Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-24 / 19. szám
2 NEPCJSÄG 1963. január 24., csütörtök A francia—nyugatnémet együttműködés párizsi visszhangja PÁRIZS: A francia—nyugatnémet együttműködési egyezmény tartalma már nagyrészt ismeretes volt, amikor kedden este a Quai d’Orsayra hívott újságíróknak átadták a végleges szöveget A közös nyilatkozatban és a szerződés pontjaiban részletezett együttműködés széles területe, a szövetségi viszony szorossága mégis meglepetésként hatott. Franciaország még sohasem vállalt más országgal szemben olyan megkötöttséget, mint De Gaulle és Adenauer paktumában, amely valóságos államszövetségi kapcsolatot teremt a két szomszédos ország között. Az egyezmény jellegét a katonai és politikai rendelkezések határozzák meg. A francia hadsereg és a Bundeswehr közös stratégiájának, taktikájának kidolgozásától, a vezérkari tisztek kölcsönös kiképzésén át, a fegyverek közös kutatásáig és gyártásáig, számos rendelkezés biztosítja a francia hadsereg és a volt hitlerista tábornokok által vezetett Bundeswehr szerves együttműködését Figyelőmre méltó, hogy a megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a közös fegyverkezést a hagyományos fegyverekre korlátozná, holott az 1954. évi párizsi egyezmény is megtiltja a szövetségi köztársaság atomfegyverkezését. A külpolitikában Franciaország lemondott arról,' hogy partnere megkérdezése nélkül állást foglaljon bármilyen fontosabb nemzetközi kérdésben. Még a francia és a nyugatnémet külképviseletek is összehangolják tevékenységüket valamennyi országban. Párizs és Bonn az egyezmény szerint együtt határozza meg politikáját a Kelet és Nyugat viszonyában, a NATO-ban, sőt, még az ENSZ-ben is, amelynek az NSZK tudvalévőén nem is tagja. Mindennek intézményes formát ad a kormányfők, miniszterek, vezérkari főnökök rendszeres tanácskozása, a különböző közös bizottságok működése. Nyilvánvaló, hogy De Gaulle és Adenauer a Párizs— Bonn-tengely megszilárdításával utódaik kezét is meg akarták kötni, hogy tartósítsák Franciaország és Nyugat-Né- metország hidegháborús és szovjetellenes politikáját. Az egyezmény egyébként a párizsi nyugati diplomaták körében is nyugtalanságot váltott Id. Von Hase bonni tájékoztatásügyi miniszter és a francia külügyminisztérium szóvivője, sajtókonfereficián igyekezett eloszlatni a külföldi újságírók aggodalmait. Azt hangoztatták, hogy az egyezmény nyitva áll valamennyi nyugat-európai ország számára, mert „az európai politikai közösséget” hivatott megalapozni. A Közös Piac válságát, Anglia csatlakozása kérdését — mint várható volt — nem oldotta meg Adenauer és De Gaulle tanácskozása. A kancellár kísérletet tett a végleges szakítás megakadályozására, javaslatára azonban, hogy az Európai Gazdasági Közösség Végrehajtó Bizottsága készítse el az Angliával eddig folytatott tárgyalások mérlegét, s ezzel egy-két hónappal elodázzák a végleges döntést, De Gaulle még nem adott választ. &xov >ei—kubai megállapodás MOSZKVA (TASZSZ): Moszkvában befejeződtek a tárgyalások arról, hogy a szovjet hajók milyen részt vállaljanak a Kubai Köztársaság részére történő tengeri áruszállításokból 1963-ban. A megbeszéléseken; amelyek baráti légkörben és a kölcsönös egyetértés szellemében folytak le, megállapodás jött létre. (MTI) Bonnban lelkesen üdvözlik a De Gaulle és Adenauer által kötött szerződést, de az örömbe üröm is vegyül BONN (MTI): . A nyugatnémet kormánysajtó nagy lelken- dezéssel ünnepli De Gaulle és Adenauer által aláírt francia- nyugatnémet együttműködési szerződést. Számos polgári lap rámutat azonban arra, hogy a bonni vezetők körében az örömbe üröm is vegyül, mert a Bonn—Párizs-tengely megpe- csételésére komor árnyékot vet az az ellenséges gyanakvássá növekedett bizalmatlanság, amellyel az atlanti tábor többi országa tekint a Bonn—Párizs- tengely felé. Azokban a bonni körökben, amelyek továbbra is az Amerikával való szoros viszonyt tekintik a nyugatnémet külpolitika tengelyének, megdöbbenést keltett az a rendkívül éles hangú cikk, amelyben James Restem, a New York Ti- mes-nak a Fehér Házhoz közelálló publicistája figyelmeztette Adenauert: elöbb-utóbb választania kell majd De Gaulle és Washington között. „Bonnban tovább növekszik az aggodalom" — írja ezzel kapcsolatban a Welt. A Frankfurter Rundschau vezércikkében hevesen támadja De Gaullet és ezeket írja: „A francia tábornok-elnök politikai preventív háborút indított Amerika ellen, Kennedy- nek az atlanti közösség létrehozására irányuló nagy terve j ellen. Charles De Gaulle-nak az a véleménye, hogy a Fehér Ház ura manővereivel továbbra is az amerikai atom-furkósbot uralma alatt akarja tartani Európát és meg akarja hiúsítani Franciaországnak az európai kontinens vezetésére irányuló tervét. A nassaui egyezménynyel Nagy-Britannia árulást követett el Charles De Gaulle Európája ellen és ezért az lesz a bűnhődése, hogy a franciák immár nem tartják az angolokat faj tiszta európainak, és ebben a háborúskodásban Franciaország igazi partnere Nyu- gat-Németország.” (MTI) Munkáspárti képviselő a nyugatnémet haderő áliandó növekedéséről LONDON: William Noble Warbey angol munkáspárti képviselő a Daily Workerben közölt interjúban kifejti, hogy a legszélesebb körben súlyos aggodalmat kelt a nyugatnémet haderő állandó növekedése, amely már messze meghaladta a nemzetközi egyezményekben előírt korlátozásokat. Az Egyesült Államok és Franciaország különböző okokból elfogadja, sőt bátorítja a német militarizmus feléledését. A nyugatnémet haderő, amelynek létszámát az 1954. évi párizsi szerződés kétszázezer főre korlátozta, 1963—64- ben el fogja érni a 475 ezret és amerikai nyomásra — amely a hagyományos haderők növelését sürgeti — rövidesen 750 ezerre fog emelkedni. De Gaulle és Adenauer titkos egyezményt kötött, amely biztosítja a francia—német együttműködést az atomfegyverek és hordozófegyverek kifejlesztésében és gyártásában. A munkát francia területen fogják, végezni, hogy ezzel kijátsszáig annak a brüsszeli szerződésnek a tartalmát, amely szerint az NSZK-nak saját területén nem szabad atomfegyvereket gyártania. A német együttműködés áraként De Gaulle a közös erővel gyártott atomfegyverek bizonyos hányadát át fogja adni a nyugatnémeteknek. (MTI) v m Ünnepség Nyugat-Berlinben a Német Birodalom alapításának tiszteletére BERLIN (MTI): A Német Diákok Szövetségei nevű soviniszta szervezet Nyugat-Berlinben, a Német Birodalom alapításának emlékezetére ünnepséget rendezett. Ezen Ferdinand Friedensburg profesz- szor volt az ünnepi szónok. A szélsőségesen nacionalistá egyetemi hallgatók fülsiketítő dob«lással és lábdobogással mutatták ki elismerésüket, amikor a szónok kijelentette: — Ismét meg kell valósítanunk azt, ami a német császári birodalomban jó, szép és felemelő volt. Most is arra van szükségünk, hogy egy olyan igazi tekintély uralkodjék, akinek szava parancs az alattvalók számára és az számítson igazán becsületes és kötelességteljesítő embernek, aki feltétel nélkül elismeri ezt a tekintélyt. A professzor azonban még ezzel sem érte be. Ezután ugyanis azt fejtegette, hogy az általa vázolt német birodalmi gondolat már magában foglalja a Nyugat egységének eszméjét is. — A német haza Igazi közösségének megteremtése csak elősegítené az európai közösség megvalósítását E kettő tulajdonképpen közös tőről fajiad — mondotta. A professzor azzal fejezte be eszmefuttatását, hogy az európai közösségnek csak javára válnék, ha abban a németek játszanék a vezető szerepet, de — tette hozzá csillapítólag — a Nyugat egységét akkor is meg kell teremteni, ha abban egyelőre nem a németeké lenne a vezetés. (MTI) Amerikai könyvkiállítás Moszkvában MOSZKVA (TASZSZ): Foy D. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai .nagykövete szerdán a moszkvai Politechnikai Múzeumban megnyitotta azt a műszaki könyvkiállítást, amely a szovjet—amerikai kulturális csereegyezménynek megfelelően került megrendezésre. Körülbelül hétezer könyvet és folyóiratot mutatnak be. (MTI) Az Egyesült Államok katonai célokra is fel akarja használni a világűrt NEW YORK (TASZSZ): Je- hanem katonai célokból is várómé Wiesner, Kennedy elnök géz majd űrrepüléseket. Hozzá- ■udományos kérdésekkel fog- fűzte hogy ^ egyesült Álla- -alkozó külön munkatársa, «.z4zad véeén lesz Washingtonban kijelentette, mok csak f szafad végen lesz hogy az Egyesült Államok abban a helyzetben, hogy emnemcsak a tudomány kedvéért, bért küldjön a Marsra. (MTI) Lakosság és közülelek FIGYELEM ! Mindennemű gépkocsi — személy, teher — kisebb javításait és szerviz, valamint motorkerékpárok átfutó és teljes generáljavítását gar neia mellett végiéi a Füzesabony és Környéke Vegyes Ktsz, Füzesabony,. Hunyadi utca 56. szám. — Telefon: 106. szmm mi •• Az urak a hegyen úgy élnek, mint kihalt állatfajok eleven példányai egy rezervátumban. Ha egy völgylakó ide téved, azonnal érzi, hogy ö nem idevaló. A nyelvnek is csak a szavait érti, a szokásokból pedig kukkot se. Az atmoszféra olyan, mintha idegen országban járna, ahol senki se igyekszik elfeledtetni vele, hogy idegen, ellenben finoman értésére adják, pillanatonként. Panoptikumi sarokhoz is hasonlatos a hegy, ahol egy eltűnt kor hű másolatát állították fel — emlékeztetőnek. A cseléd is megvan. A volt cseléd. Csak lenn él a völgyben és nincs kedve hozzá, hogy ma is cselédnek nézzék. Néha leüzennek neki: — Dani, jöjjön fel. Dani néha fellázad az ilyen üzengetések ellen, s visszaüzen : — Nem érek rá. De ez csak az első indulat, a háborgó öntudat hirtelen fejfölvetése. A második hang már a lecsitult emberé, a számoló emberé, ki szégyellt az előbb megütött nyers hangot, és igazítani szeretne rajta. — Majd felmegyek, most fontos dolgom van — javít szelíden. A tűz akkor ütött ki a hegyen, amikor Dani a lakását meszelte. A bútorok, miket maga faragott — korántsem szegénységből, inkább kedvtelésből — kinn voltak nyájban a ház előtt. Odabent éppen megálltak a meszelővei, Dani és a sógor, kávét ittak, és békésen, gondtalanul elüldögéltek kicsit. Az élet nyugodt biztonsága, és természetes, zökkenőmentes ritmusa ott lebegett a forró csészék felett Akkor berohant egy ove- rallos tag, hogy ég a tető, a hegytető. Már a fák égnek. És olyan gyorsan terjed a tűz, hogy nem lehet eléje állni. És Magyar és román államférfiak táviralráltása a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évforduló a alkalmából GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének, ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest Kedves Elvtársak! A magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri román népnek. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk kifejezője a magyar és a román nép új típusú kapcsolatainak és a két nép testvéri barátságának. A szocializmus építésének útján új korszak kezdődött népeink kapcsolatai történetében, a proletárinternacionalizmus alapján álló testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás korszaka. Ez az együttműködés a szocializmus alapjain szakadatlanul bővül, erősödik és nagyban hozzájárul a két nép építő- munkájának sikeréhez, a szocialista tábor egységének erősítéséhez. Szívből kívánjuk, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és testvéri együttműködés új sikerek, új, nagyszerű eredmények felé vezessen népeink boldogulására, a szocializmus ügye és a világbéke javára. DOBI ISTVÁN, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság az MSZMP KB első titkára, Elnöki Tanácsának elnöke, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. ★ Dobi István és Kádár János a következő szövegű táviratot kapta: Kedves Elvtársak! A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződése aláírásának 15. évfordulója allcalmából a Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a Román Népköz- társaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a Minisztertanácsnak, valamint a testvéri magyar népnek. Meggyőződésünk, hogy az a szoros barátság és eredményes együttműködés, amely ennek a szerződésnek az alapján létrejött a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között, tovább fejlődik a román és a magyar nép javára, előmozdítja a szocialista országok együttműködését és a világbéke megszilárdítását. GHEORGHE ION GHEORGHE MAURER, GHEORGHIU-DEJ, a Román Népköztársaság a Román Munlcáspárt Köz- Minisztertanácsának elnöke, ponti Bizottságának első titkára, ★ Az évforduló alkalmából Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Corneliu Manescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere, valamint Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Leontin Salajan, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere ugyancsak üdvijzlő táviratot váltott. (MTI) Kádár János fogadta as Egyesült Arab Köztársaság nagykövetét Kádár János, a magyar Egyesült Arab Köztársaság forradalmi munkás-paraszt magyarországi rendkívüli és kormány elnöke, szerdán be- meghatalmazott nagykövetét mutatkozó látogatáson fogadta és szívélyesen elbeszélgetett Mohammed Ibrahimot, az vele. (MTI) lehet, hogy mindjárt itt lesz. De az is lehet, hogy nem erre jön, de akkor az erdő kapja. Oda lesz az erdő. A parlag olyan száraz, ropog, mint az istennyila. Dani és a sógor felálltait fehéren, s megcsalatkozva néztek a kávéra. Azért még megitták. De úgy, mintha bűnös dolgot' cselekednének. Ránéztek a meszelőre, mintha odaszólnának neki: jövünk mindjárt, csak felugrunk a hegyre, aztán folytatjuk. — Hogy az istenbe történt? — A báró ... — Égette a gazt, mi? Menynyit duruzsoltam neki, hogy ilyenkor ne égessen, ilyen szárazságban. Vagy legalább ár- kolná körül. — Beszélhet annak. — Vén agyalágyult. Most megcsinálta. Fizethet... így háborogtak, miközben fulladozva kapaszkodtak az akácos meredélyén, ásó, lapát a vállon. Felértek a dióligetbe, amely már a báró fészke. A haraszt között terítve a levert dió, ropog a talpuk alatt. A vén trotty sírós, bűntudatos, kétségbeesett ábrázata megjelenik. A füst is. Előtör a bokrok közül, előbb a szaga, aztán a fehér gomolyag. Karó van a vén báró kezében, azzal szerencsétlenkedik, kotorja feleslegesen a hamut. — Meggyulladt, mentegetőzik. Mint aki tolná magától egy láthatatlan bűnösre a felelősséget. Nagyon sápadt, nagyon ijedt. A tűz már rég átnyargalt a drótkerítésen, a szomszéd kertekbe, ropogva kúszik az erdő felé. Dani dühös. Most végtelenül megveti a bárót, s azért is még jobban ráijeszt. — Fizethet, öregem. Egy rossz, semmiérő szilvafát felszámítanak kétszázötven forintra is. Dani, meg a sógor több szót nem vesztenek. Bevágják magukat a bokrok közé, be a füstbe. — Csak oldalról! — kiált Dani a félelmetes ropogásba. Oldalról kell kapni a lángokat, sose szemközt. Az ezredes úr házába harap ez mindjárt, a nyugalmazott királyi ezredes úr házába. Az ezredesné rémülten bámulja a veszedelmet — Danikám, az isten szerelmére, jöjjenek, Danikám! Dani a kétszáz négyszögölet, ami a házukhoz lenyúlik, nem tudta megvenni. Kérte, hogy varjanak, míg összegyűlik rá a pénz, a verítékkel szerzett pénz. Egy orvos hamarább fizetett. Az ezredesné a kerítésen át azt mondta a bárónénak: „Jobb is, legalább ezek nem terjeszkednek”. Dani éppen a villanybiztosítékot igazította a báróéknál, s konyha nyitott ablakán át az ezredesné szavai a fülébe jutottak. Most a balszárny elé vetette magát, szemközt a kórók szárán magasba szökő lángoszloppal, mert mindjárt körülfogja az első szilvafát, s akkor az isten se állítja meg, az ezredesék háza tövig ég. — Fizethet a ven szentség! — morog Dani. Dől a sós veríték,. nyakán, hátán, szemé
