Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-29 / 303. szám

1962. december 29., szombat NEPÜJSÄG 5 A borok javuló minősége, a feldolgozás A városnak is érdeke | lijnye, Füzesabony! ® ö _____________,______________________________________________________T/o Akiit es a palackozás korszerűbbé tétele jellemezte az 1962. évet Az ó-év eredményeiről az új esztendő feladatairól nyilatkozik Dancz Pál az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság igazgatója Egy-két nap van már csak hátra az óesztendőből. Ezek­ben a napokban családok és intézmények, üzemek és gaz­daságok számot vetnek ma­gukkal, elkészítik ilyen, vagy olyan formában zárszámadá­sukat, és mérlegre teszik az elmúlt esztendő munkáját. Ez alkalomból felkerestük Dancz Pál elvtársat, az Eger— Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság igazgatóját s meg­kértük, nyilatkozzék, hogyan értékeli a gazdaság szempont­jából az 1962-es esztendőt, mi­lyen tervekkel várják az új évet. — A rövidesen véget érő év gazdaságunknak jelentős fej­lődést hozott — kezdte nyilat­kozatát. — Mindenekelőtt szól­ni szeretnék arról, hogy sike­resen oldottuk meg és hajtot­tuk végre a pincegazdaság át­szervezésére vonatkozó felsőbb rendelkezést, amely szerint a gazdaság központját Egerbe helyeztük át. Az átszervezés során sikerült kialakítani olyan vezető gárdát, amely minden vonatkozásban hivatása ma­gaslatán áll. Üzemegységeink, osztályaink, pincészeteink élén képzett, számos, egyetemet is végzett szakember van, akik jól képviselik a gazdaság ügye­it,, megyénk szőlő- és borkul­túrájának fejlesztését. Pince- gazdaságunknak főbb mint 2000 dolgozója van, akiket éves viszonylatban íoglalkoztatunk- Közvetlen működési területünk Heves és Nógrád megyékre terjed ki és ezen belül hoz­zánk tartozik olyan nagy hírű, történelmi' borvidék, mint az egri és a Mátra aljai. Felada­tunk több irányú. Ezek között említeném a szőlő, a must, a bor felvásárlását, forgalomba hozatalát, a szőlő feldolgozá­sát, a palackozást és nem utol­sósorban a szőlőtermelést is, hiszen saját kezelésű, 2000 hol­das szőlőgazdaságunk van, amelyen ma már korszerű gazdálkodást folytatunk. A felvásárlásról szólva mindjárt elöljáróban meg kell monda­nom, hogy a szőlőket is sújtó aszály, a jég- és fagykárok miatt terveinket nem tudtuk maradék nélkül teljesíteni és negyedik negyedévi felvásár­lási tervünknél jelentős lema­radással kell számolnunk. Rá kell mutatni azonban arra, hogy ha megyénkben nincs szövetkezeti gazdálkodás, ak­kor az elemi csapások sokkal érzékenyebben sújtották volna mind a gazdákat, mind a nép­gazdaságot, hiszen az időben végzett közös munka, a kor­szerűbb és gyorsabb védeke­zés, a szőlőnek mind nagyobb mértékben történő nagyüzemi feldolgozása, lényegesen csök­kentették a veszteséget. Sze­retném megjegyezni. _ hogy amíg egy mázsa szőlőből kis­üzemi feldolgozással 60—70 li­ter mustot nyerünk, addig kor­szerű nagyüzemi módszerekkel ez a mennyiség 75—82 literre fokozható. Tovább korszerűsítjük a feldolgozást, új gépsorok kezdik meg a termelést A szőlőfeldolgozásban az 1962. esztendő újabb eredmé­nyeket hozott, különösen a minőség tekintetében. Elké­szült a pincegazdaság 20 éves távlati fejlesztési terve, amely már a KGST-államok közös terve alapján született. A fej­lődésre, terveinkre csupán egyetlen számmal szeretnék utalni. Amíg 1961-ben 110 000 mázsa szőlőt dolgoztunk fel, 'addig 1980-ban félmillió má­zsa szőlő feldolgozására ren­dezkedünk be. A távlati ter­vek megvalósításához már 1963-ban hozzálátunk. Szőlő- feldolgozó telepeink Egerben és Gyöngyösön újabb nagy tel­jesítményű, úgynevezett hori- zontál-préseket kapnak és ezeknek, valamint az új gép­soroknak segítségével tovább növekszik kapacitásunk. Nö­veljük pincészeteink hordóál­lományát, befogadóképessé­gét, jelentősen növeljük és bő­vítjük palackozó üzemünket is. A pincegazdaság évről évre több palackozott bort hoz for­galomba, mind hazai, mind külföldi fogyasztásra. Amíg 1950 és 1958 között borainknak mindössze 13 százalékát palac­koztuk, addig 1962-ben 40, 1965-re pedig már 70 százalé­ka kerül palackozásra. Három és negyedmillió palackot töltöttek meg az idén Palackozó üzemünket foko­zatosan fejlesztjük tovább és az idén már egymillióval több palackot hoztunk forgalomba, mint egy évvel ezelőtt. 20 éves távlati fejlesztési tervünk 421 milliót irányoz elő feldolgozó üzemek, palackozó üzemek korszerűsítésére, a tároló ka­pacitás növelésére, örömmel szólhatok arról — folytatta Dancz Pál —, hogy hírneves boraink szerte a világban meg­találhatók és különösen a pa­lackozott borok örvendenek nagy közkedveltségnek. Svájc, Anglia, Svédország, a testvéri és baráti országok ép­pen úgy érdeklődnek boraink iránt, mint a tengeren túliak. Érdekesség kedvéért említem meg, hogy országos viszony­latban 1961-ben 410 000 hektó bort exportáltunk, amelynek értéke csaknem akkora volt, mint televízió-exportunké, két­szeresse izzólámpa- és 70 szá­zaléka az összes gyógyszer-ki­vitelünknek. Ehhez nem kis mértékben járultunk hozzá a történelmi borvidékeinken megtermelt kai. minőségi boraink­Csaknem 100 esztendő után az idén először termett Bikavért az Eged Ahhoz, hogy növelni tud­juk a minőségi és mennyiségi termelésünket, könnyebbé és olcsóbbá tegyük a munkát, forradalmasítani kell a szőlő- termesztést. Újfajta eljáráso­kat, módszereket dolgozunk ki és szeretnénk mielőbb meg­valósítani a nagyüzemi szőlő­gazdálkodást. Heves megyében az ötéves terv során 5500 hold szőlőt telepítenek. Ilyen nagymérvű telepítésre csak a szocialista termelési viszonyok közepette kerülhetett sor. Gaz­daságunk a nagyüzemi szőlő- termesztésben élen akar járni és jó példát szeretnénk mu­tatni termelőszövetkezeteink­nek. Ezért úgy vélem, nem hiábavaló megemlíteni néhány olyan kimagasló eredményt, amely éppen a nagyüzemi ter­melésben rejlő lehetőségek megteremtésében mutatkozik meg. így pl. az egerszóláti (Lens—Moser), az egerbaktai és az Eged hegyi új telepíté­seinket. Egerszóláton az új te­lepítésű szőlők az idén első íz­ben adtak termést és a kedve­zőtlen időjárás ellenére is, 35 mázsát szüretelhettünk le hol­danként. Az Egeden az idén csaknem 100 esztendő után első ízben terem újra kiváló minőségű, vörös bort adó szőlő. Sikerült az eddigi vadonná változott tájat ismét kitűnő bortermő területté alakítani. Az elkö­vetkezendő év minden tekin­tetben új távlatokat nyit meg pincegazdaságunk előtt. A fej­lesztés a legkiválóbb szőlőfaj­ták termesztésével, korszerű borgazdasági üzemek létesíté­sével a legjobb minőségű bo­rok előállítását teszi lehetővé. Ezzel az évszázados hagyomá­nyokat őrző, tájjellegű boraink hírnevét szerte az országban, de külföldön is öregbíteni tudjuk, — feiezte be nyilatko­zatát Dancz Pál. Szalay István Műemlékek között kutatunk Hatvan egyik régi épületében, Doktay Gyula lakásán. A fe­hér szakállú, fürge mozgású muzeológust sokan ismerik a városban. Ott van minden ása­tásnál, új lakóházak alapmun­kálatainál, hátha talál valami érdekeset, ami a gyűjtemény­ből még hiányzik. Huszonhét éve gyűjtöget és most, hogy szétnézünk nála, nem is hiába. Török korabeli pipák, érdekes formájú lábasok^ ivócsészék, edények, csempék és még ki tudná felsorolni azt a sok ér­dekességet, amit ez ideig ösz- szegyűjtögetett. De tulajdonkép­pen nem is e gyűjteményről és a muzeológus életéről szeret­nénk beszélni, hanem e meg­levő érték további sorsáról. Mert jó dolog az, hogy van egy ilyen önszorgalomból gyűjtögető muzeológusa a vá­rosnak, aki sok értékes tárgy- gyal rendelkezik, azonban mindez a kamrában van, ren­dezetlenül összecsomózva, el- zárva teljesen a külvilágtól. Egy helyiségre volna szükség, amit a meglevő, gazdag anyagból múzeumnak is be­rendezhetnének és mások is ismerkedhetnének ezzel az ér­tékes gyűjteménnyel. Bizonyá­ra, ha ez megvolna, Doktay Gyula bácsi is nagyobb szor-j galommal kutatná-keresné a ‘ múlt emlékeit, hiszen értelmét látná, mert így a négy fal ré­szére — niint ahogy ő is mondja —, nem nagyon érde­mes. (kisbé) Ez tegnap történt. Akkori amikor olvasóink nagyobb része már megnyugodott* hogy a vasút nagyszerűen készült fel az ünnepek előtti forgalomra, mint közöltük egyik cikkünkben. Ám Fü­zesabonyban egy kis zavar támadt tegnap. Olyan kis zavar, amikor az utazóközön­ség nem a legszebb szavak­kal illet bizonyos személye­ket. vagy azok közelebbi hoz­zátartozóit. Ugyanis délelőtt a Buda­pestről Egerbe közlekedő 432- es számú személyvonat húsz percet késett Füzesabonyig. A vonatot a harmadik vá­gányon fogadták, viszont a másodikon egy hosszú teher­vonat pihent, amelynek ko­csijai között több olyan akadt, ahol emeletes átjárók voltak. Rengeteg ember utazott, véletlenül ekkor, az egri vo­nattal. Gyönyörű látvány volt, amint egymás hegyén- hátán indítottak rohamot a tehervonat ellen, hogy át- evickéljenek rajta a személy- vonathoz. Különösebb kom­mentár nem is kell... Legfeljebb annyi, hogy » tehervonatot máshova is le­hetett volna állítani, ugyanis volt sok szabad vágány, ige elkerülhető lett volna » >r­lódás. Az állomás h,, iorér- zékére vallott, v hervonatot egy Időben indították ki. Pedig 1: volna r: t uO, mint hús (G) l 2 I TWIST Irén, aki a legszebb nő a világon, és ezt el is hiszi nekem, kö­zölte, hogy szeretne velem szilveszterkor a vállalati ünnepsé­gen táncolni. — De én nem tu­dok táncolni! — Majd megtanul. Vegyen háromszor két óra magánleckét a tanári munkakö­zösségben. Remekül megtanul twistezni. Szót fogadtam, és a leckék elteltével úgy éreztem, hogy leg­alább úgy twistezek, mint Fred Astaire. Vagy még valamivel jobban. És eljött a Szilvesz­ter-este ... óvatos­ságból este még egy utolsó táncórát vet­tem és rohantam a vállalati murira. Mi­előtt azonban rátalál­tam volna Irénre, osztályvezetőm karon fogott és egy ablak­hoz cipelt: — Jó, hogy látom. — mondta —, arról van szó, hogy meg­hívtam Korompait a Durvalemezből. Ké­rem, beszélte meg vele a miskolci tétel szállítását. Tisztázni kell a terminusokat. Éppen itt jön! Szilveszteri történet is jelent. Korompaival közel egy óráig tárgyaltam, azután rohantam Irént megkeresni. A zenekar muzsikájára twistet táncoltak és Irén hűtlenül egy hó- rihorgas fiatalember­rel ropta a táncot. Nem csoda, nem győ­zött kivárni. Nos, majd a következő táncot — gondoltam, amikor az igazgató megállított és így szólt: — Már kerestem. Fontos ügy. Üljünk le a büfében. Meg akartam neki mondani, hogy én Irén kedvéért, akit szeretek, megtanul­tam twistezni, de o hivatalos megbeszé­lések miatt nem tu­dok a közelébe jutni. Aztán arra gondol­tam, hogy január ele­jén lesz prémiumosz­tás, ilyenkor még az álmoskönyv szerint is okos dolog a főnök kedvében járni. Te­hát meghallgattam elgondolásait a cso­magolástechnika új módszereiről. Megma­gyarázta, hogy har­minc százalékkal gyorsul a csomaaolás és ez húszszázalékos önköltségcsökkentést Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk tel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: * I, 2, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • « • Akik 1963. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: /. dij: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). ff. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). ni. díj: Világvevő rádió. 81-TÖL 93 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TOL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A II. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje 1963. Január 4. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. Nekem viszont az érdeklődésem csök­kent. Sőt, nem is csökkent, mert telje­sen érdeklődés nél­kül hallgattam őt. Csak néha mondtam, hogy „igen, igen”. Telt-múlt az idő, én nem tudtam sza­badulni. Irén tovább­ra is a langalétával twistezett, s miközben én szendvicset ettem, engem a méreg evett. Az igazgató pedig to­vább beszélt, áttérve a raktárkönyvelés hi­báira. — Nem tartom fel? — kérdezte hirtelen. A szent prémiumra való tekintettel meg­tagadtam Irént és azt hazudtam, hogy nem, mire ő felvázolta előttem jövő évi re­formterveit. Közben éjfél lett, megtörtént a hagyo­mányos egypercnyi elsötétítés, Irén mel­lett a táncosa állott, talán meg is csókolta és én mén mindig nem szabadultam. Végre azután az igaz­gató mégis végzett velem és mosolyogva így búcsúzott: — Na. menten tán­colni. Biztosan várja a partnernője. Ebben a pillanat­ban a bejárati ajtó­ban feltűnt a mi­nisztériumi főosztály­vezető. Az igazgató elsápadt és dühösen panaszkodni kezdett nekem: — Hát ez minek jött ide? Egészen biz­tosan nem mulatni akar nálunk. Most hajnalig hallgathatom a hivatalos ügyeket, és referálnom kell neki. Szilveszterkor, amikor szól a zene és velem együtt táncot- ni, mulatni akarnak a dolpozók. Na, de mégis oda kell men­nem hozzá. Biztosan a miskolci tétel miatt akar velem beszélni. Hopp, . ez inkább a maga ügye! Jöjjön velem. Amikor másfél órá­val később keresgél­ni kezdtem Irént, Klári, a barátnője kö­zölte velem, hogy már régen elment. A hosszú pasas elhívta a saját vállalata szil­veszteri murijára. Klári még hozzátette: — Irigylem Irént. A fiú szenzációsan twistezik... Palásti László it. hét 3. szám TOTÓPALYAZATA A második ötéves terv irányszámai alapján melyik növényből kell elérni az 1965 végére a holdankénti 13,5 mázsás átlagtermést? 1 árpából 2 zabból X búzából Mikor írta ki először a FIFA a labdarúgó világbajnokságot? 1 1298 2 1930 X 1932 Hol tárgyalta a Nemzet­közi Katonai Törvény­szék a német háborús bűnösök perét? 1 Ham burg 2 Nürnberg X München A pályázó neve: ....................... Pontos címe: ..................... Ké rjük olvashatóan kitölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents