Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-23 / 300. szám

1962. december 23., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 Megválasztották a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsát (Folytatás az 1. oldalról) gőzök tanácskozásán nem vesz részt. (Például a Gyöngyösoro- szi Ércbánya igazgatója és tő- mérnöke.) A szakszervezetnek és a pártszervezeteknek még foko­zottabban harcolniuk kell az üzemi demokrácia fejleszté­séért, hogy mindjobban bevon­ják az üzemet érintő minden lényeges kérdés megvitatásába a dolgozókat. Érvényesülnie kell az üzem dolgozói ellenőr­zési tevékenységének is. A politikai felvilágosító és kulturális tevékenység A Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának beszámolója hangsúlyozta, hogy pártunk VIII. kongresszusa után még tudatosabban és tervszerűbben kell folytatnunk az ideológiai nevelő tevékenységet. A kong­resszus határozata kimondja, hogy a dolgozók tömegeiben uralkodóvá kell tenni a marxiz­mus— leninizmus szellemét. A szakszervezetek már eddig is sokat tettek a párt ideológiájá­nak terjesztésében. A szakszer­vezeteknek sajátos módon kell határozatok végrehajtását szer­veznie. Figyelembe kell venni, hogy a szakszervezeti tagság különböző világnézetű dolgo­zókból tevődik össze. Feltétle­nül be kell vonni az oktatásba azokat a dolgozókat, akik párt­vagy szakmai oktatásban nem részesülnek. A szakszervezeti bizottságok egy része az utób­bi időben elszokott a dolgozók rendszeres oktatásának szerve­zésétől, az SZMT elnökségének kellett megfelelő intézkedése­ket tennie, hogy a most szer­vezett 63 munkásakadémia és több mint 100 szakszervezeti politikai iskolában megkezdőd­jék az oktatás. A jövőben még szélesíteni kell az oktatás ke­reteit és tartalmilag is jobbá kell tennünk. Tovább kell ja­vítani a nők és a fiatalok bevo­nását a különböző oktatási for­mákba. Az SZMT vezető titkára be­számolt a társadalmi bíróságok munkájáról, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására tett intézkedésekről, az üzemegészségügy helyzetéről, és megállapította, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel gyorsan javítani kell a dolgo­zók körzeti, orvosi és rendelő­intézeti ellátását. Szervezettebb, jobb vezetést I tálán megvalósításáért, né­pünk felemelkedéséért, a szo­cializmus teljes győzelméért, — fejezte be a küldöttek elis­merést jelentő tapsa közepette beszédét Furucz János, az SZMT vezető titkára. Több órán át folyt a tanács­kozás és egymást követték az órtékés felszólalások. A gyűles második felében elnöklő Mud- riczki János, SZMT-titkár megállapította, hogy a tanács­kozást a felelősségtudat és a segíteni akarás jellemezte, ezt tükrözték a felszólalások is. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának tagjai A délutáni órákban a kül­döttek megválasztották a Szak- szervezetek Heves megyei Ta­nácsának 51 rendes, és 7 pót­tagját és a számvizsgáló bi­zottság öt rendes és két pót­tagját. Több olyan kívánság hangzott el, hogy megyénk dolgozói ismerni akarják, hogy kik a szakszervezetek megyei legmagasabb vezetőségének tagjai, ezért a névsort, közöl­jük: Németh József, Mátravi­déki Szénbányászati Tröszt-bi­zottság titkára, Mudriczki Já­nos SZMT-titkár, Tóth Mária, a gyöngyösi XII-es akna tele­fonkezelője, Utassy Mátyás, az Egercsehi Bányaüzem szb-tit- kára, Karac Imre, az ecsédi külfejtés technikusa, Máté Jó­zsef, a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt termelési osz­tályvezetője, Szabó István, az ÉDOSZ M. B. titkára, Pólyák Mária, a. Hatvani Cukor- és Konzervgyár dolgozója, Pethes Ferenc, a Malom- és Termény­forgalmi Vállalat szb-titkára, Tóbi János, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár csoportvezető­je, Visontai Józsefné, az Eger Gyöngyösvidéki Állami Pince- gazdaság áruforgalmi osztály- vezetője, Furucz János, az SZMT vezető titkára, Jekkel- falusi Éva, a Heves megyei Tanács tervező irodájának dolgozója, Rozsnaki István, az építők megyebizottságának titkára, Horváth Jenő, a Bél­apátfalvi Cementgyár főmér­nöke, Tóth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szajlai János, a HVDSZ mb. titkára, Szacsuri István, a KPVDSZ mb. titkára, Nemes Andor, a Mátra és Bükk vidé­ki Üdülési Igazgatóság veze­tője, Dobos Bertalanná, a He­ves megyei Kiskereskedelmi Vállalat szb-titkára, Bánfi Jó­zsefné, a VOSZK egri telepé­nek csoportvezetője, Prolcai Mihály, a közalkalmazottak megyei bizottságának titkára, dr. Fazekas László, a Népújság rovatvezetője, lvádi József, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tese, özv. Tóth Ferencné, a szarvaskői tanács vb-elnöke, Halász Ernő, a 4-es számú AKÖV szb-titkára, Bartus Ferencné, a Kompolti Kísérleti Gazdaság dolgozója, Deli Ist­ván, a MEDOSZ megyebizott­ság titkára, Aradv'ári József, a Mátrai Erdőgazdaság vadásza­ti felügyelője. Magyar Lajosné, a Hevesi Gépállomás könyve­lője. V. Szabó Ferenc, a cse­répfalusi erdészet vezetője, Sarkadi Zsigmond, a Kompolti Kísérleti Gazdaság dolgozója, Braunn Ferencné, az Orvos- egészségügyi Szakszervezet me­gy ebizottsági titkára, dr. Varga Béla szemész főorvos, dr. Ko­vács Andor, a hatvani rendelő- intézet főorvosa. Brozmán Já­nos, a Pedagógus Szakszerve­zet megyebizottsági titkára. Czibere Jenőné, az ÉMÁSZ dolgozója, Somos Jánosné. az egri I-es számú iskola napközi otthon vezetője, Palkovits Bá­lintié, az Egercsehi-bányatele- pi Általános iskola szakfel­ügyelője. Karakas József pos­tás, a megyebizottság titkára, Sohajda Gyula, a Vasas Szak- szervezet megyebizottságának titkára, Kovács Gyula, a Mát­ravidéki Fémművek osztályve­zetője, Grégász Lászióné, a Finomszerelvénygyár gép­munkása, Gotten József, a Mátravidéki Erőmű dolgozója, Sántha Imre, a Szerszám- és Készülékgyár mérnöke, Takács László, az Egri Finómszerel- vénygyár igazgatója, Varga Jó­zsef, a MÁV Kitérőgyártó ÜV művezetője, Szűcs Borbála, a Hatvani Fűtőház dolgozója, Szuromi István, a Hatvani Vasútállomás szb-titkára, Rá­kosi István, a Vasutas Szak- szervezet megyebizottságának titkára, Balázs Sándor, az Egri Faipari Vállalat igazgatója. Tanító volt, ma tanácselnök ALIG FÉL ÉVE történt, hogy Lukács Sándor szihalmi tanító lakása ajtaján a Füzesabonyi Járási Tanács elnöke bekopog­tatott és váratlan kérdéssel lepte meg az őt hellyel kínáló tanítót: „Nem vállalná el a ta­nácselnökséget? A régi elnök visszament Pestre. Mi magára gondoltunk.” — Így kezdődött — dől hátra a széken Lukács Sándor. — Először nagyon meglepett a meghívás, sokat is gondolkoz­tam rajta, hogy elfogadjam-e, s aztán vállaltam ... Nem volt könnyű az „átál­lás” Lukács Sándornak, hiszen több mint kilenc évig gyerme­keket tanított, és fél évvel ez­előtt egyszerre egy egész faiu gondja szakadt a nyakába. A tanítóból lett tanácselnök négy éve él Szihalmon, s az eltelt idő alatt jól megismerte a falut, az embereket. Kezdet­től fogva lelkiismeretesen dol­gozott, s első dolga volt a jár­da és a villanyhálózat bőví­tése, mivel ezek a létesítmé­nyek érintették a legtöbb csa­ládot. Ebben az évben Szihal­mon ezer négyzetméter új jár­dát készítettek, és két utcába bevezették a villanyt. Lukács Sándor szavai szerint először fordult elő a falu történetében, hogy nemcsak teljesítették a vállalt társadalmi munkát, ha­nem még közel háromezer fo­rinttal meg is toldották a falu lakói. A KOSSUTH Termelőszövet­kezetnek évek óta komoly gon­dot jelent a vízhiány, az álla­tok számára szükséges vizet több mint tíz kilométerről hordja a tsz. Az idén kezdték meg Szihalmon egy új kút fú­rását, amely már eddig ötszáz­ezer forintba került, s jövőre biztosítottnak ígérkezik a víz­ellátás. — Nemcsak a termelőszö­vetkezetnek, hanem a falu egész lakosságának gondot okoz a víz, mivel nagyon kevés jó kutunk van — mondja Lu­kács Sándor. — Ezért tervbe vettük a falu vízművesítését, s ezt a munkát már a következő évben elkezdjük. S a tanácselnök sorolja to­vább a jövő terveit, feladatait: még két utcába kell a villanyt bevezetni, hogy a falu teljes villamosítását megvalósítsák, s bizony több olyan utca van még, ahonnan nagyon hiány­zik a járda. Hosszabb szünet után vála­szol csak arra a kérdésre, hogy mivel tölti szabad idejét? — Hivatalos időről nem be­szélhetek. Nem úgy van most, mint amikor tanítottam, hogy reggel bementem az iskolába, és délután, dolgom végeztével hazamentem. Most reggeltől estig az irodában vagyok, vagy éppen a falut járom, este, ami­kor hazamegyek, még sokan a lakásomon is felkeresnek. Nem könnyű minden hozzám fordu­lót kielégíteni, felvilágosítani, de érzem a segítségadáson kí- j vül azt is, hogy bíznak ben­nem az emberek. ( A SZABAD idejére pedig szüksége lenne, hiszen két és fél éves kislánya van. aki na­gyon szeret apukájával játsza­ni, televíziót nézni. De gyak­ran előfordul, hogy az esti vendégeket a tanácselnök meghívja a televízió műsorá­ra, s utána beszélik meg az egyéni gondokbt, a különböző problémákat. Az iskolához sem lett vég­leg hűtlen Lukács Sándor* gyakran jár még most is • gyerekek közé, előadásokat tart, szakkört vezet. — Hogyan jut mindenre ide­je? — kérdezem jogos csodál­kozással. ) — Magam talán nem is győzném, de a tanácsi munká­ban nagy segítségemre van Hangrád Márton községi párt­titkár, Farkas Elemér, a köz­ségi Hazafias Népfront elnöke és Pósa István tanácstag, ök mindenben segítségemre van­nak, hozzájuk mindig biza­lommal fordulhatok, nekik köszönhetem elsősorban, hogy ilyen rövid idő alatt „beleta­nultam a mesterségbe”. VÁGTÁI szerények. Közele­dik a tanácsválasztások ideje, s ha a falu lakói is úgy akar­ják, akkor Lukács Sándor szí­vesen vállalja továbbra is a tanácselnöki tisztséget. Szereti munkáját, s továbbra is a falu minden lakóiának érdekében és megelégedésére akar dol­gozni. (tóth) cd „harmadik qűaihaoalA Az egri Gárdonyi Gimnázium negyedik osztályos tanulói pén­tek este rendezték meg a ha­gyományos gombavató ünnep­séget. A gimnáziumban ez még a harmadik gombavató volt. meghitt, szép ünnep, amikor még egyszer Visszapillantanak az elmúlt négy évre az érett­ségire készülő diákok, amikor felelevenítik kedves, vidám emlékeiket. Ezt tükrözte a három negye­dik osztály kabaré-műsora, amelyben kacagtatóan mutat­ták be a diákélet ezernyi, szí­nes mozaikját, az órákat, az is­kolán kívüli életüket. Hálás taps jutalmazta a műsor sze­replőinek, konferálóinak lelkes munkáját, amellyel igyekeztek a gombavátó sikeréhez hozzá­járulni. Neveket nem említünk, hiszen akkor e cikk legnagyobb része csak felsorolásból állna, Szovjet pionírvezetők Egerben Tegnap délelőtt Egerbe érke­zett Zója Vasziljevna, a szov­jet Pionerszkaja Pravda mun­katársa, és Georgin Misnin, a bolgár Szeptemvicse központi pionírlap munkatársa. A ked­ves vendégek a délelőttöt vá­rosnézéssel töltötték, később hosszasan elbeszélgettek Gere István úttörő megyei titkárral a megyében folyó úttörő mun­káról, majd látogatást tettek az Egri Üttöröházban, ahol Király Gyula igazgató ismer­tette meg a vendégeket az út­törőkkel. — minden egyes szereplő dicsé­retet érdemelt. A több mint háromórás műsor után min­denki helyet foglalt a szépen megterített asztalok között, amelyeken étvágygerjesztő szendvicsek várták a diákokat, — akiket nem kellett kétszer biztatni... Kedves eseménye volt az ün­nepségnek, amikor Radnay Ti-* vadat, a IV/a. osztályfőnöke köszöntötte néhány keresetlen szóval e kis ünnepséget, majd Papp Sándor, az intézet igaz­gatója mondott rövid beszédet. Aztán az osztályfőnökök feltűz­ték a kabátok hajtókájára, vagy a matrózblúzokra a kék gombot. Egymás után hangzot­tak el a köszöntők, majd tánc­ra kerekedett a fiatalság. Vi­dám volt a hangulat, mindenki nagyon jól érezte magát. S még egyet meg kell említe­nünk: a szendvicseket, a terí­téket — „ami szem-szájnak in­gere” — az egri iparitanuló-in- tézef konyhájának dolgozói ké­szítették el. Ha meggondoljuk, ez is nagybon hozzájárult az est, az ünnepség sikeréhez. A kései órákban tértek haza a diákok, de ez a kimaradás iga­zolt, hiszen a hajtókák és a matrózgallérok kék gombja je­lentette az engedélyt. K. G. liiisd'BfitHiiiiTiiiiaiiiiiftiiiiiHftHiiiiiiiiiiiitriiniMr'iiiiniiiiHiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiifutiiitriiiiiiiiiiittiiiuiuiiiiiitiiiiiiiiiiiiitiiiiiiaMiiiiiiitt» *iaiiaiiaitanaflaflaiia>faitaiiai>aiiaiiaiiai>aiiaiiiuaiiaiiaiiaiiaiiatiaiiaiia:iaiiiiiii!aiiaiiaiiaiiiiiauaH8Haiia:iaita:iBuaiiaiiaiiaiii:taiiBi:*' Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 17. ülésszakáról Megyénk szakszervezetei kö­zel 70 ezer tagot tömörítenék soraikba, több mint 280 alap­szervezet és közel tízezer vá­lasztott szakszervezeti aktivis­ta dolgozik. Sokat kell még tennünk azért, hogy megfelel­jünk a ránk bízott feladatnak, mindenek előtt magasabb szín­tű, jobb vezetést kell biztosí­tani a gazdasági és politikai munkában egyaránt. Milyen területen kell gyorsabban ha­ladnunk? Tömören erre is vá­laszt adott a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának be­számolója: elemzőbbé kell ten­ni munkánkat, tudományos megalapozottsággal kell dol­gozni; tovább kell javítani a tervszerű, céltudatos munka- módszer kialakítását, elsősor­ban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsánál és a me­gyebizottságoknál. Differen­ciáltabban kell vezetni, a leg­fontosabb kérdésekre kell irá­nyítani a figyelmet és az erőt. A munka színvonalának eme­léséhez tartozik a kollektív ve­zetés további fejlesztése. Nem kielégítő a kollektív vezetés a szakszervezetek megyei taná­csánál sem, de az alsóbb szer­veknél sem. Pedig ezek a kér­dések összefüggenek a szak- szem'ezeti munka mozgalmi jellegével. Erősítenünk kell a kollektív szellemet, nagyobb megbecsülést a társadalmi ak­tívák munkájának. Minden szakszervezeti tisztség viselő érezze, hogy megbízatá­sa dolgozótársai megbecsülését jelenti. érezzék kötelesség­nek és megtisztelésnek a dol­gozók ügi/cinek képviselését. Harcoljunk továbbra is a második ötéves terv maradék­A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa 1962. december I4-től 20-ig Bukarestben meg­tartotta XVII. rendes üléssza­kát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST tagorszá­gok küldöttségei. Az ülésszak megvizsgálta a tanács titkárságának beszámo­lóját a KGST 1962. évi tevé­kenységéről. A beszámoló meg­vitatásakor megállapítást nyert, hogy a tanács szervei a tagállamok kommunista és munkáspártjai 1962. júniusi értekezletén, valamint a ta­nács XVI. ülésszakán hozo,tt határozatok végrehajtása ér­dekében kitűzött munkát vé­gezték. A tanács szerveiben egész sor intézkedést hoztak a gaz­dasági, tudományos és műszaki együttműködés további bőví­tésére és erősítésére. Amellett, hogy összehangolták a KGST tagállamok általános távlati népgazdaságfejleszitési terveit, a tagállamok és a tanács szer­vei megkezdték az előkészítő munkát az 1965 utáni legköze­lebbi időszak terveinek egyez­tetése, beleértve a legfontosabb beruházási tervek összehango­lását. Befejezés előtt áll a tag­államok fűtőanyag-energetikai mérlegeivel összefüggő hozzá­vetőleges számítások előkészí­tése az 1980-ig terjedő időszak­ra. 1962-ben a tanács tagállamai együttes intézkedéseket foga­natosítottak több igen fontos népgazdasági ág fejlesztése te­rén. Többek között eredményes együttműködést folytattak szénbányák, villamos erőmű­vek, rézbányák, réz- és kénter­melő üzemek, vegyipari nyers­anyag előállító üzemek, stb. létesítése terén. Határidő előtt üzembe helyezték a Barátság kőolajvezeték csehszlovákiai és magyarországi szakaszát; a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság már korábban egyesített energiarendszeréhez hozzácsatolták a nyugat-ukraj­nai energiarendszert, aminek eredményeként megindult a villamosenergia-szállítás a Szovjetunióból Magyarország­ra, megkezdte munkáját Prá­gában az egyesített energia- rendszer központi diszpécser- szolgálata. Folytatták a munkát az ipar, elsősorban a gépipar termelé­sének szakosítása és kooperá­ciója terén. A tanács szervei 1962-ben ajánlásokat fogadtak el több új gép- és berendezés­fajta gyártásának bevezetésé­re, szakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozólag. Az elfogadott ajánlások az emlí­tett gép- és berendezés-típusok gyártásában fennálló indoko­latlan párhuzamosságok csök­kentését célozták. Bővült a KGST-tagállamok műszaki és tudományos együtt­működése, s ez elősegítette, hogy a korszerű tudományos- és műszaki eredményeket minden testvérország jobban használhassa fel saját népgaz­dasága fejlesztésére. Tovább fejlődött a külkeres­kedelem. 1962. első kilenc hó­napjában a tagállamok kölcsö­nös árucsereforgalma az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyítva 15 százalékkal emel­kedett, ezen belül a gépek és berendezések kölcsönös szál­lítása 24 százalékkal nőtt. A tagállamok behozatali szük­ségletének döntő része a köl­csönös szállítások révén nyert kielégítést, így a gépeknél és berendezéseknél körülbelül 75 százalékban, a kőszénnél és koksznál kilencvennyolc, bar­naszénből és barnaszén-bri­kettnél száz, a kőolajnál és kőolaj-termékeknél 96, a mű­trágyaféleségeknél 80, a gabo­naféléknél 77, a fűrészáruknál 64 százalékban. A tanács XVI. ülésszakán elfogadott ajánlá­soknak megfelelően tárgyalá­sok folynak a tagállamok kö­zötti kölcsönös kereskedelem további növelésére, az 1963— 1965. közötti időszakra vonat­kozóan. Ugyanakkor bővültek a KGST-tagállamok gazdasá­gi- és külkereskedelmi kap­csolatai a nem szocialista or­szágokkal, különösen a gazda­ságilag gyengén fejlett ázsiai- afrikai és latin-amerikai or­szágokkal. Az ülésszak megvizsgálta a traktorok, önjáróalvázak, a talajjavítógépek gyártásának fejlesztésére és szakosítására irányuló ajánlásokat, ame­lyeket a gépipari állandó bi­zottság dolgozott ki. Az ülés­szak részvevői megállapítot­ták, hogy a mezőgazdasági gépek gyártásának államközi szakosításával kapcsolatos in­tézkedések megvalósítása elő­segíti majd a tagállamok me­zőgazdasági gépekben mutat­kozó szükségletének teljesebb kielégítését. Az összes megvizsgált kér­désekben az ülésszak széles körű határozatokat hozott és olyan konkrét intézkedéseket irányzott elő, amelyek biztosít­Megtartotta III. végrehajtó Az ülésen Apró Antal, a Ma­gyar Népköztársaság képvise­lője, a Minisztertanács elnök- helyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttműkö­dés több fontos kérdését, ame­lyeket a tanács állandó bizott­ságai készítettek elő. így meg­vizsgálták a gépipari állandó bizottság javaslatait az egyes gép- és berendezésfajták sza­kosításával, valamint a szako­sításra kerülő termékfajták 1965-ig történő kölcsönös szál­lításaival kapcsolatban. Annak érdekében, hogy a KGST tagországok gazdasága a szocialista nemzetközi munka- megosztás előnyeinek tel jesebb kihasználása alapján tovább fejlődjék, a végrehajtó bízott- ! ság célszerűnek ismerte el a tagállamok közötti kereskede lemben a sokoldalú elszámolá­si rendszer bevezetését, továb­bá a szocialista országok bank­ják a gazdasági* műszaki és tudományos együttműködés kibővitését, a tanács kebelébe tartozó szervek munkamódsze­reinek és munkaformáinak tö­kéletesítését. Abból a célból, hogy a KGST tagállamai szorosabban mű­ködhessenek együtt valuta- és pénzügyi kérdésekben, az ülésszak megalakította a valu­ta- és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságot. Néhány más szervezési kér­dést is megvitattak. ülését a KGST bizottsága jának létrehozását. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a közlekedési bizottság javaslatát, amely a közös te­hervagon-park létrehozásával kapcsolatos intézkedéseket tar­talmazta, majd jóváhagyta az e kérdésben érdekelt országok egyezményének tervezetét Egyúttal meghatározta a közös tehervagon-park létrehozásával összefüggő további intézkedé­sek végrehajtásának rendjét és határidejét. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a KGST-országok kö­zötti kereskedelmében érvé­nyes szerződéses árak színvo­nalát. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet fordított a tanács szerveiben folyó munka for­máinak és módszereinek to- | vúbbi tökéletesítésére, abból a célból, hogy ezek a szervék operatívabban és mélyrehatób­ban dolgozzák ki a gazdasági, tudományos és műszaki együtt-: működés kérdéseit. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents