Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

1963, február 21 „ csütörtök NÉPÚJSÁG S Felhívás a megye dolgozóihoz! A Heves megyei Tanács VB és az SZMT Irányelvei az 1963. évi munkaverseny feladataira Az elmúlt évben megyénk iparában jelentékeny változá­sok mentek végbe, a minisztériumi iparban, valamint a me­gyei tanács vb hatáskörébe tartozó vállalatoknál üzemeknél, az egészséges alapokon kibontakozott szocialista mnnkaver- seny-mozgalom helyes irányban fejlődött tovább. Pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére még inkább fokozódott a versenykedv, s egymás után születtek a gazdaságos termelés­re, a minőségi és a termelékenységi mutatók javítására tett felajánlások, S több üzemben a fiatalok és a nők, a fizikai dol­gozók mellett a műszakiak is bekapcsolódtak a szocialista ve­télkedésbe. Az üzmekben folyó szocialista munkaverseny tet­te lehetővé, hogy az ipari egységek döntő többsége részletei­ben is teljesíthette 1962. évi tervfeladatát. Megyénk ipari ter­melése 1961-hez viszonyítva 2,4 százalékkal — ezen belül a helyi ipar termelése 5,8 százalékkal — növekedett; s míg me­gyénk ipara 1961-hez képest 5,2 százalékkal, addig a helyi ipari vállalatok 4,1 százalékkal növelték a termelékenységet, A Heves megyei Tanács VB és az SZMT köszönetét fejezi ki a megye valamennyi dolgozójának, fizikai, műszaki és ad­minisztratív dolgozóknak, akik lelkes, odaadó munkájukkal hozzájárultak az 1962-cs népgazdasági év temetési - eredmé­nyeinek eléréséhez. Felhívással fordulunk mindenkihez, hogy fokozva az eddigi lendületet, tovább fejlesztve a munka ver­senymozgalmat, még nagyobb s jelentősebb gazdasági sike­reket érjünk el idei tervfeladataink valóra váltásában. Az 1963. évi munknv@rsenY szervezési feladatai Az 1963-as év második öt­éves tervünk harmadik esz­tendeje, döntő feladatokat ró ránk a szocializmus teljes fel­építésének munkájában; nö­velni kell országunk gazdasági erejét, javítani a dolgozók munkakörülményeit, s az egész nép jólétének színvonalát. Mi­lyen feladatok várnak me­gyénk iparára? A termelés je­lenlegi színvonalát megtartva, átlagosan mintegy 7 százalék­kal kell növelni a termelé­kenységet, úgy, hogy a termé­kek előállítására fordított költségek csökkenjenek. E fel­adat teljesítése csakis akkor lehetséges, ha munkások és vezetők összefognak a tervért, ha a maga területén minden­ki képessége és tudása legja­vát adja a munkához; Új tartalékok és lehetőségek feltárása Az 1962. évi munkaverseny szép eredményeket, sikereket' hozott, korántsem merítettük ki azonban azokat a lehetősé­geket, amelyeket a dolgozók szorgalma, munkalendülete, versenyzési kedve jelent. Dol­gozóink még nagyszerűbb eredmények elérésére, még keményebb és nehezebb fel­adatok megvalósítására képe­sek, ha a bennük szunnyadó energiákat helyesen fogjuk össze és irányítjuk. Meg kell mondani, hogy a szocialista munkaversenyben sok olyan jelenség érvényesült tavaly, amely nem előmozdí­tója, de gátja volt a szélesebb körű kibontakozásnak, a na­gyobb eredmények elérésének. Voltak olyan üzemek, ahol a terveket nem ismertették rész­letesen a dolgozókkal, s ahe­lyett, hogy a lehetőségek ala­posabb felmérésével fáradtak volna, új célkitűzéseket ke­resve — előre elkészített éves vállalásokat fogadtattak el a munkásokkal. Sok helyen elő­fordult, hogy a dolgozók lel­kesedése, törekvése, javaslata, kezdeményezése nem párosult a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek támogatá­sával. (Például a szocialista brigádoknak a minimális se­gítséget sem adták meg sok helyen.) Az 1022-as kormányrendelet és a Szaktanács munkaver­senyre vonatkozó határozata ma is érvényben van. S e rendelet és határozat szelle­mében kell felépíteni — egyé­ni vállalásokra alapozva — az éves vállalást. Gondoskodni kell arról, hogy a terveket ne csak egészében, de részletei­ben ismerhessék a dolgozók (tervlebontás: üzemrészekre, műhelyekre, brigádokra, mun­kapadokra). A minisztériumok irányítása alá tartozó vállala­toknál a szakmai központok és a minisztérium irányelvei szerint dolgozzák ki a verseny­vállalásokat. Minden termelő üzemben és # kereskedelemben is, a párt és a szakszervezet adjon több segítséget a dolgozók munka- verseny-mozgalmának kibon­takozásához. A keres'.« delem­ben a munkaverseny fő tar­talma az igényeknek megfe­lelő, bővebb választék megte­remtése, a leltárhiányok és áruromlások csökkentése, va­lamint a figyelmesebb, kultu­ráltabb kereskedelem megte­remtése legyen. Az újító-mozgalom keveset jutott előre, mert az itt mu­tatkozó törekvéseket nem ka­rolták fel megfelelően. To­vábbra is nehézkesen, vonta­tottan halad az újítások elbí­rálása, bevezetése és elter­jesztése. Változást csak akkor remélhetünk, ha lehámozzuk azt a bürokratikus kérget, ami az egész mozgalmat bénítja, visszafogja. Meg kell gyorsíta­ni az újítások elbírálásának, s bevézetésének folyamatát, hogy a bürokratikus formasá­gok ne gátolhassák az újítá­sokban rejlő lehetőségek ki­aknázását, a műszaki színvo­nal emelkedését. Gátolja a műszaki színvonal emelését, a gyorsabb előreha­ladást az is, hogy legtöbb üzemben a műszaki fejlesztési alapnak csak igen kis hánya­dát hasznosítják, s még min­dig nem a szükséges körülte­kintéssel, gondossággal kezelik ezt a kérdést. Értékelés és verseny-nyilvánosság Nem lehet kielégítőnek mon­dani a munkaverseny értéke­lését, s a verseny-nyilvánossá­got sem. A termelési tanácsko­zásokon még mindig az a meg­szokott divat, hogy a kis ter­melési egységek vállalásainak teljesítését, a verseny eredmé­nyeinek, s fogyatékosságainak elemzését mellőzik, sőt, a kis egységek termelési tanácskozá­sainak rendszeres megtartását is elmulasztják; pedig e ter­melési tanácskozások módot és lehetőséget adnak a vállalások részletes és konkrét értékelé­sére, a lemaradások okainak tisztázására. Nem alkamazzák üze­meink megfelelően a ver­seny nyilvánosságát biztosító egyéb formákat sem (plakátok, fényképek, hangos­bemondó, dicsőségtábla, stb). E hibák, fogyatékosságok meg­szüntetése elevenebbé, haté­konyabbá teszi a szocialista munkaversenyt, s arra kell tö­rekedni, hogy ne is lehessen másként. A kiváló újítások és újítások népszerűsítése a ver­seny nyilvánosságában az első helyen szerepeljen. A szakszervezeti bizottságok a párt és a KISZ segítségével, szélesebb aktívahálózat támo­gatásával keressenek újabb, öt­letesebb és főleg hatékonyabb eszközöket a munkaverseny­ben és az újításokban élenjá­rók példamutatásának népsze­rűsítésére. Intézkedési tervek - szocialista brigádok Az 1963. évi versenyszervező munkában fel kell használni azokat a helyes módszereket, kezdeményezéseket, melyek korábban — pl. a VIII. kong­resszus tiszteletére indított verseny során — kialakultak. A tervek túlteljesítése tovább­ra sem fő cél; legfontosabb a termelékenység növelése, a minőség javítása és a, költségek csökkentése, az olcsóbb, gazda­ságosabb termelés megterem­tése. Tehát ez utóbbira tegye­nek vállalásokat a dolgozók! A gazdasági vezetés, a párt és a szakszervezet közösen dolgozzanak ki intézkedési ter­veket, mind a termelési, mind a politikai munka segítésére. Tartalmazzák ezek a tervek a műszaki fejlesztési és beruhá­zási alap felhasználását, egy­szóval mindazt, ami a terme­lékenység, s a költségek ala­kulását befolyásolják. A taná­csi ipari vállalatoknál fontos, hogy az 1963-ban — a tanácsi erőforrásból — kapott össze­geket a központi feljesztési irányelvvel összhangban hasz­nálják fél, elsősorban a javí­tó-szolgáltató tevékenység bő­vítésére,. szociális létesítmé­nyek korszerűsítésére, az újí­tómozgalom támogatására, s munkavédelmi célokra. A la­kosság felé történő szolgálta­tások, az export- és hulladék- begyűjtési tervek túlteljesíté­se népgazdasági érdek — a dol­gozók tehát tehetnek ilyen vállalásokat. Az elmúlt évben sok helyen nem adtak segítséget a szocia­lista brigádoknak munkájuk­hoz, vállalásaik' összeállításá­hoz, s azok teljesítéséhez. Az idén ilyen mulasztásokat nem lehet elkövetni. A szocialista brigádok úgy tegyék meg vál­lalásaikat, hogy azokban ér­vényre jusson mindenkor a főelv: szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni! A szo­cialista brigád cím birtokosai, s az oklevéllel rendelkező kol­lektívák, gyengébb brigádok patronálására tegyenek fel­ajánlásokat, az újítási feladat­tervekben szereplő témákra dolgozzanak ki javaslatokat. Gondoskodva a rendszeres, ha­vi értékelésről, lehetővé Kell tenni, hogy kialakulhasson a szocialista műhely, a szocialis­ta üzem címért folyó verseny is. 'k A gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek teremt­senek a verseny eredményes viteléhez biztonságos, egészsé­ges és kulturált munkakörül­ményeket. A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának meggyőző­dése, hogy megyénk vala­mennyi dolgozója örömmel és lelkesedéssel munkálkodik a saját maga, s egész népünk to­vábbi felemelkedését szolgáló 1963. évi népgazdasági terv megvalósításán és szívesen vesz részt a szocialista munka- versenyben. Kísérleti árapály-erőmű épül jövőre a Szovjetunióban A nemrég elfogadott tervek szerint 1963-ban a Fehér-ten­ger pariján, Kiszlogubszkban megkezdik a Szovjetunió első kísérleti árapály-erőművének építését. Ezen fogja a Villamos Erőművek Minisztériuma azo­kat a műszaki és gazdasági problémákat tanulmányozni, amelyek ma még akadályoz­zák az árapály-erőművek széle­sebb körben való elterjedését. A kísérleti erőmű helye Guba Kiszlaja, kicsi, de mély folyammedence, területe kb. egy és negyed négyzetkilomé­ter, és egy keskeny csatorna útján kapcsolatban van a ten­gerrel. Bár itt az apály és a dagály szintkülönbsége vi­szonylag kicsiny, a környék topográfiája kiválóan alkal­mas a kísérlet céljára. A hely megválasztása mellett szólt az is, hogy a Kola-félsziget elekt­romos rendszerén belül he­lyezkedik el/ Ez azért fontos, mert az árapály-erőműnek — a szükségszerűen egyenlőtlen áramtermelés miatt — szoro­san együtt kell működnie a más rendszerű áramfejlesz­tőkkel. A kiszlogubszki erőmű áramot fog kapni a Kola-fél- szigeti rendszerből, amikor az nincs teljesen kihasználva és ezzel vizet szivattyúz majd. Ilyesmi más erőműveknél is van. Ami a kiszlogubszkit megkülönbözteti a hasonló rendszerektől az, hogy a vizet be, és ki lehet szivattyúzni a medencébe, aszerint, ahogy a dagály és a csúcstermelés idő­pontja közti különbség meg­kívánja. A több mint 30 méter széles — a tengerhez vezető — csa­tornában a víz útjában három, egyenként 400 kilowatt telje­sítményű turbina helyezkedik el. Ezek közül az egyik francia gyártmányú és hasonló a St. Malo-i kísérleti erőműben le­vőhöz, de azzal a különbség­gé], hogy Kiszlogubszkban fo­gaskerékáttételek alkalmazá­sával a generátor percenként 600-at fordul, St. Maloban pe­dig közvetlen' kapcsolással csak 79-et. A másik két turbi­na szovjet gyártmány; ezek különleges áttétellel egy közös generátort hajtanak majd. Va­lamennyi turbina vízszintes tengelyű, tengelyirányú víz­áramlással. A turbinák és a generátorok, valamint az átté­teli rendszerék védőburokban lesznek elhelyezve. Az egész úgy van megszerkesztve, hogy a víz mindkét irányban tör­ténő áramlása esetén működ­het. A Kiszlogubszkban szerzett tapasztalatok alapján tervezik majd meg a Szovjetunió észak- nyugati tengerpartján elhe­lyezkedő árapály-erőmű rend­szert Ezek közül az első 320 megawattos (320 ezer kilowat- tos) teljesítményű lesz és Lum- bovszk-ban fog működni. Az egész erőműrendszer — hála az e területen rendkívül nagy árapái ymozgásnak — kb. 1,8 gigawatt (1800 megawatt, l millió 800 ezer kilowatt) tel­jesítménnyel járul majd hozzá a Kola-félszigeti energiarend­szer össz-teljesítményéhez. Pető Gábor Pál — Tessék, Arti elvtárs, öné a szó — szól Kerekes Lajos tanár, s né­hány pillanat múl­va Arti Ferenc, a miskolci öthpna- pos pártiskola leg. öregebb Heves megyei részvevő­je, megfontolt sza­vakkal sorolja a szövetségi politika lényegét. S ha né­ha megszakad a mondat folyama­tossága. előveszi szemüvegét, s a jegyzet máris helyrebillenti az egyensúlyt. Hévvel magya­ráz, érvel igaza mellett, fiatalokat megszégyenítő energiával veti magát a tanulás­ba, pedig lassan már az ötödik X-et is odaírják születési dátumá­hoz. — Sokat gondol­kodtam, amikor javasoltak iskolá­ra. Mondtam ma­gamban: „Te, Feri, hová az ördögbe akarsz te menni ősz fejjel iskolá­ba? Huszonöt év a szolgálatban, nem elég iskola az?’’ Töprengéséből végül az a követ­keztetés alakult ki; bár az idő el­járt felette, szük­sége van a tanu­lásra. S az idős hatvani vasutas elutazott Miskolc­ra, hogy lépést tudjon tartani a rohanó élettel, ne kelljen szégyen­keznie elvtársai, a gimnazista fia előtt, ha fogós po­litikai kérdéssel nyaggatják. Az iskolai belé­pőjén alig száradt meg a tinta, alig ismerkedett meg tanuló társaival, máris „funkcióba állt”, s fáradhatat. lanul intézi a hoz­zá tartozó 20 em­ber gazdasági ügyeit, * érdeklődik az utazások iránt, segít az étrend összeállításában. önként vállalt munkája mellett gyakorta beszélget, vitatkozik osztály­társaival, de min­denekelőtt szor­galmasan gyara­pítja politikai, gazdasági ismere­teit. Azt mondja, nincs ebben sem­mi különös, sokan vannak olyanok, akik most idős ko­rukban pótolják, amit korábban sa­ját hibájukon kí­vül elmulasztot­tak. Ilyen ember a hatvani vonat­parancsnok, Arti Ferenc is. K. J. MI ALAPOZHATJA meg jobban egy fiatal gengszterje­lölt jövőjét és tekintélyét az alvilágban, mint egy jól sike­rült szökés a börtönből? És van-e alkalmasabb időpont az ilyen pályakezdő mesterfogás végrehajtására, mint újév éj­szakája. Ekkor tudvalevőleg mindenki az újéwárással van elfoglalva, az emberek ottho­nukban, vagy a vendéglőkben jönnek össze, az utcák pedig rendszerint kihaltak. Még a börtönőrök is ünnepelnek. íme, a jó alkalom. Legalábbis így gondolkozott az a három vizsgálati fogság­ban levő rab, akik a Clermont Ferrand-i börtönben várták rövidesen sorra kerülő tárgya­lásukat. Az első, a 28 éves Bemard Parot volt, akit kü­lönféle apróbb lopás miatt tar­tóztattak le. A második Ray­mond Páráméi, akit egy rend­őrséggel való fegyveres össze­csapás alkalmával kerítettek kézre. A három fiatalember közül ő volt az igazi „befutott” gengszter, akire súlyos bünte­tés várt. A harmadik ember alig 18 éves fiatalember, Christian Coeroli, akit szintén apróbb, gépkocsikból való lo­pásokkal vádoltak. Páráméi volt a. triumvirátus i egyetlen tagja, akinek érde­mes volt, megkísérelnie a szö­kést, mivel őrá legalább 10— • 15 évi fegyházbüntetés' várt. A Életével fizetett fVWVWWWWAVVV'irtVrtVWWfc a gengszterromantikáért •^WVV'Vru(VVV>W,<r^VVVV^VVffirwVVV,WV,W,,tB^^Wy^,,W,WV%i,VV*W Egy hónappal szabadulása előtt szökött meg egy Clermont Ferrand-i fegyenc másik kettő megúszta volna néhány hónapi elzárással. Fő­képpen Coerolinak volt fölösle­ges ilyen kalandba bocsátkoz­nia, mert legfeljebb öt hónapot kapott volna, s időközben már négyet le is töltött a vizsgála­ti fogságban. A nagy kaland azonban túlságosan vonzó és csábító volt ahhoz, hogy ellen­állhasson a kísértésnek. Hi­szen, ha a szökés sikerül, egy csapásra olyan jónevű gengsz­terré válik, mint eszményképe, Páráméi, aki tulajdonképpen kieszelte az egész szökési ter­vet. ELÉRKEZETT TEHÄT az éjfél. A kihalt utcákon sehol senki. A foglyok lassan felkel­tek ágyukból és a cellájuk ab­lakéhoz léptek. A cellarácsot egy-kettőre kibontották, mert a vasrudakat már előzőleg el­vágták egy titokban beszerzett reszelővei. Hogy honnan ju­tottak a reszelőhöz, azt egye­lőre senki sem tudja. Elsőnek Páraméi bújt ki az ablakon és kapaszkodott a fegyház tetejé­re. ö aztán másik két társát is kisegítette. Előbb persze a szükséges kö­téllel is ellátták magukat a jól ismert módon: ágyneműjü­ket felhasogatták, és az ablak rácsán levő háló drótjával ösz- szekötözték. Miután mindhár­man kijutottak a tetőre, a kö­telet a lefolyócsatornához kö­tötték és megkezdődött a le­ereszkedés. Ez egyáltalán nem volt könnyű dolog, legalább 15 méter magasságból kellett le­ereszkedniük. Lent azonban az utcán a szabadság várt rájuk. Először természetesen a leg­vagányabb ereszkedett alá, Pá­ráméi. Lassan és óvatosan kú­szott lefelé mindaddig, míg a kötél végére nem ért. Az ut­cakövezet még legalább négy méter mélyen volt alatta. Nem sokat gondolkozott, eleresztet­te a kötél végét és lepottyant. Kutyabaja sem lett. Egy-kettő­re talpra ugrott és intett tár­sainak, hogy kövessék. A mi jelöltjeink Ez alkalommal három parádi tanácstag-jelöltet mutatunk be olvasóinknak. HORVATH SÁNDOR tanácsi dolgozó PINTÉR SÁNDOR földművesszövetkezéti ellenőr ★ HEGEDŰS JÓZSEF községi KISZ-titkár Coeroli volt soron. Ez az alig 18 éves fiú 170 centi magass testsúlya 90 kilogramm. • A kötél veszedelmesen meg­feszült testsúlya alatt, és alig tett meg két métert, elszakadt, A szerencsétlen fiú mintegy 13 méter magasságból lezuhant, és kiterült az utca kövezetén. Lábai összezúzódtak, és fején is súlyos sérüléseiket szenve­dett. A harmadik szökevényjelölt, Parot, mindezt égnek álló haj­jal nézte a magasból. Három órával később, amikor rá- bukkkntak, még mindig moz­dulatlanul állt helyén, és sze­mei üresen meredtek a mély­ség felé. Páráméi azonban nein zavartatta rriagát. Amikor lát­ta, hogy mi történt, habozás nélkül kereket oldott. Azóta fényképe az újságokban is megjelent és a rendőrség szé­les körű nyomozást indított kézrekerítésére. Mindmáig azonban nem sikerült nyomóra bukkanni. A SZERENCSÉTLEN Coeto­lit beszállították a kórházba, de útközben kiszenvedett. Ez a szerencsétlen gyerek egy hó­nap múlva valószínűleg kisza­badult volna, a kísértés azon­ban túl erős volt. Meg akarta mutatni, hogy ő is van olyan kemény vagány, mint cellatár­sa, Páráméi. Vonzotta a nagy kaland, a gengsztertechnika, és életével fizetett érte. ŐSZ FEJJEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents