Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

2 NÉPÚJSÁG 1963. január 21., vasárnap II Pravda szem'eiróia a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésével kapcsolatos tárgyalásokról MOSZkVA (TASZSZ): Md- jévézkij, a Pravda szemleírója a lap szombati számában rá­mutat, hogy ha az Egyesült Ál­lamok és Anglia valóban kí­vánja a megegyezést az atom­fegyver-kísérletek eltiltásáról, akkor a jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy meddő vi­ták helyett bátran és határo­zottan haladjanak azon az egyenes és világos úton, amely e célhoz vezet. A Szovjetunió fontos - lépéssel közeledett a Nyugathoz, beleegyezett, hogy a Szovjetunió területén önmű­ködő szeizmikus állomásokat létesítsenek. É fontos enged­ményével arra törekedett, hogy kijuttassa a zsákutcából a nuk­leáris fegyverkísérletek eltiltá­sával kapcsolatos tárgyaláso­kat, megkönnyítse a megegye­zést. Majevszkij megállapítja, hogy a szovjet kezdeményezést az egész világ népei nagy he­lyesléssel fogadták és most azt követelik, hogy e kezdeménye­zés alapján vessenek véget a nukleáris fegyverkísérleteknek, S ezzel tegyenek fontos lépést a nukleáris háború veszélyének kiküszöböléséhez. Az utóbbi megállapítás iga­zolására Majevszkij idézi High- towemek, az Associated Press hírmagyarázójának január 21-i jelentését, amelyből kitűnik, hogy washingtoni hivatalos kö­rökben, különösen kongresszu­si körökben úgy vélekednek, hogy a Szovjetuniónak „az eddig felajánlottnak két—há­romszorosára kell növelnie a helyszíni ellenőrzések számát”. A Christian Science Monitor pedig egyenesen „további en­gedményeket” követel a Szov­jetunió részéről. — Milyen engedményeket követelnek? — teszi fel a kér­dést a szemleíró. — Vajon egyes amerikai szenátorok és újsá­gok számára nem világos, hogy a Szovjetunió igen fontos lépési tett, amikor beleegyezett, hogy területén évente > két—hárorr helyszíni ellenőrzést végezze, nek? Talán nem tudják meg érteni, hogy új követeléseke támasztani a szovjet államma szemben annyi, mint letérni í reális álláspontról, megfeled kezni a világon kialakult erő viszonyokról? Fel kell tételez nünk, hogy az amerikai széna torok, „hivatalos személyisé gek”, lapszerkesztők nem any nyira naivak, hogy azt hiszik csak az egyik fél fog enged monyt tenni. Erre nem kerti sor. A Szovjetunió által aján Jött ellenőrzések száma telje sen elegendő, ezt mindenk tudja, akinek valamilyen érdé Erősödik a finn—magyar barátság Y HÉT a külpolitikában WWVWVAM .XXXXXXXXXXXNXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV csoportban — felsóhajtott és a jobb oldali gerendához lépett. Fejét most is a válla közé húz­ta. — Gyere ide! — szólt Prjaha és kezével mutatta, kerülje meg a gerendát. A moldvai megkerülte a ge­rendát. Ráparancsoltak, hogy tartsa kezét a hátán és marad­jon ott állva. Vagyis szökési kísérletet sóz­nak a nyakába. Börtönbe dug­ják. A kaputól kissé távolabb, jobbról és balról két-két őr állt. A három ember magas' kapu lassan kinyílt, és parancs hangzott: I — ötösével sorakozz! (Itt nincs szükség, hogy parancsol­ják „Hátrább a kaputól”, mert a táborban minden kapu befe­lé nyílik, hogyha a rabok be­lülről megrohanják, ne taszít­hassák ki. (Egy, kettő, három... Amikor az egész Papon át szétvert, keresztül-kasul fa­gyott, éhes rab az esti szám­lálás után átlép a kapun é9 visszatér a táborba — a merő­kanálnyi üres, de forró esti le­ves annyit jelent számára, mint aszály után az eső — egy­szeriben megissza. A merőka­nálnyi leves most értékesebb számára, mint a szabadság, ér­tékesebb, mint ez az átkozott élet, és mint jövendő élete. Azóta, hogy hét órakor sora- kozóra csöngettek, a rab az esti számlálás után lesz újra szabad ember. Átlépnek a tá­bori nagykapun, utána az őr­ház előtti kis kapun, végül egyesével a két gerenda között — azután ki merre lát. Ki merre lát, de a tábori ügyeletes a brigadérosokra va­dászik. — Brigadérosok, a termelést tervező osztályra! Suhov elosont a börtönépü­let mellett, a barakkok között, és — egyenesen oda, ahol ki­adják a csomagokat. Cézár ki­mérten, tekintélyét óva, a má­sik oldalra ment, ahol már nagy torlódás volt az oszlop körül. Az oszlopra egy deszka­lap volt szögezve és tintaceru­zával ráírva mindazoknak a neve, akik ma csomagot kap­tak. A táborban ritkán írnak pa­pirosra, inkább falemezt hasz­nálnak. Az szilárdabb, megbíz­hatóbb, biztosabb. A rabok létszámát is azon vezetik. Másnap — ledörzsölöd és újra írhatsz rá. Azok, akik nap közben a tá­borban maradnak, a követke­zőképpen is tarhálnak: leol­vassák a deszkalapról, hogy ki kapott csomagot, elébe men­nek és megmondják a számát. Szolgálatot tett: cigaretta jár érte. Suhov futva odaért — a ba­rakk mellé még egy helyiséget építettek, amellé pedig előszo­bafélét. Nincs ajtaja, a hideg szabadon bejut, mégis, valami­képpen olyan benne a hőmér­séklet, mint zárt helyiségben, mert teteje van, fedett. Az előszobában hosszú sor várakozott a fal mellett. Su­hov megállt. Tizenöten lehet­nek előtte — ez több, mint egy óra várakozás, éppen a taka­ródéig várhat, aki a hőerőmű­beliek közül az oszlophoz ment, hogy elolvassa a névsort, az Suhov mögött lesz a sorban. Az bizony még egy­szer eljöhet a csomagért, majd holnap reggel. Sorban állnak tarisznyákkal, zacskókkal. Ott az ajtó mögött baltával felfeszítik a csomag- ládácskákat, a felügyelő min­dent sajátkezűleg kivesz és megszemlél (Suhov ebben a táborban még sohasem kapóit csomagot, de hallomásból tud­ja, hogy így van). Egyet-mást felbont, széttör, megtapogat, átönt. Ha valamilyen folyadék jött üvegedényben, kinyitja és átönti — akkor vagy a kezed tartsd alá vagy törülköződből csinálj zacskót és azt tartsd oda. Ha sütemény, ritkán lá­tott édesség, kolbász, vagy hal jött a csomagban — a felügyeld bele is harap. (Próbálj csak lázadozni — rögtön rád olvas­sa, mit szabad, mit tilos és nem adja ki. Aki csomagot kap, a felügyelőtől kezdve mindenkinek csak ad és újra csak ad.) Ha befejeződött a csomagvizsgálat, a ládácskát nem adják oda — a dobozokat, skatulyákat sem, mintha fél­nének valamitől — tömj min­dent a tarisznyádba, vagy akár a zubbonyodba és tűnj el — jöhet a következő! Ezzel né­melyiket annyira megzavar­ják, hogy néha az asztalon fe­lejt valamit. Ne térj vissza érte, úgyis eltűnt már. Valamikor, Uszt Izsmában Suhov is kapott néhányszor csomagot. De ő maga írta az asszonynak: ne küldj, nem ér­demes, ne vond meg a gyere­kektől. Habár, amíg szabad volt, Suhov könnyebben ellátta, könnyebben élelmezte egész családját, mint itt egymagái, jól tudja, mibe kerülnek azok a csomagok, jól tudja, nem várhatja el, hogy családja tíz évig csomagot küldjön neki. Akkor jobb mindjárt csoma­gok nélkül. De noha ő maga határozott így, mindenkor, amikor valaki a brigádból, vagy a barakkból csomagot kapott (vagyis majd mindennap), arra gondolt: hát én miért nem kaptam csoma­got? (Folytatjuk.) ke fűződik a tárgyalások előre­haladásához. Befejezésül Majevszkij hang­súlyozza, nem szabad figyel­men kívül hagyni azt a fontos tényt, hogy Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia NATO-szövetségese, makacsul elhárítja a részvételt a lesze­relési tárgyalásokon és vezető személyiségei már azt is kije­lentették, hogy az önálló atom­ütőerő megteremtése céljából Franciaország folytatja a nuk­leáris fegyverkísérleteket. Eh­hez járul, hogy Franciaország és Nyugat-Németország szerző­dést írt alá, amely sokoldalú katonai együttműködést irá­nyoz elő a két ország között. Másfelől az Egyesült Államok felajánlotta Nyugat-Németor- szágnak, hogy vegyen részt a Kennedy által javasolt sok­oldalú nukleáris erőben. — Ilyenformán — hangsú­lyozza Majevszkij — az Egye­sült Államok és Franciaország egyaránt hozzáférhetővé akar­ja tenni a nukleáris fegyvert Nyugat-Németország számára. Ez a politika igen súlyos ve­szélyt rejt magában, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül azok, akik valóban a béke meg­szilárdítását kívánják. (MTI) A Finn—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózko­dó képviselői Mirjami Kuos- manen filmművésznő, a TMBT elnöke, Anelli Aarika operaénekesnő, az FMBT tit­kára és Antti Sovijárvi egye­temi tanár szombaton a Ma­gyar Sajtó Házában beszámol­tak az újságíróknak magyar- országi tapasztalataikról, az FMBT munkájáról. Elmondot­ták: látogatásukkal a két ro­kon nép közötti hagyományos barátságot kívánják újabb szálakkal erősíteni. Ennek egyik legfőbb eszközét tovább­ra is a sokoldalú kulturális kapcsolatok ápolásában látják. Örömmel tapasztalták a ma­gyar társadalom széles rétegei­ben a finn testvérnép iránti mély rokonszenvet és barátsá­got, s ugyanilyen széleskörű érdeklődés mutatkozik Finn­országban is a magyar nép i élete, munkája, eredményei ■ iránt. Ezt az érzést finn rész­ről a Helsinkiben működő ; finn—magyar baráti társaság ’ igyekszik minél nagyobb tö- i megek körében erősíteni, ami­■ re — ha egyelőre szerényebb - keretek között is — az évnek t szinte minden szakában szá- I mos lehetőséget talál. 1 Elsősorban a Finnországban ' is igen népszerű magyar fil- " mek a leghatásosabb eszközei ' a két nép közötti barátság ápo- " lásának. Ezeket a filmeket ‘ nemcsak a mozikban, hanem a ' társaság klubjaiban is gyak­* 's ran Vetítik. Helsinkiben Pető­firől elnevezett irodalmi kör­be tömörültek a magyar iroda­lom kedvelői, akik rendszeres klubestjeiken nemcsak költő­ink, Íróink műveivel, hanem a magyar zene és képzőművé­szet legkiválóbb alkotásaival is szívesen ismerkednek. Az FMBT nőbizottsága többi kö­zött a magyar szakácsművészet titkaiba igyekszik beavatni a finn főváros asszonyait, s a társaság irányításával magyar nyelvtanfolyam is működik Helsinkiben. A finn—magyar barátság ápolásának minden esztendő­ben az ünnepi magyar hét a legjelentősebb eseménye, amelyre az idén április elején kerül sor. Programja ezúttal is változatos és gazdag lesz, s alkalmat ad a magyar kultúra, a művelődés kiváló eredmé­nyeinek sokrétű dokumentálá­sára. A magyar és a finn kulturá­lis szervek közötti kapcsola­tokról is említést tettek a ven­dégek. Az együttműködés eredményeként jelentős lesz például irodalmi vonatkozás­ban a Finnországban kiadandó magyar antológia, amelyben több mint tíz költő és író mű­veit olvashatja majd a finn közönség. Örömmel hallották, hogy hazánkban a finn írók magyar nyelven megjelent ed­digi műveit újabb fordítások, kiadványok követik majd. (MTI) MOZGALMAS külpolitikai hetet zárunk. Vasárnap nyil­vánosságra hozták Hruscsov és Kennedy üzenetváltását a nukleáris kísérletek megszün­tetéséről. Hétfőn befejeződött a NSZEP nagy figyelemmel kí­sért VI. kongresszusa, majd haza utaztak a testvérpártok küldöttei. Az ENSZ-csapatok bevonultak Kolwezibe, Csőm­be utolsó fellegvárába. Kedden Kennedy az Egyesült Álla­mok gazdasági helyzetéről üzenetet intézett a kongresz- szushoz, Macmillan angol mi­niszterelnök pedig Liverpool­ban élesen támadta De Gaul- le-t, amiért az akadályokat gördít Angliának az Európai Közös Piachoz való csatlako­zása elé. Szerdán Adenáuer befejezte háromnapos párizsi tárgyalását, amelyre a francia —nyugatnémet katonai együtt­működés nyomta rá bélyegét. Csütörtökön Nehru indiai mi­niszterelnök ki jelentette, hogy békés úton kell rendezni az indiai—kínai határvitát. Pén­teken és szombaton az olasz kéoviselőházban heves vita folyt az atomfegyverkezés miatt a kommunista kénvise­lők által benyújtott bizalmat­lansági indítványról. A hét legjelentősebb külpo­litikai eseménye kétségtelenül a nyilvánosságra hozott Hrus­csov—Kennedy üzenetváltása. A két államfő leveleit a békés egymás mellett élés hívei Ke­leten és Nyugaton azért fo­gadták nagy örömmel, mert so­raikból újra kitűnt: a Karibi térségben elcsitult válság után remény van a nukleáris fegy­verekkel végzett kísérletek 1 betiltására is. Ez pedig azt je­lenti, hogy egy lépéssel isméi ; távolabb mehetünk a nukleá- ’ ris világégés örvényétől. Az erre irányuló erőfeszíté­sek komoly figyelmet érde­melnek. Washingtonban s Szovjetunió, az Egyesült Álla­• • Ünnepség« liínai vezetők i > delhi (TASZSZ): Szomba­> ton ünnepi díszt öltött India- fővárosa abból az alkalomból, i hogy 13 évvel ezelőtt kiáltották , ki az indiai köztársaságot, s ; ezzel az ország lerázva a gyar­- matositás láncait, az önállc , fejlődés útjára lépett PEKING: ' A nemzeti ünnep alkalmából mók és Nagy-Británnia kép­viselői immár harmadszoí ta­lálkoztak, hogy fókről-fokra elhárítsák a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetésé­nek útjában álló akadályokat. MEGELÉGEDÉSSEL vehet­jük tudomásul: nincs többé nézeteltérés a levegőben, a víz alatt és a világűrben végzett atomrobbantási kísérletek el­tiltásával kapcsolatban. A vi­ta jelenleg a föld alatt végzett atomrobbantások ellenőrzése körül folyik. Még a nyugati lapok többsége is Hruscsov messzemenő megegyezési szán­déka kifejezőiéként fogja fel azt a tényt, hogy lehetővé te­szi az önműködő szeizmikus állomások elhelyezését a Szov­jetunió területén. Sőt, ezen túlmenően abba is beleegye­zett, hogy a gyanús tala j ren­gések kivizsgálására évenként 2—3 nemzetközi ellenőrzést hajtsanak végre valamennyi nukleáris hatalom területén. Mint ismeretes, a szovjet kor­mányfő a Szovjetunió terüle­tén megjelölte az ellenőrzésre javasolt területeket és kérte, hogy az Egyesült Államok is jelölje meg a saját területén ellenőrzésre javasolt pontot. A megegyezéshez vezető úton mindez határozott előrelépést jelent, éppen ezért a népek erős rokonszenve kíséri. A nukleáris fegyverekkel kapcsolatban már reményt keltő hírek is érkeztek. A tö­rök fővárosban hivatalosan bejelentették: a török és az amerikai kormány tárgyaláso­kat kezdett a Törökország te- : rületén elhelyezett amerikai ■ rakétatámaszpontok felszámo- : lásáról. A londoni Times wa­■ shingtoni tudósítója szerint Angliával máris megkötötték • a Thor rakétatámaszpontok le­• szereléséről szóló egyezményt, i s Olaszországgal is tárgyalá­• sok kezdődtek a területén el­*k Indiában idvőzlő táviratai • Liu Sao-csi, a Kínai Népköz- i társaság elnöke Radhakrisnan , indiai köztársasági elnökhöz, ; Csőu En-laj, a Kínai Népköz- í társaság államtanácsának elnö­• ke pedig Nehru miniszterel- > nőkhöz üdvözlő táviratot inté­zett. Liu Sao-csi Indiának „fel­virágzást, népének pedig bol­l dogságot” kíván táviratában. helyezett 30 amerikai Jupiter- rakéta eltávolításáról. E jó hírek hallatára az em­ber máris könnyebben léle­gezne, mert ezekben a lépé­sekben a nemzetközi enyhülés . újabb jeleit véli felfedezni. Az amerikai atomstratégák azon­ban gondoskodnak róla, hogy Európa levegője mégse legyen egészen tiszta. Az amerikai- nagybácsi ugyanis egyik kezé­vel elviszi a Thor és a Jupiter rakétákat, de a másik kezével Polaris rakétákkal felszerelt búvárhajókat kiván küldeni az Európa partjait övező tenge­rekre. A jelek szerint tehát Amerikának esze ágában sincs kivonni atomhaderejét Euró­pából: ehelyett csupán „egyik lábáról a másikra áll”. Töb­bek között az Olasz Kommu­nista Párt is ez ellen a törek­vés ellen száll síkra. Európa népeinek elemi érdeke ugyan­is azt kívánja, hogy Amerika mindkét „lábával” végleg el­hagyja kontinensünket. Igaz, még ez esetben sem alhatnánk teljes nyugalom­mal. Hiszen Adenauer párizsi tárgyalásai során De Gaulle-el egész sor katonai vonatkozású megállapodást kötött. A két idejét múlt államfő így alapo­san egymáshoz kötötte országa szekerét, úgyannyira, hogy még jövendő utódai is szinte „sziámi ikrekként” topogja­nak egymás mellett. AZ A TÉNY, hogy a puska­por szagú francia—nyugat­német egyezmény bőven szól a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos együttműködésről, de szégyenlősen hallgat az atomfegyverekről, azt az alig leplezett törekvést takarja, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság Franciaország támo­gatásával jusson a nyugat­német revansisták által any- nyira áhított atomfegyverek­hez. Az öregurak arról ábrán­doznak, hogy így helyreállít­hatják alaposan megtépázott nagyhatalmi tekintélyüket. Az atomfegyverrel játszadozó öregurak természetesen, arról mélyen hallgatnak, hogy ily- módon Franciaország, vagy az NSZK kíván-e társánál na­gyobb hatalommá lenni. Arról azonban máris sok szó esik, hogy az Egyesült Államok erő­sen őrről hűtlenkedő szövetsé­geseire. A NATO-karámban ugyanis Poláris rakétái árnyé­kában mindenképpen Kennedy szeretne tejhatalmú „főpász­tor” maradni. MILASSIN BÉLA Suhovnak. Mehetsz! Suhov futásnak eredt, hogy atolérje övéit. Már felsorakoz­tak ötösével két olyan geren­da között, amilyenekhez vásá­rokon a lovakat kötözik. A me­netnek a két gerenda között kellett elvonulnia. Könnye­dén futott, lába alig érte a föl­det és nem fohászkodott hála­képpen — részben azért, mert nem volt ideje, és szüksége sem volt rá. Az ő menetüket kísérő őrség oldalt húzódott, hogy szabaddá tegye az utat a gépgyáriak őr­sége számára, és csak a pa­rancsnokra várt. A kísérő őr­ség összeszedett minden fát, amit az ő menetük a motozás előtt a földre dobott, az a fa pedig, amit a motozás alkal­mával a felügyelők vettek el tőlük, halomban hevert az őr- ház mellett. A moldvai — addig elbújt a Aggodalmak Angliában a munkanélküliség növekedése miatt LONDON (MTI): Válságér­zés lett úrrá Anglián a mun­kanélküliség rohamos növeke­dése miatt. Munkáspárti kép­viselők egy csoportja határo­zati javaslatot nyújtott be az alsóházban ezzel kapcsolat­ban. „Mondja ki a ház — hangzik a határozati javaslat —, hogy a legsúlyosabb aggo­dalommal szemléli a munka- nélküliek számának nagymé­retű emelkedését. Meg var' győződve arról, hogy a helyzet Súlyosabb, mint ahogyan a számok mutatják; mert leple­zik a széles körökben elterjedi munkaidő-rövidítést. Ezt b helyzetet főleg a kormány gazdasági politikája és — az a tehetetlenség idézte elő, hogv képtelen új iparágakat telepí­teni a válságtól különösen sújtott vidékekre. A ház hala­déktalanul szükségállapot­intézkedéseket követel a hely­zet enyhítésére”. Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja több százezer pél­dányban az egész országbar terjesztett röpiratban azza vádolják a tory-kat: mestersé­gesen munkanélküliséget idéz­nek elő, hogy leszorítsák^ munkabéreket és megfélemlít sék a szakszervezeteket. / röpirat országos szükségálla pót intézkedéseket követei ; munkanélküliség ellen. „A bér emelési szünet rögzíti a mun .kabéreket, de az árakat szán elékosan felkergetik. 33. És ebben a pillanatban őszintén így fohászkodott ma­gában: „Ments meg uram is- ' ten! Ne engedd meg, hogy ■ zárkába dugjanak!” Mindezek a gondolatok vé- gigszáguldottak a fejében, mi­■ közben a felügyelő végigtapo- • gáttá az egyik köpenyujjat, és arra készült, hogy megtapo- . gassa a másikat is (megtapo- . gáttá volna egyszerre mind a ! kettőt a két kezével, ha Suhov 1 külön-külön fogja a kezében a . köpenyujjakat). De közben a . motozási főparancsnok szere- j tett volna mielőbb megszaba- . dúlni, és a kísérő őrség felé v kiáltott: — Rajta, vezessétek elő a i gépgyáriakat! És az ősz bajuszú ellenőr. -1 ahelyett, hogy végigtapogatta - volna Suhov köpenyének má- Isik ujját — továbbot inteti

Next

/
Thumbnails
Contents