Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-05 / 29. szám

2 NEPtJSAO 1963. február 5., kedd Szovjet iap a pápa rugalmas politikájáról Adenauer igyekszik folytatni a Washington és Párizs közötti hintapolitikát szerződés ratifikálását és ki­tart De Gaulle elnök mellett. A Stuttgarter Zeitung jelen­tése szerint ugyanis a francia fővárosban aggodalommal kezdtek felfigyelni azokra a barátságtalan nyugatnémet sajtóhangokra és nyilatkoza­tokra, amelyek elítélik De Gaulle magatartását. Erhard gazdaságügyi minisz­ter a hét végén ismét éles han­gú nyilatkozatban szállt síkra az angolszászokkal való kap­csolat lazítása ellen. Hangoz­tatta: az NSZK-nak továbbra is az eddigi szövetségi politi­kát kell folytatnia. — Kétoldalú megállapodások — mondottá —, bármilyen jó szándékkal kötik is meg őket, nőm pótolhatják .azokat az erőket, amelyekkel az Atlanti Szövetség, mint egész rendel­kezik. Hangoztatta továbbá, hogy a közös piac országai nem tö­rődnek bele az angol csatlako­zásról folytatott tárgyalások kudarcába. __ A kiutat a jelen­legi zsákutcából Erhard abban látja, hogy az egész atlanti vi­lágban egy „erős áraiul atnak” kell kialakulnia. — Ez az áramlat legyen olyan erős és elsöprő, hogy egyetlen nemzet se tanúsíthasson vele szemben tartós ellenállást — mondotta és e szavaival vilá­gosan a De Gaulle állal tanú­sított ellenállásra célzott. (MTI) Megnyílt az afrikai—ázsiai országok 3. szolidaritási értekezlete BONN (MTI): Adenauer kancellár hétfőn délután fo­gadta Dowling amerikai nagy­követet, aki kedden- indul Washingtonba, hogy jelentést tegyen az amerikai kormány­nak. Hétfőn egyébként várat­lanul Washingtonba repült Carstens külügyi államtitkár. Adenauer nyilván nem bízik abban, hogy Dowling jelenté­se a Bonn által kívánt „csilla­pító hatást” fogja gyakorolni Washingtonra és ezért szüksé­gesnek tartotta, hogy a bonni külügyi államtitkárt is útnak indítsa az amerikai fővárosba, ahol Carstens előreláthatóan 10 napot tölt majd. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői vezércikkében elárulja: Carstens hirtelen washingtoni utazásának oka az, hogy a brüsszeli tárgyalá­sok kudarca — amely közvet­lenül nyomon követte De Gaulle és Adenauer szerződé­sét —, ismét megzavarta az amerikai—nyugatnémet vi­szony légkörét. Miközben Carstens Washing­tonba utazik, von Hase állam­titkár, a bonni kormány sajtó­hivatalának vezetője — Aden­auer másik bizalmi embere — hétfőn szintén útnak indult, mégpedig Párizsba. Állítólag azért, hogy tájékoztassa kollé­gáját, a francia tájékoztatás­ügyi minisztert. Diplomáciai megfigyelők szerint azonban von Hase azt a feladatot kap­ta a kancellártól, hogy nyug­tassa meg a francia vezető kö­röket: Adenauer biztosítani fogja a nyugatnémet—francia TÉLI IDÉNY VÉGI KIÁRUSÍTÁS EGERBEN KAIRO (MTI): Kalmár György, az MTI tudósítója je­lenti: ötvennégy ázsiai, afrikai és közép-keleti ország küldöttei­nek részvételével hétfőn meg­kezdődött Moshiban, a Kili­mandzsáró tövében fekvő tan- ganyikai városban az ázsiai és afrikai népek III. szolidari­tási értekezlete. A konferencia ünnepélyes megnyitó ülésén Július Nyere- re, Tanganyika köztársasági el­nöke mondott üdvözlő beszé­det, majd Juszef El Szibai, az afroázsiai népek szolidaritási tanácsának főtitkára terjesz­tette elő a tanács jelentését. A konferencia egy hétig tart, és napirendjén a következő kérdések szerepelnek: az im­perializmus és a gyarmati ura­lom elleni harc, az Európai Közös Piacnak az afrikai és ázsiai országok gazdaságára gyakorolt hatása, a gazdasági és kulturális együttműködés kibővítése, szociális problémák, ■valamint a latin-amerikai or­szágok népeivel való szolida­ritás és együttműködés. (MTI) . (Széchenyi u. 6.) Női, férfi készruhák, télikabátok, méteráruk, divatcikkek, cipők 30-407®-kői olcsóbban kaphatók 40. Vagyis az összecsukható bicskát. Ilyen is van Suhovnak, ezt is az ágydeszkában tartja. Ha az ujját behajlítja, még annál is kisebb a bicska, de úgy vág az a cseppség, elvág­ja az öt ujjnyi szalonnát is. Suhov maga csinálta ezt a bicskát, maga munkálta meg és élesítette. Odamászott, kihúzta a bics­kát, odaadta. Cézár bólintott és. inegint eltűnt Lám, ez a kés is — kereset Hiszen az őrzéséért karcer jár. Csak akiben nincs semmi em- ioeri érzés, az tehetne így: add Ide a bicskádat, mi kolbászt vágunk vele, neked meg egy nagy túróst. Cézár most megint adósa lett Suhovnak. Amikor így elintézte a ke­nyeret, meg a késeket, az volt Suhov következő tennivalója, hogy előhúzza a zacskót. M°st ő vett ki belőle egy csipetnyit, ugyanakkorát, amekkorát ka­pott és az ágyközön át oda­nyújtotta az észtnek: köszö­nöm. Az észt széthúzta a száját, mintha mosolygott volna, ágy­szomszédjának, a fivérének morgott valamit, és a csipet­nyi dohányt külön-külön meg­sodorták — kipróbálják, szó­val, milyen a Suhov dohánya. No, nem rosszabb a tietek­nél, kóstoljátok csak egészség­gel. Suhov maga is megkóstolta volna, de valami belső óra azt mutatta neki, hogy nem sok idő van hátra a számlálásig. Éppen az az idő van most, amikor a felügyelők mászkál­nak a barakkokban. Ha most dohányozni akarna, ki kellene mennie a folyosóra, de Suhov­nak valahogyan melegebb itt az ágyon.. Pedig, a barakkban cseppet sincs meleg, ugyanaz a dér borítja a mennyezetet. Éj­szaka vacogsz is, de egyelőre elviselhetőnek tűnik. Suhov mindezt meg cseleked­te és kezdte apránként tördel­ni a kenyeret a 200 grammos darabból, de akaratlanul is hallotta, hogyan beszélget, ott alatta, a kapitány meg Cézár. — Egyék kapitány, egyék, ne kéresse magát! Vegyen itt eb­ből a füstölt halból. Kolbászt is vegyen. — Köszönöm veszek. — Kenjen vajat a cipóra. Valódi moszkvai cipó! — Ö, ó, nem is hinné az em­ber, hogy van még hely, ahol cipót sütnek. Tudja, erről a váratlan bőségről eszembe jut egy eset. Egyszer elugrottam Arhangelszkbe... A fél barakkban 200 torok csapott zsivajt, Suhov mégis kivette, hogy megkongatták a síndarabot. De senki sem fi­gyelt oda. Suhov azt is észre­vette: bejött a barakkba Kur- noszenykij őr, egészen apró legényke, pirospozsgás arcú. Papirost tartott a kezében, eb­ből, theg a magatartásából lát­ható volt, hogy nem vadászni és nem is számlálásra kizavar­ni, hanem valakit keresett. Kurnoszenykij megnézte a papírt és megkérdezte: .— Hol a száznégyes? — Itt — válaszolták. Az észtek eldugták a cigarettát és szétlegyezték a füstöt — Hát a brigadéros hol van? — No? — Tjurin csak a priccséről szól oda, éppenhogy a lábát letette a padlóra. — Az írásbeli magyarázato­kat megírta, akinek megpa­rancsolták? — írják! — válaszolt meg­győződéssel Tjurin. — Már le kellett volna adni. — Műveletlen emberek vannak nálam, nem könnyű a dolog. (Ez Cézárnak szólt, meg a másodkapitánynak. Hiába, derék ember a brigadéros, jól megmondja, amit gondol.) — Toll sincs, tinta 6incs. — Lennie kell. — Elveszik! — Idefigyelj brigadéros. ha sokat jár a szád, bekasztlizlak! — ígérte barátságosan Kur­noszenykij. — Holnap reggel kivonulás előtt az őrszobában legyenek a magyarázatok! És írjátok rá, hogy a tilos holmi­kat mind leadták a személyi holmik megőrzőjében. Érted? — Értem. („Megúszta a kapitány!” — gondolta Suhov. Maga a kapi­tány meg se lát, se hall, csak olvadozik a kolbász fölött) — Most pedig — mondta a felügyelő — a te brigádodhoz tartozik-e a SCS—331-es? — Meg kell néznem a jegy­zékben — förmedt rá a briga­déros. — Ki tudja észben tar­tani a sok számot? (A brigadé­ros az időt húzza, legalább er­re az éjszakára szeretné meg­menteni Bujnovszkit.) — Van-e a brigádban Buj- novszki nevű? — Jelen! — jelentkezett a fregattkapitány Suhov ágya alól, a fedezékbőL így szokott ez lenni: fürge, mozgékony testű akad először a fésűbe. — Te vagy az? Ügy van, SCS—31! Készülj! — Hová? — Magad is tudod. A kapitány csak felsóhajtott és köhintett egyet. Bizonyára könnyebb volt egy romboló- rajt vezetnie és irányítani sö­tét éjjel a viharos tengeren, mint baráti csevegésből egye­nesen az egyesbe kerülni. — Hány nap? — kérdezte fojtott hangon. — Tíz. Gyerünk, gyorsabban’ gyorsabban! Ebben a pillanatban elordí­totta magát a napos: — Ellenőrzés! Ellenőrzés! Ki­felé a barakkból, ellenőrzésre. Vagyis az ellenőrzéssel meg­bízott felügyelő már a barakk­ban van. A kapitány visszanéz: vi­gye-e magával a köpenyét? Ügy megy, ahogy van. Váltig reménykedett, hogy Volkovoj megfeledkezik róla, (pedig Vol­kovoj sohasem felejt és soha­sem bocsát meg senkinek sem­mit) és nem készült fel, még dohányt sem rejtett a zubbo­nyába. Vigye a kezében? Tel­jesen hiábavaló, a motozásnál rögtön elveszik. iFolytatjuk) Intézkedés a félévi bizonyítvány osztásról Az általános és a közép­iskolákban véget ért a rend­kívüli szénszünet, hétfőn ismét megkezdődött a tanítás. A művelődésügyi miniszté­rium intézkedése szerint azok­ban az iskolákban, ahol hétfőn megkezdték az oktatást, a fél­évet 9-én zárják le, s február 16-án kapják "meg a tanulók a félévi értesítőt Ott, ahol — szénhiány miatt — nem tudták a tanítást megkezdeni, a félévi zárás és a bizonyítványkiosz­tás is eltolódik. A minisztérium továbbra is állandóan figye­lemmel kíséri országosan az oktatási intézmények tüzelő­ellátásának helyzetét és — szükség szerint — intézkednek, mint ismeretes — azokban az iskolákban, ahol a rendkívüli szénszünet tovább tart, a tan­évet is meg kell hosszabbí­tani. (MTI) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható időjárás kedd estig: Fel­hős, párás, helyenként ködös idő. Többfelé havazás, a déli megyék­ben ólmos eső. Mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet általában nulla—mínusz öt fok, a ködös terü­leteken mínusz öt fok alatt, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában mínusz 6—mí­nusz 11, a nyugati és az északi megyékben mínusz 12—mínusz lő, délkelete'» mínusz 2-mínusz 5 fok között. (MTI) nak a zsinatra érkezett lengyel püspökökhöz intézett szavai. E beszédében a pápa méltatta a lengyel népnek „a bókéért és határainak sérthetetlenségé­ért” vívott harcában elért po­zitív eredményeket, továbbá említést tett a „több évszázad alán visszatért nyugati terüle­tekről”. Ezek a kijelentések in­gerültséget keltettek Bonnban, s az NSZK vatikáni nagyköve­te. kormánya nevében tiltako­zó jegyzéket intézett a vati­káni államtitkársághoz. A szél­sőjobboldali katolikus körök is támadták emiatt XXIII. János papa állásfoglalását. A lap végül a következőket írja: A világközvélemény pozití­van értékelte azokat az új áramlatokat, amelyek ezeket a beszédeket jellemzik. Azonban . — amint az Unitá megjegyez­te — „a probléma most abban áll, vajon milyen módon foglal állást a katolikus világ nem­csak együttvéve, hanem dif­ferenciáltan is. Milyen helyet foglalhat el Adenauer és poli­tikája, a Gaulleista Franciaor­szág, Franco Spanyolországa, a magukat katolikusnak valló imperialista erők? Milyen ál­lásfoglalásra szánják el magu­kat, és vajon milyen választ fognak adni?” (MTI) \Dtí országos i elnöksége dasági és kulturális életének számos kiemelkedő személyi­sége vett részt. Albert Norden professzor, a NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja beszámolójában hangsúlyozta, a Német Demok­ratikus Köztársaság továbbra is híve annak, hogy normális állami kapcsolatokat létesít­sen a szövetségi köztársaság­gal. Addig azonban, amíg az NSZK-ban virágzik a militariz- mus, az úiraegyesítés álom marad. (MTI) Révész Géza búeaúvacaorán Gromikónál MOSZKVA (MTI): Hétfőn este Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter búcsú­vacsorát adott Révész Géza tiszteletére. A vacsorán jelen volt a szovjet kormány, az SZKP Központi Bizottságának több vezető munkatársa Ott volt moszkvai nagykövetsé­günk valamennyi diplomáciai beosztottja is. ■ Amado Blanco Y Fernandez-t, Fidel Castro kormányának képviselőjét, s körülbelül ugyanebben az időben tett lá­togatást a havannai pápai nun- cius Dorticos elnök, János pá­pa nevében három emlékérmet adva át a kubai elnöknek. A szovjet folyóirat szól a pápa által kezdeményezett egyetemes zsinatról, majd a következőket írja: Az 1962-es októberi napok­ban, amikor az Egyesült Álla­mok uralkodó köreinek Kuba- ellenes agresszív cselekményei folytán a végsőkig kiéleződött a nemzetközi helyzet, a pápa a vatikáni rádió külön adásában felhívta az államférfiakat, szívleljék meg „az aggodalom vészkiáltását, amely a föld minden szögletéből féléjük száll az ártatlan gyermekek­től, az aggoktól, az egyes em­berektől és az egész emberi­ségtől egyaránt. Egyetérteni a tárgyalásokkal minden szinten és bármilyen időpontban, ked­vezni e tárgyalásoknak, és kezdeményezni őket: ez a böl­csesség és óvatosság jele, amelyre ég és föld egyaránt áldását adja” — jelentette ki a pápa. A nemzetközi közvélemény széles köreiben élénk vissz­hangra találtak XXIII. János­•• Összeült az l tanácsának BERLIN (MTI): Hétfőn Ber­linben, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusát követően, elsőízben ült össze az NDK Nemzeti Frontja Or­szágos Tanácsának elnöksége. Az ülésen a Német Demokrati­kus Köztársaság politikai, gaz­nyhulés kezdődőit neleg beáramlása, ivazások maximumok, Belgrádban plusz 5, Rómában plusz 9, At­hénben plusz 17 fokot mértek. Csak Közép-Európában tartot­ta — s részint még tartja — makacsul hadállásait a hideg. A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztálya szerint a déli eredetű meleg beáramlása tovább tart, s ta­lajszintre leérő enyheség a délkeleti megyékből lassan to­vábbterjed északnyugatnak. A jelenlegi nagy hőmérsékleti különbség az országrészek kö­zött egyelőre megmarad. To­vábbi erős felhősödésre, újabb havazásokra kell még számí­tani. (MTI) MOSZKVA (MTI): A Miro- vaja Ekonomika Mezsduna- rodnije Otnosenyija című szovjet folyóirat a pápa arc­képével együtt közölt cikkben ismertéti XXIII. János élet­rajzát és hosszabb fejtegetést közöl politikájáról. A lap a többi között ezeket írja: A jelenkor legfontosabb kér­déseiben a pápa rugalmasságot tanúsít, mert számolnia kell a tömegek hangulatával. A föld népeinek békeakaratát szárn- bavéve, több üzenetében és fel­hívásában állást foglalt a béke megszilárdítása mellett. A bé­kéről szóló megnyilvánulásai közül 1961. szeptember 10-i rádióbeszéde vált a leghíre­sebbé, amelyet annakidején Hruscsov is részletesen mélta­tott. Jellemző, hogy sem Ken­nedy, sem Adenauer, akik pe­dig buzgó katolikusoknak tart­ják magukat, nem reagálták a pápa béke-felhívására. XXIII. János célszerűnek tartotta, hogy állást foglaljon a tőkés és a szocialista országok közötti Vitás kérdések tárgyalásos rendezése mellett. • (Már 1961. szeptember 10-i rádióbeszédében szólt a „sza­bad és lojális tárgyalásokról”, ezt a tételét továbbfejlesztette, a diplomáciai testületek előtt mondott 1961. karácsony-éji beszédében.) A katolikus egyház jelenlegi feje nem kockáztatja meg, hogy semmibe vegye a hivő tö­megeknek a népi Kubáról al­kotott véleményét — írja a lap —, noha a Vatikán elítéli a kubai forradalmat, mégis tekintetbe veszi, hogy Kuba mellett áll a világközvélemény, különösen a latin-amerikai la­kosság túlnyomó többsége, márpedig e földrész lakossá­gának 90 százaléka katolikus. XXIII. János 1962 eleién akk­reditálta a Vatikánba Luis Európai méretű ei — tovább tart a n újabb hí Több mint három hete csak­nem egyfolytában tartó szigo­rú hideget új, a legutóbbiak­nál valószínűleg erősebb eny­hülési hullám törte meg. A Földközi-tenger térségében a hét végén kialakult ciklon vi­szonylag meleg légtömegeket hajt Európa fölé, délkeletről északnyugatnak. A déli áram­lat nagyrésze a megülepedett „hidegpárna” fölé siklott és Európa-szerte esőzést, kiter­jedt havazásokat okozott. A felmelegedésre jellemző pél­dául, hogy vasárnap délben a Szovjétunió európai területei­nek déli részén plusz 1—plusz 2 fokig emelkedtek a nappali

Next

/
Thumbnails
Contents