Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-18 / 270. szám
1962, nsvcmber IS., vasárnap NÉPÜ JS AG 5 Megy a gyűrű vándorútra .. Én nem hiszem, hogy a szarvaskői bánya yezetői játékos emberek lennének. Különösen most. nem... a szeptemberi nagy vízbetörés után, amikor csak három-négy kamrából szenelhetnek. amikor az emberek jórészt Egercsehibe járnak műszakba. Mégis, mintha a „Megy a gyűrű vándorútra ..játékot elevenítették volna fel, hosszabb időre, Augusztusban iiexdödött Megy a gyűrű vándorútra.. Burza István, csapatvezető még augusztusban kopogtatót! _ az aknaüzemegység főmérnö- ' kének ajtaján és jelentette; sérelem érte a brigádot, mert a korábbi munkahelyet elvették tőlük... pedig ez már második munkahelye volt a hat- fős brigádnak. Szeptemberben ismét új vágatba küldték a csapatot, s bár „letalpalták kitakarították a vágatot, ennek kihajtását mégsem rájuk, hanem egy másik csapatra bízták, őket pedig újra egy másik helyre telepítették. Szóval, „ment a gyűrű vándorútra, egyik kézből a másikba”, a brigádot is helyezgették. erre- arra, 1 munkahelyről munkahelyre ... Vajon miért? Mert hanyag munkát végeztek, nem tartották be a technológiai utasításokat, felületesen, sietve ácsoltak, és nem a „paszportnak” megfelelően haladtak előre. Az üzem vezetői nem akarták rójuk bízni a kényesebb munkát, azokat, amelyek szabálytalan elveszése könnyen emberéletbe kerülhet? Ez így: világos és érthető. Ha mindezt nyíltan, szemtől szembe, ott a helyszínen is közölték volna az emberekkel, s azután jelölnek ki helyükre más munkahelyet — nem történik semmi. Ámde a hrigrtíd rosszindulatot szimatolt És nem minden ok nélkül! Sike István főaknász, egy ízben kemény és erősen drasztikus kijelentést tett a brigád- tagok előtt, aminek szelídítet- tebb értelme körülbelül ez volt: „majd kibabrálok én a szocialista brigáddal”. így aztán, amikor az előkészített munkahelyet másoknak adta, az utólagos magyarázgatások ellenére is azt állítja a Burza- brigád, hogy velük „kibabráltak”. Nem akarom a brigádot mentegetni, de nézzük meg, mennyire és mennyiben hibásak? Nem a „paszportnak” megfelelő munkát végeztek — mondják a brigádról. Igaz ez az állítás. De csak részben igaz! Mert a technológiai utasításokkal legalább annyira hadilábon álltak az aknászok, mint a csapat tagjai. Más-más utasítást adott a két aknász és megint mást,, a bányamester /Vincii rendben a széna! Tavaly ősszel szerveződött a Burza-brigád, elsőként indult versenyre az üzemben a kitüntető szocialista cím megszerzéséért, Megalakulásuk óta állandóan 110 százalék körül teljesítették tervüket, balesetmentes munkát végeztek, jutalmat is kaptak ezért, s hárman a brigádból sikerrel szereztek képesítést a bányamentő-tanfolyamon. Bármilyen nehéz feladatokat' bíztak rájuk, mindenkor vállalták és teljesítették. Ök voltak, azok, akik a normarendezés idején, amikór feszült, nyomott volt az emberek hangulata, az üzem vezetőinek segítségére sietve bebizonyították, hogy az új szakmánnyal is lehet annyit keresni, mint korábban. . b íny amar fiáknak’’, „normabitangoknak” titulálták őket a hangoskodók, s minden gúny. önérzetet mocskoló éle céltáblája a Burza- brigád volt. Érdemeiket el kell ismerni, nem lehet feledni; de azt a tényt sem, hogy a. terv szorításában, a tervteljesítés hamar- munkájSban az üzem vezetői több mindent elnéztek a csapatnák, korábbi érdemeik miatt a szakmai fogyatékosságokat nem rótták fel nekik. Afféle türelmi időszak volt ez, várakozás azért, hogy önmaguk ismerjék fel hibáikat, s változtassanak azokon. Ám mi. tör- ént? A tétova várakozásban elfelejtették, hogy segítem is lehetne a csapatnak, hogy levetkőzzék rossz szokásaikat, s egységes kollektívává ková- csolódjanak. Politikailag nem eléggé érettek a brigád tagjai, s a munkafegyelemmel sincs minden rendben. S éppen a brigád egyik párttagjának esete a legjobb példa mindkét dologra: Karanyicz László egyebek között azt a méltatlan megjegyzést tette előttem, hogy mit neki a szocialista brigád, bánja is ő az egészet, csak pénz legyen! A legkevésbé sem lehet jellemző az ilyen túlhajtott anyagiasság a szocialista brigád tagjaira, különösen nem, ha a brigádtag párttagsági könyvet is őriz zsebében. Át kelt lepni a „krétakört Lehet és kell \s segíteni a BUrza-brigádnak. De ahhoz, hogy a jelénlegi buktatóból tovább léphessenek, mind az üzem vezetőinek, mind a brigád tagjainak le kell vonniok a számukra szükséges konzekvenciákat. Az üzem vezetőinek körültekintőbben kell el- járniok hasonló esetekben, s ném szabad megengedni, hogy bárki előbbrevalónak tartsa személyes érdekeit, mint a népgazdaságét, az üzemét. Végül hadd idézzek a szarvaskői brigádvizsgálatot lezáró feljegyzés szövegéből: „nem szabad olyan megjegyzéseket használni, ami sértheti a dolgozókat..Remélhetőleg ez meghallgatásra és megértésre talál a főaknásznál és a bányamesternél egyaránt. Próbáljanak meggondoltabbak lenni mind az irányításban, mind a magatartásukban, hogy ebből egyaránt jó származzék mindenkinek. A szarvaskői bánya legalább annyira a főaknászé, a bányamesteré, mint azé a 280—300 bányászé, akiknek — akárcsak őnekik — a bánya ad kenyeret... Pataky Dezső Divatbemutató sok ruhával, szép műsorszámokkai A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az egri szakmaközi bizottság tegnap délután öt órától nagyszabású divatbemutatót rendezett az egri szakszervezeti kul- túrotthonban. A bemutatott ruhák kivétel nélkül nagy tetszést arattak, egyrészt a modern és a szép ügyes keverékével, másrészt a színek harmóniájával. A bemutatott férfidivat is az újat hozta. Mindehhez kedves kíséretet adott a Gárdonyi Géza Gimnázium tánczenekara, akik jelentkeztek a „Ki mit tud”-ver- senyre is, s a jelek szerint erős versenytársaknak bizonyulnak a hasonló „szakágban” fellépőkkel szemben. Külön érdekessége volt az estnek a Gárdonyi Géza Színház művészeinek szereplése. Sok tapsot kapott Kovács Mária, aki Szép Ernőtől és Rom- hányi Józseftől szavalt, Büros Gyöngyi, aki a legismertebb operettekből adott elő. Kitűnő konferanszot ismert meg ezen a divatbemutatón a közönség Dariday Róbert személyében. Nagyon szeretem a kisfilmeket. Minden bánatom, amelyet a magyar játékfilv:- gyártás okozott, a magyar kisjilmqy ártó son oldódik, azaz oldódhatna fel, ha ... Ifa mód és lehetőség lenne, hogy megfelelő számba vetithessenék a megye és a megye- székhely mozijai kisfilmeket — külföldieket is. A Candide című francia film előtt, az egri Vörös Csillag Filmszínházban aztán egy teljes órán át kitombolhattam kisfil- mek utáni vágyamat, — bár ne kellett volna. Kaptam egy húszperces kisfilmet, a villamos kisgépekről, amely még a szakemberek számára sem adott többet, mint egy „pergő” prospektust, a nem szakemberek számára ásító unalmat; s utána egy harmincperces, bizony gyengén sikerült szovjet dokumentumfilmes, izgalmas témáival. és éppen ezért bosszantóan unalmas kidolgozással: a kommunizmus holnapjáról. Sok a. rosszból Is megárt! (-6) f Erdekes-e negyven éves korban Fazekas Mihály Ludas Matyi ja ? — CSERÉLJÜK MEG a két első érát, jó? Legyen először irodalom — néz fel az osztály- naplóból Horváth Sándor tanár, a Gyöngyösi I. számú Általános Iskola magyar—orosz szakos nevelője. — Irodalom? No, az jobb lesz valamivel, mint a nyelvtan! — cseréli ki előkészített füzeteit, könyveit Bölény József, a Váltó- és Kitérőgyár I gépjavító lakatosa. 4 Vili- kongresssu* előtt Az egri lakásépítkezésen brunddaru üzemzavar nélküli működtetését kérték Mészáros Ferenc építésvezetőtől és a gépészektől. A „tréning” jól sikerült. Szaporán haladt a munka, elégedett volt Dallos Ferenc művezető is. Egy hónapja, pontosan október 9-én kezdték a Gólya utcai három épülettömb munkáit. Egyenként 12 lakás épül. A P. 3. jelű épület második emeleti födéméin dolgoznak, a másik épület földszinti falát rakják a kőművesek és jól Ijalad a harmadik épület földmunkája. Gépek híján Bohács István vezetésével a tiszafüredi kubikusok dolgoznak itt. A Király-brigád vállalta, hogy a kongresszusi hét alatt 350 000 forint értéket építenek be a Gólya utcai lakásokba, ez év végéig pedig kétmillió forintot. Ez azt jelenti, hogy december végére két épületet tető alá tesznek, a. harmadiknak pedig az alapjait készítik el. A határidővel és a minőséggel nem lesz baj. Erre szavukat adták a Király-brigád tagjai. De akkor meglesz a célprémium is. Erről inkább az asszonyok beszéltek. Bizonyára a két Gálné és Pap Erzsébet fejében is megfordult a gondolat és helye is lenne a béren felüli jutalomnak. Nem pénzért, nem a jutalomért csinálják a kongresz- szusi versenyt. Ez önként vállalt kötelesség. De amikor a hamarabb csüggedők már lemondanának, amikor az eső miatt tétlenségre kényszerülnek, a másnapi felkészüléshez jól jön az anyagi ösztönzés. A tanár csendes mosollyal engédi el füle meglett ezeket a szavakat, becsukja a naplót, s várakozóan néz az osztályra. Hetedik Ä. Csupa meglett korú férfi és nő. Arcukon figyelem, előkészületben a szemüvegek, s az egész nap szerszámot forgató kezekbe ceruza, töltőtoll illeszkedik. Az osztály zöme a vál tőgy áriakból adódik, esztergályosok, lakatosok, segédmunkások, villanyszerelők, _s azért jöttek önként, hogy pó>- tolják az elmulasztottakat, hogy elvégezzék a hetedik, nyolcadik osztályt. — Akkor nézzük csak, ki tudná röviden összefoglalni Fazekas Mihály Ludas Matyi című elbeszélő költeményének mondanivalóját, felvázolni szerkezetét? — Tessék... Tessék, Bölkény elvtárs! Halljuk! PEREG A SZÓ. Folyékony megfogalmazásban adja elő a felelő, mi a tanulság, hogyan épül fel szerkezetileg az írásmű. Közben itt-ott javítja Horváth Sándor a „diák” szavait, helyesbíti a beidegzett rossz kifejezéseket, új szavakat sző a mondanivalóba, hogy gyarapítsa szókincsüket. Aztán bekerül a jegy az osztálynaplóba, s új irodalmi, történelmi korszak, a - 'ormkor megtárgyalása következik. Előkerülnek a füzetek, ceruzák, s a 20—30 évvel ezelőtt tanult, ritkán használt betűkkel nagy : nevek — Széchenyi, Wesselényi, Kazinczy, Vörösmarty — \ sorakoznak az új irkalapon. ! Előbb bizonytalanul, > majd jegyre bátrabban olvassák a ne- j héz, régi stílusú szónoki beszé- jdeit az örökös megváltásról. •Akire sor kerül, az gyorsan ■felteszi a szemüvegét, s úgy ■ követi a szóit szó után. ! — Mi az áz örökös megvál: tás? — kérdi egyikük. ; — Biztosan, mint a rabszol- jgák, megválthatták magukat jó ’Pénzért, a magyar jobbágy is jezt tehette — véli Medveczki '-Imréné. I Magyarázat következik. Isimét egy kis történelmi háttér, í hogy érthetőbb legyen. Élőikéről Rákóczi neve is. ; — Érdekes1, főnemes és mégis (harcolt a parasztokért? — két- íkedik Dékány József szerelőla- j katos. í — Saját parasztjaival szem- íben hogyan érvényesítette a ■gyakorlatban elveit? — teszi jfel a fogas kérdést az egyik : asszony. — Volt-e valami alapja aninak, hogy Kölcsey a parasztokért szónokolt? — pattan a harmadik kérdés. Alig kap választ az egyik, máris kész a másik öreg diák Jtluit a veinek madara Voltaképpen nem is tudta, hogy miért, de gyalog elment Tisza- nánára, Ez Erdőtelektől legalább 30 kilométer. Minthogy sok mindenre nem tud pontos és szabatos választ adty, minthogy Bubi Jóska egy kicsit úgy él a mai világban, mint a rét madara, Nem keres összefüggéseket, nem is értené azokat, természetes, hogy a rét táplálékot ad, otthont is, s ha néha vihar is*. pusztít, de a rét akkor is megmarad, amely míg él, terített asztalt teremt számára. 4 Alacsony, dunnyogó beszédű emberke, rövid, már ősz haja, kicsit belenőve a homlokába, csizmája térdig alulról, félkabátja térdig felülfől: az egész ember, mint valami himbálódzó csomó, aki szerint a világon valóban minden a legnagyobb rendjén van. — Elittunk harminc forintot... Én fizettem — henceg es közben csizmáját nézegeti, amely ugyan nem nyerne első dijat a csizmák szépségversenyén, de erőben, megbízhatóság dolgában aztán nem érheti kifogás. Dubi Jóska amúgy egészséges, magát bíró ember, éppen fél évszázadot ért meg erőben, egészségben és nőtlenül. Azt mondani rá, hogy baj van a kucsma alatt, igaztalan és durva dolog lenne. De azt bízvást mondhatjuk, hogy Dubi Jóska koponyája körül, bárki tenne is utazást, nagy felfedezésekre nem lenne módja. Any- nyi van ott, hogy ha méltatlanul bánnának vele, fájna neki, tudna róla, tiltakozna is, de annyi azonban már nem, hogy saját erejéből változtatni tudna rajta. Gyermekkoromban falun éltem egy időt, s most is tisztán emlékszem alakjára, nevére Zuzu Petinek. — Nem volt ennyire bolond, csak a népek, meg a gyerekek — nagyanyám jellemezle így a falu bolondját, aki talán nem is volt bolond, csak egyedül álló, közösségen kívüli, s akit először nem vettek komolyan, aztán kinevettek, majd csúfoltak és végül is a világgal szembeni dühök visszaütni nem tudó céltáblájának használtak fel. Zuzu Petit megdobálták a gyerekek, spiritusszal itatták a legények, néha valami büdös munkára fogták a felnőttek, aztán kezébe nyomtak egy karaj kenyeret és kizavarták. Saját rokonai is, akik szégyelltek! Ezernyi formában jelentkezik az új a faluban,- Miért lenne „szentségtörés”, ha enjellemzőjeként Dubi Jóskát hozom most, akiből nem lesz már falu bolondja, mint ahogy kiszolgáltatott, megtört, megvadított, állattá gúnyolt figurává vált volna előbb, vagy utóbb. Most szövetkezeti tag! Teljes jogú és lehetőségű. Dinnyét őrzött nyáron, vizet hordott a földekre, most hagymát válogat a fészer alatt, holnap megint valami mást, valami neki valót tud végezni. Ez a termelőszövetkezet több mint félszáz forintot oszt munka- egységenkint. Dubi Jóskának meglesz a 170—180 munkaegysége, — tessék számolniI öreg édesanyjával él együtt és egy olyan közösséghez tartozik, amely munkát, becsij- letet ad a számára, megvédi — még saját magától is. nek az újnak egyik kérdése. Hiába! Ez a felnőttek iskolája, itt másként; más szemszögből, a sokat tapasztalt ember nézőpontjából' vitatják, tanulmányozzák az anyagot! Szerencsére a fiatal tanár alapos felkészültséggel, széles tudással látja el óráit. Ez meglátszik a számon kért anyagból, s az új kérdésekre adott gyors, pontos, alapos, kimerítő válaszokból. MÁR KICSENGETTEK, de még mindig folyik a vita. Aztán az óraközi szünetben, mint az igazi diákok — ki tanul, ki meg tereferél, önkéntelenül fordulok hozzájuk ezzel a kérdéssel : — Nem találják fölöslegesnek ezt a sok költőt, Írót? Mert — sietek gyorsan hozzátenni — elhiszem, hogy a számtanra, a fizikára szükségük van, hiszen gépekkel dolgoznak. De például a Ludas Matyira? — Félig igaza van. Szükségünk van a munkánkban a számtanra, a fizikára, de az életben, amikor egyszerűen emberek vagyunk, bizony szükségünk van még a Ludas Matyira is! Meg Fazekas Mihály- ra is! Jó dolog társaságban úgy szólni egy-egy könyvről, annak írójáról, egy költőről, hogy azt ismerjük — adja meg a frappáns választ Szolner Imre esztergályos. — Harmincöt éve kerültem ki az' iskolapadból. Senki se mondta, hogy jöjjek ide, hiszen pénzbeszedő vagyok a piacom minek nekem ez a tudomány? — néz rám egy többszörös nagymama, Medveczki Imréné. — De eljöttem magamtól. Tudja, milyen boldog az ipari tanuló fiam, ha látja, hogy valamit ismerek, tudok?! Már csak ezért is érdemes itt tölteni az estéimet! — Most, negyven éves fejjel tudtam meg, hogy mit jelent a Himnusz címe alatt az a dőlt betűs sor, ami így szól „a magyar nép zivataros századaiból”... — Azóta jobban szeretek olvasni... — Szívesebben hallgatom 4 rádió, a televízió irodalmi műsorát... EZEK ŐSZINTE) szavak, amelyek az emberről, a tudni vágyó emberről árulkodnak. őszinteségükben még egy kérdésemre adott felelet is bizonyítja. — Ebben az osztályban kik azok, akik számára beosztásuknál fogva kötelező a VII—VIII. elvégzése? ... Mindössze háti kéz emelkedik a magasba, a 24 fős osztály-, ból. Cs. Ádára Éva Ül velem szemben \ Dubi Jóska. Egy't pohárból aranyló bort'i iszik, az elnök kínáltai meg, s ő dunnyogó sza-'i vakkal beszél, kicsit henceg is, kortyolgatja'; a bort és olyan magá-'; tói értetődő természe-'; tességgel helyezkedik; még kényelmesebbre aj széken, itt, az elnöki j irodában, mintha mióta\ a silág világ, mindig í így lett volna. Vagy', legalábbis így kellett'', volna lennie! \ — Én még nem múl-', tam el ötvenéves. Feb-í ruárban tőtöm csak —; tiltakozik, mert öregbi-l teni akarják. Aztán fel-', áll, megindul lent a két ; csizma, felette a térdig \ érő, meleg kabát, kife-; lé, hogy dolgozzon to-; vább,* ahogy ez termé-'; szetes és elváratík egy'; szövetkezeti tagtól, Du bi Jóska, még nem öt-; venéves nyári dinnye-'; csősztől. Nem tudom miért, de'; összcszorult a torkom, f Dubi Jóskát láttam$ és Zuzu Petire gondol tam... összeszokott, jó brigádnak ismerik a Király Lajosékat. Hírnevet és elismerést szereztek már tavaly, a Spartacus- pályai lakásépítkezésen. Az emberek tudták, hogy már napok óta készülődnek valamire. Persze, nem titkolóztak, hiszen azt szeretnék, ha minél többen követnék őket. A Király-brigád összefogott, a kőművesek, kubikusok és segédmunkások egyöntetűen úgy határoztak, hogy kongresszusi műszakot tartanak. Tulajdonképpen csak hétfőn kezdődne, de egy kis „tréninget” tartanak. Arra vigyáznak legjobban, hogy folyamatosan menjen a munka. Ezt vitatták meg, mielőtt nyilvánosságra hozták elhatározásukat és a folyamatos anyagellátást, a szállítószalagok és
