Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-23 / 45. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. február 23„ szombat Izgatottan figyelem meddig jut el a tudomány. Kezdetben volt műltéz, majd műláb. Aztán van már műsziv, wiűtüdő, sőt a plasztikai sebé­szet jóvoltából műorr és mű- fül is, nem beszélve a műfog­sorról. Tudom, a, műanyagok forradalmát éljük, de egyben- másban én konzervatív va­gyok. Becsüljük meg haladó ha­gyományainkat! (-ó) 1 LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 8. játékhéten, Ercsiben az Eötvös József Művelődési Otthonban megtartott lottó- sorsoláson a következő nyerő­számokat húzták ki: 33, 40, 42, 69. 74. A február 25-i tárgynyere- mény-jutalomsorsolásban a február havi szelvények közül a 6. játékhét szelvényei vesz­nek részi. (MTI) — A HEVES megyei kézi­labda szövetség közli a sport­körökkel, hogy a megyei férfi és női kézilabda-bajnokság sorsolását február 23-án, szom­baton délután, 15 órakor tart­ja meg, a megyei TST helyi­ségében. A sportkörök — a le­hetőségekhez képest — képvi­seltessék magukat a sorsolá­5TEN ŐSZI C Vázlatok egy új magyar filmről — 184 TOJÄS volt az el­múlt évben a Gyöngyös— domoszlői Állami Gazdaság baromfiállományában az át­lagos tojástermelés. A gazda­ságnak 2900 tojótyúkja van, és ez a kimagasló hozam a helyes baromfigondozásnak és a jő takarmányozásnak az eredménye. ce SARAGAT, az olasz szo­cialisták (jobboldal) képvise­lője, nyugtalankodik a francia ^-nyugatnémet paktum miatt. De a főtitkárt nem az aggaszt­ja, hogy a militaristák ismét megpecsételték „Szent Szövet­ségüket’, — hanem az, hogy — mivel Olaszországot „kihagy­ták a boltból" — csorbát szen­vedett az európai egység... — FELÜJITJÄK, korsze­rűsítik Egerben a Vörös Tü­zér utcai úttestet. A hétfőn megkezdődő munkálatokra a városi tanács mintegy más­félmillió forintot fordít. A 142. § ALAPJÁN nap­ról napra újabb török egyete­mi nevezetességeket, újságíró­kat és más értelmiségieket ítélnek el. A vád: hogy népsze­rűsítették a szocializmus esz­méit. Az említett paragrafus szó szerint megegyezik az olasz fasiszta rendszer büntető tör­vénykönyvének 270. és 272. cikkelyével. — EGRI MŰSOR címmel műsorfüzetet ad ki az Egri Városi Művelődési Ház. A. havonta rendszeresen meg­jelenő füzet első példányú márciusban jelenik meg: tar­talmazza a Gárdonyi Géza Színház, a művelődési ház, a Fegyveres Erők Klubja, a MOKÉP, valamint a múzeum és a megyei könyvtár havi programjait. — ALGÉRIA továbbra is megkapja az eviani egyezmé­nyekben biztosított francia gazdasági, műszaki és kultu­rális támogatást. A segítség- adás „csapágyait” különösen az olajozta meg, hogy az algé­riai kormány megígérte: az esetleges földreform nem érinti ma jd károsan az euró­pai telepeseket. — AZ ELMÜLT választá­sok óta oktatási és népmű­velési beruházásokra me­gyénkben több mint 100 mil­lió forintot költöttek.- PAULING Nobel-díjas amerikai tudós támogatja a két német állam közeledését, és az NDK-nak azt a javasla­tát, hogy létesítsenek Európá­ban demilitarizált övezetet. A Keues Deuíschlandnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy az atomkísérletek betil­tása fontos lépés lenne a le­szerelés felé. „De ha virág nőtt a szívében, A csordanépek lelegelték” Isten őszi csillaga lehullott. Nem tartották elég erősen az eget, amelyben megkapaszkod­hatott volna. A csillag: egy ál­modozó. — de okosan álmodo­zó fantaszta — szocializmust, szocialista közös gazdaságot álmodik 1947 polgári demokrá­cia felé kacsingató Magyar- országában. Ügy bukik el, mint az utópista szocialistáié kísér­letei, álma ügy omlik porba, mint az utópista szocialisták próbálkozásai: megsemmisíti a (még) kapitalista környezet. És Isten őszi csillaga — aki a közös utat világítja be, aki a kubikosok verejtékét akaVja aranyra váltani — lehullik. El­pusztul. Elpusztítják. A kubiko­sok végeznek vele; csordává, vi­rágot legelő csordává aljasít ja őket az alkohol, az éhség, és a városi urak jól időzített, rafinált, finom beavatkozása: ami néha úgy tűnik, valójá­ban: be nem avatkozás. Krisztus és Barabás. — Erre a Karinthy-írásra emlékeztet ez a film. Barabás — amikor egyedül van, nem kiált „Fe­szítsd meg!”-et, amikor bele­kerül a tömegbe, mindenkivel együtt kívánja a fogoly halá­lát. A vakvágányra futott osz­tályösztön a kubikosokat nép­ítéletet végrehajtó Barabássá teszi, Bordács mérnök messia- nisztikus álmai — megalapo­zott, bizalomra, földre, aka­ratra, munkára épített álmai — vele együtt pusztulnak el a rizsföld szélén. Véres csillaghullás. A magyar agrárszocializmus tragikus epizódjait juttatja a néző eszébe, a Zsilinszky-fiűk gyilkosságát, a Körösök és a Tisza mentén dördülő csend­őr-sort tizeket, a földkövetelő mozgalmak vezéreinek pusz­tulását. Itt a feldühödött, saját érde­keivel szembekerült tömeg hajtja végre a múlt ítéletét. Nem történelmi film. Hiába a »„történelmi távlat”: ez csak az alkotók kezét teszi bizto­sabbá, lefogja, amikor remeg­ne. Az író ma is azok között áll, akik minél magasabban szeretnék látni — szeretik lát­ni — Isten őszi csillagát. Akkor sem volt nyilvánvaló, mindenki számára magától értetődő, hogy melyik utat vi­lágítja be a csillag. Hogy „ki” a csillag, hogy „kik” a csilla­gok. — Ehhez kellett a törté­nelmi távlat — a mi szemünk már majdnem tévedhetetlen biztonsággal választja ki — ez akkori csillagot. Megkülön- feti a csillagot, a meteorit- ibkától. Az akkori csili ag a már emlékművet kapott — a köztudatban is. A film újra leleplezi az em­lékművet. Ismét odaállítja mellé az ünneplő közönséget, — és ismét elmondja az emlék­beszédet. Isten lehullott őszi csillagáról letörli a port. A film nem akar egyszerűen nyolcvanperces történelemórát tartani. Ez olyan történelmi lecke is, mint amilyent a reformkor­ban a nemzet ébresztői írtak. Ez az emberek optikáját akar­ja csiszolni, szemlencséjüket csillaglátóvá finomítani. A mának szóló történelmi lecke. Nem élünk prófétafeszítő időket. De azért meg kell ta­nulni felismerni a prófétákat, — még akkor is, ha sokan van­nak. Még ha többen is vannak, mint tizenhat évvel ezelőtt. Még akkor is. ha a próféták egyúttal „királyok” is. Ha Isten őszi csillagaiból már tejút lett is azóta. Ha Isten őszi csillagát ma j már távcső nélkül is észre-! vesszük. De azért még a radar, a tá­volbalátás, a különleges be­rendezésekkel még a föld alatt is fényképező gépek korsza­kában is érdemes hozzászok­tatni szemünket a csillagok­hoz. Hogy szabad szemmel is fel­ismerhessük őket. ' Hogy a szívekben sarjadt virágokat ne „legelhesse le a csordanép”. Hogy ne legyen csordanép. A film nem egyszerűen lec­ke. — De ennyivel több, mint emlékeztető. Krajczár Imre A televízió műsora 1-7 fnbrÍ^r f3', szombat: Üvegcipő. Zenés játék 3 felvo­. V^3?; 1Hir?k- }l-35: Ki mit násban. A Petőfi Színház elő- ínők ,kozvetítés. — adásának közvetítése képfelvé­1930: Tv-híradó. 19.45: Hétről télről. 23.00: Hírek, a tv-hír- hetre... 19.55: A tv mese- adó ismétlése könyve. 20.00: Molnár Ferenc: (MTI) Idő járás jelen tés EGRI VÖRÖS CSILLAG Isten őszi csillaga EGRI BRÓDY Az utolsó tél GYÖNGYÖSI PUSKIN Ez is szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 49 nap HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az édes élet HATVANI KOSSUTH Visszavárlak HEVES Békét az érkezőnek PÉTERVÁSÁRA Ne fogadj el édességet idegentől Várható időjárás szombat es- lyen még hószáUingózás, A ttg: Kevés felhő, néhány he- szél mérséklődik, az éjszaka----—____________________ lehűlés fokozódik, a nappal ~ hőmérséklet nem változik. Válható legmagasabb nap­pali hőmérséklet: 0—mínusz 3 fok között, legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: mínusz 7— mínusz 12 fok között, nyuga­ton és északon helyenként mí- füzesabony nusz 13 fok alatt. (MTI) A kétéltű ember t SZÍNHÁZ­AA O S O Egerben este 19 órakon POMPADOUR (Madách-bérlet) Gyöngyöss oly mason este 19 ó: DON CARLOS — VIDÁM FARSANGI előadást rendez az egTi Gár­donyi Gimnázium KlSZ-szcr- vezete vasárnap délután négy órakor. A műsort követő tánchoz a zenét az iskola diákjaiból alakult tánczené- kar szolgáltatja majd. \ VIII. kongresszus ha- *’*■ táxozata megállapítja: befejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását és a szocia­lista társadalom teljes felépí­tésének korszakába léptünk. Ez a felismerés, amely reáli­san tükrözi a szocializmus épí­tésében elért eredményeinket, határozza meg a kulturális- ideológiai munka lényegét. . A szocialista társadalom teljes felépítésének egyik alap­vető ' feltétele — a termelés színvonalának jelentősi emel­kedése és a nép jólét állandó növekedése mellett — a kul- túrforradalom erőteljesebb ki­bontakozása. A szocialista tár­sadalom fejlődése sokban függ a tömegek tudatosságától, ál­talános és szakmai műveltsé­gétől, a szakemberek számától és tudásától. A jelenlegi hely­zet magas fokú eszmei-politi­kai . műveltséget és széles körű szakmai tudást igényel min­den embertől, de különösen a vezetőktől. Jelentősen megnőtt a kultu­rális, ideológiai munka szere-1 pe és jelentősége. Ez a követ­keztetés a hazai és nemzetközi viszonyok alakulásának reális felismerésén alapszik. A kulturális-ideológiai mun­ka szerepének növekedése szo­rosan összefügg a szocialista társadalom teljes felépítésével. A szocializmus alapjainak le­rakása során a Icapitalizmusi véglegesen legyőztük a politi­kai harc területén. A politikai harc döntő sikerei után most más területeken kell legyőzni a kapitalizmust A szocializr- mus akkor győzi le véglegesen, teljesen a kapitalizmust, ha megteremti a munka maga­sabb termelékenységét és a ja­vak nagyobb bőségét. Ezért a hazánkban folyó osztályharc fő frontja: a szocialista terme­lés színvonalának emelése, a munka termelékenységének fokozása és a népjólét állandó növelése. Mindez megköveteli a szaktudás, a műveltség, a kulturáltság színvonalának emelését, a közösségi szellem, a szocialista öntudat fejleszté­sét. A szocializmus teljes fel­építése művelt, szakmailag képzett, öntudatos embereket igényel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányí­tásának is cselekvő részesei. A szocialista gazdaság gyors üte­mű fejlődése szükségszerűen megköveteli: nagyobb léptek­kel haladjunk előre a tudo­mány, a kultúra .és az ideoló­gia frontján. A szocialista nemzeti egység politikája szoros együttműkö­dést és következetes osztály- harcot jelent. A szocialista nemzeti egység tartalma a1 szocializmust építő dolgozó osztályok és társadalmi réte­gek szövetsége. Kádár János elvtárs a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójában megállapítja: „A nemzeti egy­ség fontos politikai eleme a kommunisták é* « párton­kívüli dolgozók egymás iránti bizalma és együttműködése a szocialista társadalom építé­sében.” A társadalmi haladás köve­telményeinek és a lenini el­veknek megfelelően a párt széles körű szövetségi politi­kát valósít meg. Ennek az a lényege, hogy ar társadalom minden dolgozó osztályát és rétegét bevonjuk a szocialista építőmunkába, mert a szocia­lizmus teljes felépítése az egész nemzet ügye. A szocia­lista nemzeti egység politikája alapján egyesítünk minden békeszerető és szocializmust építő társadalmi erőt. A fejlő­dés jelenlegi szakaszán az osz­tályszövetség meglehetősen sokszínű.' Magában foglalja a kommunisták és a párthoz közelálló pártonkívüliek mel­lett a politikailag közömbös elemeket, az ingadozókat is, minden embert, aki nem el­lensége a szocialista rendszer­nek. Ezt a sokszínű osztály­szövetséget kulturális-ideoló­giai szempontból egyszínű szövetséggé kell változtatni. Ennek érdekében az egész né­pet meg kell tanítani szocialis­ta módon élni, dolgozni és gon­dolkodni. Enélkül nem érhet­jük el a célt: a szocialista tár­sadalom teljes felépítését. A szocialista nemzeti egy- ség politikája semmi­képpen sem jelenti az osztály- harc tagadását. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztály­1963. FEBRUAR 33., SZOMBAT: ALFRED 135 évvel ezelőtt, 1828. február 23-án halt meg FAZEKAS MI­HÁLY, a felvilágosodás korának költője. Sokévi katonáskodás után Debrecenbe vonult vissza és itt irta fő művét, a Ludas Matyi-t, 1804-ben. Ebben a hexaméterekben írt költői elbeszélésben azt mondja el, hogy szolgáltat magának igaz­ságot egy parasztlegény a földbir­tokossal szemben. A korabeli ne­mesi és paraszti életet hűen áb­rázoló költemény friss életszemlé­lete és közvetlen, népies nyelve miatt hamarosan rendkívül nép­szerűvé lett. 95 évvel ezelőtt, 1868-ban szüle­tett WILLIAM DU BOIS amerikai író és tudományos kutató, a pán-. Fazekas Mihály amerikai mozgalom egyik meg­alapítója. Esszéket írt a néger problémákról; a békeharc érde­kében végzett tevékenységéért üldöztetésben volt része. Harcban a békéért című könyvéért 1953-ban Lenin-békedíjjal tüntették ki. 60 évvel ezelőtt, 1903-ban e napon született JULIUSZ FUCSIK cseh író, Csehszlovákia nemzeti hőse. A 20-as években a Rude Pravo újságírója, majd az egyik vezető marxista kritikus lett, A Szovjetunióban tett látogatásáról könyvet írt. 1942-ben letar­tóztatták, itt írta a Riport hurokkal a nyakon című könyvét. 1943-ban Németországba hurcolták és kivégezték. Halála után 1947-ben jelent meg az Utolsó szó a kivégzés előtt című műve. 1950-ben Lenin-békedíjjal tüntették ki. 20 évvel ezelőtt, 1943-ban e napon hajtotta végre ALEK- SZANDR MATROSZOV szovjet gárdista a hőstettét. Mint a 254. lövészezred katonája, az egyik támadás alkalmával a Velikije- Luki melletti Loknya községben, miután eljutott az ellenséges erődig, saját testével fedte be annak lőrését, hogy ezzel harc­egysége támadását biztosítsa. Február 23-a a SZOVJET HADSEREG NAPJA. 1918-ban a breszt-litovszki béketárgyalások után a németek új támadásba kezdtek és már Pétervárt fenyegették. A szovjethatalom új, lel­kes hadereje azonban szembeszállt a betolakodókkal és Narva és Pszkov alatt döntő csapást mért a támadókra. Erre a győze­lemre való emlékezésül tartják ezt a napot a Vörös Hadsereg születésnapi ának. F * L A% utó Isó tél Egy kis dán faluban, a német megszállás idején játszó­dik Az utolsó tél című izgalmas dán film. Egy orvos lelki- ismereti drámája és egy ejtőernyős tiszt megmentése áll a film középpontjában, amely az egri Bródy Moziban február 22—23-án és február 26—27-én kerül bemutatásra. harcban erősebbek lettek, a szocialista erők pozíciói, új társadalmi feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osz­tályharc fő területei és formái. Az osztályharc fő területei: a szocialista gazdaság tökéletesí­tése, fejlesztése és a szocialista tudat kialakítása. Ennek meg­felelően az osztályharcban a szervezés, a meggyőzés és az ideológiai harc került előtér­be. A kulturális-ideológiai mun­ka szerepének növekedését meghatározott nemzetközi té­nyezők is befolyásolják. Ezzel kapcsolatban figyelmet kell fordítani a szocialista világ- rendszer fejlődésének perspek­tívájára. A szocialista világ- rendszer országainak sokoldalú együttműködése lehetővé teszi a szocialista építőmunka meg­gyorsítását minden területen. A szocialista országok fejlődé­sében meglevő különbségek fokozatosan csökkennek. Ez törvényszerű folyamat. Ebből az következik, hogy a szocia­lista államok többé-kevésbé egyidejűleg, viszonylag egy­azon történelmi korszakban térnek át a szocializmusból a kommunizmusba. A közös jövő — a kommunizmus. Ennek ér­dekében jelentősen meg kell gyorsítani hazánkban is a szo­cialista építőmunkát mind a gazdasági, mind pedig a kultu­rális-ideológiai területen. A másik nemzetközi tényező, amellyel összefügg a kulturá­lis-ideológiai munka szerepé­nek növekedése, a két rend­szer békés egymás mellett élé­se. Ez magában foglalja a két világrendszer gazdasági és kul­turális versenyét, a békéért, a demokráciáért, a szabadságért, a szocializmusért folyó harcok, a kapitalizmus legyőzését a bé­kés verseny keretei között, öl­döklő háború nélkül. A békés egymás mellett élés történelmi szükségszerűség, a nemzetközi méretekben folyó osztályharc alapvető formája. A békés egymás mellett élés politikája alapján le akarjuk győzni a kapitalizmust nem­csak gazdasági vonatkozásban, hanem a kultúra, a tudomány és az ideológia frontján is. Ezen a fronton a szakemberek, a mérnökök, a tudósok és az ideológusok mérik össze erejü­ket, tudásukat. El kell érni, hogy ebből a szocializmus erői kerüljenek ki győztesen. A kulturális-ideológiai mun­ka szerepének növekedésével szorosan összefügg a marxiz­mus^—leninizmus eszmei oí- fenzívája. Az eszmei ofíenziva ideológiai-világnézeti harcot jelent a marxizmus—leniniz- mus győzelméért, a szocialista gondolkodásmód térhódításá­ért. Ennek érdekében eszmei harcra van szükség a oolgári, kispolgári Ideológia minden megnyilvánulása ellen. Az eszmei harcban a legfontosabb az emberek meggyőzése, neve­lése a marxizmus—leninizmus szellemében. Nem az emberek ellen, hanem az emberek meg­nyeréséért, az emberek tuda­tának szoeialista átalakításáért harcolunk. Az eszmei offenzíva fő r%’ területe a, szocialista ideológia és erkölcs elterjesz­tése az egész nép körében. Eh­hez a párt, az állam és a kul­turális szervek legteljesebb összefogására van szükség. Különösen fontos a szocialista erkölcsiség uralkodóvá tétele az egész nép körében. A Vili. kongresszus határozata tartaí­KO NZ ULTÁCIÓ I kulturális-ideológiai munka alapelvei írta: Dr. Földi Pál, a marxista-leninista esti egyetem igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents