Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

1963. január 6., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 tm-ütmem A fenti címen megjelenő is­mertetés-sorozatunkban leg­utóbb a középkori Eger legfon­tosabb útvonalával: az ország fővárosa, Buda felől a várba vezető úttal foglalkoztunk. Eb­ből az útból, az egykori Hatva­ni kapun a városba belépve, a mai Szabadság térnél ágazott ki — úgy, mint most is — a másik jelentős, észak felé irá­nyuló közlekedési vonal, nagy­jában a jelenlegi Széchenyi utca helyén haladva. A Szt>. Miklós-, vagy Ráckapun át itt bonyolódott le a forgalom az alföldi települések és a felső­magyarországi városok között —, amely forgalom az ország iparának és kereskedelmének fellendülésével — már a török idők előtt — mind jelentőseb­bé válva, útvonalunk fontossá­ga is állandóan emelkedett. A Szabadság tér mai alakját csak a XVIII—XIX. században nyerte, kb. 1762—1844. között, amidőn megépült a barokk Lí­ceum és a klasszicista stílusú főszékesegyház, valamint az ér­seki palota déli szárnya. Ezt megelőzően apró házikók állot­tak a környéken, csupán fent, a dombtetőn emelkedett régeb­ben a még középkori Szt. Mi­hály főtemplom, majd az ebből 1713—1727 között átépített kisebb, már barokk stílusú székesegyház. Erről a térről indult, el észak felé az előzőkben már vázolt főútvonal, a mai Széchenyi ut­ca helyén. Maga az úttest nagy­jából a mostani vonalon haladt. Az utat több esetben keresz­tezték a nyugati dombról lefu­tó vízfolyások, amelyek felett íves kőhidak emelkedtek, így pl. ilyenről tudunk a II. sz. kór­ház előtt —, de ilyenek lehet­tek a mai Foglár, Bródy Sán­dor és Csíky Sándor utcák tor­kolatánál is. Sokkal érdekesebb az utat szegélyező házak, telkek helye. A legújabb megállapítások sze­rint az út melletti nyugati ház­sor nem közvetlen az úttest közelében, hanem fent a dom­bon, az egykori városfal mellett állott! Ennek a vonalnak a he­lyét rögzítik a mai érseki pa­lota kétemeletes épülete, a Sze­minárium, az egykori .jezsuita templom és gimnázium, Rot­tenstein ház, Kovács János ut­ca házsora és a görögkeleti pa­rókia épülete. Az itt állott há­zak kertjei — ma úgy monda­nánk, hogy „előkertjei” — fu­tottak le azután a lent haladó út széléig, kialakítva ezzel egy Magyarországon településtörté­neti szempontból ritka előud- varoe, ún. „kuriális” települési formát. Az út keleti oldalán a vize­nyős terület miatt a középkor­ban csali szórványos épületek állhatták, az utca két szélén a mai zártsorú beépítés valószí­nűen csupán a XVIII. század elejétől vált lehetségessé, ami­dőn a patakszabályozások, te- repf élt öltések szervezett meg­kezdésével az ingoványos ré­szek fokozatosan kiszáradtak. Feltevésünket — hogy a XVII. századig maga a völgy az út közelében jóformán beépítetlen volt — igazolja a már sokszor hivatkozott Evlia Cselebi török utazó, aki az 1664-es útleírásá­ban a Hatvani kapu és a Mar- talóc kapu között „deszkával fedett, ezerötszáz lépés széles, tiszta főútról” beszél. (Az „ezerötszáz” lépést persze nem kell „készpénznek” venni: ez a keleti mesemondó túlzása!) Most pedig vegyük az útvo­nal elnevezéseit! A Líceumtól a Csíky Sándor utcáig terjedő útszakaszt vala­mikor régen Püspök utcának hívták. Innen tovább, észak felé, a Ráckapuig, Szentmiklósi, majd Rátz utca volt az útvonal neve. Az előbbi elnevezés a mostani görögkeleti templom helyén a középkorban állott ágostonrendi egyház Szt. Mik­lós védőszentjétől származott, az utóbbi név az újabb temp­lomra, valamint az ezt látogató, a környéken lakott sok szerb (rác) lakosunkra emlékeztet. Már a XIX. században hasz­nálták a Nagy utca, Fő utca nevet, végül mintegy hetven­nyolcvan éve járnak az egriek az előzőekben ismertetett, ér­dekes és nagy múltú — Szé­chenyi utcán. Hevesy Sándor Mire költi Steinbeck a Nobel-díjat? ? Az egyik újságíró kérdést intézett John Steinbeckhez az­után, hogy az író Stockholmban átvette a Nobel-díjat és a vele­járó 50 000 dolláros csekket: — Mire szándékozik költeni a Nobel-díj összegét? „Nem okoz problémát a pénz kiadása — válaszolta Stein­beck —, csak az utóbbi két hétben 870 000 dollárt kértek tőlem idegenek — levélben.” SZERELMES FOGORVOS XVII. 2 Coubertin X 1956 2 Capri I St. Gallen X 1 Athén i X £ búza X 1930 2 Nürnberg 2 KÍVÁNSÁG HANGVERSENY 1 2 X ViflÁp dfs ág Tóté pályázata MÁSODIK HETÉNEK HELYES MEGFEJTÉSEI: 1. Melyik században került a paradicsom Olasz­országból hazánkba? 2. Ki volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalapítója? 3. Mikor volt az SZKP XX. kongresszusa? 4. Olaszország melyik szigetén töltött hosszú éveket Gorkij? 5. Melyik város van összefüggésben a magya­rok régi történetével? 5 6. l»60-ban hol rendeztek soron kívül olimpiát? Athén t. A második öléves terv irányszámai alapján melyik növényből kell elérni 1965 végére holdankénti 13,5 mázsás átlagtermést? 8. Mikor írta ki először a FIFA a labdarúgó világbajnokságot? 9. Hol tárgyalta a Nemzetközi Katonai Tör­vényszék a német háborús bűnösök perét ?Nürnberg 10. Mi a címe Illyés Gyula híres szociográfiai munkájának? Puszták népe t 11. KI volt az a magyar kardvivó, aki öt egy­mást követő olimpián aranyérmet szerzett? Gerevich 1 12. Mikor fogadták el a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányát? 1959 x 12 TALÁLATOT ELÉRT PÁLYÁZOK: Klára Mihály, Eger: Vadász Ferenc, Nagytálya; Báli József, Nagyvisnyó; Szegedi Sándor, Füzesabony; Bódi Tivadar, Eger; Mayer Lajos, Eger; dr. Kakukk Andorné, Eger; Keskeny Ilona, Eger; Bobori Zsuzsa, Eger; Králik Józseíné, Recsk; Szeremi Mária, Eger; Fazekas Gábor, Eger; Sípos László, Eger: Smuczer József, Egerszalók; Lovniczki József, Eger; Ivádi Zoltán, Ivád; dr. Hegyháti Sándor, Gyöngyös; ifj. Szalay János, Gyöngyös, Weinémer Pál, Andornaktálya: özv. Nagy Imrénó, Eger; Pankaczi József, Eger; Domán Gyula, Eger; Balogh Béla, Eger: Dobrovics Miklós. Eger; Dobrovics Mária, Eger: id. Váraljai István, Porosz­ló; Mogyorósi Sándor, Eger; Körmendi Károly, Eger; Szalai László, Eger: Gyürkis Sándor, Gyöngyös; Váraljai István, Eger; Sztan- kovics Irén, Poroszló; Misócziki Lajos, Gyöngyös; Ivony Tibor, Ludas; Molnár Sándor, Eger; Molnár Aladár. Eger; Molnár Sán­dor, Cegléd; Kovács Alajos, Gyöngyös; Erdélyi János, Eger; 3a- róti Róbert, Eger; Kelemen István,F.-abony; Szacsuri István. Eger; (2); Molnár János, Eger: Gyimes Katalin, Eger: Forgács Béláné, Egerszalók: Gyarmati Gizella, Eger: Kiss István, Eger; Molnár Gyula, Füzesabony; Székhelyi Sándor, Vámosgyörk; Székfy Ti­bor, Hatvan, Forgács Béla, Egerszalók: Nagy Lajos, Eger: For­gács Károly; Hatvan; Pozder Márta, Gyöngyös; Termán László- né, Eger: Lander Jenő, Eger: Bán Zoltán, Eger. Könyvjutalmat nyertek: Molnár Sándor, Eger: Kelemen Ist­ván, Füzesabony; Székfy Tibor, Hatvan; Kovács András, Gyön­gyös; Molnár Sándor, Cegléd. „Az x-nap hamarosan bekö­vetkezik. A Venus-lakók har­madik világűrflottája ekkor leszáll a Földre, hogy a hatal­mat átadja a Világköztársaság kormányának” — ezzel a nyi­latkozattal Franz Weber-Rich­ter, a Világköztársaság elnöke és Karl Mekies, a köztársaság belügyminisztere óriási va­gyont harácsolt össze Dél- Amerika, Németország, Svájc, Ausztria és Olaszország hiszé­keny gyárosaitól, könyvelőitől, hivatalnokaitól, egyetemistái­tól és háziasszonyaitól. Az osztrák rendőrség csak Kari Mekies „belügyminisz­tert” fogta el, a bíróság csali felette ítélkezett. Weber-Rich­ter „köztársasági elnök” egy grófnő támogatását élvezve, szabadon él Olaszországban. A bírósági tárgyalást néhány he­te kezdték, amikor a Mariner— II, Venus-űrhajó megközelítet­te az Esthajnalcsillagot, és ér­tékes adatokat bocsátott a tu­dósok rendelkezésére. Valószínűleg sokan elcsodál­koznak azon, hogy ez a két nemzetközi csaló az emberek százait ejtette hálójába és rengeteg pénzt gyűjtött össze a Világköztársaság szükségletei­re. A történet 1956-ban kezdő­dik, amikor egy kivándorló hajón a két csaló, Franz We­ber-Richter, és Kari Mekies megismerte egymást. Mekies a második világháború alatt SS- ként szolgált a keleti fronton. Önkényeskedés miatt büntető táborba került, és ott töltött néhány évet, míg 1945-ben Linzbe utazott, és újból rend­őr lett. Valamilyen sikkasztási ügybe való bekeveredése miatt Nyugat-Németországba mene­kült és ott Kari Michalek né­ven, cseh menekültnek adta ki magát, aki kénytelen volt el­menekülni a „kommunista rendszer zsarnoksága” elöl. Néhány éves németországi ten- gődés és naplopás után elhatá­rozta, hogy Dél-Amerikában próbál szerencsét. Weber-Richter szintén aktí­van részt vett a második világ­Aki milliókai- harácsolt össze egy mesével Bécsben bíróság elé állították a „Világköztársaság” belügyminiszterét háborúban, az SS-alakulatok páncélos egységeiben. Foglal­kozására nézve egyszerű tech­nikus. 1950-ben utazott először Dél-Amerikába. Chilében és Argentínában felkereste az ott­élő emigráns nácikat és nekik azt mondta, hogy ő Hitler Adolf fia A nácik elhitték ezt a mesét, és azt remélték, hogy ha jó ba­rátságban lesznek vele, meg­tudhatják, hogy a Führer hó! rejtette el óriási vagyonát. • De Weber-Richter nemcsak ezt mesélte a Dél-Amerikában élő német emigránsoknak, ha­nem azt is, hogy 1942-ben Franciaországban találkozott a Venus-lakókkal. Repülő tányé­rokon jöttek és sikerült meg­barátkoznia velük. 1945-ben a Venus-lakók újból eljöttek a Földre és 18 hónapot töltöttek vele, Hitler fiával. Weber- Richter ezután repülő tányér­ra ült, és egy bizonyos Időt a Venuson töltött, szaktanfolya­mon, hogy megismerje az otta­ni életet, és egy esetleges vi­lágűri invázió után szakértő­ként átvegye a hatalmat a Földön. A Venus-lakók beavat­ták őt még az invázió tervébe is. Harmadik világűrflottájuk­kal akarják meghódítani a Föl­det, a parancsnokságnak Ber­linben kellett volna leereszked­nie, és céljuk, kibékíteni az embereket, hogy ne irtsák egy­mást atombombákkal. A dél-amerikai németek, úgy látszik, elhitték Webernek ezt a meséjét, mert szinte ver­senyeztek abban, ki ad több pénzt a Világköztársaságnak. Weber körülbelül 15 millió pe- sot gyűjtött így össze, és az összeget saját csekkszámlájára Íratta. 1956-ban, miután terveibe beavatta Kari Mekiest, ő gyűj­tötte az önkéntes adományokat, ö vezette a chilei főhadiszállás pénzügyeit és természetesen az adományok egy részét saját zsebébe süllyesztette. Amikor megkérdezték tőle, hogy mire kellett ez a rengeteg pénz, Me­kies azt válaszolta, hogy rend­kívül sok kiadása volt. A Világ­köztársaság „funkcionáriusai” külön újságot adtak ki Svájc­ban, és minden számban kérték az olvasókat, hogy minél na­gyobb összeggel * járuljanak hozzá a szent ügyhöz. A Világköztársaság politikusai a rangjukat pénzbeli hozzájá­rulásuk nagyságához mérten kapták. A politikusok még a köztársaság alkotmányát is ki­dolgozták. A hivatalos okirat körülbelül 600 gépelt oldal volt! Mekies-Michalek a pénz egy részét saját szükségleteire köl­tötte. Kéjutazásokat tett Olasz­országban, Spanyolországban, természetesen azon a elmen, hogy pártfogókat gyűjt. Külön villája volt Spanyolországban és úgyszólván havonta utazott Olaszországba, Weber-Richter főhadiszállására. Richter vil­lájának szimbolikus neve volt: Venus-hegy”. A Világköztársaság székháza ebben a villában volt, Weber igyekezett közeli munkatársait a csinos nők közül toborozni. A dorbézolások és az orgiák estéről estére követték egy­mást. A villát úgy alakították át. hogy az sok kis szobából álljon, és minél több vendéget, látogatót fogadhasson. A 'Venus-hegv mindennap tele volt vendégekkel. A gyáro­sok, szállodatulajdonosok, nyomdászok, könyvkötők, egye­temisták, vállalkozók, gépko­csivezetők és hivatalnokok szá­zai jártak oda, hogy átvegyék a hivatalos okiratot, amelyben a Világköztársaság elnöke ki­nevezte őket miniszterré, taná­csossá, bankárrá, vagy magas rangú politikussá. Egy nyugat­német háziasszony például húszezer márka hozzájárulás­sal a Világköztársaság „szo­ciális tanácsának” elnöke lett. Egy másik egyetemista lány pedig minden vagyonát, köny­veit eladta, hogy minél na­gyobb összeggel járuljon hozzá a szent ügyhöz. A Venus-he- gyen több hónapot töltött. A’ bíróságnak nem sikerült meg­állapítania, hogy mit csinált ott „hivatalosan”. A bírósági tárgyalás iránt j Ausztriában nagy az érdeklő- j dés. Az osztrák jogászok még a pszichiáterek és a csillagászok véleményét is kikérték egyes kérdésekben. A csillagászok tód azt kérdezték, hogy Weber me­séjéből meg lehet-e állapítani az igazságot, mert ha Weber tényleg járt a Venuson és tény­leg a Venus-lakók kérték fel a Világköztársaság megszervezé­sére, akkor más büntetőparag­rafus szerint kell őt elítélni. Ebben az esetben álilamellenes tevékenység miatt kell, hogy üljön. A pszichiáterek viszont azon a véleményen vannak, hogy ilyen esetek már voltak és lesznek is. A múltban a kalan­dorok és a nemzetközi csalók grófoknak, hercegeknek adták ki magukat, és pénzért magas kitüntetéseket osztottak. Ma­napság, az űrkutatás korszaké­ban ezek a kalandorok is korszerűsödnek és többet már nem lovagoknak, márkiknak, vagy grófoknak adják ki magukat, hanem űr­hajós érdemrendet viselőknek, vagy más bolygókról származó emberek utódjának. , A bécsi bíróság 150 000 már­ka elsiikkasztásáért Kari Me­kiest ötévi börtönre ítélte el. Hetenként négyszer lelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 1, 2. vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát ... Akik 1963. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: l. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). ti. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus. Köztársaságba (választás szerint). ttl. díj: Vllágvevő rádió. 81-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép. 1 db kerékpár, 1 db villany borotva. 60-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdij: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A III. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje 1963. január 11. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. S>> S it 111. hét 4. szám TOTOPALYAZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó Ki volt az OAS fővezére? 1 Bidault 2 Jouhod X Sálán Ki festette a Mona Lisát? 1 Michelangelo 2 Leonardo da Vinci X Velásquez Ki volt az a labdarúgó, aki a világon eddig a. legtöbbször öltötte fel magára hazája címeres mezét? 1 N. Santos (brazil) 2 Bozsik (magyar) X Billy Wright (angol) A pályázó neve: ........................ Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents