Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

t AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 286. szám ARA: 50 FILLÉR 1962. december 7., péntek Nehru ragaszkodik az indiai javaslathoz Nehru indiai miniszterelnök '• Asszam államban, ahol tájé- ; kozódó körutat tesz, szerdán ; sajtóértekezletet tartott. — India nem adja fel a béke és a semlegesség politikáját — mondotta. — Az országnak'. meg kell oldania a szociális ' és gazdasági téren előtte álló j feladatokat. Az indiai—kínai határon ; fennálló helyzetről szólva: Nehru megerősítette, hogy a : kínai kormány tűzszüneti nyi- : latkozatának megfelelően több : határmenti körzetben vissza- : vonták a kínai csapatokat. Nehru emlékeztetett arra, ; hogyi az indiai kormány ra- 1 gaszkodik a kínai csapatoknak ; az 1962. szeptember nyolca-: dikán fennállott vonalra való visszavonásához. (MTI) ... nyit be a boldogi házba Medveczky József postás. Az asszonyka kinyitja, bele­néz, nines most ideje arra, hogy elolvassa, majd este, ha az ember is hazajön. Csak úgy belenéz. Mert most hozták, s mert az újságban mindig van valami, ami érdekes. Meghozták. A megye városaiban, kis és nagy községeiben, de még a tanyákon is ott a napi események, a világhírek, az egyes emberek, üzemek vagy termelőszövetkezetek életé­vel foglalkozó írás. Ám amíg az újság az olvasó kezébe kerül, sok kézen megy keresztül, sok munkafolyamaton esik át, sokán dolgoznak vele ÄA/NAAAAAAAAAA/WWNAAAAAAAAAAA/VV» Nyikita Hruscsov és loszip Broz Tito megbeszélései Hírek Tito moszkvai útjáról MOSZKVA (TASZSZ): Csü­törtökön a Kremlben megbe­szélést folytatott Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének főtitkára, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke. Az őszinte, elvtársi hangú ta­nácskozáson a testvéri szovjet— jugoszláv kapcsolatok fejlesz­téséről és a. jelenlegi nemzet­közi helyzetről folytattak esz­mecserét. A megbeszéléseken szovjet részről jelen volt Anasztasz Mikojan. a minisztertanács el­ső elnökhelyettese és Andrej Gromiko külügyminiszter; ju­goszláv részről Alekszandar Rankovics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnökhelyettese és lován Veszelinov, a Szerb Nemzetgyűlés elnöke. Joszip Broz Tito feleségével és a kíséretében levő jugoszláv vezető személyiségekkel együtt csütörtökön megkoszorúzta Le- < nin mauzóleumát. ★ Belgrádból jelenti a TASZSZ, < hogy Tito elnök moszkvai lá-< togatása a jugoszláv lapok fi-< gyeimének középpontjában < áll. A Komuniszt hangsúlyoz­za, hogy a két állam vezetői- < nek kölcsönös látogatásai kö-< vetkeztében erősödnek a ju-< goszláv—szovjet kapcsolatok.< Nagyon fontos volt e látogatá-« sok között Leonyid Brezsnyev- < nek, a Szovjetunió Legfelső« Tanácsa Elnöksége elnökének« jugoszláviai útja. A két ország« jó viszonya politikáik sok leér- < désben vallott hasonló állás- ; pontján nyugszik — írja a lap. < Tito elnök látogatása a J Szovjetunióban mindenek- í előtt azt húzza alá — állapítja \ meg a lap —, hogy a két orszá-; got baráti kapcsolatok kötik! össze. E látogatás újabb hozzá-! járulás a jobb megértéshez, új; lépés a jugoszláv—szovjet ba- I rátság és együttműködés meg- J szilárdulása és elmélyülése fe- | lé vezető úton. (MTI) Miért találkozik Macmillan Kennedyvei? LONDON (TASZSZ); Mi- cardo, az Angol Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának tag­ja egy londoni tömeggyűlésen kijelentette; Macmillan mi­niszterelnök azért akar talál­kozni Kennedy elnökkel, hogy utasításokat kérjen Angliának a Közös Piachoz való csatla­kozására vonatkozólag. Micardo szerint Macmillan kifejti majd „urának és gaz­dájának”, hogy nem sikerült végrehajtania a csatlakozással kapcsolatos eddigi utasításo­kat. Anglia — hangoztatta Mi-, cardo — nehézségekbe ütkö­zött a francia fél álláspontja miatt. Ennek az álláspontnak az a célja, hogy biztosítsa a francia mezőgazdasági terme­lők előnyét az angol farme­rekkel vívott harcban. Micardo kifejezte reményét,; olyan idők virradnak Angliá-J ra, amikor majd az akkori! miniszterelnök hajlandó lesz! független külpolitikát folytat­ni. (MTI) „Nem kommunistaellenes lépés“ Az algériai kormány tájé- < koztatásügyi minisztere sajtó- < értekezletet tartott, amelyen; cáfolta, hogy az Algériai Kom­munista Párt betiltása kom-< munistaellenes lépés lenne. A < tájékoztatásügyi miniszter ki- < jelentette, hogy a kommunista < pártot nem ideológiája miatt s tiltották be, hanem azért, mert $ Algériában csupán egyetlen ; párt, az FLN működhet. (MTI) • Fogadás a Magyar Sajtó Napja alkalmából A Népújság szerkesztősége és kiadóhivatala tegnap délután Egerben a megyei tanács klub- helyiségében fogadást adott a Magyar Sajtó Napja alkalmá­ból. A fogadáson megjelentek; a megye politikai és társadat-; mi életének vezetői, valamint; az újság rendszeres levelezői < és tudósítói. Benn a szerkesztőségben• az olvasó szerkesztő megtervezi, hogy milyen is lesz majd egy oldal formája. A gépelt kézira­tokat átküldi a nyomdába, ott a gépszedők kiszedik, majd Ács Ferenc mettőr és munkatársai, képünkön Czakó József, a kiszedett sorokat hasábba „tördeli”, végleges helyére illeszti. Amikor egy oldal készen van, a kézi sajtón „lehúzzák”, a kefelenyomatot elolvassák a korrektorok, akiknek feladata, hogy hibátlanítsák az írásokat, s ha ők ráírják, hogy „nyom­ható”, akkor a kész oldalt matricázzák, leöntik, s felrakják a nagyteljesítményű rotációs gépre. Itt nagyon kell ügyelni a gépre, hiszen 16 ezer újságot nyom és hajtogat óránként, s ezért egy percre sem mozdul el mellőle Csathó Ernő gépmes­ter. Mire indulnak a vonatok, a gyors kezű postások „expe- diálják”, helységek szerint csomagolják, s már száguld velük a gépkocsi, a vonat, az autóbusz, hogy rendeltetési helyére Időben érjen a lap. És most lapozzanak olvasóink a harmadik oldalra, mert hisz az egész újság ott kezdődik, hogy... , • • az újságíró kimegy — jelen esetben Boldogra —, ahol valakiről vagy valamiről írni akar. Beszélgetnek. Nézzük, miről űrt (Riport a 3. oldalon)' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Itt az újság! Napjaink történelemkönyve Gazdag tanítások nyomán indulhatott fontos hivatását teljesíteni a magyar sajtó, mikor a munkáshatalom biztosí­totta számára a hivatásához méltó körülményeket. Harcos elődök törtek számára utat, hogy mindennap­jaink szerény krónikása lehessen a jelen történelemkönyve, amely érzékenyen reagál az élet eseményeire, és gondosan, sorokba gyűjtve napjaink történelmét, megőrzi azt az utó­kor számára, okulásként, fontos történelmi tanulságok le­vonásához. Ezen a napon, a magyar sajtó napján emlékezünk azokra, akiknek gazdag tapasztalatát, harcos életművét felhasználva, nyomdokaikba lépve végzi munkáját a sajtó. Emlékezünk a Vörös Űjságra, amelynek megjelenési napja, a sajtó ünnepe lett, s amely annak idején sok megpróbál­tatás és küzdelem során a kommunista érzelmű orosz hadi­foglyok segítségével láthatott napvilágot, mert azok. akik nem akarták, hogy megjelenjen ez a kommunista lap, szándékosan tönkretették a nyomdaberendezéseket. A harcos előd, a Vörös Üjság mégis kikerült az utcára, rövidesen eljutott az ország minden részébe és példája a későbbi évtizedekben is bátorítást nyújtott azoknak, akik kézzel írott, vagy írógéppel sokszorosított, kezdetleges, de a kommunista hittől áthatott röplapjaikat, és lapjaikat ad­ták az emberek kezébe, felvilágosítva őket a háború igazi okairól, a párt céljairól. Es a kommunista sajtó hatékonyságát nemcsak a mun­kásmozgalom vezetői, nemcsak az illegalitásban dolgozó kommunisták ismerték, de respektálták ellenségeik is, akik minden módon igyekeztek elhallgattatni a szabadságért és függetlenségért, a szocialista eszmékért bátran kiálló új­ságírókat. A párt VIII. kongresszusán — most, mikor merőben más, kedvezőbb körülmények között terjesztheti a párt szavát a magyar sajtó, így emlékezett meg a Központi Bi­zottság beszámolója a mindennapok krónikásairól: „...a rádió, a televízió és a lapok színvonala emelkedett, dolgo­zóik segítik a pártot, lépést tartanak a fejlődéshozta fel­adatokkal”. Ez az elismerés nagy kötelezettséget ró a magyar sajtó minden dolgozójára, arra ösztönzi őket, hogy ízléses, friss, olvasmányos, bátorhangú, igaz, mozgósító erejű lapot szer­kesszenek, s még egy igen fontos kötelezettséget, hogy az eddiginél megbízhatóbb, tökéletesebb krónikásai lehessenek jelenünknek, és előmozdítsák a VIII. pártkongresszuson hozott határozatok megvalósulását. „Most arra lesz szükség, hogy a sajtó munkatársai tovább gyarapítsák ideológiai ismereteiket, és szakmai tudásukat; tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá agitációs és propaganda munkájukat.” Így summázta a magyar sajtó munkásainak feladatát a kommunisták országos szintű tanácskozása, s ha ezeket a tömör megállapításokat a hétköznapi tettek apró pénzeire váltjuk, úgy ezek a követelmények nagyon is szerteágazóak, sokrétűek. Ogy is mondhatnánk: azt kell elérni, hogy az újság, az élet tükre legyen, hogy a sajtó dolgozóinak egy legyen öröme, gondja a munkáséval, parasztéval, hogy ismerje és becsülje fontos munkájukat, hű krónikása legyen hétköznapi tetteiknek, megörökítője terveiknek, vágyaiknak, hogy a való életet örökítsék meg az utókor számára. Es ha a magyar sajtó eleget akar tenni a kongresszus szabta fontos megbízatásoknak, úgy fel kell lépnie a kö­zömbössé0' a felelőtlenség ellen, az szükséges, hogy fárad­hatatlanul egyengesse útját a technika fejlődésének, a gaz­daságosabb termelésnek, legyen ostora a maradiságnak, a tunyaságnak, ösztönzője a szocialista erkölcs térhódítá­sának, hogy felkeltse az érdeklődést a szép és jó iránt, hir­desse a lenini eszmék igazságát, sorait áthassa a proletár internacionalizmus szelleme, harcos híve legyen a béke­mozgalomnak, a népek békés egymás mellett élésének, a társadalmi haladásnak. De ennek a sokrétű feladatnak miként tudna eleget tenni a sajtó, ha nem segítené a társadalom csaknem vala­mennyi rétege, ha az emberek ezrei nem adnák ötletüket, javaslatukat, véleményüket ehhez a munkához, ha tapasz­talataikat, bírálataikat nem tárnák a sajtó segítségével a közvélemény elé Míg a párt szava az újság segítségével eljut az embe­rekhez sokak fáradságát, munkáját sűríti magába: nyom­dászokét, a szállítási dolgozókét, postásokét, s nem utolsó­sorban a tudósítókét, levelezőkét, akiknek lelkiismeretes munkájára továbbra is számít a párt. Ezért fogadjuk örömmel azokat a leveleket, amelyet a különböző foglalkozású társadalmi állású emberek ír­nak a szerkesztőségbe; örömeikről, gondjaikról, vagy ép­pen vitázva, valamely elvi tétellel helytelenítve káros, bürokratikus intézkedéseket társadalmunkban még fel­lelhető egyéb hibákat. , Ezért fogadjuk szívesen e leveleket, s adunk örömmel helyt azoknak a kérelmeknek, amelyeket Szegedi Árpád, a hatvani cukorgyár dolgozója, Gosi Ferencné, az egri kórház dolgozója, Czeglédi László, a hatvani felsőfokú technikum tanulója, s más egyszerű emberek, szövetke­zeti parasztok, diákok, párttitkárok adtak be szerkesztő­ségünkhöz, hogy szeretnék a lapot rendszeresen értesí­teni munkahelyükön, környezetükben történt esemé­nyekről, hogy részesei akarnak lenni annak a fontos munkának, amely a magyar sajtóra vár az elkövetke­zendő időben. így képzelhető csak el a tudósítók, levelezők levelei­nek, véleményeinek, tapasztalatainak tömkelegével, hogy a magyar sajtó az emberek bizalmát, támogatását élvez­ve, tudja teljesíteni fontos hivatását, hogy Lenin szavai­val élve, a szocializmus agitátora, propagandistája és szervezője legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents