Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-19 / 296. szám

/ 1962. december 19., szerda EPÜJS ÄÖ Gyöngyös tsz-ei a zárszámadás előtt Hétmilliós bevételkiesés — Egy munkaegység 48 forint — Új iizemágak lehetőségei Bárhonnan közelítünk is Gyöngyös négy tsz-ének idei tevékenységéhez, mindig szó­ba kerül a tavaszi fagykár, de mellé még a rendkívüli aszá­lyos időjárást is meg kell em­lítenünk, ami szintén befolyá­solta a tervezett bevétel ala­kulását. Összesen hétmillió forintra tehető az így kelet­kezett kár. Hatmilliót lefaragtak Tavasz táján bizony elég rossz volt a hangulat a négy szövetkezet gazdái körében. Csak a vezetők nem kesereg­tek, hanem azon gondolkoztak, hogyan lehetne a fagykár okoz­ta kárt csökkenteni. Miből le­hetne a bevételt fokozni? ’ A párt- és tanácsszervek is segítettek. Legkézenfekvőbb volt a takarékosság megszer­vezése és az újabb termésféle­ségek beállítása. Megszületett a jelszó: minden talpalatnyi területet kihasználni, s minél többet öntözni. A tsz-tagok szorgalma sem hiányzott, s így a hétmilliós kárt sikerült hatmillióval csök­kenteni. A tervezett 18 mil­lióval szemben 17 millió forin­tot tudnak a szövetkezetek ki­osztani, előreláthatóan, tehát a nehéz időjárás ellenére is csak kis mértékben csökkent a jö­vedelem. A tagok részesedése Az egy tagra jutó átlag, a 9100 forint, nem mutat való­ságos képet. Ennek egyetlen oka van. Nagyon sok nő dolgo­zik a termelőszövetkezetekben, akik az évnek csak kisebb ré­szében kapcsolódnak be a kö­zös munkába. Azok a tsz-ta­gok viszont, akik egész évben rendszeresen dolgoztak, átlag­ban 20—25 000 forint jövedel­met mondhatnak a maguké­nak. Az egy munkaegységre jutó részesedés várható mér­téke most 48 forint, ami az or­szágos átlagot véve alapul: na­gyon szép. Ha már az átlagoknál tar­tunk, érdemes néhány szóval a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről Is megemlékez­nünk. 1957-ben két tsz működött a városban. A dolgozó tagok szá­ma pedig csak 60 volt. A közös vagyon nem érte el az egymil­lió forintot, a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig a fél­milliót. A két tsz 231 holdon gazdálkodott. Nézzük az idei adatokat! A négy tsz területe 4180 hold, dolgozó tagjainak száma 1878, a közös vagyon közel 16 mii lió, a fel nem osztható szövet kezeti alap pedig meghaladja a 8 millió forintot. Beruházások A megnyugtató számók elle­nére is beszélnünk kell arról, hogy a város tsz-eíben a beru­házások mértéke kevés. Főként a termelői beruházásokat kell fokozni. Több figyelmet kelle­ne fordítani a palántanevelők és a hajtatóházak építésére, amelyeknek költségei gyorsan megtérülnek. Egy példát erre! A negyedik negyedévben 40 000 forint keretet kapott a város olcsó hajtatóház építésé­re. Egyik tsz sem használta fel ezt a lehetőséget, arra való hi­vatkozással, hogy ez a létesít­mény korszerűtlen, kicsi. Te­hát inkább semmilyent sem építenek. Amíg a járásban az elmúlt évben a saját erőből történő beruházások mértéke egy re­dukált szántóra számítva 241 forint volt, a városban csak 196 forint. Az idén a járásban 200 fórint várható, a városban pedig 150 forint. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a város tsz-ei főként a minél magasabb részesedés biztosítására törekedtek. A pillanatnyilag hasznosnak lát­szó megoldás azonban a kö­vetkező években mutatja majd meg káros hatását. A termelékenység, a jövedelme­zőség mértékének növelése ugyanis lényegesen függ a hasznos, termelői beruházá­soktól. A jövedelemnövelés lehetőségei Hogy az aránylag csekély be­ruházások segítségével hogyan lehetne a jövedelmezőséget fo­kozni, egy-két példát emlí­tünk meg. Az egyik az öntözés bővítése. Bár a kertészkedés jelentős mértékben található meg a négy tsz-ben, az öntözéses gazdál­kodás mégsem jellemző a kö­zös gazdaságokra. Kevés a víz. Megoldás mégis van. A szennyvízderítő vizét le­hetne tárolni és öntözésre fel­használni: mintegy 80—100 hold kertészetet tudnának így öntözni. Az ebből fakadó be­vétel közel 1500 forinttal nö­velné az egy tagra jutó jöve­delmet. A beruházás pedig 3— 5 év alatt megtérülne. A má­sik lehetőség a Deli-tanyánál a víztároló megépítése, vagy be­társulni a Gyöngyössolymosnál építendő víztároló használatá­ba. A másik fontos terűiét a gyökeres oltványok termelésé­nek fokozása. Ehhez is víz kell. Ha a város tsz-ei csak saját te­lepítésű szőlőikhez termelnék meg az oltványt, már ezzel is mintegy 1000 forinttál növel­hetnék az egy tagra jutó jöve­delmet. És nem mellékes, hogy az állam a hosszúlejáratú hi­telekből az oltvány termelés ellenértékét visszatérítené. Jelenleg ugyan a Mátragyön- gye Tsz és az Oj Élet Tsz fog­lalkozik oltványtermeléssel, dé aránylag kis mennyiségben. Végül a gombatermelésröl essék szó. A farkasmályi pin­cék nyújtanak ehhez lehetősé­get. De lehetne találni máshol is alkalmas pincéket erre a cél­ra. A gdmbatermelésre vonat­kozó jó példákért nem is kell messzire mennünk. Elég a já­rásban megmaradnunk. Gazda­ságosságát pedig az is igazolja, hogy az egy tagra eső jövedel­met mintegy 1000 forinttal le­hetne növelni ily módon. Szőlőtelepítések A következő három évben a tervek szerint több mint 410 holdon kell szőlőt telepítenünk Gyöngyös négy tsz-ének terü­letein. A szükséges több mint 1 600 000 oltvány értéke meg­közelíti a 4 300 000 forintot. De a város szőlőterületének leg­nagyobb részét fel kell újítani. Az új telepítésű szőlőkből szár­mazó többletbevételt tehát minden évben a kivágásra ke­rülő szőlők jövedelemkiesésé­nek pótlására kell fordítani — jelentős mértékben. Nyilvánvaló tehát, hogy a bevételek fokozásában nem szabad csupán a szőlőre alapí­tani. Feltétlenül szükséges új üzemágak létrehozása, a bel­terjesség fokozása. Végezetül meg kell állapí­tanunk, hogy a város termelő- szövetkezetei a rendkívül rossz időjárás ellenére is figyelemre méltó eredményeket értek el az idén is. Mi tette ezt lehető­vé? Mindenekelőtt a szövetkezeti gázdák szorgalma, ami önma­gában véve is a szövetkezeti gazdálkodás megerősödését bi­zonyítja. De az idei év újból aláhúzta azt a meggyőződésün­ket is, hogy a mezőgazdaság további fejlődésének csak egyetlen lehetséges útja van: a szövetkezeti nagyüzemi gazdál­kodás. Ennek kereteit, lehetőségeit jobban kihasználni a jövőben — ez a legfőbb feladatunk. G. Molnár Ferenc Üzemzavar!,.. ítéletidő vólt odakirtt. A kó- ra téli csípős szél fékevesztet­ten tombolt, s szeszélyesen meg-megszaggatta a havas eső függönyéj.. A füzesabonyi MÁV Villamos ' Vonalfelügye­lőség szögletes épülete némán állta az ostromot. Ilyenkor a vonalon és a mű­helyekben már nem dolgoznak, csak a legszükségesebb esetek­ben. A vezénylőteremben azonban - állandó szolgálatát teljesítenek az elektrikusok. akik ügyelnek, hogy a felsőt vezeték állandó feszültség alatt legyen —, hogy zavarta­lanul közlekedhessenek a villa­mos mozdonyok. A járőrszere­lők egy csoportja szintén az állomás területén tartózkodik: készenléti szolgálatban, „beve­tésre” készen. Még az éjszakát is itt töltik. Három járőr-Sze- relőcsopoft van, s minden har­madik nap kerül rájuk á sor — felváltva — a készenléti szolgálat teljesítésére. Van olyan időszak, amikor hetekig nem történik „semmi rendkí­vüli ...” ... ám ezen a szombaton ... Kora délután volt. A csoport tagjai a kultúrteremben ültek, olvasták az újságokat, hallgat­ták a szél zúgását, a fiatalab­bak asztali-teniszeztek. 12 óra 45 perckor: — üzemzavar! Kivonulni! — harsant a kiáltás. Az ügyeletes művezető, Sár­kány Ferenc azonnal felvette a kapcsolatot az elektrikusok- kal. akik a szolgálattevő jelen­tése alapján meghatározták a zavar helyét... Tóth László járőr-szerelő­csoportja percek alatt felké­szült, s elfoglalta a helyét az autóbusz formájú sínautóban. Csattogtak a kerekek, zúgott a motor, kint csapkodta a szél a havas esőt. Adács és Karécsond között, a Il-es őrhely közelében az egyik oszlopon levő tartószerkezet szigetelője eltört, g a tartószer­kezet az űrszelvénybe lógott. Ez a szerkezet feszültség alatt volt... Ha hozzáütközik ■ egy vonat­hoz ... Gyors vágányzárat és fe­szültségmentesítést rendeltek el az elektrikusok ezen a sza­kaszon. Háromnegyed órás utazás után megérkeztek a sze­relők az üzemzavar helyére, és munkához láttak. Nem törőd­tek a zúgó széllel, az esővel, akrobatikus ügyességgel dol­goztak az oszlop tetején. Gyor­san ment a munka, mindegyi­kük tudta a feladatát. 25 per­ces küzdelem után Tóth László csoportvezető már jelentette is az állomás elektrikusának tele­fonon: — Földelés megszüntetve, az üzemzavar helyreállítva, a vo­nalat ismét feszültség alá lehet helyezni! (szigetváry) KŐIM GO A KOMOR bérkaszárnyák által övezett bronxi utca vi­gasztalan látványt nyújt. A környezet lehangoló képét csak fokozza a felhős, őszi nap. A házak külső falán éktelenkedő vaslétrák börtönhangulatot keltenek..: A megrázó tragédia emléke még ott kísért az East 387-es számú ház környékén, a 160-ik utcában. E vidék lakóinak még a fülében csengenek a „38-as” fegyver dörrenésének hangjai és szinte most is hallják az ál­dozatok sikoltását és hörgését A nap csaknem minden sza­kában emlegetik még a fiatal Bátor Józsefet, aki hirtelen „megőrült” és a szürke utca álmos eseménytelenségét egy véres családi dráma borzalmá­val verte fel. ... Másfél évvel ezelőtt ér­kezett Amerikába a húszas éveinek az elején tartó magyar fiú, tele erővel és életkedvvel. Előtte állt a jövő, minden csá­bításával és csillogásával. Űj hazájában — így érezte — szí­vének legtitkosabb álmai a va­lóság kézzelfogható formáiban jelentkeztek. Amikor szülőföldjéről, Ma­gyarországról. elindult a nagy és hosszú útra, sokan irigyel­ték. Sóhajtottak, a szemébe néztek és fájó szívvel kívántak neki szerencsét. A jelentőség- teljes pillantásokból, amelyek­kel útjára bocsátották, világo­san megértette, hogy boldog embernek tartják. Az is volt akkor. S(/fj (f iatal nuupjar tvaí/Mi/ifa Itt, New Yorkban, őt is le­nyűgözte a felhőkSrcolók lát­ványa, az elegánsan suhanó, szebbnél szebb gépkocsik ha­talmas mennyisége, a föld alatti vasút (subway) szövevé­nyes és szerteágazó rendszere. Elkábította a sok nyelvű hang­zavar és a neonfények nappali világosságot árasztó éjszakai képe csodálattal töltötte el. A KEZDETI ámulások ideje után, a munka szürke hétköz­napjai következtek. Tányérmo­sogatói állást kapott valahol. Hamarosan érezni kezdte, hogy a világváros csillogása és a reklámokat megvilágító, izzó fényforrások mögött, nem ta­lálhat melegséget. Az otthon és a régi környezet meghitt hangulatát hiába kereste az áruházak színes forgatagában, a bárok cigarettafüstös félho­mályában, vagy a piszkos ru­házatú, gyanús alakokkal tö­mött automata büfékben. Melegségre, családi szeretet- re vágyott. A külvilág szédítő rohanása, rideg és számító tár­sadalma csak még jobban ki­hangsúlyozta magányát. Az egyedüllét és elhagy atottság szörnyű érzése korbácsütésként serkentette társaság, megértő és együttérző barátok utáni vágyát Egy portorikói leány­nyal ismerkedett meg a mun­kahelyén. A leány családja megértést mutatott a magát egyedül érző magyar iránt és ő nem sokat töprengett s csakha­mar házasság lett az ismeret­ségből. A házasságból pedig egy gyerek származott. DE A VILÁG két távoli pontjáról, merőben különböző környezetből és kultúrából ér­kező emberpár nem értette meg egymást. Különváltak. A fiatal magyar nem bírta az egyedüllétet. A magára ha­gyatottság fojtogató érzése most még súlyosabban neheze­dett a szívére, mint a házasság előtt. A gyerek hiánya is fáj­hatott neki. Rájött, hogy mu­száj valahová tartoznia, külön­ben elpusztul. Elhatározta, hogy mindenképpen visszaszer- zi elidegenedett feleségét. Ez a gondolat egyfe jobban foglal­koztatta és végül rögeszmévé fajult benne. Még arra is elég erősnek érezte magát, hogy megalázkodjon és könyörögjön. Ez óriási erőfeszítést igényelt és szinte erőszakot kellett ven­nie indulatain és természetén, mert ilyesmire még soha nem kényszerítette az élet eddig. Ilyen erős elhatározással in­dult el végzetes útjára. Felesé­ge és családja azonban mere­ven elzárkózott, békülési kísér­letei elől. Hiába próbálta bár­mivel is kiengesztelni őket. Ek­kor minden elborult előtte ... Először feleségét lőtte agyon egyetlen lövéssel, majd apósát és anyósát terítette le revolve­rének golyóival. Ezután gyere­kének hálószobájába tört be és leszúrta az öthónapos csecse­mőt is. A tragédia betetőzése­ként, önmaga ellen fordította a fegyvert Bátor József és utolsó két töltését saját mellébe eresz­tette. A 160-ik utcai lakás ké­pe, most miniatűrben, kísérte­tiesen hasonlított ahhoz a „táj­képhez”, amelyet a szülőföld­jétől több ezer mérföldre vető­dött magyar fiú, volt hazája fővárosában láthatott 1956 őszén. Akkor 19 éves volt és az ebben a korban szerzett emlékek igen elevenen vésőd­nek be az agyba... Az ókori görög tragédiákhoz hasonlatos családirtás felett előbb vagy utóbb napirendre fognak térni a környék lakói és az ismerősök. Az élet megy tovább. De lehet, hogy valahol messze, egy másik világrészen, egy anya, vagy apa keserves fájdalmára már nem hozhat vigaszt az idő, reménységük megsemmisüléséért. KINT AZ UTCÁN, a fák le­velein, az őszi eső nyomaként, vízcseppek csillognak. Mintha a természet meghatódását szim­bolizálnák a fiatal magyar tra­gédiája felett... (A „Kanadai Magyar Munkás”-ból) LEOPOLDVILLE: A köztársaság parlamentjének épülete előtt nagy tüntetést rendezett a város lakossága. Követelték: vessenek véget a reakciós elemek antidemokratikus és alkot­mányellenes cselszövéseinek, bocsássák szabadon Gizengát és más bebörtönzött hazafit. A képen: tüntetők a parlament épü­lete előtt emelt vasrács előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat) I2X Hetenként négyszer jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak keli kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 1, 2, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmát nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • • • Akik nyolc hétén keresztül részt vesznek pályázatunkon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: l. díj: 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). II. díj: 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába. Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). Hl. díj: Világvevő rádió. 81-TŐL 95 PONTIG: l db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. GO-TÖL 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken el?/r£szerre küldendő be. Az első 4 szelvény beküldési határideje 1962. december 28. a borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. 12X 1. hét 2. szelvény ,TOTOPALYAZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó 1 X 1962. október 11. Mikor kezdődött az Egyesült Államok 2 1962. október 23. Kuba elleni blokádja? X 1962. november 9. Melyik földrészhez tartoznak a Kanári-szigetek? 1 Amerika 2 Európa X Afrika Melyik az erősebb traktor? 1 D-íK 2 Belorusz X Super-Zetor A pályázó neve: ........................ Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni. Ismételten hangsúlyozzuk: az első hét szelvényeit, tehát 4 dara­bot, rajtuk a 12 kérdésünkre adott válaszokkal, az utolsó megjele­nése után, december 28-ig kell beküldeni szerkesztőségünk elmére. A borítékra kérjük ráírni: Totópályázat. (A borítékra természetesen, bélyeget kell ragasztani). \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents