Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

2 NEPÜJSÄG 1963. január 23., péntek Jelentős határozatok a Minisztertanács ülésén A Közös Piac válsága a „hatok“ újabb brüsszeli tanácskozása előtt (Folytatás az 1. oldalról) tásáért és tartalmáért. Emiatt a megrendelő a termék átvétele­kor kénytelen volt megismé­telni a gyártó által már elvég­zett vizsgálatokat, különben el­veszthette a minőség kifogáso­lásának jogát. A párhuzamos vizsgálatok rendszere felesle­ges költségeket okoz a népgaz­daságnak és a szállító felelős­ségét inkább lazítja, mint erő­síti. Az új jogszabály kimondja, hogy a szállítót kötbérfizetési kötelezettség és más hátrányos jogkövetelmények terhelik, ha a bizonyítványt hiányos, vagy valótlan tartalommal állítja ki, vagy elmulasztja annak átadá­sát. A rendelet szilárdabb ala­pot ad a minőségi bizonyít­vánnyal kapcsolatos visszaélé­sek büntetőjogi megtorlására. A szállító szigorúbb felelős­ségének megállapításával a kormányrendelet csökkenti a megrendelő párhuzamos vizs­gálatait, nem követeli meg, hogy a megrendelő a terméket a bizonyítványban tanúsított tulajdonságok tekintetében minden esetben megvizsgálja. Miniszteri utasításban, illető­leg vállalati ügyrendben kell meghatározni azokat az esete­ket, amelyekben a megrendelő az átvételkor továbbra is kö­teles vizsgálatot végezni. A vizsgálatot különösen életvédel­mi, egészségügyi szempont, vagy az teheti indokolttá, hogy a hibás termék esetleges fel- használása súlyos károkhoz ve­zethet. A jövőben minőségi bizo­nyítvány átadására lehet köte­lezni a nagykereskedelmi, készletező, elosztó vállalatokat is. Minőségi bizonyítvány ki­állítása kötelezővé tehető vál­lalkozási szerződés alapján teljesített szolgáltatásokra (pl. kivitelezési, javítási munkák­ra) is. A közfogyasztási cikkek kö­rében a minőségi bizonyítványt minőségi megjelölés helyette­sítheti, de ezért a szállítót ugyanolyan felelősség terheli, mint a bizonyítványban tanú­sított adatokért. A minőségi bizonyítványban tanúsítandó jellemzőket a vál­lalatok kötelesek a gyártási dokumentációban, részletesen meghatározni. Kinevezés A Minisztertanács dr. Sághy Vilmos élelmezésügyi minisz­terhelyettest tisztségéből fel­mentette és az Országos Terv­hivatal elnökhelyettesévé ne­vezte ki: Dergács Ferencet, az Országos Tervhivatal Élelmi- szeripari Főosztályának veze­tőjét élelmezésügyi miniszter- helyettessé nevezte ki. (MTI) PÁRIZS (MTI): Léderer Frigyes, az MTI tu­dósítója jelenti: A francia kormány csütörtö­kön De Gaulle elnökletével tartott ülésén a francia—nyu­gatnémet együttműködési egyezményről és a Közös Piac problémáiról tárgyalt. Peyre- fitte tájékoztatásügyi minisz­ter az ülés után csak annyit mondott, hogy a kormány tag­jai nagy megelégedéssel fo­gadták De Gaulle és Adenauer paktumát, s a külügyminisz­ter jelentése alapján jóváhagy­ták a francia küldöttség állás- foglalását a nagy port felvert múlt heti, brüsszeli tárgyalá­sokon. ’ A miniszter nem adott vá­laszt arra a kérdésre, mi lesz a francia kormány álláspontja a január 28-án újból megnyíló brüsszeli tanácskozáson, elfo­gadta-e De Gaulle Adenauer közvetítő javaslatát, amely szerint az Európai Gazdasági Közösség bizottságának újra meg kellene vizsgálnia Anglia csatlakozásának lehetőségét. Viszont hangsúlyozta: Francia- ország elsőrendű fontosságot tulajdonít annak, hogy a „ha­tok” mielőbb véglegesen meg­szervezzék a mezőgazdasági termékek közös piacát. Ez a kijelentés arra enged következtetni, hogy De Gaulle az Anglia csatlakozását támo­gató országok zsarolására „el­lenzsarolással” akar válaszolni. A „kis” Európa egyes államai, különösen Hollandia és Bel­gium részéről ugyanis olyan fenyegetések hangzottak el, hogy amennyiben Franciaor­szág nem engedi be Angliát a Közös Piacba, a maguk részé­ről megakadályozzák a mező- gazdasági Közös Piacra vonat­kozó határozatok életbe lépte­tését és nem járulnak hozzá, hogy a francia befolyás alatt álló 14 közép-afrikai ország és Algéria kedvezményes helyze­tet élvezzen az Európai Kö­zösséggel szemben. Franciaor­szág afrikai politikája szem­pontjából elsőrendű fontossá­gú, hogy egykori gyarmataival fenntarthassa előnyös kapcso­latait. A brit csatlakozás körüli játszmában tehát mindegyik fél gyűjti az ütőkártyákat. A francia—nyugatnémet egyez­mény megkötése csak megerő­sítette Olaszországot és a Kö­zös Piac más államait abban az elhatározásukban, hogy a Párizs—Bonn-tengely ellensú­lyozására ki kell nyitni a Kö­zös Piac kapuját Nagy-Britan- nia előtt. Az angolszász nyo­más az Anglia csatlakozásában érdekelt nyugatnémet nagytő­kés és politikai körök felől is érezteti hatását Franciaország­ra. Párizsi diplomáciai körökben ezért nem tartják valószínű­nek, hogy a francia külügymi­niszter a „hatok” újabb brüsz- szeli tárgyalásán mereven el­zárkóznék a Hallstein vezette bizottság közvetítő szerepe elől. De Gaulle meg van győződ­ve, hogy Macmillan nem fo­gadhatja el a római egyezmény feltételeit. Az Európai Gazda­sági Közösség bizottságának hivatalból is ragaszkodnia kell a római szerződés tiszteletben tartásához. Véleménye egyéb­ként sem kötelezi Franciaor­szágot, amely vétójával meg tudja akadályozni Nagy-Bri- tannia csatlakozását. A Hall- stein-bizottság megbízatása vi­szont négy hónappal elodáz­hatja a „hatok” és Anglia tár­gyalásait anélkül, hogy a vég­leges szakításra sor kerülne. Ezalatt a bonni parlament jó­váhagyja a francia—nemet együttműködési szerződést, a mezőgazdasági közös piac to­vábbfejlesztése pedig minimá­lisra csökkenti Nagy-Britannia befogadásának esélyét. (MTI Megalakult as új brazil kormány BRASILIA (MTI): A Reuter közlése szerint Joao Goulart elnök megalakította új kormá­nyát, amelyben az előző kor­mány hét tagja is helyet fog­lal, így például Hermes Lima, — aki a külügyminiszteri tár­cát kapta, továbbá Amaury Kruel tábornok, hadügyminisz­ter. Az új miniszterek közt van Santiago Dantas (volt külügy­miniszter), aki most pénzügy- miniszter lett. (MTI) Válságban a nyugatnémet szénbányászat ESSEN: Burckhardt, a Ruhr-vidéki bányatulajdonosok szövetsé­gének elnöke sajtóértekezle­tén közölte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szén­iparának a következő három­négy év folyamán évi 25 000 000 tonnát termelő bá­nyát kell bezárnia, amennyi­ben a kormány nem lép közbe. (MTI) Macmillan minisztertársai alternatív politika kidolgozását követelik A bonni parlament megkezdte a szükségállapot-törvények tárgyalását LONDON (MTD: Köves Ti­bor, az MTI londoni tudósítója írja: A francia—nyugatnémet szer­ződés aláírása után Londonban az a vélemény, hogy Adenauer és De Gaulle tulajdonképpen a brüsszeli tárgyalások fokoza­tos eltemetésében állapodott meg. Értesülések szerint Mac­millan pillanatnyilag a legna­gyobb nyomós álatt áll: rang­idős miniszterei sürgetik, hogy a kormány haladéktalanul dol­gozzon ki alternatív politikát. E miniszterek — közöttük a Közös Piac-politika egyik elő- harcosa, Lord Home külügymi­niszter is — figyelmeztették Macmillant: a kormánynak a várható ellenzéki támadások­nak elébe vágva, a szakítás pillanatában új politikával kell előállnia. Az angol Munkáspárt máris hozzálátott ellenjavaslatainak részletes kidolgozásához, és úgy tudják, hogy Harold Wil- sonnak, a párt külügyi szóvi­vőjének vezetésével, külön bi­zottságot alakítottak, amely kizárólag ezzel foglalkozik. Az angol konzervatív sajtó a legélesebben támadja a Párizs —Bonn-tengelyt formálisan szentesítő francia—nyugatné­met szerződést. A Guardian vezércikkében arról ír, hogy „a rideg hatalmi realitásokat fi­gyelembe véve, Franciaországot csak akkor lehetne elszigetel­ni, ha Nyugat-Németország is ezt akarná, most már világos azonban, hogy Adenauer min­dennél fontosabbnak tartja a francia—nyugatnémet szövetsé­get” ... A lap hozzáfűzi: „De Gaulle elnök Anglia kizárásá­val rákényszeritette a Nyugatot arra, hogy hosszabb távon szembenézzen az atlanti szövet­ségi rendszer felbomlásával.’’ A Times „Űj különleges kapcsolatok” című vezércikké­ben így ír: — Elkerülhetetlennek tűnik, hogy miután Franciaország és Nyugat-Németország „külön­leges kapcsolatokra” lépett, uralkodó szerepet játszik majd abban a szövetségi rendszer­ben, amely állítólag az egyen­lők közösségeként jött létre. Az egyetlen lehetséges ellen­súlyozó erőt — Nagy-Britan- niát — pedig éppen most távo- lítják el az útból. A Daily Mail azt találgatja, hogy mi lehet a francia— nyugatnémet egyezmény tit­kos záradéka, s emlékeztet ar­ra, hogy nemzetközi egyez­mény tiltja el Nyugat-Német- országot az atomfegyverektől. — Fel kell tehát tenni a kér­dést — írja, a lap —, vajon Nyugat-Németország De Gaulle Európájában Francia­ország titkos nukleáris part­nere lesz-e? A Daily Herald támadó han­gon ír De Gaulle napóleoni ha­talmi álmairól és korunk leg- veszedelmesebb paktumának minősíti a Párizsban aláírt egyezményt. — Ilyen körülmények kö­zött — ^rja — a többi európai országnak nincs más választá­sa, mint elfogadni a francia j vezetést, vagypedig csatasorba állni De Gaulle ellen. A harc í máris megindult és Angliának mindenütt: a NATO-ban, az! Európai Gazdasági és Fejlesz tési Szervezetben (OECD), a Nyugat-Európai Unióban és strasbourgi Európa Tanácsba hallatnia kell hangját. (MTI) Nyugati megszálló haderők készültségi gyakorlata Nyugat -Berlinben NYVGAT-BERLIN (ADN): A nyugat-berlini amerikai, angol és francia megszálló erők mintegy 12 000 katonája csütörtökön nagyszabású közös készültségi hadgyakorlatot tar­tott. Az egységek páncélosok és egyéb nehézfegyverek támo­gatásával Nyugat-Berlin egész területén állásokba vonultak. A nyugati megszálló haderők egyik szóvivője a hadgyakor­latot „rutinjellegűnek” minő­sítette. (MTI) Kivégezték a 10 ha'álra ítélt tunéziai összeesküvőt TUNISZ: A TAP hírügynök­ség jelentése szerint a tunéziai elnök meggyilkolására szőtt összeesküvés 10 tagját kivégez­ték. Két halálra ítélt kegyel­met kapott, egy pedig szökés­ben van. (MTI) Tárgyalások kezdődtek a törökországi amerikai rakétatámaszpootok megszüntetéséről Tanácsaink A népgazdasági tervek meg­alkotásában és végrehajtásá­ban egyre szélesebb, nagyobb hatáskört kapnak a végrehajtó szervek és intézmények. A ha­táskörök egyre közelebb ke­rülnek az élethez. Fokozódott vállalatok önállósága. A vállalatok & intézmények terv­végrehajtásában az adminiszt­ratív eszközök helyett az anyagi ösztönzés eszköze lé­pett. Szükség van arra, hogy gazdasági feladatainkban biz­tosítsuk a dolgozók alkotó kez­deményezéseit. Ezek biztosí­tásával értük el eddigi sike­reinket. Tervező, szervező, irá­nyító munkánk színvonalának emelésével, az önállóság helyes értelmezésével, a területi szer­vek részéről is szükséges nép- gazdasági szemlélettel, dolgozó népünk munkájával képesek vagyunk a VIII. kongresszus gazdasági célkitűzéseinek vég- rehajtására. ANKARA (MTI): Szerdán Ankarában bejelentették, hogy a török és az amerikai kor­mány tárgyalásokat kezdett a törökországi amerikai raké­tatámaszpontok megszünteté­séről. Sancar török hadügymi­niszter a parlamentben rövid nyilatkozatban közölte, arról folytatnak tanácskozásokat, hogy az országból kivonják a íupiter-rakétákat és Török­országra is kiterjesztik a Pola­ris rakétarendszert. A tárgya­lások befejeztével az ered­ményt a NATO tanácsa elé ter­jesztik. Az MTI washingtoni tudósí­tójának értesülése szerint a Jupiter-rakéták helyett Török­ország majd Polaris-rakétákat kap, ezeket a Földközi-tenge­ren állomásozó török hajókra szerelik fel. (MTI) Önállóság, felelősség Az elmúlt évek eredményei­ben benne van megyénk és ezen belül tanácsaink eredmé­nyes munkája is. Tanácsaink 12 éves működésük alatt szo­cialista építésünk sok felada­tát oldották meg eredménye­sen. Az elmúlt évék eredmé­nyé bizonyítják, hogy taná­BONN (MTI): A bonni Bun- dt.űagbcn Höcherl belügyim­mé . törtökön előterjesz­t gynevezett „szükség­ai ipm cs magot”, vagyis azo- u" vénytervezeteket, ame- . ?.korlatilag korlátlan felhatalmazást adnának a kor- arra, hogy az élet nin ’ v területén teljhatalmat gyakorolhasson. így a kormány szabói izet kapna arra, hogy áhesse az alkotmány­ban biztosított szabadságjogo­kat, tel, sen béklyóba kötöz­hesse a szakszervezeteket és a sá r őr. sőt, hogy elrendelhesse a gnak a hitleri időkből ismeret $ „totális mozgósí­tását". Höcherl belügyminiszter par- u.ienti beszédében igyekezett bizonyos alkotmányos mázt kölese / izni a szükségállapot- törvé javaslatoknak és azt nangoziatta, a kormánynak csak az a célja, hogy alkotmá­nyos keretek között törvényi­leg már előre szabályozza a rendkívüli állapot esetén élet­beléptetendő intézkedéseket. A Höcherl-féle törvényjavaslatok közelebbi megvizsgálásakor azonban kitűnik, hogy ez az alkotmányos máz csak olyan formaság, amelyet a kormány adott esetben könnyen megke­rülhet. így például a törvényterve­zet szerint elsősorban a parla­ment lenne illetékes a szük­ségállapot kihirdetésére. Ennek megkerülését azonban lehetővé teszi a törvénytervezetnek az a pontja, amely szerint a parla­ment „akadályoztatása esetén’' egy szűkebb körű parlamenti bizottság, az úgynevezett szük­ségparlament is illetékes erre, sőt „sürgős szükség esetén” a kancellár maga is kihirdetheti a szükségállapotot a köztársa­sági elnök ellenjegyzésével. A nyugatnémet közvélemény széles rétegei élénken tiltakoz­nak a szükségállapot-törvények ellen. Ez a tiltakozás a csütör­töki vitára is kihatott, mégpe­dig abban, hogy kormánypárti képviselők is bizonyos fenntar­tásokat hangoztattak a Hö­cherl-féle javaslattal szemben és több módosítást javasoltak. Ezek a módosítások termé­szetesen nem változtatnak a lényegen, azon, hogy a kor­gazdasági tevékenysége csaink képesek ellátni az al­kotmányban és a tanácstör­vényben megszabott feladato­kat. Működési területükön ta­nácsaink a dolgozó nép egysé­ges államhatalmát képviselik, ellátják a társadalmi, gazda­sági és kulturális vezetés fel­adatait Szervező, állami mun­kával valósítják meg azt a célt, amelyet a párt és kor­mány határozatai, illetve tör­vényeink megjelölnek. A VIII. kongresszus határozatai alap­ján tovább növekedik a taná­csok önállósága és ezzel növek­szik felelősségük is. Megyénk­ben eredményes munkát vé­geztek tanácsaink fő feladataik ellátásában, a lakosság gazda­sági, kulturális és szociális szükségleteinek kielégítésében. Igaz, hogy ez nem mondható el tanácsaink minden szintjé­re, de általában véve eredmé­nyes munkát végeztek. Tanácsaink 1958. évhez vi­szonyítva 68,2 százalékkal több költségvetési előirányzattal gazdálkodtak az 1962. évben. Jelentős eredménynek mond­ható, hogy költségvetési bevé­telük jelentős részét saját for­rásból biztosítják, ami termé­szetes, a helyes gazdálkodás eredménye. Tanácsaink meg­tanultak gazdálkodni, és meg­tanulták azt a lakosság érdeké­ből felhasználni. Megyénkben a tanácsok egészségügyi feladatok ellátá­sára az 1962. évi költségvetés 33 százalékát, oktatási célokra az egész évi költségvetés 34 százalékát, népművelésre 4 százalékát fordítják. A taná­csok irányítása alatt álló ál­lami helyiipar is nagy változá­son ment keresztül. Az állami helyi ipar a nagyipar kiegészí­tője, de emellett a feladata mellett legfontosabb feladatá­nak kell hogy tekintse a lakos­ság igényeinek kielégítését. A tanácsi helyi ipar termelése 1958-tól 1962-ig 75 százalékkal növekedett, ezen belül a la­kosság részére történő szol­gáltatás 22 százalékkal. A helyi iparpolitika Az ipari termelés növekedé­sének eredményeként a lakos­ság több hálószobabútort, kár­pitozott bútort, ruhaneműt és különféle gazdasági felszerelést vásárolhatott. Ezenkívül még számos árucikk termelésével segítette a lakosság jobb áru­ellátását. Helyi iparon belül az elmúlt évben új feladatot ka­pott a tanács. A lakosság ré­széről jelentkező javító-szol­gáltató igények jobb kielégí­tésére el kellett készíteni a megye helyi iparpolitikai ter­vének ötéves tervjavaslatát, many a szükségállapot-törvé­nyekkel olyan fegyvert kapna a kezébe, mint amilyennel Hit­ler rendelkezett, aki a weimari alkotmány hasonló rendelkezé­seit használta fel az alkotmá­nyos jogok megsemmisítésére, a korlátlan önkényuralom be­vezetésére. Mivel a szükség­állapot-törvények módosítanák a jelenlegi nyugatnémet alkot­mányt, parlamenti elfogadá­sukhoz kétharmados többségre van szükség, vagyis csak a Szo­ciáldemokrata Párt szavazatai­val emelkedhetnek törvény­erőre. Schäfer, a Szociáldemok­rata Párt szónoka, a csütörtöki vitában kifejezésre juttatta, hogy az SPD elvben szükséges­nek tartja a szükségállapot­törvényeket és csak egyes kér­désekben emel kifogásokat a Höcherl-féle tervezet ellen. így az SPD elsősorban azt sürgeti, hogy a parlament csak kéthar­mados többséggel hirdethesse ki a szükségállapotot. Mivel azonban a Höcherl-féle terve­zet egyébként is módot nyújt a parlament kikapcsolására, ez a szociáldemokrata követelés sem érinti a lényeget. (MTI) amelyet a megyei tanács elfo­gadott. A megyei tanács meg­határozta a szükséges szerve­zési tennivalókat, hogy a helyi iparpolitikai terveket sikeresen végrehajthassa. A helyi iparpolitikai tervja­vaslat népgazdaságunk máso­dik ötéves tervének kiegészíté­se. Ennek a tervnek értelmé­ben megyénk lakosságát 1965. évben 1962. évhez viszonyítva 23 százalékkal jobban ellátjuk jávító-szolgáltatásokkal. A ta­nács kapta feladatául, hogy mű­ködési területén ügyeljen a fel­adatok arányos, ésszerű és gaz­daságos elosztására, valamint a végrehajtás ellenőrzésére. Ta­nácsaink, illetve tanácsi szer­veink, szorosan együttműköd­ve a többi szektorokkal, ala­kítják, formálják, igyekszenek biztosabbá, jobbá tenni a la­kosság javító-szolgáltatási igény kielégítését. Tanácsaink a népgazdaság reális lehetősé­geit figyelembe véve bővítik a szolgáltatásokat végző egysé­gek számát, különösen közsé­gekben és peremterületekben. Lakás és víz A tanácsokra hárul a lakos­ság kommunális szolgáltatá­soknak kielégítése, az e felada­tokat ellátó vállalatok irányí­tása és fejlesztése is. Munká­jukon múlik elsősorban, hogy a lakosság hogyan van ellátva vízzel, hogyan elégítik ki az igényeket a házkezelóségek á#

Next

/
Thumbnails
Contents