasági vezetés meg­javításáról, a vezetőkkel szem­ben támasztott követelmények­ről, a jó vezetés alapvető fel­tételeiről. Erről vjtáznak, erről írnak tanulmányokat és köny­veket a szocialista országok­ban, és a kapitalista államok­ban. Nyugaton tanfolyamokat szerveznek a vezetők képzésé­re, ahol a hallgatók általános elvi és gyakorlati útmutatások alapján sajátítják el a vezetés­hez szükséges követelménye­ket. Sőt. Már odáig jutottak, hogy nemzetközi jellegűvé te­szik ezeket az oktatásokat. Svájcban például a közelmúlt­ban mintegy tizenöt ország vezetöjelöltjei tanultak. Tudo­mányosan is sokat foglalkoz­nak a vezetés problémáival, s a követelmények meghatároz­zák azokat a tulajdonságokat, amelyekkel a jó vezetőnek rendelkeznie kell. Általában három csoportra oszthatjuk azokat a feltétele­ket, melyek a vezetés alapját szolgáltatják az elvi, a gya­korlati irányítás, valamint az emberekkel való foglalkozás, amely természetszerűleg nem választható el a politikai ne­velőmunkától. Ez a három szempont az, amely mennyi­ségében egymást mindenkor kiegészítve változik, aszerint, hogy a vezetés milyen folyj. A felsőfokú vezetésben az elvi irányítás dominál, hiszen szé­les területet ölel fel a felső vezetők irányítása, s az apró­lékos gyakorlati problémákban elmerülni nem is lenne cél­szerű. Á középfokú vezetők, a vál­lalatok vezetői előtt is ott áll a hármas feladat: az elvi, a 'ív a korlati irányítás és az em­berekké] való foglalkozás. Az üzemek részére előírt terveket teljesíteni kell, ehhez kell meg- adniok a segítséget-. Itt niáraz üzemek jellegétől, nagyságától függően lehet árnyaltabb, vagy nagyvonalúbb az irányítás. Inkább az elvi irányítás az ■uralkodó, de a gyakorlati út­mutatás is közel erre a szintre emelkedik, hiszen a gyár pro­filja általában már nem olyan széles területet ölel fel, mint például egy iparigazgatóságé. Mtogy a felső vezetés támasz­kodik a középfokú vezetésre, úgy támaszkodnak a közép­vezetők az alapfokú vezetőkre, az üzem- és művezetőkre, hogy az elvben meghatározott mun­kákat, feladatokat el tudják végezni. A gyakorlati munká­ban tehát a vállalati vezetők­nek . középfokú vezetők segít­ségét kell keresniök. Az emberekkel való foglal­kozás, a politikai, nevelő­munka ezen a szinten már differenciáltabb, hiszen a ve­zetőnek hosszabb-rövidebb idő alatt alkalma van megismerni úgyszólván valamennyi dolgo­zót, problémáikat, stb. Ugyan­akkor állandóan alkalom van a politikai nevelőmunkára is, a napirenden levő kérdések magyarázatára, a gyűlések, ér­tekezletek oly módon való ve­zetésére, hogy ezt a feltételt is maximálisan ki lehessen elé­gíteni, méghozzá nem sablono­sán, hanem az élet alapvető kérdéseit tartva előtérben. Például jelen Időszakban a kongresszusi munkaverseny segítése és az eredmények ké­sedelem nélküli pontos érté­kelése. Nem vitás, a politikai és gazdasági munka ma már egymástól el nem választható. Az alsófokú vezetés majd­nem teljesen , a gyakorlati munkában való irányításra szorítkozik. Az üzem- és mű­vezetők elsősorban üzem, va­lamint a műszak részére előírt termelési feladatok teljesíté­séért. felelősek, ezen munka elvégzéséhez szükséges felté­teleket kell megteremteniök. Ez az elsődleges feladat, vagyis a hármas feladatkör­nek legnagyobb százalékát ez teszi ki. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az emberekkel való állandó foglalkozást, hi­szen a vezetők nap nap után találkoznak beosztottaikkal, tudomást szereznek minden gondjuk-bajukról, az üzemen belül megoldják a politikai célkitűzések ismertetését, az országos jellegű feladatok le­bontását, megszervezik a munkaversenyt, stb. Az elvi irányítás1 ezen a fo­kon már arra szorítkozik, hogy tudni kell, milyen fel­adatok hárulnak az üzemre, melyek a teljesítendő terv­mutatók, milyen gátló körül­ményeket kell megszüntetni. Állandóan kapcsolatot kell tartani a kooperáló üzemek­kel, s az üzem termelését a többiekkel összhangban kell irányítani. A vezetőktől határozott, de emberséges magatartást kell követelni. Ritkábban, de ma­napság is előfordul, hogy egyes vezetők cezaromániába esnek, fellebbezhetetleneknek hiszik magukat, s nem hallgatják meg a javaslatokat sem. Pedig régi igazság, hogy több szem többet lát. Akad még olyan vezető, aki a személyes fele­lősség ürügyén alaposan túl­lépi a vállalatokra is érvényes kollektív vezetés elvét. Ez, persze, vadhajtás, amelyet erős akarattal le lehet vetkőzni. Sok esetben előfordul még ma is a népszerűség hajhászá- sa. Egyes vezetők túl sokat tu­lajdonítanak maguknak. Ha eredményekről van szó, egyes számban beszélnek. Ha baj van, azért a dolgozókat okol­ják. Ismét másoknál. előfordul, hogy a kritikát egyáltalán nem bírják, nem tudják elviselni. Ha bírálat éri őket, visszavág­nak, hogy a bíráló önkritikát- lan, összeférhetetlen, vagy ás­kálódik. Ezek' a még ma is elő­forduló hibák természetesen nem általánosak, de előfordul­nak. Mi a teendő? A vezetők tervszerű továbbképzésével ké­szítsük fel őket a reájuk há­ruló feladatok minél jobb tel­jesítésére. Ha jobban értik szakmájukat, ha politikai és általános műveltségben gyara­podnak, ha emberileg, erköl­csileg feddhetetlenek lesznek, akkor elérjük, hogy vezetőink minden tettükkel a szocialista népgazdaság, azaz mindannyi­unk javát szolgálják. — a — A fehér: sima — a kék: fodros... Lány. aki az ujjaival is „lát" A felvétel azt a ritka pilla­natot örökítette meg, amely­ről nemrégiben az egész világ­sajtó szenzációs tálalásban emlékezett meg — egy hu­szonkét éves szovjet lány uj­jaival közönséges nyomtatott újságot olvasott. A lány, Róza Kulesov, akit a képen orvosá­val, dr. Iszak Goldberg ideg- gyógyásszal látunk, epileptikus bántalmakban szenved. Így került a Szverdlov klinikára, ahol orvosa felfigyelt a furcsa rendellenességre, ha úgy tet­szik csodálatos képességre; hogy tudniillik Róza az ujjai­val színeket és betűformákat is tud érzékelni. Goldberg doktor, egybegyűlt kollégái­nak jelenlétében izgalmas ki-, sérlettel bizonyította ezt. A lány szemét bekötötte, majd könyvet tett elé, találomra felütötte — és Róza folyéko­nyan „letapogatta” a közön­séges ujjak számára érthetet­len szöveget. A kísérlet új- ságszövcggel, majd fényképpel folytatódott: Róza folyékonyan olvasott ujjaival, s tüstént meg tudta mondani, hogy mit „lát” a képen. Goldberg ismertette kollé­gáival a „csoda” előzményeit. Róza maga nem világtalan: lát, de családjában többen va­kok. Kislány korában ezért párhuzamosan tanulta meg az Mihez kell bizottság Gyöngyösön f Tessék válaszolni: mi a te­endő akkor, ha a mennyezet leszakad? A legkézenfekvőbb megoldás most nem látszik al­kalmasnak a feleletre. Leg­alábbis Gyöngyösön nem, a vasútállomáson. Mert... Inkább elölről kezdem. Két héttel ezelőtt leszakadt a mennyezet az állomás okta­tótermében. amely egyben Kú­ti Gyula föintézö irodahelyisé­ge is. Értesítették Ludast, a pályamesteri szakaszt a kelle­metlen körülményről. Az ille­tékes szakember megállapítot­ta. hogy bizony, a mennyezet leszakadt. Most az következ­nék a dolgok normális rendje szerint, hogy hozzáfogtak a ja­vításhoz. Így volna rendjén, ha a MÁV-nál az illetékeseknek 'nem volna még fölöttesebb il­letékese. Addig nem lehet á leszakadt mennyezethez hozzányúlni, amíg a szakértő bizottság ki nem jön és megállapítja ... Mert bizonyára az is meg­állapítja, hogy a mennyezet leszakadt. Bármennyire újsze­rűnek tűnik is ez így, másra nincs kilátás. Azaz: egyik megállapítást követi a másik, vagyis a szakértő bizottság, amelyhez emberek tartoznak, akik hosszú órákat töltenek el a leszakadt mennyezet tényé­nek rögzítésével, utaznak hosz- szú kilométereket és napidija­ltai vesznek fel. Mert a mennyezet lesza­kadt, s azt nem lehet csak úgy kijavítani, annak megvan a maga akkurátus módja, hiva­talos útja. Mert mi lenne a MÁV-val, ha egy. leszakadt mennyezetet csak úgy, minden bizottság nélkül kijavitanának! Még rágondolni is rossz! Hogy a MÁV-nál az egykori „kincstári” szellem ma is kí­sért, igazolásul: ez előbbi pél­da mellé sorakoztatok még egyet. Az előbb emlitett he­lyiségben már évek óta nem lehet az ablakot becsukni. „Madzag a húzója”. Nemcsak úgy, képletesen, hanem a va­lóságban is: a MÁV illetéke­seinek még nagyobb dicsősé­gére. Ügy látszik, az ablakzár­hoz is bizottság kell. És a sor még mindig nem teljes. Az oktatóterem melletti helyiség fölött levő padlástér tele van a hosszú évek'során felgyülemlett 'szeméttel. A -mennyezet beszakadását is en­nek a szemétnek „köszönhe­tik”. Mi sem lenne természe­tesebb, mint hogy a szemetet a másik helyiség fölül is leszed­nék most. Ehhez azonban nem lehet hozzányúlni, mert „arról nem történt intézkedés”. Ha valaki úgy gondolná, hogy mindezt az újságíró túl­tengő fantáziája színezte így ki, Kuti Gyula neve mellé hadd említsem még meg Bez­zeg Lajost, mint tanút. De én a két szememnek is hiszek, r Abban azonban már kétel­kedem, hogy az előbb említett módszer időálló leyne: (g. mól—) Mi a szép? Életünk, a szün- eleniil változó, meg-megújuló. \z alkotó, teremtő ember, aki lem elégszik meg a mai nap­jai, holnapokra, holnaputá- iokra is gondol, a jövőre; az u n bér, aki többet és többet (kar. Az Egri Lakatosárugyár- jan már az idén sok-sok el- íóndolást, tervet váltanak va- óra. Nyolc és fél százalékkal nagasabb tervet kell teljesíte­nek, s értékben 3 240 000 fo- •inítal többet adni, mint ta­ta ly. llj gyártmányok, egyedi gépek Eármily hihetetlennek tú­lik: a régi, megvénült épüle- ekben, zsúfolt és szűk helyen - a megnövekedett sorozat- gyártás mellett — bonyolult ccnsírukciójú, méreteiben és irányaiban is tekintélyes új Syártmánytípusok, egyedi gé­lek készítését kezdi meg az izem: nyomó-manzardszárító, ■ostműbőr-szárító, turbó-fix- •endszerü és Gy-5-ös konden- iáló gépet. Ezeknek az értéke óbb millió forintot tesz ki. — Olyan gépek ezek — nondja Schmidt Rezső, a gyár ’őmérnöke —, amilyeneket Ma­gyarországon még soha nem gyártottak, s a mi gyárunk az ;lső, amelyet e feladattal meg- jíztak. Az idén kezdik el készítését i „Kruppon-szárítónak”, s jö­LIKITOSIRUGYM 1963 Megnőtt feladatok és gondok vőre fejezik be. Az újpesti bőrgyárba kerülő alagút-rend- szerű szárító berendezés, ven- tillátoros szárító szakaszokkal, 36 méter hosszú, s hat méter széles kolosszus. A mostani, régi és zsúfolt üzemben ennek a monstrumnak az összeszere­lése teljességgel lehetetlen. Ennyi helye az üzemnek még a levegőben sincs! A tervező pedig kikötötte: teljesen ösz- szeszerelt állapotban kell be­mutatni és átadni a 2 millió 100 ezer forintot érő vasjószá­got, 1964-ben. Talán addigra már állnak a kistályai útra tervezett új otthon falai, s a tágas üzemcsarnokban fejezhe­tik be a „Kruppon” gyártását. Ismét sláger a tömegcikk ! A bőröndök, táskák zárainak jelentős részét, oi’szágos szük­ségletre, az Egri Lakatosáru- gyár présműhelye adja — egyéb tömegcikkek gyártása mellett. Több millió forintot jelent ez a gyár teljes termelési értéké­ben. Ügy hiszem, nem árulok el semmi titkot, ha megmon­dom: sokáig bizonytalan volt a présműhely sorsa, senki sem tudhatta, szükség lesz-e a bő­röndzárákra az új gyárban, vagy pedig teljesen a gépgyár­tásra térnek át! Legtöbbet azt a véleményt hallottam, hogy más üzemnek adják át a gyár­tást; s azt is, hogy megmarad náluk a bőröndzárak készítése, de a présműhely kiválik a gyárból, szövetkezetté zsugo­rodik. Nos, ebből semmi sem vált valóra és semmi jel sem mutatja e vélemények jogo­sultságát. A bőröndzár, a tö­megcikk újra sláger! — Nemrég fejeztük be egy új zárfajta felszerszámozását, amit női táskákhoz gyártunk majd — mondja Schmidt Re­zső, s mutatja is a mintát a próbaképpen legyártott száz darabból. Száz darabot készí­tettek eddig a „Tuck”-típusú táskazárakból is. Hamarosan megkezdhetik a sorozatgyár­tásokat. A sok-sok elgondolásból, el­képzelésből most már kihá­mozható: milyen profilt kap az üzem! Gépalkatrészek gyár­tására rendezkednek be. Felépül a gyár Sokasok tanácskozás, tárgya­lás után a kistályai úton, a Hajtóműgyár szomszédságában általánosan használatos írás­olvasást és a vakok Braille- írását. Mint ahogyan „kétnyel­vű” gyermek esetében, is meg­történik, Róza nem tett hatá­rozott különbséget a két írás- rendszer között, így látását ta­pintással is tudta helyettesí­teni. Vajon a Braille-írástól olyan érzékeny lett-e a tapin­tása, hogy már közönséges nyomtatott szöveget is „le tud tapogatni”? Részben talán er­re utal az a kísérleti tény. hogy ha az újságpapírt vékony üveglappal letakarják, az ap- róbetűs szöveget nem tudja ujjaival „elolvasni”, de erős világítás mellett még mindig meg tudja különböztetni ve­lük a nagyobb címbetűket. Róza tapintásra tudja érzé­kelni a színeket is. Azt mond­ja, hogy a fehért simának ér­zi, a vöröst szemcsésnek, a ké­ket hullámosnak, fodrosnak. Hogy az ellenőrzés minden te­kintetben hiteles legyen, a tudósok a következő kísérlet­tel figyelték meg Róza szín- reakcióit: Világos zöld kötésű könyvet vörös fénnyel világí­tottak meg, úgy, hogy az kék­re szineződött. Róza pontosan megnevezte a kék színt. Ami­kor a vörös fényt kikapcsol­ták, a könyv visszanyerte ere­deti zöld színét, s a bekötött szemű Róza arcán őszinte cso­dálkozás tükröződött: hogy le­het az, hogy egy könyv kötése csak úgy változtassa a színét?... A tudósok megfigyelték, hogy Róza agyának elektromos hullámai megváltoznak, ami­kor a lány ujjaival „olvas”. Mindeddig azonban nem sike­rült összefüggést találni külö­nös képessége és epileptikus bántalmai között. A szovjet szakorvosok valószínűnek tart­ják, hogy Róza Kulesovának fokozott érzékenységű ideg­végződések vannak az ujjaj­ban. (sp) hl felépül a Lakaloeárugyár új otthona. A komplett kiviteli tervdokumentáció elkészítésé­nek határideje már szerződé­sileg biztosított 1963. április 10-re. s ha késnek is egy-két hetet a tervek, májusban, mi­kor a talajviszonyok is ked­vezőek — kezdődhet az építke­zés! Kik lesznek az építők? A budapesti 31. sz. Állami Építő­ipari Vállalat munkásai, akik­nek vezetői az elmúlt napok­ban delegációban voltak Eger­ben, s lefolytatták a tervegyez- tetö tárgyalást is. Három fel­tételt szabtak a lakatosáru- gyári vezetőknek, illetve a be­ruházásért felelős felettes szervnek —, s annak teljesíté­se fejében tettek ígéretet, hogy még ebben az évben tetőt húz­nak a csarnoki falakra, befeje­zik az építkezést. Most folynak a számítások, összevetések: mennyiben olcsóbb, gazdasá­gosabb a kivitelezők ajánlata a tervezők eredeti elgondolá­sánál. Mert minden érdek és megfontolás fölött ez a legdön­tőbb! Felépül az új gyár. Addig is azonban a régi, szűk és zsúfolt helyen kell birkózniuk vezetők­nek és munkásoknak a megnő- | vekedett feladatokkal és gon­dokkal. Pataky Dezső | T-Ietenként négyszer lelenlkezünk pályázatunkkal. Egy-egv alkalommal három kérdést teszünk tel. s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell lutalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 2. 2, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Akj hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van. az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyviutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát • • * Akik 1983. február 15-lg rendszeresen részt vesznek pályá^atun­vom a/.ok sorsolás utján nyertig»fieÍr: 96 PONT: l. díj: H napos ufigerparü üdülés Bulgáriában. Romániában vagy a Szovjetunióban «választás szerint). 22. díj: 6 napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). ül. út): Világvevő rádió. 81-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép. I db kerékpár. 1 db vlllanyborotva. 60-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, l db 400 forintos vásárlási utalvány. I db 300 forintos vásárlási utalvány. VigaszdiJ: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az űlságbó) kivágott szelvénveken egyszerre küldendő be. A VIII. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. február is. A borítékra kérjük ráírni: Renvénypdluázat Egy személy több szelvénnyel Is pályázhat. I ni. hét 2, szám I O I OPAL Y Á/AT A > — : _ | IMS Mikor kezdték meg 2 10U Kuwaítban a kőolaj termelését? X me 1 Milyen — a II. világ­háborúban nagy szerepet játszó — kémszervezetet vezetett Guisan tábornok? l svájci 2 német X angol 1 Richard Halliburton Ki irta a „Varázscsizmában a Föld körül” című világhírű riportkönyvet? 2 Jules Sauerwein X John Günther A pályázó neve: ........................ Po ntos cime: .,......................... Ké rjük olvashatóan kitölteni. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents