Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
1963. január 9., szerda NBPCJSÄG 5 A háziállatok felnevelést betegségei HA VALAKI [figyelemmel végignézi végignézi az állategészségügyi jelentések évi összesítő adatait, ott „a felnevelési betegségek”1 rovatán találja a legtöbb veszteséget. Leggyakrabban borjak és malacok között pusztít ez a betegség, alkalomadtán azonban csikók és bárányok között is előfordulnak súlyos veszteségek. Ügy gondolom, jelentőségénél fogva épp azért nem lesz hiábavaló, ha kissé közelebbről is megismerkedünk ezzel a fogalommal. A felnevelési betegségek sajátos nagyüzemi betegségek, kistenyészetekben alig találkozunk vele, a nagyüzemi állattenyésztés során elkövetett hibák szolgáltatnak okot az előfordulásához és így jelentőségük csak növekszik. Nem vitás, az elmúlt évek során sokat tettünk már ezek kiküszöbölésére és a veszteségek csökkentek is, de ennek ellenére világviszonylatban is a fiatal állatok megbetegedése és elhullása okozza a legtöbb veszteséget. A felnevelési betegségek kiküszöbölése az állattenyésztők és állatorvosok egyik legfontosabb feladata, mert itt olyan problémákkal találja magát szemben az állatorvos, amelyeket egyedül megoldani képtelen, ezért az állattenyésztők hathatós segítségére, az állatgondozók mesz- szemenö felvilágosítására is szükség van. Ahhoz, hogy sikeresen vehessük fel a betegség ellen a küzdelmet, megpróbálom. röviden az előidéző okokat ismertetni, amelyek magzati, elválasztási és végül választás utáni korban támadják meg a szervezetet. | A MAGZATI j k°vr^n fertőzés feltétele, hogy a kórokozó baktériumok' legalább időnként az anyaállat vérében keringjenek. Kiváltképpen brucellákkal, vibriókkal, lep- tospirákkal, abortus ovissal, streptokokkusokkal fertőződhetnek a magzatok’ a méhen belül. Az említett kórokozók káros hatásainak eredménye súlyosabb esetekben a magzatok elvetélésében, enyhébb esetekben pedig a magzatok hiányos kifejlődésében nyilvánul meg. Ezen az alapon a legsúlyosabb veszteségek a brucellosis következtében jöhetnek létre. Az ilyen, sokszor külsőleg egészségesnek látszó, de valójában beteg, vagy legalábbis kis életerejű újszülöttek (elsősorban borjak) szokták a nevelés során a legtöbb bajt okozni és többnyire ezek a kiinduló gócai a különböző fiatalkori tömeges megbetegedéseknek. Ezek. az újszülöttek születés után felállni nem tudnak, nem szopnak, ha mégis négy lábra állítjuk őket, ösz- szerogynak, s kis malacok vakon, máskor alkati gyengeséggel születnek, társaik a csecstől könnyen'eltaszítják és végül is elpusztulnak. A méhen belül csökken a magzatok ellenállóképessége akkor is, ha az anyaállatot valamilyen sorvasztó betegség, például gümő- kór, máj métely, vagy más parazitás betegség támadja meg, továbbá ha nem megfelelően tápláljuk azokat. Itt gondolok mind a takarmány mennyiségére, mind minőségére. Elsősorban a takarmányok fehérjékben való szegénysége, máskor pedig a vitaminotaiak (elsősorban A- és D-vitamin), vagy szervetlen sóknak (mész- só és foszfor) hiánya, vagy nem megfelelő aránya az oka az ellenálló képesség csökkenésének. Fehérjehiány következtében juhoknál elmarad a kitő- gyelés, hasonló tünetekkel találkozunk a vemhes kocáknál is, ahol a tej mennyisége és annak százalékos összetétele — különös tekintettel a fehérjetartalmára — csökken. KEVÉS ,es 1'oss? levegőjű gazdaságokban gyakran előfordul, hogy nem kielégítő a takarmányban foglalt mész- söknak és foszfornak mennyisége, valamint a vitaminoknak, így elsősorban az A- és D-vitaminoknak jelenléte. Sóforgalmi zavarokra utal, hogy nemcsak az anyaállatok betegszenek meg csontlágyulásos tünetekkel (például elles előtti megfekvés), hanem észlelünk újszülött malacokon is az angolkór jeleként tetániás görcsöket. , A-vitamin hiányával különösen a téli és kora tavaszi ellé- scknél és malacoztatásoknál találkozunk. A-vitamin hiányában a magzat bélnyálkahártyája a születés idejére hiányosan fejlődik ki és így könnyen átereszti a nyirokáramba a születés után felszedett baktériumokat. Tünete a szinte csillapíthatatlan. igen bűzös hasmenés, amely úgy legyengíti az állatot, hogy végelgyengülésben elpusztul. A gazdaság rentabilitása azt is megköveteli, hogy szaporább vérvonalakat tenyésszünk ki és ezekkel is évente kétszer malacoz- tassunk, betegségek második csoportjához tartoznak azon betegségek, amelyek a születéstől az elválasztásig támadják meg a szervezetet. A magzat a megszületés után nem közömbös, hogy milyen környezetbe kerül. Amíg a méhen belül az időjárás viszontagságaitól védve van, sajnos, ezt a védelmet nem találjuk meg minden esetben gazdaságainkban, a születés után. Gyakran tapasztalható, hogy elléskor piszkos, hideg', nyirkos, párás környezet fogadja az újszülöttet, amely a külvilágra kerülve amúgy is komoly megrázkódtatásnak van kitéve azzal, hogy ftz állandó hőmérsékletből egy állandó változásnak kitevő környezetbe kerül. Amíg kifogástalanul takarmányozott és teljesen egészséges vemhes anyák magzatai ritkábban eshetnek áldoSZÖLNOM KELL A FELNEVELÉSI zatul a feltételes kórokozóknak,' addig a rosszul tartottaknál a veszteségek katasztfofá- lis méreteket öithetnek. Komoly veszteségek előidézője lehet a higiéniai viszonyok elhanyagolása: Ellesek után a magzatvízzel átitatott almot nem cseréljük ki szárazra, a köldökcsonkot nem. kezeljük szakszerűen, a piszkos, trágyás, sáros tőgyet szoptatás előtt nem mossuk meg és töröljük szárazra, a fecstejet nem itatjuk meg az újszülöttel, a vizelet elvezetéséről nem gondoskodunk, stb. Étrendi zavarokat idéz elő, ha az újszülöttel tisztátalanul kezeit, kellő hőfokra fel nem melegített tejet itatunk. Az ilyen tej könnyen erjed és a keletkezett bomlástermékek fellazíthatják a gyomor és a belek nyálkahártyáját és így elősegítik a baktériumok felszívódását a szervezetbe. Ahol mesterséges borjúnevelésre tértek át anélkül, hogy a tej higiénikus kezelését megoldották volna, épp azért nagyok a veszteségek. A születés után érvényesülő káros befolyások között szerepel az Aujeszky- féle fertőző betegség, amely különösen szopós malacok között szokott érzékeny veszteséget előidézni. 'még a fel- , nevelési betegségek harmadik csoportjáról is, amely az elválasztási korban szedi az áldozatait. Elsősorban malacoknál számottevőek a veszteségek, aminek okát talán abban kereshetjük, hogy a legmostohábbak ebben az időszakban a tartási viszonyos,. Az elválasztás alkalmával a tej megvonása a malacoktól, továbbá a hideg, nyirkos, párás, sok esetben sötét és szűk férőhelyű szállásokba való tömörítés igen sok veszélyt rejt magában. Süldőszállásaink, borjúnevelők (alig látható) típusterve egyszerűen nem jó. 'A túlméretezett légtér következtében télen nagyon hideg és átteleltetésre egyáltalán nem alkalmas. Fokozza a bajt, ha a vizelet elvezetése nincsen jól megoldva, ilyenkor nem lehet száraz almot biztosítani, hanem az állandóan nedves lesz és különösen hideg őszi esőzések idején, a süldők meghűlnek és légzésszervi bántal- makban megbetegednek. Az ilyen falka egyedei állandóan köhögnek, kielégítően nem fejlődnek és ha a tavaszt meg is érik, mint lekutyásodott sertések, csak selejtként jöhetnek számításba. Súlyosbító körülmény, ha anyagforgalmi' zavarok is lépnek fel, például fehérjehiány (ami sajnos elég gyakori tünet gazdaságainkban) és ennek velejárója a bőrkiütés és visz- ketegség. Az ilyen állatok állandóan vakaróznak, nem pihennek és végül is kondícióban úgy leromlanak, hogy csak „bőrük és csontjuk marad”, amint ezt mondani szokták. Választási korban súlyos veszteséget okoz a bélférgesség. is, ami igen elterjedt betegség. A bélférges malac, dacára, hogy jól eszik, mégis lesoványodik, csökötté, sorvadttá válik és köhög (tudniillik, a féreg lárvája a tüdőn keresztül vándorol. (Élég gyakori jelenség itt is a bőrkiütés és ennek velejárója, a viszketegség. Rossz minden istálló, amelynek falai, padozata, vagy mennyezete jó hővezető anyagból készült, vagy amelyben egyéb okokból nedves az alom és a levegő. Tetézi a bajt, ha az ilyen istállókat a kezelők állandóan meszelik, szúrós szagú fertőtlenítőkkel locsolják, vagy pedig etetőhely hiányában, vagy a hideg levegőtől való túlzott félelmükben, magában az épületben etetnek, etetés után pedig, anélkül, hogy az állatok ürítettek volna, azokat behajtják és így még több vizet juttatnak a vízpárákkal már amúgy is telített légtérbe. Helytelen az is, ha sertésszállásaink padozatát poros homokkal, vagy apróra tört tufával hintjük be (silicosis). Az ilyen álom száraz, meleg időben, mint porfelhő borítja be állatainkat, amely azután belélegezve • állandó hörghurutot eredményez, esős időben pedig sártengerré válva az egész padozatot elárasztja. akkor itt igaz az a HA VALAHOL, Az elnök összehajtotta a táviratot és betette a nagy mappába, amelyben fontos leveleit szokta őrizni. Mosolygott. Arra gondolt, hogy majd azt mondják: megint megfogta az Isten lábát. Eddig sem volt oka a panaszra, mert mindent el tudott intézni, amit csak a fejébe vett, de azt, hogy a miniszter személyesen jöjjön el hozzá, mégsem remélte, amikor megírta a hidas traktor ügyében a levelet. Most irigykednek majd igazán rá a többiek! Elégedetten gondolt arra, hogy nála példás a rend, hozzá szívesen hoznak vendégeket, van mit mutogatni a külföldieknek, a borok ragyo- góak, az embereket úgy hajlíthatja, mint a puha, tömör aranyat. Ilyet ugyan még nem látott, csak olvasott róla, amikor a fémekről tanultak az iskolában, de felhasználta hasonlatnak. A felső vezetés által is méltányolt képességeinek tudta be, hogy barátjának tekinthet olyan egyéneket, akiktől a szövetkezet további megerősödése, tehát e kis község lakosságának emelkedő jóléte függ. . Irigyet természetes, hogy vannak, egy elnöktársa még azt is mondta, hogy ö a rendszer hibáit használja ki, abból •ecgclál ilyen jól a szövetkezet. A VENDEG De mondjanak, amit akarnak, az emberek becsülik. Amióta ö vezeti a szövetke-, zetet, biztos kezekben tudják a sorsukat. Az meg különösen tetszik nekik, hogy ö minden embert egyformán ítél meg, nem. tesz különbséget magas pártfogók és egyszerű tagok között. Bevezette a fogadónapot, hogy mindenkivel személyesen is beszélni tudjon, ha problémája van az illetőnek. Szerdán fogadja őket, ilyenkor mindenki felkeresheti, és bármilyen jelentéktelennek látszik is az ügy, igyekszik a saját bajának tekinteni, ezért a tagság tűzbe menne érte. A bejelentés sorrendjében feljegyzi a panaszokat, csoportosítja, majd átadja az illetékeseknek, akiktől megköveteli, hogy a dolgok után járjanak, s jelentsék, mit végeztek. Az eredményt feljegyzi, és értesítést küldet róla a félnek. Szobájában, az uraság egykori íróasztala mögött szerényen süpped alatta a laticeles dolgozószék. A sötétpiros posztóval bevont értekező asztal, amely kezdetben komornak és idegennek hatott, most már melegen, bársonyosan nevet rá, mint aki jól érzi magát. Itt ülnek majd holnap a brigádvezetők, főhelyen a miniszteri pár széket még behozat, hogy legyen hova ülniök a jutalomból meghívott tagoknak is. Még mielőtt hazaindulnak, eszébe ötlik, mi lenne, ha a szőlészeti brigádvezető említené meg ügyesen, óvatosan azt a hidas traktort. Már késő volt ahhoz, hogy előkerítse, gondolta, reggel lesz még idő, megbeszéli vele. Azzal a jóleső érzéssel bújt ágyba, hogy mindent előkészített. Anyjának meghagyta, hogy pontosan fél hétkor keltse fel, mert még egyszer végig akarja gondolni, rendben van-e a fogadási előkészület. Az ágyban előszedte az újságokat, de arra már nem futotta idejéből, hogy végig is nézze őket, mert közben elaludt. Észre sem vette, hogy anyja oltotta el a lámpát. Mély, üde álmában az öreg asszony hozzálép és költögeti: — Jöttek érted, édes fiam... 0 csak mosolyog, milyen nyugtalan ez a szegény asz- szony, mintha legalábbis hozzá jönne vendég, nem a f iához. megállapítás, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint meggyógyítani. Ez okból az anyaállatok okszerű tartásával, helyes takarmányozásával — különös tekintettel a karotin-tartalom- ra —, főleg a vemhesség ideje alatt akárhány anyagforgalmi zavar, korai szakában, az étrend szélszerű megváltoztatásával, meggyógyítható. így az angolkór, a mész- és foszforforgalom szabályozásával, D- vitamin nyújtásával megszüntethető. Szintúgy a burcellósis- nak és a fertőző elvetélés többi alakjának megelőzésével, nemkülönben egyes parazitás betegségek (májmétely) gyógyszeres kezelésével megakadályozható, hogy beteg, vagy életképtelen utódok szülessenek. Ezenfelül 'természetesen a fertőződés lehetőségeit is ki kell zárnunk. Ne tűrjünk szennyet, piszkot az istállókban. A gyakori köldökfertőzés megakadályozására a csonkot naponta fertőtlenítsük (legjobb pohárba töltött jódtinktúrába mártogatiii), de anélkül, hogy piszkos kézzel megérintenénk. Amióta a. sulfonamidok és antibiotikumok .kiszélesítették a* orvosi lehetőségek hatósugarát, a felnevelési betegségek közül egyesek jól gyógyíthatók. Akár- hová fejlődik is azonban az orvosi tudomány, mindenkor a legolcsóbb és egyúttal legcélravezetőbb gyógyítási mód lesz a megelőzés, amelyből a legnagyobb szerep jut. az állattenyésztőnek és az állatgondozónak. Dr. Galló Ferenc — Édes fiam, kelj már fel! — hallja álmában megint, és érzi, hogy rázzák. Fordul egyet, behunyt szemmel, álmosan cs nyöszörögve kérdezi: — Hány óra mama? A mama helyeit rekedtes férfihang válaszol: — Háromnegyed öt! Csak azt nem tudom, jó helyen járok-e, mivelhogy én a szövetkezet elnökét keresem... Összehúzza a szemét, kinyitja, rosszul esik neki a fény, pislog, majdnem visszafekszik megint, amikor kezdi felfogni az előbbi kérdést. Akkor hirte len felül. — Én vagyok! Tessék! — No, akkor szerencsém van. Már izgultam, hogy mire ideérek, régesrégen hideg lesz az elnök ágya és nem tudom utolérni... Ugyanis nyolcra már Pesten kell lennem, és képtelen voltam másképpen megoldani a látogatást, mint így... — Ez nem lehet... — motyogta, miközben a szépen összeválogatott fogadó bizottságra gondolt, amely most bizonyára a mai napról álmodik. — Sajnos... Kapja össze magát, majd kint megvárom — mondta a miniszter. És magára hagyta az ingben- glóriában kóválygó elnököt. Szemes Piroska TESTVÉREK... % (Köles Aladár felvétele) 1 £ X Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk, pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 1, 2, vggy X? Egy kérdés helyfes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • • • Akik 1963. február 13-ig rendszeresen részt vesznek pályázatunkon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: I. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). 11. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába. Lengyelországba. Vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). III. díj: Világvevő rádió. 81-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremóny. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben. 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A IV. hét szelvényeinek beküldési határideje: 1963, január IS. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. íg IV. hét 1. szám TOTOPÁLY4ZATA A válasz, az X, 3, vagy az X, az üres kockába írandó Hol hangzott el 19iá-ban Churchill emlékezetes beszéde, amely elindította a hidegháború lavináját? 1 Fulton 2 Sheffield X Birmingham A Kilián testnevelési mozgalomban hány pont elérése szükséges az ezüstjelvény megszerzéséhez ? 1 wo a i!o X IbO Melyik községben van megyénk legnagyobb termelőszövetkezete? 1 Poroszló 2 Kömlö X Kisköre A pályázó neve: ....................... Pontos címe: ............................ Kérjük olvashatóan kitölteni. Több olvasónk jogos reklamációjára közöljük, hogy Kovács Pál kardvívó-bajnokunk is öt, egymást követő olimpián nyert aranyérmet, ezért a megfejtők pontszámait ennek megfelelően módosítottuk. A már közölteken kívül Hevesi Kornél, goó Erzsébet, Wolsky Age- norné egri, dr. Ecsédl János bélapátfalvi és dr. Várady Tiborné eger- baktai megfejtők értek el 12 találatot.