Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

1983. február 22., péntek IvePOJSAG 5 Hivalá§§zeretetből fafej Vannak emberek, akik csön­des, halk pihenésben tudják élvezni az öregkort, a jól meg­érdemelt nyugdíjat. Ismerek olyanokat, akik békésen pipáz- gátnak az ámbituson, órákon át lesik a kert virágait, vagy horgolnak, kötögetnek hét­számra a duruzsoló kályha mellett, miközben dédelgetik a múlt egyszer már átélt örö­meit. Békés, szép öregkor! De tényleg szép. boldog az effaj­ta öregség? Isten tudja ... Eddig én magam is ilyenre szervez, ezer kötet könyvet tart számon, mint községi könyvtáros, s így szeretteti meg az emberekkel a betűt. Igen, eddig megismertette, most meg is szeretteti velük a könyvet, s a falu tudja, mit tesz érette Terka néni. — Én nagyon szeretem a fia­talokat — meséli. — Sokszor úgy gondolom, jö­vőre már abbahagyom a mun­kát, de eddig még ez a tervem soha sem sikerült, és mindig újabb ötletek, elgondolások jönnek, amelyeket nekem kell vágytam, így valahogy képzel­tem el majdani öregségemet, de tegnap óta ... Igen ... Tegnap óta nem vá­gyom többé csöndes öregség­re, mert tegnap találkoztam egy másfajta öregséggel, egy fehér hajú nyugdíjas tanító­nővel, aki példaként áll előt­tem. üreg tanítónő? Micsoda vég- ssetes tévedés. A hatvannégy esztendő, igaz, nem szaladt el nyomtalanul, árulkodó voná­sokat hagyott arcán, haját is beszórta ezüsttel az idő, de Takáts Terézia, szíve, akarata örökké fiatal marad. Harminchárom évig kis is­kolásokat tanított, de a nyug­díj után sem vonult el pihe­nésbe. Nem is akart, nem is tudott elszakadni a falucska népétől, az emberektől. És az­óta is reggeltől estig munkával tölti idejét, magára vállalta a kis falu — Kerekharaszt — kul­turális életének vezetését. Szín­darabokat tanít, táncszakkört megvalósítanom. Azt hiszem, ezek a friss tervek adnak erőt a munkámhoz, a mindennapok harcaihoz. Aztán sokszor arra is gondolok, talán nem is tud­nék meglenni nélkülük, a fia­talok, az emberek nélkül... Régi tanítványaim gyakran meglátogatnak, felkeresnek, megnéznek, hogyan élek. A múltkoriban kaptam egy leve­let, — hallgassa csak meg, mi­lyen érdekes. Az egyik „kis­fiam” írta, akit még Szajlán tanítottam első elemiben. Dok­torrá avatására hívta meg a tanító nénit. Ugye, milyen szép? Hát kell ennél boldo­gabb öregség? Beszélgetés közben nyílt a szobaajtó, és belépett rajta egy fiatal leány. — Ö az én Ilikém. Az én kislányom — mulatta be Ter­ka néni. — Rokonok? — Nem! Azaz mégis, hiszen ez a kedves kis tanítónő „az én fajtámból való”. Sokat dol­gozik. Űttörővezető, szorgal­mas munkát végez a KISZ- ben, a pártszervezetben, tagja a tánccsoportnak, részt vesz a falu kulturális életében, szóval életcélja, hivatása a munka, a nevelés. Ezért mondom, hogy ő az én fajtám, mert ilyen vol­tam én is valamikor... negy­ven esztendővel ezelőtt. Elnézem a két tanítónőt, ahogy egymás mellett ülnek az asztalnál. Elnézem és arra gondolok, hogyha hivatásszere- tetből bizonyítványokat oszto- I gatnának, akkor mindketten jelest érdemelnének. Sántha Ilona, az ifjú tanítónő, — aki kezítcsókolomot köszön Terka néninek, — és az örökfiatal nyugdíjas, akitől én is megta­nultam, hogyan lehet eltölteni munkában és mégis boldogság­ban a nyugdíjas éveket... Szala.v István Európában jelenik meg a legtöbb napilap A napokban megjelent ENSZ-beszámoló a tájékozta­tás helyzetéről a világban megállapítja, hogy Európában jelenik meg a világon a leg­több napilap és a svédek a legbuzgóbb újságolvasók. Európában 2500 napilap je­lenik meg, Észak-Amerikában 2200, 78 százalékuk az USÁ- ban. A világon összesen 8 ezer napilap létezik, összes pél­dányszámuk 290 millió. A hírszolgálatot 80 ország­ban 155 hírügynökség látja el, ezen a téren is Európa vezet: 59 európai, 39 ázsiai, 21 afri­kai, 20 dél-amerikai és 11 észak-amerikai hírügynökség létezik. Rádióállomás 12 550 műkö­dik a világon, vevőkészülék pedig 385 100 000. A legtöbb rádióhallgató Dániában, az NDK-ban, Luxemburgban és Svédországban van, ezekben az országokban 100 személyre 30 vevőkészülék jut. (MTI) A gyermeki szel­lem fejlődése éppen annyira vitathatat­lan, mint az egyete­mes emberi tudomá­nyé. Erre most jöt- teip rá, a bizonyít­ványosztás után, amikor a bizonyít­ványt az örök törvé­nyek értelmében meg kell magyarázni. An­nak idején én is megmagyaráztam: pikkel rám a taná­rom! Most a fiam is megmagyarázza, de nem ilyen naiv és pitiáner módon. C már az új kor gyer­meke. A magyarázat így történt: — Tessék elhinni, amit nekem a tanító néni adott, annál j óbbat én nem ér­demiek. Engem jól osztályozott. Meghatódtam az őszinteség ilyen mélységeitől. De így folytatta: — A többiekkel ki­vételez. Bizony. Jobb jegyet kapnak, mint megérdemlik. Így az­tán, mert velem szemben igazságos, nekem rosszabb lett a bizonyítványom, mint a többieknek... Einstein, mit szólsz e fejére fordított re­lativitás elmélethez? (—ó) Radartechnika a közlekedésben Három gépkocsi találj- gazdára a megyében A MOM Művelődési Házban az elmúlt napokban rendezett gépkocsinyeremény betétköny­vek sorsolása alkalmával há­rom gépkocsit nyertek Heves megyében. Baranyai Mária egri lakos egy Moszkvicsot nyert, s az első útja majd a Balatonhoz vezet. A másik kocsit — Tra­bantot — Gyöngyösön ugyan­csak egy nő nyerte meg, de nevét nem közli, s erre nyil­ván oka van. A Wartburgot Salgó Béla, a gyöngyösi szabó ktsz dolgozója nyerte tavaly áprilisban váltott nyeremény­betétkönyvével . A három gépkocsihoz még ennyit — a megyében 25,5 •millio forintot őriznek az OTP-fiókok, mint gépkocsr- 'nyereménybetétet, s az erre eső részt — a három gépkocsit — íme most is megnyerte e megye. A statisztika szerint Nyu- gat-Európában évente 40—50 ezer ember hal meg közleke­dési balesetek következtében, s több százezerré tehető a sú­lyos balesetet szenvedettek száma. Sajnos, a közlekedési balesetek száma hazánkban is magas: 1961-ben összesen 9898 baleset volt, s ezek során 666-an haltak meg, 36-tal töb­ben, mint 1960-ban. A tapasz­talatok szerint főleg a gyors­hajtás, továbbá a közlekedési szabályoknak a gyorshajtás miatti figyelmen kívül hagyá­sa okozza a szerencsétlensé­geket, éppen ezért a balesetek megelőzésére használt új tech­nikai segédeszközök főleg a gyorshajtók „megfékezésére” szolgálnak. Ezek közé az új segédeszkö­zök közé tartoznak a radarbe- rendezéfeeá sebességellenőrző állomások, amelyeket a közel­múltban külföldön sikerre] próbáltak ki. Az országút men­tén helyezik él a radarkocsit, amely rövidhullámú adó-vevőT készülék útján kapcsolatban áll az egy-két kilométerre le­vő ellenőrzőkocsival. Ilyen berendezéseket olyan helyeken állítanak fel, ahol a járművek bizonyos típusára sebesség- korlátozások érvényesek. A radarkocsin elhelyezett elekt­ronikus készülék elektromág­neses hullámokat bocsát ki, amelyek hullámhossza általá­ban 3 cm körül van, ami má­sodpercenként körülbelül 10 milliárdos rezgésszámnak fe­lel meg. A fémfelületekről visszavert , hullámok által a fémfelület — például egy gép­kocsi távolsága meghatároz­ható, de itt nem ez a fő cél, hanem a gépkocsi sebességé­nek ellenőrzése. Megfigyelték, hogy a meghatározott sebes­séggel haladó gépkocsiról visz- szavert elektromágneses hul­lámok hossza és így rezgésszá­muk is megváltozik, ami az úgynevezett Doppler-hatás kö­vetkezménye. A frekvencia­változás mértéke arányos a se­bességgel. Korábbi, megbízha­tó mérések alapján tehát a radarberendezés kezelői tud­ják, hogy egy bizonyos frek­venciaváltozás milyen gép­kocsisebességnek felel meg. Természetesen ilyen méré­seknél igen lényeges, hogy azokat valóban pontosan vé­gezzék. A vizsgálatok során észrevették: a pontosságot erő­sen befolyásolja az, hogy a hullámok visszaverődésének iránya milyen fokot zár be a gépkocsi haladási irányával. Viszonylag igen pontos volt a sebességmérés, ’ha az útirány és a hullámirány egymással 20 fokos szöget zárt be. Ilyen­kor az eltérés jelentéktelen: például 40 km/óra helyett 43 km/óra sebességet mértek, 55 km/óra sebességnél pedig alig egy km hibát követett el a radarral felszerelt mérő- berendezés. Amennyiben a gépkocsi az adott szakaszon a megengedettnél gyorsabban ha­lad, a berendezés kezelői rá­dión közlík az egy-két km-re levő ellenőrzőkocsivel a gép­kocsi rendszámát.. (Ligeti) Ne nyúljon hozzá,ezek aranytojást tojnak ! ■Itt lakom Talán aranyból vannak?! VITAMIN Javaslatunk síkos útra A ÖÖIYPÖS

Next

/
Thumbnails
Contents