Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

1962. december 6., csütörtök NÉPÜJSAG 5 w így készül a hevesi seprű... Felnyalábolnak egy öl cir­kot, az embermagasságú állvá­nyokra helyezik, a rudak hal­mazából kiválasztanak egy jó erőset, drótot is készítenek a fahengerekre, és hozzákezde­nek ... Kellemes meleg és pipafüst terjeng a helyiségben. Az iz­zásig megrakott kályha körül nedves cirok szárad, alacsony székeken kilenc ember foglal helyet, s érdekes történeteket mesélve szórakoztatják egy­mást, miközben kezük megál­lás nélkül mozog, s hosszú ru- dakra erősítik a kis cirokkö- tegeket. Szaporán dolgoznak a hevesi Petőfi Termelőszövet­kezet seprűkészítői, az ajtó mellett gyorsan növekszik az elkészült seprű halmaz. Idős Szuromi Sándornak már negyvenedik tele múlik el seprűkészítéssel, s méltán viseli itt a vezetői tisztséget. Maga sem tudja megmondani, hogy az eltelt hosszú évtizedek alatt hány új seprű került ki a keze alól. Túl van már a hat­vanon, de még most is lan­kadatlan szorgalommal, a fia­talokhoz hasonló gyorsaság­gal jár a keze. ötletes, a munkát jelentősen könnyítő, fából készült gépe­zet segítségével készíti a sep­rűt idős Szuromi Sándor. Ezt a segédeszközt Boconádon lát­ta, s a tapasztalatcsere-látoga­tás után rövid idő alatt elké­szítették termelőszövetkezetük Sándoron kí­vül még Bese­nyői László, Ecsegi Ferenc, Pataki Bene­dek, Nagy Zsig mond, Laboda Lajos, Víg Já­nos, Forgács József és ifjú Szuromi Sán­dor dolgozik a seprűs-brigád- ban. Nagy ré­szük még csak most ismerke­dik a seprűké­szítés mester­ségével, de az eltelt néhány nap alatt, már a jó, tartós seprű készítésé­nek sok forté­lyát elsajátí­tották, s vala­mennyien nagy kedvvel dol­goznak. örül­nek az új mun­kaalkalomnak, mert bizony a határban már nem sok mun­ka akad, vi­szont napjai­kat így haszno­san, munkával töltik el. Ebben az évben ki­lenc holdon termelt a közös Nem ördöngős masina ez, hanem csak egy nagyon ötle­tes seprűkötő kerék, amelynek segítségével meggyorsult a termelés. Készén van az új seprű. Jöhet a kocsi és viheti a hevesiek kezemunkáját a szélrózsa minden irányába. (Foto: Kiss Béla) gazdaság seprűcirkot. Jp ter­més volt, s most van mit csi­nálni a téli hónapokban a sep- rűkészítő brigádnak. ... Lassan kezdenek végle­ges formát ölteni az emberek keze alatt a seprűk, a cirok­szálak egy síkban állnak, már csak a színes fonallal történő lekötés van hátra ... Dunántúl, Eger, Budapesti Egyesült Izzó, Gyöngyös, Kál, Szolnok... Ezekre, és még számtalan helyre szállítanak seprűt a hevesi Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjai. Már csak­nem az egész országban isme­rik a hevesi tsz seprűit, évek óta rendszeresen kielégítik a vállalatok, gyárak, üzemek, és hivatalok megrendeléseit. Egy-egy ember naponta 8—9 seprűt készít, s a seprűkészítő munkacsapat napi átlagos ter­melése megközelíti a százat. A hevesi Petőfi Termelőszövet­kezet ezzel a segédüzemággal jelentős bevételre tesz szert, s a tagok egy részének télre is biztosított munkalehetőséget. ... Lekerülnek a faállvá- ! nyokról a seprűk, egy-két „pró- j bahúzogatás a padlón, s a; számtalan megrendelés igazol­ja, hogy nemcsak új korában Válaszolt az illetékes Új gyártmányok a ílAV;< Kitérőgyárló |j. V.-nál A Népújság szeptember 18-i számában bíráló hangon szó­vá tettük, hogy a gyöngyösi MÁV Kitérőgyértó Üzemi Vál­lalatnál bizonytalanság lett úrrá: a minisztérium késve adja a terveket, szeptember­ben a gyár. vezetői nem tud­ták, hogy év végéig 70 millió forint értékben mit kell gyár­tani. Ilyen körülmények kö­zött a gyártást nem tudják előkészíteni, szakmunkásokat segédmunkásként kell foglal­koztatni, a huzavonából, a ké­sedelemből sok kár származik. Most érkezett meg a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium válasza, azt szó szerint közöljük: ,.A gyöngyösi MÁV Kitcrőgyár- tó Ü. V. 1963. évi terve még folyó év október hó 19-én teljes mér­tékben kitöltésre került. Ezzel az Ü. V. jövő évi feladata meghatá­rozást nyert. A Gazdasági Bizott­ság határozata értelmében a ki­eső kitérögyártás helyett új gyártmányokra kellett áttérni. Ez a feladat természetesen nagyobb wiértékben fogja igénybevenni a vállalat szervezőképességét és műszaki adminisztrációját. Egyéb­ként ilyen áttérés más üzemben is hasoúló gondot okozna. Az új, megnövekedett feladatokra azon­ban — ha a szervezés megkívánja — a jövő évi létszámtervezésnél tekintettel leszünk HARMATI SÁNDOR. vezérigazgató-helyettes Milyen új gyártmányok sze­repelnek a jövő évi tervben? Milyen feladatokat jelent ez a gyárban és hogyán készülnek rá? A gyöngyösi MÁV Kitérő­gyártó Üzemi Vállalattól vár­juk a választ — írásban és tettekben is. Uj felvonás az algériai drámában Betiltották az Algériai Kommunista Párt lapját, az El Muriját. — November hu- szonkilencedikén még csak ezt tudtuk s megdöbbentett bennünket a bír. — Hiszen a párt lapja támogatta a kor­mány antikolonialista törek­véseit. Meglepte az algériai kommunistákat is — cs tilta­koztak. Míg a tiltakozó dele­gációk és a beadványok jár­ták a hivatalokat, a minisz­teri fogadószobákat, az algé­riai kormány előkészítette az újabb csapást: s azóta már be is tiltotta a kommunista pártot. A párt évekig egy sorban harcolt az ország mai veze­tőivel Algéria függetlensé­géért. A párt tagjai fegyver­rel, tollal, harccal és meg­győző szóval küzdöttek a gyarmatosítók ellen. Sokan megjárták a francia börtönök és koncentrációs táborok pok­lát. sokan adták életüket a nemrég kivívott szabadságért. Ezt a pártot érte a csapás: ezt a pártot tiltották be. „ ... ma nincs szükség a kommu­nista pártra Algériában" — mondja a betiltó határozat, és a kormány — mintha csak felkészült volna arra, hogy a párt egy tiltó dekrétum hatá­sára nem semmisült meg. nem tűnik el az algériai politika színpadáról — újabb intézke­désekre készül. Mohammed Khider, az FLN politikai bizottságának titká­ra bejelentette, hogy különle­ges „népi-katonai” bíróságot állítanak fel azok felelősségre vonására, akik akadályozzák a kormány működését. Egye­lőre nincs utalás arra, kiket is vonnak felelősségre; de ha a kormány továbbra is azon az úton halad, amelynek ilyen jelzőkövei vannak, mint » párt és lapjának betiltása, — >• lehetetlen, hogy ezek a 1 igok üldözni kezdik a pái ,«t: hiszen, ha az a kor­mányhatározatra nem oszlik fel — ezzel „gátolja a kor­mány működését’’, illetve a működő kormány egyik hatá­rozatának végrehajtását —, tehát lesz ürügy, amiért meg­idézhetik majd a párt tagjait és vezetőit. Az újságolvasó, aki évekig feszült figyelemmel kísérte az algériai dráma fejleményeit, a hirt hallva, megkérdezi: Kiknek állt érdekükben, hogy betiltsák az Algériai Kom­munista Pártot? A gyarmatosítóknak, az im­perialistáknak — vagy az al­gériai népnek? A válasz nem kétséges. Mindenki tudja, hogy a kommunista párt elnémítá- sa nem szolgálhatja a nemzet érdekeit. Mindenki tudja, hogy a párt, amelyet a gyar­matosítók is a föld alá kény­szerítettek — kérlelhetetlen ellenfele mindenfajta kolo- nializmusnak. De az is közis­mert, hogy a kommunista párt nemcsak antikolonialista célokat tűz zászlajára. És a további célok — nem bizonyos —, hogy megegyez­nek, hogy mindenben meg­egyeznek a kormány és a* FLN célkitűzéseivel. Sőt: mint az események sejteni engedik — egyáltalán nem egyeznek. (Krajczár) im-utmom seper jól a hevesi seprű ... Tóth István műhelyében a gép hevesi vál­tozatát. Három éve termelőszövetke­zeti tag idős Szuromi Sándor. Nyáron a kertészetben dolgo­zik, ősszel pedig a betakarítá­sok után kezdi a seprűkészítés évenként ismétlődő munkáját. Hathónapos munkaalkalmat biztosít a sárga cirok seprűvé való feldolgozása, s kora reg­geltől egészen az est leszálltá­ig munkálkodik társaival az idős mester. , ... A rudakra már felkerül­tek az apró cirokkötegek, de azok még rendezetlenül, zilál- tan meredeznek. A sebesen mozgó kezek erős dróttal rög­zítik véglegesen a sárga cirok­szálakat a. sima rúdhoz ... A mesteren, idős Szuromi Tizenhalféle lBUSZ-kirándulás a baráti országokba Az IBUSZ téli és koratava­szi társasutazásainak részletes programja szerint a Német De­mokratikus Köztársaságba hat, Romániába négy, a Szovjet­unióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába pedig két-két, összesen tehát 16 különböző útvonalon juthatnak el a tu­risták a baráti országokba, és tölthetnek el ott 5—12 teljes kapót. lx2 1962 dec. 15-től 1963 febr. 15-ig TANÍT! SZÓRAKOZTAT! NYERHET! nyolchetes TOTÓ-pályázatán NYEREMÉNYEK: Külföldi utazások, fényképezőgép, rádió, kerékpár és még 100 értékes nyeremény ! IV. A RÉGI EGER központja kétségtelenül a vár volt, ahol a székesegyház — a püspöki palota és több más — akkor nagy jelentőségű középület ál­lott. A vár felé tartottak tehát azok a főútvonalak, amelyek Egert magát az ország többi nagy városával és a környék lényegesebb településeivel összekötötték. Ezen utak közül is a legfontosabb az volt, ame­lyik az ország fővárosa: Buda, felől érkezett hozzánk. Mai ismertetésünkben ezzel, a mostani Lenin út—Kossuth Lajos utca helyén már áz ősi időkben kialakult útvonallal kívánunk foglalkozni. ★ Az útnak a várostól távolabb eső szakaszai nagyjából ré­gebben is a Kerecsenül út mostani nyomvonalán halad­hattak. Így a hozzánk érke­zőknek a „Kőlyuktetőn” bizo­nyára mindig feltűnhetett az a gyönyörű panoráma, amelyet a zöld dombok, kéklő hegyek ölébe ágyazott soktomyú Eger jelentett. Maga a jelenlegi város ka­puját képező település: „Ka­nada", csak az 1920-as évek vége felé keletkezett. A Warga László-féle városrendezési terv alapján született ez a város­rész, a „Csákóval”, a Baktai út menti új részekkel együtt. Az­előtt az országút jól megmű­velt mezőgazdasági területek között futott itt... és a békés hangulatot csak egy valami I zavarhatta meg a mai Szőlé­szeti Kutatóintézettel szem­ben: az út keleti oldalán állott vesztőhely. Erről még az 1815- ben Egerbe érkező Déryné is így emlékezett meg: „ .. .mi­dőn közel értünk már a város­hoz, ott pillantottam meg... a borzasztó végzetes négy oszlo­pot, amelyen már két hét óta fügött négy, a törvény által el­ítélt gonosztevő...” a vesztő­hely eltávolítását követően, még a „K. u. K.” időkben — az Osztrák—Magyar Mo­narchia korszakában —ugyan­ezen a vidéken piroslott a „puskaporos” (katonai puska­por-raktár) földszintes tégla­épülete. A Szőlészeti Kutató Intézet elődje, az egykori Vin­cellériskola pedig az 1888. kö­rüli pusztító filoxéra-járvány után létesült, 1897-ben nyitot­ták meg- I TOVÁBB MENVE, a házak­kal beépített terület azelőtt csak körülbelül a Farkasvöl- gyi-árok után kezdődött, az útvonal nyugati oldalán. Vi­szont meg kell említenünk, hogy ez az itteni külváros egyike volt Eger első „hóstyái- nak”: talán már a XVII. szá­zad végén megkezdték erre az épitkezéseket. Csak így lehet, hogy egy évvel a Rákóczi-sza- badságharcot lezáró szomorú emlékezetű szatmári-béke után: 1712-ben meg volt már a Hatvani-hóstya említett déli része, amint ezt egy, az ebből az évből felmaradt fertálymes­teri járandóságok jegyzéke is bizonyítja. Az út keleti felén viszont — a szemben levő oldaltól eltérő­en — nagyon sokáig nem vol­tak lakóházak. Itt a mai Klap­ka utcáig — még gyerekko­runkban is — hosszú, fehér kőfalkerítés húzódott, amely mögött érseki kertek terültek el. Egy — az 1785. évből való — térkép püspöki szérűskertet, fatelepet és gazdasági udvart tüntet fel ezen a helyen, és csak egy épület volt meg már akkor is erre: a mostani szál­loda helyén „Wirtshaus”-ven­déglő állott! A jelenlegi „villa­sor” 1910 után keletkezett. Eljutottunk a színház előtti térig. Az eddigi út neve az idők folyamán Külső-Hatvani út, Hatvani Hosszú utcza, Ke­recsenül út volt, viszont a je­lenlegi Mártírok terét valami­kor Sóház térnek hívták, a Te- lekessy utca 1. számú ház he­lyén állott a „Salzamt” = sóhi­vatal, sóház után elnevezve. Átmenetileg a teret Hunyadi térnek is emlegették, az úgy­nevezett ,, V elcsey-házban” volt Hunyadi Kocsma után. Utunk során elértünk a régi városfalig, illetve a városfal­ban itt volt Hatvani, vagy mint a közeli főtemplom védőszent­jéről elnevezték: a Szt. János kapuig. Ez a városkapu a Már­tírok tere 1. számú ház előtt, az út fordulójában állott. 1758-ban még megújították, kö­rülbelül 1831-ben került lebon­tásra. A volt Hatvani kaputól ke­letre, a városfalon belül az út határozott irányban szaladt már a régi időben is a vár fe­lé. Az útvonal egyenességét csak a jelenleg 22—24. számú házak kiugrása szakítja meg, de ez a kiugrás is még közép­kori eredetű, amit az ott ál­lott régi híd helye is kétségkí­vül igazol. NÉHÁNY SZÓT az itteni ut­canevekről. Eredetileg Belső- Hatvani utcza volt az útvonal hivatalos neve, sőt, egy időben Császár útnak is hívták, de a gyakorlatban talán legtovább — az ottani Ferencrendiekről — Barátok utcájának emleget­ték. (Ezért volt a fentiekben említett híd is: Barátok hídja.) — Viszont érdekes, hogy a hí­don túli útszakaszt a XIX. szá­zad második feléből való tér­képek mint „Kaszárnya utcát’1 tüntetik fel, aminek az a ma­gyarázata, hogy az úgyneve­zett „Buttler ház”, (a mai Tu­ristaszálló) — akkoriban kato­nai kórház, majd kaszárnya volt! — A háború előtti Káp­talan utca név az 1880-as évek­től lett használatos. | Hevesy Sándor CKkünk nyomán: A MÁVAL! kifizette a kártérítést A Népújság november 3-i számában az Intézkedjék a MÁVAUT! címmel közölt írásban sürgettük Tóth János, gyöngyösi lakos kárának meg­fizetését. Még augusztus. 21-éri tör­tént, hogy egy kerékpáros ki­kerülése közben a budapesti 16. számú Autóközlekedési Vállalat egyik autóbusza bele­es szaladt Tóth János házába azt megrongálta. A 16. számú Autóközlekedési Vállalat most arról értesítette lapunkat, hogy a független igazságügyi szakértő 25 067 forint összegű kárt állapított meg. Az újságcikk megjelené­se napján a vállalat Tóth János részére a fenti összeget ki­fizette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents