Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A pártkongresszus tiszteletére J ÁZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 270. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1962. november 18., vasárnap r VASÁRNAPI Hasznos séták... így ne­vezik az egri Finomszerel- vénygyárban azokat a vizs­gálódó, felderítő utakat, őr­járatokat, amelyeken a ki- szisták végigjárják az üze­meket, s ha valahol fiata­loknak való munkát talál­nak, azonnal mozgósítják az önkéntes ifjúsági brigádo­kat. Elindul az őrjárat és az egyik üzemrészben felfede­zik, hogy körülbelül 80 000 darab selejt fecskendő-al­katrész hever a sarokban. A terv azonnal megfogamzik: az önkéntes ifjúsági brigá­dok kijavítják ezeket a hi­bás alkatrészeket, s a nép­gazdaságnak majd 100 000 forintot takarítanak meg ... S megy tovább a szem­füles brigád, látja, hogy az asztalosüzem előtt kidobott ajtó- és ablaktokok hever­nek. Hát ezt mire lehetne használni? A fiatalok majd kijavít­ják, s jó lesz a lakásépítke­zésnél. A „séta” folytatódik. Lám, a 24-es üzemben milyen el­hanyagolt a fürdő, — nézik a fiatalok, s röviddel utána meszeiökkel felfegyverkez­ve, csinosítja a fürdőt a kiszesek brigádja. A 23-as üzem előtt az építkezésből visszama radt törmelék-halmazba ütkö­zött az őrjárat. Nem mesz- szire, ládahegy magasodik... de jönnek az önkéntes ki- szista-munkások, s nyorna sem marad a törmelék- és ládahegyeknek. Mindezt önként vállalt társadalmi munkával végzik a bervai fiatalok, miként a 17-es üzem kiszistái, akik felajánlották, hogy műszak után segítenek az üzem át­rendezésében, hogy emiatt ne szenvedjen hátrányt a termelés. Senki sem kötelezte őket erre, de nem tudják tétlenül nézni a rendetlenséget, a pazarlást, s a maguk mód­ján segítenek is a bajon. Ezért a gyáriak és az üzem vezetői elismerő mosollyal kísérik a kiszista őrjárat tagjainak vizsgálódását. Bizonyságot szereztek ar­ról, hogy ezek a „séták” na­gyon hasznosak... (Kovács) v ___________________; Eg y hét múlva államkölcsön­sor solás Az év utolsó államkölcsön- sorsolását, — a több éves gya­korlattól eltérően — december /égé helyett már november !5-én és 26-án megrendezik. A dhúzott békekölcsön-kötvé- íyek tulajdonosai már decem- >er 6-tól felvehetik nyeremé- lyüket. Így év végére 431 000 eötvény-tulajdonos összesen 103 100 000 forint íjirtokába iut. A november 25-én, vasár­lap délelőtt, a második Béke­kölcsön sorsolásakor 134 000 kötvényt húznak ki, összesen 17 000 000 nyereménnyel, illet­ne törlesztéssel. November >6-án 172 000 harmadik Béke­kölcsön-kötvényre 47 200 000 forintot, 125 000 negyedik Bé­kekölcsön-kötvényre pedig 18 900 000 forintot sorsolnak ki. A három százezer forintos főnyereményen kívül 35 öt­venezer forintos, 35 huszonöt­ezer forintos nagy nyeremény Is gazdára talál, (MTI) A nyolc nyelven megjelenő Novoje Vremja című külpoli­tikai folyóirat legújabb száma közli Kállai Gyulának, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak „A politikai helyzet Ma­gyarországon” című cikkét, amelyben a VIII. pártkong­resszus előtti belső helyzetről, az iparban, a mezőgazdaság­ban elért sikerekről, a párt szövetségi politikájának egyes kérdéseiről ad átfogó képet. A szombati Pravda teljes harmadik oldalát a Népszabad­ság szerkesztősége által össze­állított hír- és riportanyagok­nak szenteli. A lap a Népsza- i badság címfeliratának fény-' képmásolata alatt közli Ko- < mócsin Zoltán főszerkesztő < „Diadalmas zászlónk, a mar- < xizmus—leninizmus” című ■ cikkét. A Népszabadság mun­katársai közül Buzási János, Nagy Sándor, Sólyom József,; Kékesdi Gyula, Tamás István, Lukács László és Vető József ; írásait, Mészáros András kari­katúráját közli a Pravda. Az SZKP Központi Bízott- ; ságának közgazdasági hetilap- ; jában, az Ekonomicseszkaja; Gazetában jelent meg Vajda i Péter magyar -újságíró „Együtt a néppel” című cikke. (MTI) Felavatták a villamosított hudapest—miskolci vasútvonalat Hatalmas beruházásokkal számos vidéki pályaudvart korszerűsítenek Szombaton délelőtt 10 óra 6 perckor befutott a miskolci Tiszai pályaudvarra az első villamos mozdonnyal vonta­tott gyorsvonat. Dr. Csanádi György ünnepi beszédében ismertette azokat a hatalmas beruházásokat, ame­lyeket az állam a vasút továb­bi korszerűsítésére fordít. A harmadik ötéves terv végéig számos pályaudvart és állo­mást átépítenek. Évente 350— 400 kilométernyi hézag nélkü­li vágányt fektetnek le. Száz állomást látnak el elektrodi­namikus biztosítóberendezés­sel. Már megkezdték a miskol- : ci Tiszai pályaudvar átépítő- : sét. A második és a harmadik : ötéves tervben jelentős beru- ; húzással bővítik, modernizál­ják a záhonyi, a szolnoki, a: debreceni, a veszprémi, továb- ! bá a pécsi pályaudvar vágány- : hálózatát, forgalmi berende­zéseit. Ezekkel az építkezések- ! kel, az új villany-, valamint 1 Diesel-mozdonyokkal, sok új kocsival a magyar vasút euró- ; pai viszonylatban is a legmo­dernebbek közé tartozik majd.: (MTI) Az Egri Finommechanikai Vállalat orvosimüszer-részlegében új gyártmány — vér­vételi tűket — készítenek Kassa Györgyék. E különleges gyártmányból havonta több mint 30 000 hagyja, el a műhelyt. A brigád felajánlást tett, hogy felemelt, 120 000 forintos éves ter­vüket határidő előtt, december 20-ig teljesítik. Ezenkívül az év végéig jelentős anyagmeg- takarílást ákárndk elérni és egy újítás beadását is tervezik. Képünkön a brigádvezetői Kassa György munka közben- . (Foto: Kiss Béla) Értekezletet tartottak a tsz-akadémiák társadalmi vezetői MOSZKVA (MTI): A Magyar Népköztársaság kormánykül­döttsége Apró Antalnak, a mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kormányküldöttsé­ge Vlagyimir Novikovnak, a minisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével ez év októ­ber 23-tól november 15-ig tár­gyalásokat folytatott. A tárgya­lások alapján 1962. november 15-én a magyar és a szovjet kormány egyezményt kötött a timföld- és alumíniumtermelé­si együttműködésről. Az egyezmény rendelkezései alapján Magyarország timföldet szállít a Szovjetunióba alumí­niummá történő feldolgozás céljából, míg a Szovjetunió a magyar timföldből gyártott alumíniumot tömb álakban tel­jes egészében visszaszállítja Magyarország részére. Az egyezmény részletesen megha­tározza a feleiknek a timföld- és alumíniumgyártás területén történő együttműködésükkel kapcsolatban 1980-ig bezárólag fennálló kölcsönös kötelezett­ségeit. Az említett időszak vé­gén a magyar timföldszállítá­sok — fokozatosan emelkedve — évi 330 000 tonnát, a szovjet alumíniumszállítások pedig évi 165 000 tonnát érnek el. A két ország kormánya az egyezmény megkötésekor a KGST-országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962 júniusában Moszkvában, a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás kibővítéséről ho­zott határozataiból indult ki. Ennek megfelelően Magyaror­szágon jelentős intézkedések történnek a bauxitkutatás, a bauxitbányászat és timföld- gyártás fejlesztésére, a Magyar- országon termelt és a Szovjet­unióba szállított timföldet pe­dig a Szovjetunió alumínium­gyáraiban dolgozzák fel. Mint ismeretes, Magyaror­szág viszonylag jelentős bauxitvagyonnal rendelkezik, energiaforrásai viszont nem kielégítőek. A megkötött egyezmény ré­vén lehetővé válik Magyaror­szág alumíniumiparának gyor­sított fejlesztése. (MTI) Apró Antal és Vlagyimir JXovikov nyilatkozata Miután aláírták a nagy je­lentőségű magyar—szovjet timföld és alumínium-egyez­ményt, Apró Antal és Vlagyi­mir Novikov miniszterelnök­helyettesek, a megállapodás aláírói, nyilatkozatot adtak a TASZSZ és a magyar sajtó moszkvai tudósítóinak. Apró Antal, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese hangsú­lyozta, hogy ez a megállapo­dás több évtizedre előre kidol­gozza a közös tevékenység alapelveit a népgazdaság egyik legfontosabb ágazatában. — Véleményem szerint az egyezmény jó ösztönzést ad a szocialista országok, a KGST tagállamai nyersanyag-forrá­sainak még intenzívebb ki­aknázásához — ‘mondotta Ap­ró Antal. — Különös megelé­gedéssel kell szólnom a tár­gyalások eredményes befeje­zéséről és mindkét kormány- küldöttségnek arról a közös akaratáról, hogy gyümölcsö­zően, a teljes kölcsönös meg­értés szellemében oldjuk meg a gazdasági együttműködés egyik nagyon nagy horderejű kérdését. A Szovjetunió nagy segítséget nyújt hazánknak az­zal, hogy hozzásegít bennün­ket a timföld- és aluminium feldolgozásához. / Vlagyimir Novikov minisz­terelnökhelyettes, a szovjet küldöttség vezetője, így nyilat­kozott: — Mindenben csatlakozom Apró elvtárs itt elhangzott szavaihoz. Nyikita Hruscsov, a szovjet kormány elnöke többször hangoztatta, hogy a szocialista országok gazdasági életében milyen nagy szükség van a nemzetközi munkameg­osztás elvének mind mélyre­hatóbb és következetesebb érvényesítésére. A most alá­írt magyar—szovjet egyez­mény ezt az elvet testesíti meg. Az egyezmény egyszer­smind természetes folyamánya a júliusban lezajlott „KGST- csúcsértekezletnek”, amelyen pártjaink első titkárai vettek részt. Arról tanúskodik, hogy igen komolyan hozzáfogtunk a nemzetek közötti szocialista munkamegosztás kialakításá­hoz. A timföld- és alumínium­termelésben már a közeljövő­ben hasonlíthatatlanul maga­sabb színvonalat érünk el. Semmi kétség az iránt, hogy magyar barátainkkal a jövő­ben is ugyanolyan őszinte, elv­társi szellemben fogunk dol­gozni, ahogyan ezeken a tár­gyalásokon együttműködtünk — fejezte be nyilatkozatát No­vikov miniszterelnökhelyettes. (MTI) Tegnap délután Egerben, a megyei tanács nagytanácster­mében a megyei tanács mű­velődésügyi és mezőgazdasági osztálya, valamint a Hazafias Népfront rendezésében érte­kezletet tartottak a tsz-akadé­miák társadalmi, vezetői. Az értekezlet előadója Dienes Ti­bor, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának helyettes vezetője volt, aki beszédében a mezőgazdasági dolgozók szakmai képzésének fontossá­gával és feladataival foglalko­zott. Elmondotta, hogy me­gyénk mezőgazdasága bizo­nyos mértékig még mindig magán viseli a felszabadulás glőtti elmaradottság nyomait, s ezt mielőbb meg kell szün­tetni. A mezőgazdaságot fel kell emelni az ipar színvona­lára, növelni kell a mezőgaz­dasági szakmunkások létszá­mát és általános műveltségét. Hangsúlyozta, hogy erre nagy szükség van a szocialista nagy­üzemekben, •ugyanakkor nagy lehetőség is, hiszen 1970 végé­gére megyénkben ötszörösére kell növelni a jelenlegi szak­munkás létszámot. Az előadó ezután részletesen foglakozott a szakmunkáskép­zés és az, általános műveltség problémájával. Különösen a a termelőszövetkezeti akadé­miák jelentőségét méltatta. El­mondotta, hogy az elmúlt év­ben 45 tsz-akadémia 3111 hall­gatóval működött megyénk szövetkezeteiben és ezek az akadémiák sikeresek voltak. Javasolta, hogy az idén a tsz- akadémiák válasszanak társa­dalmi. vezetőséget, éppen az előadások színvonalának és kultúráltságának biztosításá­ra, ezenkívül több más hasz­nos javaslatot is tett a további sikeres munka érdekében. Az előadást vita követte. — f. i. — Klubavató az Egri Lakatosárugyárban Szólt a magnetofon, az asz­talok körül fiatal fiúk és lá­nyok, teáscsészék, borospoha­rak. Az Egri Lakatosárugyár kiszistái új helyiségüket avat­ják.’ Nem nagy, de a célnak megfelel. — A klubhelyiség berende­zésének hármas célja van — mondta Túrái László KISZ- titkár. — Fő vonalakban kö­veti Az ifjúság a szocializmu- sért-mozgalom követelményeit, hiszen ezek teljesítése, akármi­lyen furcsán hangzik is nagy­mértékben függ a megfelelő helyiségtől. Itt tanulni is fo­gunk. A gyárból többen képe­zik tovább magukat, s ami a fő cél, a leendő szakmunká­soknak itt segítünk a számuk­ra esetleg nehezebb tantár­gyak megértésében. Itt tartjuk a „Világ térképe előtt” című politikai oktatásokat is. A gyár kiszistái társadalmi munkában vették ki részüket az új klubhelyiség létesítésé­ből. Alig másfél hónapja kezd­ték meg a munkát, s tegnap már át is adhatták rendelte­tésének. A több mint hét és félezer forint értékű társadal­mi munkából különösen Erdé­lyi Bertalan és Bukta Dezső tmk-lakatosok vették ki a ré­szüket, de dicséret illeti a gyár 156 kiszistáját is. Közlemény a magyar—szovjet timföld- és alumínium-egyezményről Pártkongresszus előtti < magyar vonatkozású anyagok \ a szövi et saitóban 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents