Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-20 / 271. szám
2 NGPOJSAO 19Ä2. rtóvéihbéf 20., kedd Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán (Folytatás az 1. oldalról.) ban és a mezőgazdaságban konkrétabb legyen — mondotta Hruscsov —, a Központi Bizottság elnöksége célszerűnek tartja, hogy a Központi Bizottságban életre hívják az ipari termelés irányításával és külön a mezőgazdasági termelés irányításával országos méretekben foglalkozó irodákat. Hruscsov megállapította, célszerű, ha egy egységes szervet hoznak létre valamennyi közép-ázsiai köztársaság iparának irányítására. Ugyanilyen elv szerint gondolnak a gyapottermesztés, valamint az öntözés és szovhozépítés középázsiai igazgatóságainak , létrehozására. Ugyancsak egységes szervet kell teremteni a közép-ázsiai köztársaságok ipari építkezéseinek vezetésére. A Központi Bizottság elnökségének Véleménye szerint — ezt a véleményt a közép-ázsiai köztársaságok pártvezetői is támogatják — meg kell alakítani az SZKP Központi Bizottságának közép-ázsiai irodáját, amely közvetlenül a Központi Bizottság elnökségének Vezetése alatt fog működni. Ezután Hruscsov ismertette az új szervezeti felépítés előnyeit, majd így folytatta: — Erősen emlékezetbe kell vésni, hogy a legtökéletesebben felépített párt- szervezetek és az ipar, valamint a mezőgazdaság irányítását szolgáló szervek sem hozhatják meg a kívánt eredményeket, ha a termelés irányításával nem bízunk meg erélyes és tehetséges szervezőket, akik jól értenek az ipari, vagy mezőgazdasági termeléshez, s akik készek forradalmi szenvedélyességgel küzdeni a párt ügyéért. Nekünk vannak ilyen kádereink! Ezután így folytatta: a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése azt követeli, hogy a párt-, a szovjet és a gazdasági szervek élén olyan emberek álljanak, akiknek megvan a szakmai műveltségük és a gyakorlati tapasztalatuk. Arról van szó, hogy helyesen kell arányosítani a sokéves tapasztalatokkal rendelkező és a fiatal, erélyes kádereket. „Mély meggyőződésünk — jelentette ki a szovjet kormányfő —, hogy a népgazdaság pártirányításának javasolt átszervezése elősegíti, hogy a párt az eddiginél is eredményesebben teljesítse a XXII. kongresszus által kitűzött feladatokat.” Kijelentette ezzel összefüggésben, hogy a népgazdaság pártirányításának átszervezése rendkívül nagy politikai jelentőségű, ha figyelembe vesszük, hogy a párt szervező munkájának a kibontakozott kommunista építés feltételei között döntő szerepe van a társadalom fejlesztésében. Az SZKP KB első titkára kijelentette: Az, amit pártunk tervbe vett, nem egyesek szubjektív óhaja. Ezt politikai és gazdasági célszerűség, s az a szükség diktálta, hogy még jobban fejleszteni kell a népgazdaság pártirányításának lenini elvét. Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban, a kommunista társadalom építésének programját csak úgy tudják sikeresen megvalósítani, ha maximálisan meggyorsítják a technikai haladást és széleskörűen felhasználják a népgazdaságban a legújabb tudományos és technikai vívmányokat. „Teljes joggal elmondhatjuk hogy az utóbbi években nagy munkát végeztünk a műszaki fejlesztés terén” — mondotta. Egyúttal megállapította, hogy az ipar a legtökéletesebb gépek és műszerek mellett itt- ott még gyárt elavult berendezéseket és cikkeket. Az összehangolt és helyes műszaki fejlesztési politika megvalósítását még mindig akadályozza a tudományos és tervező erők, a tudományos és tervező intézetek szétforgácsoltsága. szétszórtsága, a tudományos kutatóintézetek, szerkesztő irodák és tervező szervezetek párhuzamos munkája. Továbbiakban Hruscsov határozottan síkraszállt a szerkesztő irodák és tudományos kutatóintézetek szakosításáért és központosításáért. Ezután kijelentette: — volt idő — a személyi kultusz időszakára gondolok — amikor erőnek erejével azt terjesztették, hogy ami a mienk, az feltétlenül jó, ami pedig külföldi, az mind feltétlenül rossz. No, de a személyi kultusz ideje elmúlt. S nekünk Leninre hallgatva, az ő útmutatásához híven, szükség esetén a kapitalistáktól kell tanulnunk, át kell vennünk tőlük mindent, ami ésszerű és előnyös." — Ahhoz, hogy széles utat nyissunk a technikai haladás előtt az országban — hangoztatta —, elsősorban át kell szerveznünk a tudományos kutató- és tervező-szerkesztő intézetek, vezetését. Ha ezt nem tesszük meg, nem tudjuk teljesíteni a technikai haladás meggyorsítására, a termelés széles körű szakosítására vonatkozóan a XXII. pártkongresszuson kitűzött feladatokat. A Központi Bizottság elnöksége — folytatta — ismételten megvitatta ezeket a kérdéseket, s egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy megfelelő ágazati bizottságokban kell centralizálni a tudományos kutató- és tervező-szerkesztő intézetek vezetését, azaz ezek irányítását vertikálisan kell felépíteni. Csak így lehet biztosítani az egységes és lehető legésszerűbb műszaki fejlesztési politikát. „A honvédelmi ipar ágazataiban a műszaki vezetés megszervezése terén szerzett nagy tapasztalatok tanúsítják, hogy ez ma teljesen indokolt intézkedés. Ma a haditechnika legkorszerűbb eszközeivel rendelkezünk, s ezt annak köszönhetjük, hogy a tudományos és tervező erőket a honvédelmi ipar megfelelő ágazati bizottságaiban centralizáltuk és koncentráltuk” — jegyezte meg Hruscsov. A bizottságokat helyesnek látszik feljogosítani arra — hangoztatta —, hogy a távlati és folyó állami népgazdaságfejlesztési tervekben állapítsák meg az ipari termékek cikk- listáját, állítsák le az elavult termékfajták gyártását és az elavult termékeket helyettesítsék új, korszerűbb termékekkel. határozzák meg az ágazat vállalatainak szakosodását, s az ipari kísérleti bázisok, a tudományos és tervező-szerkesztő intézetek fejlesztését. Példátlan méretű beruházási építkezés folyik országunkban — mondotta a továbbiakban. — A Szovjetunió a beruházások terjedelme tekintetében messze megelőzte az Egyesült Államokat és a » többi tőkés országot. Hozzátette azonban, hogy a beruházási építkezés terén még sok nagy hiányosság tapasztalható. A fogyatékosságok közé sorolta, hogy az ipart a területi székhelyeken összpontosítják, anélkül, hogy számolnának a nyersanyagforrásokkal és a munkaerőtartalékokkal, az objektumok felépítését úgy iktatják be a tervbe, hogy nem gondosikodnak előre a tervdokumentációról, s nem veszik figyelembe, biztosítani lehet-e az építkezéshez szükséges anyagokat, munkaerőt és berendezést, továbbá lassan terjednek el a gyakorlatban a típustervek, ezek minősége gyenge, s a szerkezeteknek és gyártmányoknak rengeteg típusmérete van. Az SZKP KB. első titkára síkraszállt az építőipari tervező-szerkesztő intézetek centralizálásáért. Hangoztatta, hogy az ipari objektumok — gyárak, üzemek — tervezésével foglalkozó kutatóintézeteket és szervezeteket mind alá kell rendelni a Szovjetunió állami építészeti bizottságának. Ahhoz, hogy végleg rendet teremtsünk a beruházási építkezés terén — mondotta Hruscsov —, fel kell hagynunk az építkezés úgynevezett gazdasági módszerével és át kell térnünk a vállalkozói rendszerre. Ez azt jelenti, hogy a beruházási építkezés minden kérdését ki kell venni a népgazdasági tanácsok hatásköréből, s a köztársaságokban és a gazdasági körzetekben önálló építőipari vállalatokat vagy egyesüléseket kell létrehozni. Az SZKP KB. első titkára kijelentette, hogy figyelmet érdemelnek a különféle ipari egyesülések. — cégek és kombinátok létrehozására vonatkozó javaslatok. De azt csak gondosan előkészítve, elővigyázatosan szabad végrehajtani. Megállapította, hogy felül kell vizsgálni a vállalatok jelenlegi jogi helyzetét. A vállalatok jelenleg érvényes jogi helyzete már jócskán elavult és nincs összhangban a gazdaság fejlődésének mai szakaszával. Nyikita Hruscsov hangsúlyozta, hogy „a népgazdaság méreteinek bővülése, s a tudomány és a technika gyors haladása a tervezés szerepének és tudományos színvonalának még nagyobb mérvű emelését igényli”. A tervezés — mondotta — a szocialista gazdaság fejlődésének áthághatatlan törvénye. A tervezésben most az a fő dolog — jelentette ki —, hogy a legésszerűbben és leghatékonyabban használják i fel az anyagi és pénzügyi forrásokat, a munkaerő- tartalékokat és a természeti kincseket, fejlesszék és honosítsák meg az új technikát, szüntessék meg a felesleges kiadásokat és a veszteséget a termelésben. A gazdasági tervek komoly fogyatékosságai között említette Hruscsov, hogy a terveket nem mindig alapozzák gondos gazdasági számításokra és kutatásokra, s ez tévedésekre vezet a tervezésben. Nyikita Hruscsov példának hozta fel a vegyipar fejlesztés tervezésének fogyatékosságait. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára javasolta, hogy konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki a vegyipar fejlesztésének, s különösen a szin- tetitkus anyagok gyártásának meggyorsítására. A helyes tervezésnél előre kell nézni — mondotta Hruscsov. — A tervező szervek távolról sem tesznek mindig igy. Az a gyakorlat, hogy a tervekben számos változtatást és helyesbítést eszközölnek, azt bizonyítja, hogy ezek a tervek olykor nem eléggé megalapozottak és meggondoltak. Nyikita Hruscsov elmondotta, hogy komoly hibák fordulnak elő a tervezéssel foglalkozó intézmények munkájában. Ezeket a hibákat gyakran az okozza, hogy az ilyen szervek sok munkatársa „rossz kapcsolatot tart a helyszínnel, nem ismeri a népgazdaság egyes ágazatainak helyzetét, nem ismeri és nem veszi figyelembe mindazt az újat, amelyet a gyakorlat hoz magával.” A továbbiakban Hruscsov annak a véleményének adott hangot, hogy komolyan meg kell javítani a tervezés módszereit, hangoztatta, hogy az ipari termékek árának megállapításában rendellenes a helyzet. Az árképzés problémáinak megoldása és tudományosan megalapozott árak megoldása nélkül nem lehet megvalósítani teljesen az önálló elszámolást és biztosítani a vállalatok jövedelmezőségének feltételeit. Nyikita Hruscsov felszólította a tervező szerveket és a Szovjet Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetét, hogy gondosan tanulmányozzák a lapok hasábjain nemrég lezajlott, s a közgazdasági kérdések széles körét felölelő vitában elhangzott javaslatokat. A továbbiakban megállapította, hogy az egész államra vonatkozó prognózisokból és feladatokból kiindulva a szövetséges köztársaságok kidolgozzák népgazdaságuk fejlesztésének konkrét terveit, amelyek előírják az erőforrások és lehetőségek legteljesebb kiaknázását, az illető köztársaság és az egész ország gazdasága állandó fejlődésének érdekében. Az Állami Tervbizottságnak sokoldalúan tanulmányozni kell a köztársaságok által előterjesztett terveket és össze kell állítani az egész országra vonatkozó tervet. A továbbiakban Hruscsov arról beszélt, hogy az SZKP programja azt az elsőrendű feladatot tűzte ki, hogy az ipari munka termelékenységét az első évtized alatt több mint kétszérésé- re, á húsz év folyamán pedig négy-négy és félszeresére kell emelni. Mint hangsúlyozta, a hétéves terv első négy évében ebben az Irányban értek el bizonyos sikereket, -feltétlenül adva vannak a lehetőségek, hogy a továbbiakban lényegesen fokozzák a munka termelékenység növekedésének ütemét. Ezután Hruscsov a vállalatok és építkezések igazgatásával kapcsolatos demokratikuá elvek továbbfejlesztéséről szólt és hangsúlyozta; az SZKP programja szellemében fokozni kell a munkások és alkalmazottak kollektívájának szerepét a vállalatok tevékenységével kapcsolatos kérdések megoldásában. Hruscsov ezután áttért a mezőgazdaság kérdéseire. Elmondotta, hogy az SZKP Központi Bizottságának plénuma 1962. márciusában halaszthatatlan intézkedéseket hozott a mezőgazdaság felemelkedésére, ugyanakkor a párt széleskörű intézkedéseket dolgozott ki a mezőgazdaság anyagi-technikai megsegítésének fokozására, a mezőgazdasági gépgyártás fejlesztésére. A Központi Bizottság és a kormány nemrég határozatot hozott a műtrágyagyártás növeléséről; egész sor intézkedést tett a párt, a kormány a kolhoz-parasztok anyagi érdekeltségének fokozásáról. Ezután arról beszélt N. Sz. Hruscsov, hogy bár igen nehéz év volt a mostani, a szovhoz- munkások, kolhor.parasztok milliói elismeréssel dolgoztak a földeken és az állattenyésztő gazdaságokban. Ezután számadatokkal illusztrálta e munka eredményeit, majd hangsúlyozta, hogy ennek nyomán vált lehetővé az állam számára a legfontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlásának fokozása. Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy: „az egész párt figyelmének középpontjába kell állítani az állattenyésztés fejlesztését. Lépéseket kell tenni a hús- és téjtéYfnélés további növélésére”, mért — miét rtión- dottá — „ideg kéll tnohdani, hogy a kolhozok és ft szovho- Zok az Idén e téren riem használták ki lehetőségeiket.” — Az SZKP Központi Bizottsága új, nagy feladatokat tűz a mezőgazdasági dolgozók élé — jelentette ki Hruscsov. Ilyen körülmények között még tnagasabbra kell emelni a káderek felelősségét, a párthatározatok végrehajtását illetően. A továbbiakban emlékeztetett arra. hogy Lenin vezetése alatt az országban létre jött egy harmonikus párt-, és állami ellenőrzési rendszer, amelyben tevékenyen részt vettek a dolgozók tömegei. Ezután arról szólt, hogy Sztálin egész sor olyan intézkedést tett, amely lényegében a lenini ellenőrzési elvek feladását jelentették. — Az utóbbi években, különösen a XX. kongresszus után a párt Intézkedésekét hozott a személyi kultusz következményeinek felszámolására — állapította meg Hruscsov. Ezek közé tartoztak az ellenőrzés fokozására és a végrehajtás fokozott ellenőrzésére tett intézkedések ... Csakhogy még nem tettünk meg mindent azért, hogy végleg felszámoljuk az ellenőrzés megszervezésében mutatkozó nagy fogyatékosságokat. A továbbiakban az ellenőr- |zési rendszer alapvető hiányosságait bírálta és hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési szervek fontos feladata, hogy megszüntessék a szemfényvesztést, a jelentések meghamisítását, a lokál-patriőtizmust, a megvesztegetést, az állam anyagi értékeinek pazarlását és eltulajdonítását. Hruscsov a továbbiakban kijelentette: „A kommunizmus szélesen kibontakozó építésének időszakában — mint az SZKP program is hangsúlyozza — tovább növekszik a kommunista párt szerepe és jelentősége államunk rendszerében. N. Sz. Hruscsov beszédének további részében megállapította, hogy „a világ fejlődésében két iíányban bontakozott ki. Az első irányzat: a szocialista országok nemzetgazdaságainak még szorosabb közeledése, termelő erőik internacionalista fejlődésének folyamata; a másik irányzat: a kapitalista integráció, amelynek célja egyesíteni a különböző országok monopóltőkéinek erőfeszítéseit, a fejlődő szocialista világrendszer elleni harcban. A monopóliumok egyesülési törekvésének azonban elkerülhetetlen velejárója az imperialisták közötti ellentétek, súrlódások, konfliktusok, nagymérvű kiéleződése.” „Figyelembe kell venni — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy a szocialista világrendszer gyors ütemben, a világ nagyipari központiává válik. Továbbá hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer nemcsak a szocialista gazdaság fokozatos és harmonikus fejlődését biztosítja, hanem nagy támogatást Is nyújt a gyengén fejlett országok népeinek, s a békéért, a társadalmi haladásért és demokráciáért küzdő minden erőnek. „Okosan kell kihasználnunk a szocialista tervgazdálkodás minden előnyét” — mondotta. — „Szorosabban össze kell hangolni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó országok termelési terveit. Egyesíteni kell a KGST-hez tartozó minden ország gazdasági és szervezési erőfeszítéseit, eredményeit, gazdasági életük fejlesztéséhez. A KGST-hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közel jövőben ismét találkozniok kell magas színvonalon, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján.” A párt Központi Bizottsága — hangoztatta végezetül Nyikita Hruscsov — kifejezi azt a meggyőződését, hogy az ipar, az építkezések és a mezőgazdaság pártirányításának átszervezésére megjelölt intézkedések teljes támogatásra és helyeslésre találnak az egész pártnál, az egész népnél. (MTI) Közzétették a francia választások első fordulójának eredményét PÁRIZS (MTI): Hétfőre virradó éjszaka a francia belügyminisztérium közzétette a nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulójának eredményét. Ezek szerint a szavazásra jogosultak száma 27,5 millió volt. Az első fordulóban 18,9 millió szavazatot adtak le az anyaország területén, beleértve Korzika szigetét. A tartózkodók száma 8,6 millió, vagyis a szavazásra jogosultak 31,25 százaléka volt. Mint hírügynökségi jelentések rámutatnak, ez lényegesen nagyabb, mint az október 28-i népszavazásnál volt. A második világháború óta ennél nagyobb arányú tartózkodásra csak az 1946. évi népszavazásnál volt példa, amikor az alkotmánymódosítás kérdéséről szavaztak. A vasárnap leadott szavazatok közül a Francia Kommunista Párt 3 992 431 szavazatot kapott, ami megfelel a leadott szavazatok 21,78 százalékának. (Az 1958. évi nemzetgyűlési választásokon a Francia Kommunista Párt a szavazatok 18,9 százalékát szerezte meg.) A De Gaulleista UNR-re leadott szavazatok száma 5847403, vagyis a szavazatok 31,9 százaléka. A többi nagyobb párt a következő eredményt érte el vasárnap: függetlenek és parasztok szövetsége, konzervatívok 2 458 988, Francia Szocialista Párt 2 319 662. MRP 1 635 452, Radikális Párt 1 384 998. A 482 tagú nemzetgyűlés mandátumai közül vasárnap az anyaországban 96, mandátum sorsa dőlt el. Ezek közül a Francia Kommunista Párt 9 mandátumot szerzett, már az első fordulóban (a feloszlatott nemzetgyűlésben tíz kommunista képviselő foglalt helyet). Az UNR 45, a konzervatívok 19, az MRP 14, a radikálisok 8 és a szocialista párt 1 mandátumot szerzett vasárnap. Mivel a konzervatívok és az MRP vasárnap megválasztott képviselői közül tizenheten De Gaulle hívei, ezért De Gaulle 62 mandátumot mondhat magáénak az első forduló után. A nemzetgyűlési választások második fordulóját november 25-én tartják. Ekkor ' már az egyszerű többség is elég lesz a mandátum megszerzéséhez. Az ismertebb francia politikusok közül vasárnap nemzet- gyűlési képviselővé választották Maurice Thorezt, a Francia Kommunista Párt főtitkárát, Waldeck Rochet főtitkár- helyettest, továbbá Chaban Delmast, a feloszlatott nemTodor Zsivkov az új SZÓFIA (MTI): Hétfőn délután a parlament épületének tatarozása miatt a Bolgár Kommunista Párt kongresszusi termében megnyílt a bolgár nemzetgyűlés őszi időszaka. Ferdinand Kozovszki, a nemzetgyűlés irodájának elnöke nyitotta meg az ülésszakot és felolvasta a napirendi javaslatot, amelyet a képviselők egyhangúlag fogadtak el. Az ülésszak napirendjén az elnökség által a két ülésszak között kiadott törvényerejű rendeletek elfogadása, a parlamenti csoport javaslata szerepeltek. A napirend elfogadása után Georgi Kulisev, a nemzetgyűlés elnökségének alelnöke ismertette a két ülésszak között hozott elnökségi törvényerejű rendeleteket, amelyeket a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Ezután Dimitr Ganev, a nemzetgyűlés elnöke, felolvasta a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Földműves Népi Szövetség parlamenti csoportjainak javaslatát Anton Jugov- nük a miniszterelnöki tisztségzetgyűlés elnökét, Maurice Fauret, a Radikális Párt elnökét, valamint Pflimlin és Pleven volt miniszterelnököket. Nagy meglepetést keltett* hogy vereséget szenvedett Paul Reynaud egykori miniszterelnök, aki több mint 30 éven át ismert alakja volt a nemzet- gyűlésnek és Pierre Mendes- France, volt miniszterelnök. Csak a második fordulóban dől majd el, hogy tagja lesz-e az új nemzetgyűlésnek Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtitkára és Michel Deb- ré, De Gaulle első miniszter- elnöke. (MTI) bolgár miniszterelnök bői és Georgi Cankovnak a miniszterelnökhelyettesi tisztségből való leváltáséra. A parlamenti csoportok javaslatuk indokolásában hangoztatják, hogy teljes egészében helyeslik a Bolgár KP VIII. kongresz- szusának megállapításait Ju- gov és Cankov tevékenységét illetően. Ezután felolvasta a parlamenti csoportok javaslatát az új miniszterelnökök megválasztására. A képviselők viharos tapsa között jelentette be, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népi Földműves Szövetség parlamenti csoportja Todor Zsivkovot, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárát javasolja a Minisztertanács elnökévé v-aló megválasztásra. Egyben javasolták Todor Zsivkov felmentését a nemzetgyűlés elnökségében betöltött tisztsége alól. A javaslatot a képviselők helyeikről felállva, hosszas tapssal, egyhangúlag fosadták el. Megnyílt a bolgár nemzetgyűlés őszi ülésszaka
