Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI bizottsága és a MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 16. szám ARA: 60 FILLER 1963. január 20., vasárnap Mini már korábban közöltük, nagy sikerrel mutatkozott be Hevesen az elmúlt e j őszén alakult együttes. Megalakult a KISZ-szervezet, amelyiknek, egyik aktív tagja a ké­pen szereplő Danyi Margit. Csupa tűz tánca, kellemes előadású éneke a cigányegyüttes egyik szólistájává érlelte a fiatal cigánylányt. latok lS62-ben 1,5 milliárd! utast szállítottak, 2 százalékkal! többet, mint 1961-ben. ! Az év folyamán a járműállo- < many növekedése mellett a! közlekedés fejlesztését szolgál- < ta többek között a hatvan—mis- ! kolci vasútvonal villamosítá-! sának befejezése. Elkészült a ! Ferenc távbeszélő központ és ! több ezer állomással bővítették ! a győri, a miskolci és a szegedi i telefonhálózatot Megkezdte i. működését a kabhegyi tele-! vízios közvetítő állomás. Külkereskedelem i 1962-ben a külkereskedelmi 5 forgalom 10 százalékkal meg- J haladta az előző évit A beho- ! zatai és á kivitel egyenlege $ kedvezőbben alakult, mint < amivel a terv számolt: a terve- > zettnél valamivel kisebb beho- 5 zatai mellett, a kivitel 2,3 szá- zalékkal több volt, mint a ter­vezett ■’>" ■ •. y. ' v ’> A szocialista országokkal az < elmúlt évben 10 százalékkal, a ' gazdasági fejlődés útjára nem-; rég lépett (ázsiai, afrikai, kö-; zép- és dél-amerikai) országok- j kai 21 százalékkal, a fejlett tő-• kés országokkal 4 százalékkal < növeltük a külkereskedelmi; forgalmat a megelőző évhez j képest A múlt évi összes behozatal! 56 százaléka nyersanyag és fél- ! késztermék, 30 százaléka gép és ! gépi berendezés volt A kivitel! legjelentősebb tételeit a gépek! és gépi berendezések (37 száza- < lék), valamint az ipari fogyasz- - tási cikkek (22 százalék) ké-! pezték. Beruházások — építkezések 1962-ben beruházásokra és felújításokra együttesen — elő­zetes adatok szerint — kereken 48 milliárd forintot használtak fel, körülbelül 8 százalékkal többet mint 1961-ben. A beru­házások összege az év folya­mán valamivel kisebb volt, mint amennyit az 1962. évi népgazdasági terv előirányzott de az 1961. és 1962. évi beru­házások együttesen meghalad­ták a második ötéves terv első két évi előirányzatát Az év folyamán a beruházá­sok továbbra is elsősorban az ipari termelés bővítését szol- > gálták: 1962-ben az ipari be- j ruházások összege mintegy 16 . milliárd forint volt, az összes beruházások 44 százaléka. A mezőgazdaság fejlesztésé­re az év folyamán kb. 6 mil­liárd forintot fordítottak, ami az összes beruházások körül belül 17 százaléka volt. 1962-ben a népgazdaság álló­alapjainak bővítésére számos új beruházást helyeztek üzem­be. Az ipar és az egész népgaz­daság növekvő energiaszük­ségletének kielégítését szol­gálja a szocialista országok közötti nemzetközi együttmű­ködés fokozásának keretében (Folytatása a 3. oldalon) Ifjú Keskeny Ferenc, a zenekar vezetője. Keskeny rcrencné egész családjával együtt szorgalmasan részt vesz az együttes minden próbáján. Az elmúlt napok­ban tanácstagnak jelölték a Krakóban. AAAAAAAAAAAAWAAA^A/í/'AAAAAAAAAV»A/VAAAŐ/vWSA(WV'vWWWVVWvW Román államférfiak köszönő táviratai magyar államférfiakhoz Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság állam­tanácsának elnöke és Ion Ghe­orghe Maurer, a Román Nép- köztársaság minisztertanácsá­nak elnöke táviratban mondott köszönetét Kádár Jánosnak és Dobi Istvánnak, a Román Nép* köztársaság kikiáltásának 13, évfordulója alkalmából kük* dött jókívánságaiért. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! számítva 23,9 q) volt. Az or-1 szág őszi búza vetésterületé- <, nek 43 százalékán nagyhoza- < mű búzafajtákat termeltek. A k kukorica, burgonya, cukorrá- < pa terméshozama 1962-ben ma-1 gasabb volt, mint a kedvezőt- \ len termésű 1961-ben. — Zöld- < ségfélékből is több termett, \ mint 1961-ben. — A szőlő- és < a gyümölcstermés — a fagyká- s rok folytán — lényegesen s kedvezőtlenebb volt, mint s 1961-ben. S 1962-ben egy kát. hold szán-? tóterületre 127 kg (egy hektár­ra számítva 221 kg) műtrágya jutott 23 százalékkal több, mint 1961-ben. 1962-ben több mint 380 000 kát. holdat (220 000 hektárt), 65 százalékkal nagyobb területet öntöztek, mint 1961-ben. Az év folyamán 7700 trak­tort, 5100 traktorekét, 1100 arató-cséplő gépet és több más munkagépet kapott a mező- gazdaság. Az év végén a me­zőgazdaságban mintegy 50 000 traktor volt A fontosabb munkák gépesí­tési színvonala tovább emel­kedett: az állami gazdaságok­ban a gabonaaratást teljes egészében a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben több mint háromnegyed részben géppel végezték. Fokozódott a kapálás és kaszálás gépesítése is. Az év folyamán mintegy kétszerakkora területen telepí­tettek szőlőt és gyümölcsöst, mint 1961-ben. Az 1962. októberi állatszám­lálás adatai szerint a sertések száma 7,8 millió volt. A szarvasmarhaállomány ugyan­ezen időpontban meghaladta a 2 milliót és lényegében ugyanannyi volt, mint 1961 azonos időpontjában, a tehén- állomány ezen időszakban 5,6 százalékkal csökkent. 1962-ben az összes felvásár­lás — a tervben előirányzott 10 százalékkal szemben — 5 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet. Az összes felvásárláson be­lül a vágómarha-felvásárlás 7 százalékkal, a vágósertés-fel­vásárlás 22 százalékkal, a ba­romfi-felvásárlás 25 százalék­kal, a zöldségfelvásárlás 24 százalékkal volt több, mint 1961- ben. 1962. évben gyümölcsből 33 százalékkal, borból 11 száza­lékkal volt kevesebb a felvá­sárlás, mint egy évvel koráb­ban. 1962. évben a tejfel vásárlás ugyanannyi, a tojásfelvásárlás 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1961. évben. Közlekedés A közlekedési vállalatok 1962- ben kb. 215 millió tonna árut szállítottak és 18 milliárd árutonnakilométert teljesítet­tek. ami valamivel kevesebb, mint amennyit a terv előirány­zott. A teherszállítás teljesít­ménye 6 százalékkal, a távol­sági utasforgalom 9 százalék­kal volt több, mint 1961-ben. ' 1962-ben a vasúti áru- és sze­mélyszállítás — az előző évek­hez hasonlóan — az átlagosnál kisebb mértékben (3, illetve 7 százalékkal) haladta meg az előző évit. Ugyanakkor a teher­gépkocsin szállított áruk meny- nyisége csaknem 11 százalék­kal, a távolsági autóbuszok utasszáma 12 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A városi közlekedési válla­Az ipar egészén belül to­vábbra is a gépipar és a vegy­ipar termelése nőtt a leggyor­sabban: 1962-ben a gépipar 11 százalékkal, a vegyipar 16 szá­zalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépipa­ron belül — az ötéves tervben kitűzött céloknak megfelelő­en — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyártás, a hír­adástechnika és a műszeripar fejlődött. A három gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 százalékkal volt több, mint 1961-ben és ará­nyuk a gépipar egész termelé­sén belül az 1961. évi 20 szá­zalékról 1962-ben 22 száza­lékra emelkedett. A vegyipar egyes ágazatai közül 1962-ben is a gyógyszeripar és a műtrá­gyagyártás termelésének növe­kedése volt a leggyorsabb. 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben. Nagymérték­ben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfi- feldolgozó ipar (10 százalék­kal) és a konzervipar (12 szá­zalékkal) termelése nőtt. Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1962-ben a követke­zőképpen alakult: 1962-ben a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egésze, a lakos­ság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága — a terveknek megfelelően — je­lentősen tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem annak ellenére, hogy a mezőgazdaság terméseredményeit az időjá­rás 1962-ben is kedvezőtlenül befolyásolta — az előzetes számítások szerint körülbelül 5 százalékkal növekedett. Az ipari termelés, a terme­lékenység, a kül- és a belke­reskedelmi forgalom a terv­nek megfelelően alakult. Az eredmények elérését nagyban előmozdította az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny. Ipar A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, ezzel kismértékben meghaladta az 1962. évi nép- gazdasági tervben előírt szín­vonalat és több mint 2 száza­lékkal múlta felül a második ötéves terv 1962. évi előirány­zatát. 1962-ben az ipar fő ága­zatai közül a bányászat 4 szá­zalékkal, a nehézipar (bányá­szat nélkül számítva) 10 szá­zalékkal, a könnyűipar 5 szá­zalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelé­sét. kellőképpen biztosította a bél­és a külföldi keresletnek meg­felelő minőséget és választékot. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi eredményeit a késői kitavaszo­dás, a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytermés ked­vezőtlenül befolyásolta. A me­zőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte el g tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit. A mezőgazdaság bruttó termelé­sén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben ala­kultak, mint az állattenyészté­sé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10,3 q (egy hektárra számítva 17,9 q) volt, alacsonyabb, mint a ki­magasló 1961. évi, de maga­sabb, mint az azt megelőző évek bármelyikében. Az álla­mi gazdaságok termésátlaga ' őszi búzából egy kát. holdra i számítva 13/7 q (egy hektárra Az 1962. év végén és 1963. elején fokozódó szénfelhaszná­lással a széntermelés és a szén­behozatal nem tartott lépést, ezért ez év elején a szénkész­letek csökkentek és helyenként időleges szénellátási nehézsé­gek léptek fel. 1962-ben — a tervnek meg­felelően — 5,7 százalékkal nőtt az állami iparban az egy mun­kás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A mun­kások és alkalmazottak száma ■ az állami iparban egy év alatt 3,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a termelés növe­kedésének 63 százaléka adódott a termelékenység növekedésé­ből. 1962-ben csökkent a ter­melési költségek szintje is, a csökkenés mértéke azonban — az előzetes számítások szerint — kisebb volt a tervezettnél. 1962-ben az ipari anyag- és termék-készletek tovább növe­kedtek, a növekedés mértéke azonban kisebb volt, mint 1961- ben. Az iparvállalatok egy ré­sze az elmúlt évben sem fordí­tott kellő gondot gyártmá­nyainak korszerűsítésére, nem as 1962. évi termét Mennyiségbe« 1961. évi term, %-bar szén 28,7 millió tonna 101,7 bauxit 1,5 millió tonna 108,5 kőolaj 1,6 millió tonna 112,6 villamosenergia 9,1 milliárd kWó 108,9 acél 2,3 millió tonna 113,6 hengerelt acél 1,6 millió tonna 111,3 alumínium 53 ezer tonna 103,3 csúcseszterga 2835 darab 105,6 marógép 1215 darab 117,2 autóbusz 2348 darab 120,1 tv vevőkészülék 210 ezer darab 118,0 hűtőszekrény 17 ezer darab 141,5 nitrogénműtrágya 353 ezer tonna 107,0 szuperfoszfát 424 ezer tonna 129,5 cement 1,7 millió tonna 108,2 pamutszövet * 272,5 millió m" 106,4 gyapjúszövet 33,9 millió m® 100,7 cipő 22,8 millió pár 98,5 hús 222 ezer tonna - 113,1 ' vaj 14,6 ezer tonna 94,3 Sör 3,8 millió hl 101,2 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 19r)2, évi népgazdaságfe jleszfési (érv teljesítéséről LEESTEK A TÉLI HAVAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents