Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

1963, január I0„ csütörtök NEP0J8AO 8 Zárszámadás előtt Erdökövesden ismét Egerbe C 1961-BEN 11,93 forint volt egy munkaegység értéke az erdő- kövesdi Üj Élet Termelőszö­vetkezetben. Egy esztendővel később — tehát a közeljövőben sorra kerülő zárszámadáson — már arról számolhat be a tag­ság előtt a vezetőség, hogy 26,50 forintot osztanak a ta­goknak. A gazdaság hiteleit időben rendezik és jelenleg négyszázezer forint készpénz­zel rendelkeznek. — Mi történt Erdökövesden? Minek köszönhető a gyors fej­lődés a rossz gazdasági év elle­nére is? Ezek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják az új­ságíró fantáziáját, aid a min­dennapi élet krónikása és nem hisz a gazdasági csodákban. A kérdésre azért is érdemes vá­laszolni, mert akadnak me­gyénkben is olyan gazdasági vezetők, akik egyszerűen nem hiszik el, hogy rövid egy-két esztendő alatt talpra állhat, egy szövetkezet, egy kifejezetten rossz termelőszövetkezet is. Nézzük, keressük meg a nagy „miértet” és próbáljunk vá­laszt adni a kérdésre. 1962. tavaszán új vezetőség került az erdőkövesdi szövet­kezet élére. Az elnök, aki falu­beli ember, de üzemből került a gazdaság élére, jóformán most ismerkedik a szövetkezeti élet „részleteivel”. Az agronó- mus korábban a Kisterenyei Állami Gazdaságban teljesített szolgálatot, most pedig, az el­nökkel együtt, minden ener­giájával a szövetkezet, a falu gazdasági felemelkedéséért fáradozik. A brigádvezetők többségükben szintén olyan emberek, akikkel, — mint mondani szokás — lehet bol­dogulni, és akik szintén rend­ben tartják a maguk és a szö­vetkezet szénáját. látható, hogy a tavaszán egy lanságukból sok kellemetlen­ség származott már eddig is. A változott viszonyok illusz­trálására jó példa a szövetke­zet 56 holdas gyümölcsöse is, amely 1961-ben alig-aiig hozott valami hasznot. A fák elhanya­goltak voltak és csak itt-ott. volt rajtuk termés. A jonatán- almát, prr.e'y akkor Erdökö­vesden termett, csak Ipari célra lehetett felhasználni. 1962-ban — amint arról Bolya József kertész tájékoztat — nyolcszor permetezték a gyü­mölcsöst, rendben tartották a fákat és mindezek eredménye,- ként több mint félmillió forin­tot kaptak a szép, féregmentes ionatánalmáért.' Mindezek után természetes, hogy a gyü­mölcsös pótlására, továbbfej­lesztésére szép szándékaik és jó terveik vannak. EZEK A TÉNYEK bizalmat, hitet öntöttek veze­tőkbe, tagokba egyaránt, len­dületet adtak a további mun­kákhoz, s azt eredményezték, hogy egyetlen esztendő alatt szinte megháromszorozódott a tagság jövedelme, szépen fej­lődött a szövetkezet vagyona. És hogy senki se vádolhas­son 'elfogultsággal, vagy azzal, hogy csak a szép oldalát vizs­gáljuk a dolgoknak, elmond­juk azt is, hogy a tennivalók egész sora vár még az erdőkö- vesdiekre 1963-ban. Mindenek- elött nem szabad elkövetni a múlt évi hibákat és nem sza- *bad túllépni a betervezett munkaegységhatárt, amely most is nagymértékben rontott a különben szép eredménye­ken. Komolyabban, alaposab­ban kell tervezni és törődni most már a munkacsapatok életével is. Nem receptek gzek, nem „felülről jövő igék”, hi­szen tisztán látja a hibákat a szövetkezet vezetősége. Őszin­tén beszélnek arról is, hogy az ellenőrző bizottság eddigi nem megfelelő, mondjuk meg őszintén: semmilyen munkájá­nak megjavítása szintén fel­adatként jelentkezik az új esz­tendőben. hogy az erdőköves­látogatott a szerencse *.. Tegnap délelőtt Egerben a totó—lottó iroda helyiségében kifizették az 52-es játékhéten 4-es találatot elért özv. Bódi Bélánénak a 127 191 forintot. Az összeget Danyi Sándorné, a totó—lottó kirendeltség veze­tője adta át a szerencsés nyer­tesnek. Mi épül as országban 1968-ban A Középülettervező Vállalatnál elkészültek az 1963-ban épülő középületek makettjei. Közülük mutatunk be egyet. BIZONYOS, dlek példája bizonyíték arra, hogy ha megfelelő a vezetés, rendben mennek a gazdaság ügyei, törődnek a tagok sze­mélyes érdekeivel is, akkor nem marad el az eredmény és a leggyengébb szövetkezet is szép eredményeket érhet el viszonylag rövid idő alatt. Szalay István Az ideális férj Rio de Janeiro egyik tv-mű- sorában a következő kérdést tették fel a nézőknek: „Véle­ménye szerint milyen legyen az ideális férj?” A kérdésre rengeteg válasz érkezett, közülük néhány vas­kos kötetre terjedt. Az első di­jat az alábbi válasz kapta: „Az ideális férj az a férfi, aki szikla szilárdan hisz abban, hogy az ideális feleséget vette nőül.” MINDEZEKBŐL múlt esztendő egészen friss „garnitúra” vette át Erdökövesden az irányítást. Szót értettek a tagsággal, az emberekkel és első dolguk volt, hogy megvalósítsák a szövet­kezetben az anyagi érdekeltség elvét Megértették, hogy csak­is az a szövetkezeti gazda dol­gozik jobban és odaadóbban, aki látja, hogy értelme van munkájának és ez az értelem kifejeződik forintokban is. Lassan a tagok is megérezték, hogy új, friss szelek fújnak és ennék hatására javult a mun­kafegyelem, szívesebben dol­goztak. És most, ha valakit meg kell dicsérni ebben a szö­vetkezetben, akkor az asszo­nyokat feltétlenül dicséret il­leti, hiszen nekik nagy részük van abban, hogy a gazdaság elindult a felemelkedés útján. A fejlődés másik oka, hogy a gazdák látták, hogyan erősö­dik, fejlődik a szövetkezet, épitkezések, szép tervek való­sulnak meg, és ezek szintén több embernek adtak jobb kedvet a munkához. Nem arról van szó, hogy mindezek simán történtek, hiszen az építkezé­sekkel még a mai napig sin­csenek rendben, sőt a maguk és mások hibájából, tájékozat­A városi tanács vb műszaki osztályán kapott információ szerint a folyó esztendő első negyedében több jelentős építkezés kezdődik. A „Gyermekváros” a város északnyugati, ráchegyi részén, S?0 apróság befogadására lesz alkalmas és létesítése máris or­szágos visszhangot váltott ki. A másik a Tanárképző Fő­iskola leánykollégiuma, amely az Almagyar-tetőn, az újon­nan épített út mentén kerül megépítésre és 300 főiskolás lány részére nyújt majd ké­nyelmes szállást a tanulmányi időszak alatt. Hirt adtunk már arról, hogy az OTP, ugyancsak az Alma- gyar-tetön, nagyarányú csalá- diház-épitési akciót indít. Mint értesülünk, a zárt vonalú és hézagos bcépitéiü házsorban 40 épület készül el egyelőre. Az egyes családi házak az új út felé földszintesek lesznek, de a város felé két szintben kerülnek kivitelezésre. Az épí­tés itt is még az év első ne­gyedében kezdetét veszi. Sze­retnénk remélni, hogy az Al­magyar-tetőn meginduló épít- tkezesek magját képezik a te­Egy az új földesurak közül A balatonalmádi étterem makettje. Tervezte Kiss E. László. A képen: Szíjártó György modelltervező. KÖNNYEBB lenne megfes­teni, mint megírni ezt a port­rét, mert a kép valóban vá­szonra illő. Téli táj, röpködő varjak, tömött kukoricagóré az udvaron, s hosszú istálló ke­resztben a képen, amelynek ajtófelét egykedvűen támasztja egy ember. Két bozontos szőrű puli őrzi őt és az ajtót, ame­lyen engedelem nélkül senki emberfia be nem teheti a lábát. — Nee, te... — mordul a két kutyára, amint megpillantja a feléje tartó idegent. A pulik morogva, farkukat behúzva nyüszítenek és elbújnak gaz­dájuk háta mögé. Ennyi lenne a kép, a főszereplő pedig Bese- nyei Mihály tenki állatgondozó. Elnézem ezt a csontos arcú, kemény kötésű embert, aki nem mestere ugyan a szép sza­vaknak, de rövid, szűkre sza­bott mondataiból is kirajzoló­dik sorsa, egész élete. Fején több a fehér hajszál, mint a fekete, s ez bizonyítja, hogy egy fél évszázad senki fölött nem röppenhet el nyomtalanul. Nyomokat, életre szóló baráz­dákat vés minden homlokra, minden arcra, ezüsttel hinti be a hajat, de különösen kímélet­len azokkal szemben, akik sok gonddal, bajjal küszködik vé­gig életüket. Besenyei Mihály cseléd­ember volt régen, és jószágok-, kai bánt világéletében. Amikor belépett a szövetkezetbe, akkor is azt kérte: hadd maradjak én a jószágok mellett! Nem cifrázta a szót, csak úgy sza­kadt ki belőle, amikor arról beszéltek, kire bízhatnák a kö­zösség állatait, ő jelentkezett. Azt ígérte: jó kezekbe kerül­nek az állatok, igyekszik úgy dolgozni, hogy mindenki hasz­nát vehesse. És Besenyei Mihály betartot­ta szavát. Keze alatt kigömbö- lyödtek a sovány állatok, és a vágni való jószágok szép sum­mát hoztak a szövetkezet pénz­tárába. NEHEZEN indul a szó, a be­szélgetés, de később úgy látom, mintha Besenyei Mihálynak is jólesne egy kicsit kiönteni a szívét. Életéről beszél, a múlt­járól, cselédsorsáról. Arról, hogy tízéves korában vesztette el szüleit, s azután malacokat kellett gondoznia évi 10 mázsa búzáért a birtokosoknak. Ne­héz, kegyetlen élet volt ez, csu­pán egyetlenegy haszna ma­radt: megszerette az állatokat. Aztán a termelőszövetkezetről beszél, az első esztendőről, ami­kor szövetkezetét alakítottak az urak hajdani birtokán a falu lakói. Akkor tíz fejőstehe­net szedtek össze, azokat terel­ték be fedél alá. Igen! Ez volt a kezdet és ma kétszáz szarvas- marhája van a gazdaságnak, amelyre jogosan büszke az ál­latgondozó, de az egész tag­ság is. — Magunk gazdái lettünk — így mondja ő, hogy méreget­jük a múlt és a jelen közötti különbséget, amely különösen szembetűnő itt, Tenken, az uraságok hajdani pusztáján, ahol a szó szoros értelmében cselédsorból emelkedett ki a falu népe. A volt földesurak helyett ők lettek az új földes­urak, a hajdani nincstelenek, cselédek, akik gyorsan meg­mutatták, mire képesek. Ma Tenken életerős közös gazda­ság van, jövedelmező növény- termesztéssel és jövedelmező állattenyésztéssel. Később szó esik a családról, a gyermekekről és a jövede­lemről is. Tavaly harmincezer forint volt a közösből származó jövedelme Besenyei Mihály­nak, aki talán akkor volt a legboldogabb, amikor megve- hette fiának a motorkerékpárt. A lány bútort, stafírungot ka­pott, mert ha férjhez’ megy, úgy menjen férjhez, mint aho­gyan egy gazda lányához illik. Van miből, telik rá. Az idén is 700 körül van munkaegységei­nek száma. Így beszélgetünk már hosszú ideje Besenyei Mihály állat­gondozóval. Maga méri a kü­lönbséget életében, munkájá­ban. Cifra szavak helyett sokszor számokkal, tényekkel bizonyít. Mert a mai életben már nehéz a fiatalnak meg­értenie azt, ami volt régen, nem látta, s csak az tudja iga­zán értékelni, aki végigélte, végigszenvedte a keserű, ne­héz éveket és megérte a nagy változást. AZZAL a tudattal búcsúzom, hogy bár gyorsan elröppent az ötven esztendő, de Besenyei Mihály ma már gazda és bir- j tokos lett, társaival együtt, a j j tenki határban. — fazekas — Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 1, 2. vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • • • Akik 1983. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján Nyerhetnek: 96 pont: I. dl): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). ff, díj; 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). Ili, díj: Világvevő rádió. Si-TOL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár. 1 db villanyborotva. 'í 60-TOL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, I db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én, hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A IV. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. január 16. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. IV. hét 2. szám TOIOPALYAZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó EGRI MOZAIK. rület mihamardfbbi beépítésé­nek. ★ A Hadnagy utcai lakótele­pen immár négy kétemeletes lakóház készült el és az idén is továbbiak kerülnek meg­építésre. örömmel vettük a vá­rosi tanács műszaki asztályán a hirt, hogy a megyei tanács vb tervosztálya, mint beruhá­zó, megkapta az új lakótele­pen létesítendő új, korszerű általános iskola építési engedé­lyét. Az új iskola a Kertész utcai régi, korszerűtlen iskola- épületet lesz hivatva pótolni, kiszolgálva az egyre népesebb, új lakótelep és a csatolt vá­rosrész szükségletét. ★ Mint közismert, a város déli részén, a Kerecscndi út■ men­tén építés alatt áll az új AKÖV-telep. Ennek szomszéd­ságában kerül f elállításra a korszerű autójavító szerviz­telep, amely az egyre növek­vő gépkocsi állomány szerviz­problémáit lesz hivatva meg­nyugtatóan orvosolni. A múlt év derekán ugyan kétségessé vált a szerviz megépítése, de — mint a városi főmérnök tá­jékoztat —, most már biztosra vehető, hogy a régen szüksé­gessé vált létesítmény megva­lósításra kerül! ★ A ma már országos hírnév­re szert tett egri strandfürdő vendégeinek egyik legbosszan­tóbb problémáját, a vendéglá­tóipari ellátás fogyatékossága okozta. Ezt a rég óla húzódó hiányosságot már a következő fürdőidényben megoldják az illetékes vendéglátóipari szer­vek. A meglevő és elavult strand­vendéglő emeleti részéről „ki­telepítik” az ún. „lipcsei” rendszerű vetkőzőfülkéket és az egész épületet, jelentős költséggel átépítik, korszerűsí­tik. Korszerű, konyhát, cukrá­szatot és kiegészítő helyisé­geket kap az étterem. A tervek szerint a jöpőben a vendégek elhelyezésére, az eddig teljes­séggel kihasználatlan, s az épülettől északra eső, kelleme­sen árnyékos terület fog szol­gálni. Jelentős újítás lesz a május 1-én megnyíló új egri strand- vendéglőnél az, hogy önkiszol­gáló rendszerrel fog működni, természetesen nem egy pénz­tár beállításával. A kifogásta­lan üzemelésről az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Ét­terem Vállalat Park szállóbeli üzletigazgatósága fog gondos­kodni. ★ Az egri strandnál maradva, örömmel közölhetjük, hogy a terület déli végében, a Had­nagy utcai vonalon, már javá­ban folynak az emeletes ka­binház építkezései. A korszerűen kialakított és felszerelt új lé­tesítmény két ütemben készül el, — az első rész már az idei fürdőszezonban használatba kerül, majd később, ősszel, a második ütemben fejeződik be j az első kabinház építése, ams- I lyet remélhetőleg hamarosan j i tovább fog követni a hatalmas idegenforgalmat lebonyolító strandfürdő további korszerű kiépítése. Sugár István 1 Adam Clark Ki tervezte g Ferdinand Lesseps a Panama-csatomat? Ybl Miklós Ki irta a Figaro házassága cimü vígjátékot? 1 Beaumarchais 2 Corneille X Meine Az egri Bodnár András milyen minőségben vett részt a római olimpián? 1 Üsző 2 Vízilabdázó X Úszó és vízilabdázó A pályázó neve: ....................... Po ntos elme: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents