Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

4 NÉPÚJSÁG 1962. december 11., kedd Láttuk, hallottuk! Mentség Termelési tanácskozást tar- \ tottak vasárnap délután az eg- \ ri fodrászok. S mint ilyenkor szokás, számot vetettek az év eredményeivel, hibáival, a szó­nok elsorolta, hogy a részlegek mennyi bevétellel járultak a terv teljesítéshez. A női fodrá­szok büszkén húzták ki magu­kat, amikor hallották, hogy több mint egymillió forinttal gyarapították a közös vagyont; míg a férfifodrászok a várako­zás alatt szerepeltek, a bevéte­leket illetően. A férfifodrászok szégyenkez­tek, aztán gyorsan megtalálták a magyarázatott. — Elvégre az az egymillió is a mi zsebünkből ment ki. A férfiakéból. K. E. A szerkesztőség közleménye Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik a magyar sajtó napja alkalmából jókívánsá­gaikkal keresték fel szerkesz­tőségünket. A szerkesztő bizottság — TEGNAP EGERBEN szőlészeti brigádvezetők ok­tatása indult meg. A tanfo­lyamon a legújabb szőlészeti és borászati módszerek alkal­mazására oktatják a részve­vőket. — FABŐ ANTAL, a szer- tzámműhely dolgozója nyerte el az Egri Lakatosárugyár leg­jobb dolgozója címet; első lett az egyéni versenyben. A prés­műhely legjobb munkása cí­met ismét Szilágyi Sándor szerezte meg. — TEGNAP ŰJABB 80 tsz-főkönyvelő oktatása kez­dődött meg Síkfőkúton. Az egyhetes tanfolyam ideje alatt a zárszámadásra való felkészülés helyes módszereit sajátítják el a hallgatók. — BEFEJEZŐDTEK a vas­betontámmal végzett kísérle­tek a Gyöngyösoroszi Ércbá­nyában. Az eddig alkalmazott vasbetonelemeknél jóval könnyebbeket alkalmaznak. Az ácsolatokat a Bányászati Aknamélyítő Tröszt bodajki üzeme szállítja. — tegnap délután Egerben, a MÉSZÖV tanács­termében Schillinger Attila „Adalékok a Heves megyei szövetkezés történetéhez” címmel előadást tartott a földművesszö'vetkezeti veze- töknek« — JÖVŐRE 5000 tonna Ult­ra-mosóport gyártanak és ha­zai alapanyagokból az Ultra­paszta nagyüzemszerű gyártá­sát is megkezdik. Vegyiparunk fejlesztésével elérjük, hogy háziasszonyaink elegendő mennyiségű, nagy hatású tisz­títószereket tudnak majd vá­sárolni. — MA ESTE hat órakor az egri járási földmüvesszö- vetkezeti kulturális, sport és kereskedelmi napok kereté­ben Balatonon divatbemuta­tót rendeznek. A már előző­leg nagy érdeklődést kivál­tott divatbemutatót kultúr­műsor követi majd. Leveleinkből — HAZAFIAS Népfrontbi­zottságaink hathatósan segítik a takarékossági mozgalom fej­lődését. Recsk és Terpes köz­ségek már elnyerték a „Taka­rékos község” címet, mert a lakosság 85 százalékának ta­karékbetétje van. Ma Mátra- derecskén tartunk takarékos­sági napot, melynek keretében „Kérdezz — felelek-estet” ren­dez az OTP. (Maruzs János) — CSALÁDIAS hangulatban tartottuk meg a mikulás-estet kollégiumunkban. A Ki mit tud-est keretében a kollégium 55 leánylakója tudásának leg­javával igyekezett szórakoz­tatni társait. Tánccsoportunk borsodi táncokat mutatott be, és nagy sikert aratott a cigány­tánc. (Juhász Ágnes, Hatvan) — MÉRIK az új út helyét a bükkszéki Zsák utcában. Itt tavasszal kezdődnek meg az új útépítés munkálatai. Ebben az évbe" * kilométer hosszú betonút-' kapott a község. Wí- Kovács Ferenc) Nekem dobolnak Taar Ferenc rádiódrámája Még nem vagyunk túlságo­san távol az időben a magyar falu szocializálódásának ro­hamszerűen bekövetkezett nagy eseményétől s Tarr Fe­renc rádiódrámája máris a kortárs hitelességével és a vérbeli drámaíró tárgyilagos­ságával írta meg ennek a tör­ténelmi jelentőségű pár hó­napnak sorsokat formáló töre­dékét. Kispé Gergely megbecsült ember falujában, akire hall­gatnak barátai; különösen Or­bán Lajos, akivel együtt tért haza a fogságból. Baráti hűsé­gük több a könnyen kiejtett szónál. Kispé Gergely igazítja Orbán útját a termelőszövet­kezet felé s már maga is je­lentkezne az aláírásra, de anyósa nem engedi bevinni a földet. Az asszony is az any­ja mellé áll ebben a nem ha­lasztható vitában, a falusi ta­nácselnök sem igazítja el tel­jes megértéssel, a közösbe be­ment emberek meg nevetik- gúnyolják: ivásra adja magát, kupeccel is tárgyal, hogytárs- talanságát, magányát elvisel­hesse; csaknem bekövetkezik a tragédia, amikor a közösség utánanyúl. Tarr Ferenc nagyszerű drá­mai pillanatokat sűrít. Hőseit kitűnően ismeri. Az anyós imádkoztát magának és bár hat esztendeje ágyban fekvő beteg, hatalmát a fiatalok fe­lett a földben gyökerező ön­zéssel akarja fenntartani. Ügy gondolja, addig viselik csak gondját, amíg a földről ő ren­delkezik. Mennyi ellentmon­dás egy asszonyban, és meny­nyit kell ezért szenvednie an­nak, aki korfordulóra érke­zett? Lánya enged a halál kö­zelségét folyton emlegető asz- szonynak és a föld körüli per­ben az anya oldalára áll, mert — amint ki-ki — agyer- meg nem tehet a szülő szán­déka ellen. Hogyan érzi meg­fagyni a levegőt maga körül a valóban jó szándékú és becsü­letes Kispé Gergely, amikor anyósa konoksága kirekeszti őt a falu közösségéből? Meny­nyi fájdalmas feszültség fogal­mazódik a néhány szóban, amit a kisbíróval vált Kispé Gergely a neki szóló dobolta- táskor? Taar Ferenc hiteles vívódásokat sűrített drámává, és megörökített egy lelkiálla­EGRI VÖRÖS CSILLAG A földről jött ember EGRI BRÖDY Elmentem a nap után GYÖNGYÖSI PUSKIN Candide GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Északi történet HATVANI VÖRÖS CSILLAG A boldogság országa HATVANI KOSSUTH Viharok bolygója HEVES Esős vasárnap PÉTERVASÁRA Carmen Jones FÜZESABONY Piros betűs hétköznapok pofot, ami nélkül a nagy for­dulat nem mehetett végbe. Hősei izmos egyéniségek, pa­rasztok, akik kevés szóból, in­kább a tettből mérik le má­sok és maguk hitelét. Molnár Tibor jellemalakító képességét ismételten meg kell állapítanunk. A züllésnek in­dult ember lelkében lezajló történéseket jól érzékeltette. Horváth Teri a dráma utolsó jelenetében volt meggyőző. Pártos Erzsi anyósa sűrűn elő­forduló falusi kis zsarnokocs- ka, aki gyengeségével és a múltból maradt önzésével ke­seríti a fiatalok életét: a val­lásosság mögé bújt. Szirtes Ádám Orbán Lajosa a bizony­talan, a jövőt még nem éles kontúrokban látó paraszt: ízes mondatait kell dicsérnünk. Deák Sándor tanácselnöke egy kicsit hatósági jellegű maradt, szentenciázó hangvételével. Egri István karakterisztikus figurát formált a kupec Sza- lontaiból. Gera Zoltán, Lontai j) és Joó László, valamint Bodo- ' I, nyi Béla és Orbán Viola adtak ( még új színeket ehhez a kitű- I nőén komponált falusi kép- < hez. ! f Molnár Mihály rendezése az i író szándékát készséggel szol- j < gálta: Kispé Gergely kálvária- r ját elemző részletezéssel és ! I kendőzetlenül mutatta meg. ! 5 Farkas András I 1962. DECEMBER 11., KEDD: ÁRPÁD 80 évvel ezelőtt, 1882. december 11-én született MAX BORN német fizikus, akinek 1983-ban a Hitler- fasizmus elől hazájából emigrálnia kellett. Munkássága a modem fi­zika terén a kristályrácsokkal vég­zett kísérletei révén, a relativitás- és fényelmélet terén jelentős. Könyvet írt Einstein relativitás- elméletéről. 1954-ben a kvantum- mechanika terén végzett kutatásai- Nobel-díjat kapott. 95 évvel ezelőtt, 1867-ben e na- ■n halt meg BERCZY KAROLY és műfordító. Feljegyzései sze- Puskin művei kedvéért tanult 1 oroszul. Fő műve az 1866-ban tűit legelső magyar Anyegin- rdítás. MAX BORN KAIRO ebben az Ahány ház, annyi méreg... „Egy művészi prospektus" i A különböző rejtvények, fejtörők — talán túlságosan is nagy dömpingje — egyre inkább hozzátartozik életünk­höz. Az újságok, a rádió és a televízió végeredményben is helyesen, mind szélesebb kör­ben alkalmazza a népművelés eme kétségkívül népszerű for­máját, amikor a nemes vetél­kedés keretein belül, a megfe­lelő nyilvánosság biztosításával állítja a mikrofon, vagy a ka­mera elé a nem lebecsülendő díjakért versenyzőket. Az egyik ilyen népszerű vetélke­dő döntőjét vasárnap este ren­dezte meg a Magyar Televízió. Az „Ahány ház, annyi rejt- vény”-sorozat nemcsak ha­zánk értékes műemlékeinek megismertetésével, de a mű­emlékek történelmi és törté­neti szerepével is foglalkozott, ötletes módon próbálva szol­gálni az általános műveltség egy meglehetősen elhanyagolt, a tömegek által kevésbé is­mert területét. Nos, ami a célt illeti, elis­merés jár a Magyar Televízió szerkesztőinek, és ha visszate­kintünk a különböző elődön­tők ötletes műsorszámaira, amelyek egyúttal a rejtvényt is jelentették, az elismerés semmivel sem csökkenhet. An­nál inkább fukarkodni kell ezzel, ha e vetélkedés döntőjé­tfSZIlVMÁZ; i. /\A Ü S O • Egerben este 19 órakor: A BAJADÉR (Bérletszünet) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás kedd estig; Felhős idő, havazásokkal, ha­vasesőkkel. Mérsékelt, változó irányú, később a Dunántúlon megélénkülő északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0—mínusz 5 fok I körül. (MTI) ről esik szó. Sem színvonalá­ban — s ez bizonyos mértékig a feltett kérdésekre is vonat­kozik —, sem rendezésében nem érte el még az átlagot sem — sőt! Helyenként ízlés­telen és erőltetett, másutt da- dogóan uúalmas, ismét másutt szellemtelen volt ez a döntő, amelyen még az sem segített, hogy népszerű és .tehetséges művészek egész sorát állította csatasorba a televízió. Néhány felvillanás, néhány szellemes gondolat, még több közhely és laposság és mindehhez még a döntőt levezető Kautczki Jó­zsef indiszponáltsága... Együtt: unalmas est a tele­vízió előtt. ★ Délután még nem tudtuk, hogy a „Szervusz, Balaton” című televíziós kisfilm lesz a másnapi vígasztalásunk. Mert az a 20 perc, amelyet a Hor­váth Tibor rendezte kis film nyújtott, igazán élvezetes, hal­latlanul könnyed, friss és szel­lemes volt. Egyetlen szó nél­kül, csak a képek és a zene, és természetesen az ötletek gaz­dag sora olyan „prospektust” nyújtott a Balatonról, amely hitelességével, művészetével egyaránt méltó arra, hogy kül­földön is bemutassák. Ügy is, mint „prospektust”, de úgy is, mint a Magyar Televízió jól sikerült kisfilmjét. (gyurkó) évben ünnepli alapításának 1000. évforduló­ját. A világ egyik legősibb városát, az Egyiptomot meghódító Go- har Ajant alapította és ő névezte el „El Kahira”-nak, azaz „Győ- zelmes”-nek. Viühi Előttem a Twist­isten totemja, s körülöttem ember­evők járják kulti­kus táncukat, időn­ként rám vetve egy-egy pillantást, mint én vetek, ha disznótoros f ekszik előttem az aszta­lon. Folyik a tánc és égni kezd alat- ’ tam a tűz... Twis- tenem, mi lesz be­lőlem? Citromos emberszeletkék, vagy egyszerűen főtt hús? Pirított vesepecsenye twist, vagy vadas, zsemlyegombóccal twist... Dönge- nek a léptek, fo­lyik a rángatód- zás, hogy még éke­sebbek legyenek, a főpap a zenészek élén, mind vada­sabb táncütemet diktál, már a fo­gak is csattognak, twist és én ülök a fazékban, á la car­te twist... Aztán egy óvat­lan pillanatban ki­mászom a fazékból Bekapcsolom a rádiót: twist... Bekapcsolom a televíziót: twist... Nem kapcsolok be semmit, akkor is twist. Az utcán twist-léptekben haladnak ismeret­len céljaik felé az emberek, s a ter­melési értekezletet a twist hangjai mellett nyitják meg. Twista őrü­let ez a twist-őrü­let, amelynek tit­kai elsajátításához csak szufla és egy kis rángatódzni tu­dás kell, s amely­hez képest a rock and roll az öregek andalgó tánca az aggok otthonának kultúrtermében. Nézem a parket­ten táncoló fiata­lokat, amint két kézzel rángatnak valami hallatlanul nehéz evezőt, s lá­baikkal is csinál­nak valamit, aztán megborzongok: a sötét dzsungel bo­rul rám és én egy fazékban ülök. és gyors léptekkel eltűnők egy twisz- tá son, ahol nem. kell twümöm two- wább a twüwzet... ... és nézem to­vább e modem gá­lyarabokat, amint rángatják az eve­zőt és a lábukat, és a hajcsárokat is nézem, akik az ütemet szolgáltat­ják ehhez a mun­kához, és a nyu­gati rádiót is hal­lom, amely szerint nálunk betiltották a twistet, és a ma­gyar rádiót is hal­lom és a magyar televíziót is látom és mindent látok magam előtt, amint twistbe gör­bül minden és mindenki. Aztán imára rángatom karjaimat és han­gosan mormolom a szertartással: „Mindennapi táncunkat add meg nekünk ma és mindörökkön örökké. Twist!” (egri) A televízió műsora 17.30: Ifjúsági műsor. 1. If­júsági híradó. 2. Modernség, óh! Nyüt tárgyalás. 18.45: Fa­lujáró kamera. 19.05: Parabola. Külpolitikai műsor. 19.20: A Királykőtől a Fogarasi havaso­kig. Román kisfilm. 19.30: Tv- híradó. 19.45: A Magyar Hir­dető műsora. 19.55: A tv mese* könyve. 20.00: Feltámadás. I. Magyarul beszélő szovjet film. (14 éven aluliaknak nem ajánl­juk!) 31.35: Hol tart ma a se­bészet? Kerekasztal-beszélge- tés. 22.15: Híreik. Tv-híradó is­métlés. (MTI) Ember a iSEBSSSBSSSEEEESEESESSSBEBEEESEBBSSEESSSEBSSEESBEEEESBEEEBEEESBEEBEEEEBSBEEEEEEEBEEESSSt ba? Itt ül a szekéren. Ha akar, visszafordul, ha akar, to­vábbmegy, ha akar, megáll. Mindent tehet. A csősz megint felnéz. Lát­ja, hogy a másik arca komor és kemény. — Mennyiért vette? — ötezerért. — Szép pénz — bólogat az öreg. De hát egy ló az csak egy ló. Annyi, mint a konyha, szoba nélkül. Jónás felkapja a fejét. Meg­érzi a kihívást. Bánja már, hogy a csősz után nyargalt. Bágyadtan, csak azért, hogy válaszoljon valamit, odaveti: — Egy után jön a másik. — Ha jön — morogja kajá­nul a csősz és mosolyog. Az­után biccent, a mutatóujját a kucsmájához böki. Fürgén át­ugorja az árkot és a gyalog­ösvényre tér. Jónás úgy érzi, hogy nagy- nagy mozdulatlanság van kö­rülötte. Mintha a szekér is egy helyben állna. A csősznek se mozognak a lábai, de mégis úgy siklik a fák mellett, mint a szélűzte füst. Nem is szalad, hanem suhan, már alig látszik a gubája. Szeretne utána kiáltani. A fülébe harsogni, hogy ez a sze­kér, meg ez a ló az ő számára mindent jelent. Nem érti a csősz. A többi sem érti — ha a szívét eléjük tenné —, akkor sem értenék, ha ez a ló neki minden. Hogy erről álmodott húsz esztendővel ezelőtt, ka­maszkorában, egyszer, majd egyszer vesz egy lovat, fényes szőrűt, dereset, éppen olyant, Az úton szekér zörög, és ** a domb mögül először csak egy konyuló szélű kö- csogkalap látszik. A kalap hir­telen eltűnik, majd ismét felbukkan egy ló fejével együtt, végül utána emelke­dik az ember is. Hosszú, szi­kár, összehúzott szemű. Ügy ül a szekéren, mintha az övé volna itt minden, még a vá­roskára leselkedő közeli vár­rom is. A hátát egyenesen tartja. Nem is ül a szekéren, hanem ágaskodik, jobbra-bal- ra nézelődik. A kezében — illendőségből — ostort lógat. Szekérhez, lóhoz ez is hozzá­tartozik, mint asszonyhoz a divat. A lovat nem üti, pedig szeretné, ha gyorsabban ko­cogna. Nehéz a teher, és Jónás Fe­renc megbecsüli az új jószá­got. Két napja vette. Ez a de­res, fényes szőrű ló a füle he­gyétől a patájáig az ő tulaj­dona. Az övé, s ebben az egyetlen szóban benne van az ember, a ló, a szekér — és talán az egész világ. A következő kanyarban bá­mészkodó tekintete megakad egy gubás, nehéz járású fér­fin — az országút tócsáit ke­rülgeti. Jónás nézi, hintáztat- ja a szemét, de nem tudja ki­találni — ki ballag előtte, pe­dig ismerős a járása. Sebaj — gondolja — mind­járt befogjuk. Rácsap a lóra. — Engedelmes jószág — morogja Jónás elégedetten. A Deres ina megfeszül, és az iz­mok — mint apró, játékos ha­lak a tó vizében — remegnek a bőr alatt. A szőre fénylik, a hátáról vékony patakokban csorog a veríték, de Jónás Fe­renc nem látja, nem nézi — csak a gubás embert az or­szágúton, akit utol kell érni. Csak egy pillanat kell, az az egy pillanat, amikor elcsípi a másik szemében az irigységet. A távolság fogy. Hango- san köhög a szekér te­tejéről, a gubás ember vissza­fordul — Bíró Ferenc, a szö­vetkezet csősze. Jónás kedélyesen ráköszön. — Adjon isten! — Adjon — biccent a csősz, és egykedvűen ballag a sze­kér mellett. Néhány lépés után felnéz. Hallotta, hogy Jó­nás két napja lovat vett. Jónás a szekéren zavarban van. Felajánlaná, hogy üljön fel mellé a csősz, legalább most kibékülnének, de így is nehéz a teher. A múltkori agi­táció után ajtót mutatott a csősznek — neki nem kell a közös, bárahányszor jönnek is hozzá. És az elégtétel —, hogy beviheti a csőszt a városba? Az ő szekerén? Az ő lovával? Féloldalt lehajol a szekérről — hogy a másik meg ne sér­tődjön. — Későre marad a tél. A csősz bólint, de tudja, hogy a másik mindenről szí­vesebben, beszélne most, mint az időjárásról. A ló mellé lép, együtt ballag a jószággal, ösz- szehúzott szemmel figyeli a lábait, az inakat, a ki-be hul­lámzó bordákat, a fejét, az­után rásimít a szőrére. Utána megnézi a tenyerét. A ló hasa alá pislog. Jónás kedvetlenül feszeng a zsákok tetején. Nem tudja, mit akar a csősz. Minden moz­dulatát figyeli. Ha a? öreg egyetlen rossz szót mond a lóra, ostorral a nyaka közé vág. A csősz felnéz. — Jól húz? — Látja... — morog Jónás bosszúsan és megmarkolja az ostor nyelét. >­— Csak nehéz neki a sze­kér. — Nehéz? J ónás hirtelen nem tud­ja, hogy a csősz szá­nakozik-e vagy gúnyolódik. Nehéz a szekér? Ennek a ló­nak? Mit akar ez a vén gu­bás? Hát van ennél szebb do­log a világon, minthogy itt ül a saját szekerén, a saját lova húzza, és a saját földjén ter­mett krumplit viszi a város­\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents