Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

2 N É P 0 J S Ä G 1963. január 13., vasárnap ^itgy esemény előestéjén... Tudósítónk jelenti Berlinből Minden túlzás nélkül el­mondhatjuk, hogy az egész világ ismét Berlinre tekint és feszülten várja: mi történik néhány nap múlva a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán, miről fog be­szélni N. Sz. Hruscsov: ho­gyan foglalkozik majd a né­met kérdéssel, érinti-e a nem­zetközi kommunista mozga­lomnak, a szocialista országok kapcsolatainak időszerű kér­déseit? Kora reggel első teendőim közé tartozik a nyugatberlini lapok átböngészése, délután meg a nyugatnémet újságok olvasása veszi el legalább két órámat, egyszóval: le a ka­lappal e lapok előtt, mert amit ezek a legutóbbi napok­ban Hruscsov berlini látoga­tásáról össze-vissza irkáinak, az nem közönséges. Ha vala­mire el lehet mondani, hogy kávézaccból való jósolgatás, akkor ezekről a cikkekről ezt nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetem. Nem követem példájukat, nem akarok jósolgatni. Az NSZEP VI. kongresszusának van viszont néhány olyan jel­lemvonása, amely máris vilá­gosan kitűnik, s ezekből le­vonhatunk egy-két olyan kö- vertkeztetést, amely okvetle­nül helytálló és reális. Az első dolog mindjárt az a tény, hogy N. Sz. Hruscsov vezeti az SZKP küldöttségét. Hruscsov már korábban is járt Berlinben, ez lesz az NDK alapítása óta hatodik látoga­tása. Az NSZEP legutóbbi, 1958 nyarán tartott, V. kong­resszusán is ő vöt az SZKP küldöttségének vezetője. De itt, Berlinben különösen le­het éretni, milyen különleges súlya van a jelenlegi nem­zetközi helyzetben Hruscsov mostani látogatásának. Egyes nyugati lapok ugyanis a kubai válság után nagyon elvetették a sulykot, teljesen félrema­gyarázván a helyzetet, abban reménykedtek, hogy a Szov­jetunió már nem tartja olyan lényegesnek a szocialista tá­bor érdekeinek védelme szem­pontjából az NDK támogatá­sát. A legvérmesebb nyugat­német ultrák már ismét az NDK bekebelezéséről álmo­dozták. Acheson, az amerikai ultrák egyik szószólója pedig a wastpointi katonai akadémián tartott előadásában nemes egyszerűséggel az egyik határ­menti kis városkáról „Helm- stedt-vonalnak” nevezte el az NDK — és az egész szocialis­ta tábor — nyugati határait, s kijelentette, hogy ezt a vona­lat a nyugatnak nem kell ok­vetlenül tiszteletben tartania. Nos, Hruscsov elvtárs ber­lini látogatásának puszta híre most egyszerre kihúzta a ta­lajt az ilyen felelőtlen politi- zálgatás alól. Az a tény, hogy az SZKP küldöttségét szemé­lyesen N. Sz. Hruscsov vezeti az NSZEP kedden megnyíló kongresszusára, önmagában is mutatja, milyen nagyra érté­kelik a Szovjetunió vezetői az NDK kormányának és az NSZEP Központi Bizottságá­nak a német kérdés békés rendezésére és a szocialista tábor közös érdekeinek vé­delmére irányuló tevékenysé­gét. Sőt, ezeknek a szélsőséges politikusoknak azt is tapasz- talniok kellett, hogy a Szovjet­unió mostanában élesebb han­got használ velük szemben, ha a német kérdésről van szó. Elég itt utalnunk Hruscsov elv- társnak Adenauerhoz intézett legutóbbi levelére, Hruscsov- nak a Daily Express számára adott újévi interjújára, s a Pravdának a német békeszer­ződés megkötésének szükséges­ségéről és a nyugat-berlini kér­dés rendezéséről szóló cikkére. Ezt persze, nyugaton is érzéke­lik és ők ezt úgy fejezik ki, hogy „fokozódik a Szovjetunió nyomása a német kérdésben.” A dolognak persze, az a lénye­ge, hogy a Szovjetunió és az NDK továbbra is a német kér­dés békés, megegyezéses ren­dezésének szükségességét vallja, de persze, ugyanilyen magatartást vár a másik féltől is, elvégre —, hogy a régi ma­gyar kifejezéssel éljünk — kel, tőn áll a vásár. Nem kétséges, hogy az NSZEP VI. kongr'esz- szusa nagy nyomatékkai fog­lalkozik majd a néniét kérdés ilyen, kompromisszumos meg­oldásának lehetőségeivel és várható, hogy a kongresszus szónoki emelvényén elhangzó beszédek közelebb hozzák majd a megoldáshoz ezt a rop­pant bonyolult és a nyugati fél által szándékosan még job­ban összekúszált problémát. Nagy jelentőségű kongresszus lesz ez tehát az egész német nép jövendője szempontjából. Berlinben és az NDK-ban egyébként nagy az öröm, hogy ismét szabad német földön üd­vözölhetik Hruscsov elvtársat. Az SZKP küldöttségének prog­ramja még nem ismeretes, ezért most mindenütt abban reménykednek, hogy éppen hozzájuk fog ellátogatni Hrus­csov elvtárs. Ezt minden üzem, vagy mezőgazdasági termelő- szövetkezet nagy kitüntetésnek tartaná. Pinczési Pál Csőmbe Éssak-Khodesiába menekült ELISABETHVILLE (MTI): Csőmbe, a katangai szakadá- rok vezetője, a pénteki nap fo­lyamán eltűnt Elisabethville- ből és szombaton a Reuter-iro- da jelentése szerint Észak- Rhodesiában bukkant fel. ENSZ-körökben erősen tarta­nak attól, hogy Csőmbe, mi­után kikerült hatáskörükből, végrehajtja ..felperzselt föld politikáját”, amivel korábban fenyegetőzött. Elisabethville-ben egyébként bizonyos diplomáciai körökben azt a hírt is terjesztik, hogy Csőmbe bizalmas ajánlatot tett volna a világszervezetnek: „biztosítja” az ENSZ-csapatok akadálytalan bevonulását az Elisabethvllle-től északnyugat­ra fekvő Kolwezibe, ha cseré­ben megtarthatja tartományi elnöki hivatalát, kormányának tágjai, hivatali főnökei, csend­őrségének és hadseregének fegyveresei pedig teljes am­nesztiát kapnak a központi kongói kormánytól. Az ENSZ- riek — e híresztelések szerint — egyelőre az az álláspontja, hogy ebben a kérdésben a döntés a központi kongói kormány joga. A katangai ENSZ-csapatok különben Jadotville-ből kiin­dulva, pénteken körülbelül 50 ki lomélern.vi re megközelítették Kolwezit. Az ENSZ tábori csendörsége e közben több ka­tangai fehér zsoldost ejtett fog­ságba, akiket a központi kongói kormánynak szolgáltatnak ki. Az ENSZ kezén levő Elisa bethville-i rádió péntek est híradása szerint a Kolwezi-ber összpontosított katangai fegy veresek már-rnór azon vannak hogy megadják magukat a: ENSZ-erőknek. Egyesek eldo bálják fegyvereiket, polgári ru hát öltenek és elmenekülnek. NEW YORK: Az ENSZ központjából jelen tik: U Thant főtitkár és a: Egyesült Államok küldöttség« lépéseket tett, hogy Adouli kongói' miniszterelnök az Elisa bethville-i belga és angol kon zul kiutasítására vonatkoz« döntését változtassa meg. Az ENSZ több afrikai tagál lámának — Ghana, az Egyesül Arab Köztársaság, Tanganyika Guinea, Dahomey és Kamerun — képviselői pénteken felke­resték U Thant főtitkárt. A megbeszélésen, mint a Reuter- iroda jelenti, szóba került an­nak lehetősége, hogy a kongói helyzet megvizsgálására ismét összehívják az ENSZ biztonsá­gi tanácsát. A küldöttek fel­szólították U Thant-ot, hogy az ENSZ használja 'ki előnyös helyzetét és rendezze a katan­gai problémát. ENSZ-forrásokból származó hír szerint az Union Miniere belga bányavállalat megegye­zést kötött a központi kongói kormánnyal. Ennek értelmé­ben a társaság megosztja a jö­vedelmet a leopoldvillei kor­mánnyal. (MTI) Alu Szabri Újj-Del Ilibe érkezett ÚJ-DELHI (MTI)-: Ali Szab- r(, az Egyesült Arab Köztár­saság miniszterelnöke szom­baton Új-Delhibe érkezett. Ismeretes, hogy az Egyesült Arab Köztársaság részt vett a kínai—indiai határkérdéssel foglalkozó ceyloni értekezle­ten. Ali Szabri Új-Delhiben csatlakozik Bandaranaike asz- szony ceyloni miniszterelnök­höz, aki az értekezlet megbí­zásból Peking Után riiost Új- Delhiben tárgyalt. (Reuter— AP) Francia lapok a woviet-amerikai tárgya «ások ű jraíel vételéről PÁRIZS (MTI): Párizsi hivatalos körökben tartózkodással fogadták azt a washingtoni jelentést, amely szerint a közeli napokban újabb szovjet—amerikai tár­gyalások kezdődnek az atom­robbantási kísérletek beszün­tetéséről. A francia kormány e napokban szögezte csak le új­ra, hogy folytatni kívánja atomrobbantásait. Hivatalos helyről származó hírek ugyan­akkor megerősítik, hogy Fran­ciaország új atomrobbantási központot készül kiépíteni a Csedes-óceánon. Egy esetleges szovjet—amerikai megegyezés ilyen körülmények között Franciaország ellen hangolhat­ja a világ közvéleményét. PÁRIZS (MTI): De Gaulle hétfőn délután sajtóértekezle­tet tart az Elysée-palotában. A francia köztársasági elnök évente csak kétszer nyilatko­zik az újságírók előtt. Leg­utóbbi sajtóértekezlete nagy port vert fel: négy minisztere otthagyta a kormányt az elnök­nek az európai kérdésben tett kijelentései miatt. Ezúttal olyan időpontban hívta össze De Gaulle az új­ságírókat, amikor Franciaor­szág és szövetségesei között RIO DE JANEIRO (TASZSZ) A brazil parasztok sztrájk­mozgalma az elmúlt napokban ismét fokozódott és az ország számos körzetére terjedt ki. Északkeleten, délen és az or­ELŐNYÖS FELTÉTELEKKEL KÖTHET SZERZŐDÉST FÖLDMÖVESSZÖVETKEZETEKKEL .»si?* CSIRKE TÄ LIBÁRA MOHÁCSAIM, HUKARA különösen kiéleződött a. vi­szony, mindenekelőtt az atom- fegyverkezés és Angliának a közös piachoz való csatlako­zása kérdésében. Párizsi politikai körökben ilyen körülmények között nem várnak meglepő változást De Gaulle álláspontjában. A saj­tóértekezletet mégis nagy ér­deklődés előzi meg, annál is inkább, mert a köztársasági el­nök — amint a kormánypárti Nation írja — közölté minisz­tereivel, hogy ezúttal kertelés nélkül „kiteszi kártyáit az asz­talra”. A szov et nagykövet húcsúlátogatása Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke szomba­ton fogadta V. I. Usztyinovot, a Szovjetunió távozó rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét. A búcsúlátogatáson jelen volt Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára is. (MTI) I KEDVEZMÉNYEK: TOJÁSRA ELSŐ FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 8 DKG. MÁSODIK FÉLÉVBEN DARABONKÉNT 15 DKG. LIBA UTÁN DARABONKÉNT 10 KG. PULYKA UTÁN DARABONKÉNT 5 KG.TAKARMÁNYJUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON ALIBA ÉS PULYKA ÁRA KG. kÉKT 2. Ft TAL HASASABB. MINT 1962ÍV3FN Háztáji gazdaságok! Egyéni termelők ! 1963 érre NAPOS CSIBÉT már mo»t igenyeljen a helybeli földművesszövctkezctnél. — Kössön szerződést csirkére, hízott libára, tolira, élő házinyúlra! A magasabb szerződéses áron kívül előleget és hivatalos áron takarmányt kap. HEVES MEGYEI MÉK szág közepén egyaránt pá- rasztsztrájkok, gyűlések és tüntetések folynak. A parasztok igy kívánják megvédelmezni a földhöz való jogukat és kikényszeríteni kö­veteléseik teljesítését. Panama államban az Ame­rikai—Kanadai—Brazil Társa­ság mezőgazdasági dolgozói győzelmes sztrájkot vívtak és a vállalat kénytelen volt ré­szükre több hónapra visszame­nőleg kifizetni a munkabért. A Pernambuco állam cukor­ültetvényein a parasztmozga­lom szintén nagy méreteket öltött és a parasztok ellen ka­tonai rendőrséget vetettek be. Ribeirao helységben fegyveres összecsapásra került sor a pa­rasztok és a rendőrség között, öten meghaltak, hárman súlyo­san megsebesültek. A parasztok küzdelme fel­lángolt Rio de Janeiro állam­ban is. Niteroi városában go­lyószórókkal felfegyverzett rendőri egységeket vonultat­tak fel a parasztok ellen. Na«v íiyuglalauság nyugatnémet gazdasági körökben a kormány által tervezett embargós intézkedés ellen tené. A fennálló megállapodás értelmében ugyanis három ruhrvidéki nagyvállalat 200 000 tonna acélcsövet szállítana idén a Szovjetuniónak. A bonni parlament külke­reskedelmi bizottsága jóvá­hagyta a kormánynak a cső- kivitel engedélyhez kötésére vonatkozó rendelkezését, ugyanakkor azonban felszólí­totta a kormányt: „járjon köz­be a NATO-nál , olyan kompromisszumos megoldás kieszközlésére, amely figye­lembe veszi az NSZK gazda­ságpolitikai érdekeit .is”. (MTI) Peruban letartóztatták Checa, Romualdo, Valcarcel és Nieto neves újságírókat. A MUOSZ elnöksége a perui ha­tóságoknak küldött tiltakozó táviratában kifejezésre juttat­ta a magyar újságírók mély felháborodását és együttérzé­sét a bebörtönzött kollégáik­kal, egyúttal követelte hala­déktalan szabadonbocsátásu- kat. (MTI) ratuk kifejezésének, mert ez már veszélyeztethetné az uralkodó osztályok hatalmát. Ebből következik, hogy a bur- zsoá társadalom feltételei kö­zött az uralkodó osztályok a választási rendszerben csak olyan mértékben engednek de­mokratikus vonásokat érvé­nyesülni, amennyiben a kiala­kult osztályviszonyok mellett az így megválasztott képvise­leti szerveket —f a parlamen­tet és a helyi önkormányzato­kat — mint intézményeket még megfelelőnek találják ha­talmuk biztosítására. Egyes nyugati kapitalista or­szágokban a reakciós uralkodó osztályok már nem tudnak a régi módon kormányozni, a legfelsőbb képviseleti szervek, törvényhozó testületek hatás­körének csökkentésével, sze­repének formálissá tételével párhuzamosan nagy gondot fordítanak a választási rend­szer olyan átalakítására, re­formjára is, amelynek segítsé­gével minél inkább korlátoz­ható, vagy egyenesen lehetet­lenné tehető a lakosság széles tömegei akaratának valódi ki­fejezése a dolgozó milliók ér­dekeit képviselő küldöttek megválasztása a parlamentben és a helyi önkormányzati szer­vekben. Jellemző, hogy például Franciaországban és Olaszor-1 eszközök kizsákmányoló célok­ra való felhasználását meg­szüntetik. A kapitalista fejlődés során a munkásosztály a társadalom szervezett erejévé válik, maga mögé tömöríti a dolgozó néptö­megeket, síkraszáll demokrati­kus jogainak kivívásáért és azcrfc védelmében. Minden állam osztályjellege szoros összefüggésben van te­hát a képviseleti szervek tag­jainak választási rendszeré­vel is. A burzsoá országokban ér­vényes választójogi törvények, az egész választási eljárás, a választó jogosultság szabályo­zása, minden hangzatos meg­fogalmazás ellenére, a hatal­mon levő uralkodó osztály aka­ratát fejezik ki, az érdekei­nek biztosítását szolgálják. A burzsoá választójogi törvények megkötései, a választási rend­szer „reformjai” azt biztosít­ják, hogy a dolgozó tömegek ne tudják felhasználni a vá­lasztásokat saját akaratuk sza­bad kifejezésére, a burzsoázia érdekeit szolgáló kormányok politikájának leleplezésére és hatékony bírálatára. A választási rendszer a bur­zsoá társadalom feltételei kö­zött soha nem biztosítja min­den állampolgár olyan demok­ratikus választójogát, amely ténylegesen megfelelne aka­Bármennyire is sokféle a mai kapitalista állam formája, az államszervezet felépítése — az alkotmányos monarchiától, amely például Anglia, Bel­gium, Norvégia államformáját és az államszervezet felépíté­sét jellemzi, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaor­szág, Olaszország polgári köz- társasági államformájáig —, ezeknek az államoknak lénye­ge, osztálytartalma azonos. Ezekben az országokban a po­litikai és gazdasági hatalmat a burzsoázia tartja kezében, a társadalom vezetését a bur­zsoázia valósítja meg hatalma megerősítése, privilégiumai megőrzése érdekében. A bur­zsoá országokban, amint az államapparátus és a választási rendszer, aképpen a társada­lom egész ideológiai, politikai, kulturális élete is a hatalmon levő kizsákmányoló országok befolyása és állandó ellenőrzé­se alatt van és a dolgozó tö­megek fékentartását szolgálja. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban az államhatalom a dolgozótöme­gek kezében van. A néphata­lomnak ezekben az országok­ban az biztosít szilárd gazda­sági alapot, hogy a legfonto­sabb termelési eszközök társa­dalmi tulajdonban vannak, il­letve a szocialista gazdaság építése érdekében a termelési KOVÁCS ANDRÁS: Nyugati választások — Ami a voks mögött meghúzódik — Tárgyalások az NDK és Jugoszlávia képviselői között BERLIN (MTI): Január 7- től 11-ig Berlinben a Német Demokratikus Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányának kép­viselői tárgyalást folytattak a két ország kapcsolatainak ed­dig még rendezetlen kérdései­ről — jelenti az ADN hírügy­nökség. A tárgyalások őszinte és ba­rátságos légkörben zajlottak le. A két delegáció 1963. már­ciusában tartja legközelebbi ülését. De Gaulle kiteszi kártyáit az asztalra? BONN (MTI): A bonni kormány ■— NATO- utasításra hivatkozva — újabb lépést készül tenni, a szocialis­ta tábor országaival folyó ke­reskedelem akadályozására. A kormány rendeletet adott ki, amelyben külön engedélyhez kötik acélcsöveknek a szocia­lista országokba való kivitelét. A rendelet alapján a kor­mány egyszerűen betilthat majd minden ilyenirányú ex­portot. A kormánynak ez az intéz­kedése nagy nyugtalanságot keltett ruhrvidéki gazdasági körökben. Három nagy ruhr­vidéki konszern ugyanis már évek óta szállít földgázvezeték­hez alkalmas acélcsöveket a Szovjetuniónak. Az export be­futása azt jelentené, hogy több üzemben teljesen be kellene, szüntetni a munkát, a munká­sok ezrei veszíthetnék el ke­nyerüket, az érdekelt gyártu­lajdonosok pedig jelentős ha­szontól esnének el. De ez az in­tézkedés ugyanakkor az ér­vényben levő szovjet—nyugat­német kereskedelmi szerződés egyoldalú megszegését is jelen­Erősödöti a brazil parasztok sztr áj ktnozgalma ______ _ _ ____________ ________ ... L

Next

/
Thumbnails
Contents