Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-14 / 292. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. december 14., péntek Felelet ? Véletlen, vagy szándékosság? A lényeg ugyanaz: nagyot kell nevetni, ha pillantásunk az egri főutcán, a Vörös Csillag j mozival szembeni két plakátra esik. Ott ugyanis az egyik pia- \ kát ezt hirdeti öles betűkkel: KI MIT TUD?... A feleletet pedig — szintén öles betűkkel — a másikon olvashatjuk: SENKI NEM TUD SEMMIT. — kátai — — MÜSZAKFEJLESZTÉSI és újítási kiállítást rendeznek december 15-től 30-ig Miskolcon, a Széchenyi utca 60. szám alatti kultúrteremben. A kiállításon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumhoz tartozó közlekedési vállalatok dolgozóinak újításai szerepelnek. — EGERBEN december tizenötödikén és tizenhetedikén tartják az egri városi és járási „Ki mit tud?” verseny elődöntőjét. Mind a két napon délután fél ötkor kezdődik a vetélkedő az egri SZMT-szék- házban. A versenyen a szólószereplők mellett öt zenekar és egy énekkar is fellép. — TÖBB MINT ötszázezer forintot fordított ebben az évben saját erőből történő beruházásra a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz. Ezt az összeget műhelycsoportok létesítésére, erőgépek vásárlására költötték. — AZ EGER—GYÖNGYÖS- VIDÉKI Állami Pincegazdaság az egri Kossuth Lajos utcából, a volt Terményforgalmi Vállalat épületéből, új helyére, az „érseki palota” szárnyépületébe költözött. — 800 VAGON szaloncukorkészlettel rendelkeznek a megye üzletei, és 50 ezer folyóméter fenyőfa árusítását már megkezdték az idény-boltok. • — TIZENKILENC brigád versenyez az Egri Lakatos- árugyárban, 8 brigád harcol a szocialista cím elnyeréséért. A brigádok versenyét — a harmadik negyedévi eredmények alapján Bőgős József 8 fős kollektívája nyerte, 112,6 százalékos átlagteljesítménynyel. — 500 EZER forint értékben vásároltak a héten növényvédelmi gépet megyénk földművesszövetkezetei. Többek között jövőre a földművesszövetkezetek gondozásában dolgozik majd a megye területén két robot-traktor, négy magas- nyomású gépi ßs hetvenegy háti permetezőgép. (Sz.) Gyermekbénulás elleni oltás Egerben Értesítjük a kedves szülőket, hogy 1962. december 14-én, délután 4 órától 6 óráig, az Egri Városi Tanács V. B. egészség- ügyi osztályán gyermekbénulás elleni pótoltást tartunk. Oltásban részesülnek az 1959. október 1. és 1962. szeptember hó 30-a között született gyermekek közül azok, akik december hó 10-én és 11-én az oltáson nem jelentek meg. idő járás jelentés Várható 'időjárás péntek estig: Felhős idő, több helyen eső, havazás. Élénk déli, délnyugati,- holnap a Dunántúlon már északi szél. Az éjszakai lehűlés az ország keleti felében mérséklődik, nyugaton nem változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: nulla—plusz 4 fok között, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: fagypont körül. (MTI) IfSZINHÁZ I« M Ü S O ü. * Egerben este 19 órakor: A BAJADER (Katona-bérlet) A Vili. ÉVKÖNYV 1962. DECEMBER 14., PÉNTEK: SZILÁRDRA 130 évvel ezelőtt, 1832 decemberében született GUSTAVE EIFFEL francia mérnök, a modern vasszerkezetű építkezés úttörője. Legismertebb alkotása az 1889-i párizsi világkiállításra készült 300 méter magas, 165 m ívtávolságú és 60 m ívmagasságú torony, amely sokáig a világ legmagasabb építménye volt. Eiffel tervezte továbbá a budapesti Nyugati pályaudvar vasszerkezetét és részt vett a Margit-híd építkezésében. 115 évvel ezelőtt, 18*7. december 14-én halt meg CZAKO zsigmond író, aki romantikus drámáiban komoly társadalmi problémákat vetett fel (Kalmár és tengerész, 1844; Végrendelet, 1845). Darabjait a kri- Gustave Eiffel és az Eiffel-torony. tika elítélte s végül is 27 éves korában öngyilkos lett. Petőfi és Arany — mint az ő költői, irányzatukhoz legközelebb álló írót — a magyar drámaírás korán elhunyt nagy reménységét, verssel búcsúztatta el. 175 évvel ezelőtt, 1787 decemberében született JAN PURKINJE cseh biológus, aki Breslauban az első német élettani intézetet megalapította. Munkássága úttörő jellegű a szövettan, az emésztés, a fejlődéselmélet terén; a sejtelmélet egyik megteremtőjének tekintjük. 55 évvel ezelőtt. 1907 decemberében halt meg WILLIAM THOMSON angol fizikus, aki kísérletei során 1851-ben a tehr- modinamika fontos szabályát fedezte fel, majd bevezette az ún. abszolút hőmérsékleti skálát. Joule-lal együtt az elektromos áramlás egyik fontos törvényét alkotta meg. cA ku lí'S Majd hétszáz oldalas vaskos .ötét fekszik az asztalon: „Az Egri Tanárképző Főiskola Évkönyve”, s alatta egy római szám: VIII. A most megjelent nyolcadik Évkönyv kétségkívül jelentős eseménye a megye kulturális életének, de hatása kisugárzik a megye határain túl is, a tanulmányok, értekezések, bibliográfiák értékes summázói a főiskola egy- esztendős munkájának. Mert ez a munka — s ez a legelis- merésreméltóbb az évkönyvben is — organikus egységet alkot, mint tudomány és a gyakorlat, a tudományos kutatás és eredményeinek alkotó felhasználása a tanárképzés mindennapos gyakorlatában. A Tanárképző Főiskola, amely Észak-Magyarország pedagógus ellátását van hivatva biztosítani, s amelynek falai között évről évre újabb és újabb pedagógusnemzedék nevelkedik fel, nemcsak azt a feladatát látja el, hogy szocialista szellemű, a modern tudományban jártas és ahhoz vonzódó, jól felkészült nevelőket bocsát szárnyra, de jelentős tudományos góc is hazánkban. Az itt folyó elméleti és gyakorlati kutatások progresszív szerepet töltenek be közelebbről hazánkban a modern pedagógia konstruktív szolgálatában,' de általában a tudomány számos más, a pedagógiát nem közvetlenül szolgáló ágában is. Végiglapozva a vaskos gyűjteményen, a „nem kebelbeli” számára is rendkívül örvendetes és nyilvánvaló az a tő-" rekvés, hogy végső soron a tanulmányok mindegyike azt kutatja és próbál eredményesen választ is adni rá, hogyan lehet felhasználni akár a kémia, akár a biológia, vagy éppen az irodalomtudomány kutatásainak egy-egy eredményét, megállapítását a gyakorlati oktatás számára. Több mint negyedszáz főiskolai tanár, köztük nem egy országos hírű, tanulmánya — már a részt vevők száma is tiszteletre méltó — ad kitűnő keresztmetszetet a főiskolán folyó tudományos munkáról és természetszerűleg annak sikereiről. Igen változatosak, az irodalom alapján is megállapíthatóan, rendkívül alaposak, elerftzőek, a sémáktól, sablonoktól merészen eltávolodni tudóak ezek a tanulmányok. Visszatükröződnek bennük azok a döntő és felfrissítő változások, amelyek az elmúlt esztendők alatt hazánk tudományos életében végbementek, s már egymagában ez a tény is igazolja, hogy Egerben, a Tanárképző Főiskola falai között folyó munka szoros és gyümölcsöző kapcsolatban áll hazánk egész tudományos életével, ugyanakkor bátran fejleszti sajátos, pozitív lokálpatriotizmusát. Arra vállalkozni, hogy az Évkönyvben megjelent minden tanulmányt részleteiben és főleg érdeme szerint méltassunk, egy másik „évkönyvre” lenne szükség. Lehetőségeink csak annyit engednek meg, hogy néhány, az általános köz- érdeklődésre is számot tartó tanulmányt említsünk meg a többi mellett. Igen érdekes problémát fejteget dr. Somos Lajos „A túlterhelés elleni küzdelem didaktikai problémái” című munkájában, s már elöljáróban leszögezi, hogy a túlterhelés csökkentése nemcsak a tantervi követelmények nagyságától, de különböző pszichológiai, didaktikai és módszertani tényezőktől is függ. Rámutat a továbbiakban, hogy az oktatásban „éppenséggel nem az adatok, a részletek teljessége képezi a tudományosság kritériumát, hanem az ismeret helyessége és alkalmazhatósága”. Igen érdekes az a tanulmány, amelyet Verne műveinek, illetőleg e művek hatásának szentel a mai nevelési törekvésekkel kapcsolatban dr. Berencz János. A művek és a vemei életmű elemzésével párhuzamosan azokat a pszichológiai és pedagógiai vonatkozásokat kutatja, amelyek igen hasznosan alkalmazhatók a nevelés munkájában. Ugyancsak dr. Berencz foglalkozik egy másik tanulmányában pszichológiai oktatásunk korszerűsítésének néhány problémájával is. Figyelemre méltó tanulmányt publikált az évkönyvben Kocsis Károly az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének problémáival és dr. Molnár József, a nevelő- testületek, nevelőközösségek tevékenységével kapcsolatban. Dr. Bakos József prágai kutatásai alapján fűz néhány kiegészítést Dobossy Lászlónak, a Filológiai Közlönyben megjelent cikkéhez. Dr. Bakos munkája újabb szempontokat vet fel a Comenius-fordítá- sokkal kapcsolatos vizsgálódások kiszélesítésére. Másik igen érdekes és figyelemre méltó tanulmánya dr. Bakos Józsefnek az Eger név eredetével foglalkozik, és az „egri név”, immáron, mint fogalom eredetét is kutatja, értelmezi. Feltétlenül említést érdemel dr. Szántó Imre egyik tariul- mánya, „A Habsburg-ségítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében” címmel, amelyben kimutatja, hogy Eger várát a hazáját szerető nép tartotta meg, és nem a Habsburg-ház üres tervezgetései és megkésett intézkedései. Dr. Nagy Jó- zséf Hámán Katóval, megyénk kiemelkedő munkásmozgalmi hősével foglalkozik, végigkövetve útját születésétől egészen haláláig. Az „Évkönyv” természettudományokkal foglalkozó fejezetében dr. Udvarhelyi Károly, dr. Zétényi Ferenc, dr. Szőkefalvi Nagy Zoltán, dr. Hortobágyi Tibor tanulmányait olvashatjuk. Értékes tanulmányokkal szerepelnek az évkönyvben Lökös István, Nagy Sándor, Vajon Imre, Istók Barnabás, dr. Némedi Lajos, Rezessy László, dr. Bende Sándor és még többen a főiskola fiatalabb, idősebb tanárnemzedékéből. A dr. Bende Sándor által kitűnően szerkesztett és ízléses VIII. Évkönyv minden érdeklődést és elismerést megérdemel. Gyurkó Géza A rakéta teste ott állt a kilövőpályán. mint valami ezüstös, szárnyas szivar. Körülötte kibernetikusok, asztrofiziku- sok, biológusok, mérnökök, technikusok egész serege, ott álltak az űrhajósok is, hogy pontban 10.00-kor megnyomva a központi vezénylőterem asztalán elhelyezett gombot, lassan, méltóságteljesen, égig érő robajjal, majd szédületes gyorsaságra váltva útnak induljon a Pluto 4. rakéta. — Nagyszerű esemény lesz — dörzsölték kezüket az újságírók... — Nagyszerű? Kolosszális! — mondta az egyik űrhajós kissé sápadtan. — A nemzetközi együttműködés nagyszerű szimbóluma ez — jegyezte meg az egyik tudós, aki az utolsó ellenőrzéseket végezte a nyolc ország tudományos és ipari összefogásából készült hatalmas rakétán. A bonyolult műszerek tökéletesek voltak, a test políro- zása utolérhetetlen, a hajtóanyag kiválasztása vitán felüli, az űrruhák minden igényt ki- élégitenek —, állapította meg sorban a tudós és egymás után tette elismerő megjegyzéseit az újságíróknak a testvéri országok kitűnő munkájáról. — Beszállni! — harsant a mikrofon, utolsó ölelkezés, a lift lassan megindul a négy utassal, a szakemberek elfoglalják helyüket a vezérlőteremben, nézik az órát, még öt perc, már csak négy és pontban 10.00-kor indulnia kell a Pluto 4. rakétának, mert egyetlen perc késedelem újabb négy esztendő veszteséget jelent... Már csak három perc: most szállnak be az űrhajósok... Már csak két perc: most zárják rájuk a kabin ajtaját... — Halló... halló! vezénylőterem! — harsog egy riadt hang a mikrofonban. — Mi baj, az istenért! — Nem tudjuk bezárni az ajtót, nem megfelelő kulcsot küldtek hozzá... ...és a rakéta nem indult. A kulcs egy másik rakétához való! Mindkét rakétazárat és kulcsot gyártotta a Fémtömegcikk Vállalat. Magyarország! (egri) EGRI VÖRÖS CSILLAG Mbnte Cristo grófja EGRI BRÓDY Senki nem tud semmit GYÖNGYÖSI PUSKIN Halál a Cukor-szigeten GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az elnök úr látogatása A televízió műsora 9.45: Tv-híradó (ism.) 10.00: Telesport (ism.) 10.15: Feltámadás. II. Magyarul beszélő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Aki szelet vet HATVANI KOSSUTH A kilencedik kör HEVES Piros betűs hétköznapok FÜZESABONY Candide szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! 12.00: A jövő hét műsora. Hírek. (MTI) AZ ÓRA ELÜTÖTTE az éjfélt. Lassan, méltóságteljesen hallatszottak az ütéseik, s úgy tűnt, mintha a tizenkettedik ütés még sokáig hangzana a szobában, ott bújkálna a sarkokban, alig észrevétlenül. Jó idő telt el mór, talán negyedórával, talán féllel is elmúlt tizenkettő, amikor Laci lassan megmozdult az ágyon, fölkelt és macskamódra kilopakodott a szobából. Margit hallott minden moccanást és figyelte azt is, amikor az öreg falióra elütötte az éjfélt. — Szóval igaz, mégiscsak igaz! — hasított bele a gondolat és úgy érezte, megszakad a szíve. Háromhónapos házasok voltak és eddig semmi sem zavarta boldogságukat. Tegnapelőtt éjjel vette észre először, hogy Laci felkelt mellőle, s amikor visszabújt, az ablakon át már derengett a hajnal. Reggel csak homályosan emlékezett a dologra, arra gondolt, álmodta az egészet, s nem is szólt semmit. Tegnap valamivel éjfél után ugyancsak megismétlődött az eset és a fiatalasz- szony szívébe most már egészen beköltözött a gyanakvás. Az éjjel le sem hunyta a szemét és nyitott szemmel leste a sötétet. A szobában sehol sem mutatkozott egy szemernyi fény és csak szívének dobbanását hallotta. — Most, most kell figyelnem — gondolta és hangtalanul számolni kezdte az óra ütéseit Tíz, tizenegy, tizenkettő ... Igen, jói érzékelt mindent és t hallotta Laci mocorgását, settenkedő lépteit, azt is, amikor szinte nesztelenül kiosont az ajtón. — Megcsal! Találkája van valakivel! — dúlták lelkét a gondolatok, és megalázottnak, félredobottnak érezte magát. — Hát csak eddig kellettem neki? Eddig tartott ki mellettem — zokogta és könnyei szinte átáztatták a párnát A másik pillanatban aztán szörnyű erővel csapott ki szívéből a dac, a gyűlölet: — Ha te, akkor én is! Csak először magam győződök meg az igazság felöl. Tudni akarom, ki az a valaki, aki szebb, többre való a feleségednél? ESZELŐS MÓDON ugrott ki az ágyból, magára kapkodta ruháit, aztán kifutott a házból. Az éjszaka hűvös volt és a faluvégről elnyújtottan, hosz- szan kukorékolt éjfélt néhány megkésett kakas. Margit a kertek félé indult A hold elbújt ugyan a felhők mögött, de azért nem volt egészen sötét Észrevette az árnyat amely a patak felé közeledett — ö az! Megismerte a járását, aztán fától fáig, lopakodva, mint zsákmányra leselkedő vad, — indult a férje után. — Megcsal, megcsalt... — iobolta a szíve minden dobbanásában és egy pillanatra se tudott megszabadulni a gyötrő, ÍSÉRTE kínzó érzéstől. Ügy érezte, most ölni, gyilkolni tudna és ha megfoghatná, ha kézbe kaphatná azt a valakit, akkor... A patakhoz ért. Laci már a túloldalon járt, de ő időt engedett neki. Hűvös volt az éjszaka és csípős szél fújt a hegyek felől. Margit összehúzta mellén ruháit, próbálta megigazítani haját, majd hirtelen arra gondolt, mégiscsak abbahagyja ezt a szörnyű játékot, visszamegy, összepakolja holmiját és meg sem áll az anyja házáig. Amint az anyjára gondolt, összeszorult a szíve, ö szegény, sohasem nézte jó szívvel ezt a házasságot és csak lánya unszolására egyezett bele mégis. — Szeretem! Értse meg, hogy szeretem, édesanyám! — magyarázta annak idején és a Laci kedvéért még arra is hajlandó volt, hogy a csillag alá menjen esküdni vele a templom helyett. Aztán, hogy az anyja sem ellenkezett, nem volt több akadály házasságuk előtt. Boldogan teltek az első hetek, hónapok és most... Margitban újra feltámadt a dac: — Utána megyek, ha kell, a világ végére is. NÉHÁNY PERC MÚLVA már a tanya felé vezető úton pillantotta meg Lacit. Megállt, elindult, hallgatózott és figyelte a holdat, amely egyszer elbújt, máskor eltűnt a fellhőda- rabok mögött T — Szóval, itt van a tanyán a találka — sziszegte és a távolban már fel is tűntek a szénakazlak, a nagy istállók körvonalai. Laci most már nem sietett, hanem lépésről lépésre közeledett a kazlak felé, úgy, hogy Margit csak az útszéli fák mellett követhette őt. Időnként megállt, hallgatózott, egyszer egy fa árnyékában cigarettára is gyújtott. A gyufa fénye egy másodpercre élesen villant az éjszakában, de aztán az is eltűnt — Itt van, itt van a találka — dobolta a szíve. — Itt a puha szénában, ahol a madár se jár, távol a falutól, ahol nem zavarja őket senki... Valahol messziről kutyák ugattak. Fázni kezdett és úgy érezte, belülről reszket. Laci körülnézett, aztán óvatosan a kazlak árnyékába lopakodott. Margit nyomban utána. Testét belefúrta az illatos szénába és szabályos lyukat csinált a kazalban. — Ez jó hely, innen mindent látok — gondolta. Óvatosan körülnézett, nem jön-e már vala- merről a „harmadik”. PERCEK TELHETTEK EL, talán egy negyedóra is teljes csöndben és némaságban. Egyszer csak Margit Laci hangját hallotta felcsattanni. — Álljanak meg! Vissza a szénát! A kiáltást zörgés, csattogás követte, majd ismét hallatszott Laci éles hangja: — Nem szégyellik magukat! Tolvajok! Lopnak, mint a szarkák! Harmadik éjjel figyelem magukat, de ma végre a kezembe futottak. A széna itt marad, maguk pedig mehetnek haza. Holnap tárgyalunk majd a tanácsnál. Margit úgy érezte, egy pillanat alatt elmúlik körülötte a világ. Egyszerre megértett mindent és most nagyon, de nagyon szégyellte magát. — Hogyan is gondolhattam ilyet? — szégyenkezett és elhatározta, hogy Lacinak semmit sem szabad megtudnia. Megvárta, amíg elkerül az istállók felé, aztán óvatosan, hogy senki észre ne vegye, lélekszakadva futott a falu felé. ★ Azon az éjjel Nyerges ' Laci elégedett volt magával. Benyitott az istállóba, felköltötte a szénatartóban békésen alvó éjjeliőrt, és mint aki jól végezte dolgát, hazafelé indult OTTHON AZ ELŐSZOBÁBAN le akarta rúgni csizmáit, de aztán arra gondolt, Ijogy még Margit felébredne. Csendesen lehúzta az otromba jószágokat, óvatosan egymás mellé állította őket, aztán csendesen, lopakodva — akár a kísértet — visszabújt az ágyba és lefeküdt az asszony mellé. Margit úgy tett, mintha mély álomból ébredne. Karjával átfonta Laci nyakát, magához húzta és megcsókolta őt boldogan, szerelmesen ... Szalay István
