Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-16 / 268. szám
4 NÉPÚJSÁG 1962. november 16., péntek Évkönyvet adott ki a TIT megyei elnöksége a társulat 1961*—62. évi munkásságáról Kályhák a vonaton Nem a poggyászkocsiban van szállítandó áruként, nem is a személykocsikba csempészte be valamelyik utas, hanem teljesen szabályosan, a vasút tudtával helyezték el a lemezből készített kályhákat a Debrecen—Füzesabony állomások között közlekedő, négy kocsiból álló motoros személyvonaton. A kalauzok feladata, hogy gondoskodjanak a kályhák tüzeléséről. Becsülettel ellátják feladatukat, nem is ezzel van a baj, hanem azt panaszolják az utasok, hogy a kályhák legtöbbször meleg helyett füs-‘ töt adnak. De azt aztán jócskán. A gözmozdonyokat lassan kiszorítják a korszerű villanymozdonyok. A régi. sok bosz- szúságot okozó pléhkályhákat nem lehetne valamilyen más, nem füstölő, hanem fűtőberendezéssel kicserélni? Ezt kérdezzük a MÁV-tól. (—váry) — KISZ-szervezetet alakítottak a hevesi cigányok. A 35 tagból álló szervezet titkárának Budai Vilmost választották. — ÜLÉST TARTOTT a pé- tervásári járás szövetkezeti választmánya. A szövetkezeti vezetők a vagyonvédelemről, valamint a gazdálkodás kérdéséről tárgyaltak. Az ülésen részt vett és felszólalt Havel- lant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is. — KÖNYVBÁLT RENDEZ szombaton este nyolc órai kezdettel Egerben a kisipari szövetkezetek Ady Endre Művelődési Termének vezetősége. A bált tombola teszi színessé. _ÖTVEN folyóméteres hídszerkezet elkészítését vállalta Rezsnyák Mihály petöfibányai gépüzemi brigádja a kongresz- szus tiszteletére tett újabb felajánlások keretében; s emellett egy egyengetőgép elkészítésére is ígéretet tettek. A hídszerkezetet várpalotai megrendelésre készítik el, határidő előtt egy hónappal. H a Székesfehérvárott sorsolják a lottót A KÖZELMÚLTBAN jelent j meg a Tudományos Ismerete | terjesztő Társulat Heves megyei Évkönyve. A százhúsz oldalas kötetet a TIT megyei elnöksége a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával együtt adta ki. Az évkönyv el- : só részében Darvas Andorné, Vargha László, Grúz János, I Balogh Zoltán, Hegedűs Ist- I ván, Varga László és dr. Egry I Károly foglalkoznak az 1961— 162-es oktatási év egy-egy munkaterületével. A beszámolókból kitűnik, hogy a megyében az ismeretterjesztő munka komolyan végzett feladat és a társulat hivatása magaslatán áll. Az évkönyv második fejezetében (Tapasztalatainkból) Nagy Andor írását kell megemlítenünk (A, főiskolai népművelési kérdésről), mert szükségesnek tartja, hogy az Egri Tanárképző Főiskola végzők növendékei felkészüljenek a TIT-munkába történő bekapcsolódásra. Schillinger Attila a politikai ismeretterjesztés fontosságát hangsúlyozza és témaválasztási és felkészülési kérdéseket elemez. Dr. Somoss Lajos, a nevelési tanácsadóról, dr. Szökefalvi- Nagy Zoltán a kémiai ismeretterjesztés szemléltetéséről, Bógyi Kálmán a falun történő filozófiai ismeretterjesztésről ír. Az évkönyv nemcsak beszámoló jellegű; foglalkozik az 1962—63-as oktatási év feladataival is. A „JOBB ELŐADÁSÉRT" című fejezetben összefoglalt írások segíteni akarják az ismeretterjesztési munkában tevékenykedőket. Dr. Földi Pál „A kommunizmus építésének tudományos programja” című tanulmánya mellett olvashatjuk dr. Szántó Imrének „Eger vár védelme 1552-ben” című tanulmányát. Nagy Sándor Gárdonyi Géza írói és emberi arcát rajzolja meg röviden, Hevesy Sándor Eger műemlékeivel foglalkozik, dr. Udvarhelyi Károly a Bükk-hegysé- get tárgyalja, Holló Géza megyénk öntözési lehetőségeiről ír, míg dr. Zétényi Endre a „Májusi fagy és gyakorisága Egerben című helyi témát boncolgatja. Szecskó Károly hosszabb tanulmányának azt a részét közli, amely az ismeretterjesztő Kolacskovszkyt mutatja be, s ezzel emléket állít a hét éve halott, a magyar munkásmozgalomban mindig megbecsült és értékelt Kolacskovszky Lajosnak. A kötet hatását néhány, a TIT életét bemutató fénykép is emeli. Nem kívánunk a statisztikai számok bűvöletébe esni, vagy bárkit is a számok hatása alá állítani, de van abban valami felemelő, ha az ember a táblázatokból az adatokat olvassa: 283 előadást tartottak, 12 507 hallgatónak a munkás- akadémiákon, tsz-akadémiá- kon 95 előadás hangzott el, 6700 ember előtt: az összes akadémiák előadásainak a száma 736, s 36 468 fő hallgatta végig ezeket a tudatformáló, lelketnemesítő és jövőt- építő előadásokat. S ha hozzáveszem, hogy a TIT Heves megyei munkájának végső ösz- szesítője azt mutatja, hogy az ismeretterjesztés valamennyi ágát összeszámolva, Heves megyében 2330 előadás hangzott el 1961—62-ben, 143 629 fő előtt, akkor értjük meg igazán ennek a százhúsz esztendős társulatnak a jelentőségét és hasznát. S ERRŐL a jelentőségről és haszonról számolt be a nemrég megjelent évkönyv. (f. a.) A rászedett rendőr Barcelonában a villamoson egy utas izgatottan odafordult a mellette álló rendőrhöz, és ALBE rlet (Kiss Béla rajza) így szólt hozzá: „Kérem, tartóztassa le a mellettem ülő férfit, mert ellopta a levéltárcámat!” A meglepett rendőr a károsulttal és az állítólagos tolvajjal együtt a következő megállónál leszállt és bekísérte őket az őrszobára. Odaérkezve, a károsult hirtelen „meggondolta magát” és a rendőrt jelölte meg, mint tolvajt. Az őrszoba személyzete hitetlenkedve átvizsgálta a rendőr zsebeit, és valóban megtalálta nála az ellopott tárcát. Az utas elmondotta: azért folyamodott ehhez a cselhez, mert enélkül sohasem sikerült volna a tolvaj rendőrt rávenni, hogy az őrszobára jöjjön. fSZ 11\1 H ÁZW • aa ü s o e- *c Egerben este 7 órakor: * HAMLETNEK NINCS IGAZA Nagyvisnyón este 7 órakor: CSACSIFOGAT 1962. november 16., péntek: ÖDÖN 245 évvel ezzelőtt, 1717 no- vember 16-án született JEAN ^ a D’ALEMBERT francia enciklopédista író, matematikusi természettudós és filozófus, az ENCIKLOPÉDIA egyik megalapítója és matematikai részének zerkesztője. Ehhez a munká- ioz ő írta a híres, materialista allegű „Bevezetés”-t. Mint íatematikus, a mechanikában i róla elnevezett elv a dinamikát új alapokra helyezte. 70 évvel ezelőtt, 1892-ben e napon született KUO MO-ZSO kínai író, publicista és politikus. Irt drámákat (CSU JÜAN), jelentős műve a kínai ókorral foglalkozó munkája. 1927-ben Csang Kaj-sek letartóztatta, majd Japánba emigrált. Hazája felszabadulása után > az ottani szellemi élet egyik vezető egyénisége, a Béke-világtanács tagja. 300 évvel ezelőtt, 1662. november 16-án mutatták be Párizsban Moliére NŐK ISKOLÁJA című művét. ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK. 85 évvel ezelőtt, 1877-ben szerkesztette meg GR AN OLSEN norvég feltaláló a betűket papírra nyomó TÁVÍRÓ KÉSZÜLÉKÉT. Az adás zongorabillentyű-szerű szerkezettel történt. A billentyű lenyomásakor áramkör zárult és az áramot vezetéken keresztül a vevő elektromágnesébe továbbították. Olsen távíróját az osloi Norvég Technikai Múzeumban őrzik. Qltiu mefjuiúiidtani ? JEAN D’ALEMBERT Két teherautó és egy zárt teherkocsi érkezik az eszpresszó elé. A teherautókról kék munkaruhás emberek hatalmas reflektorokat emelnek le, a zárt kocsiból kábeltekercset gombolyítanak a munkások. Rémülten nézem a készülődést, és átcikázik agyamon a felismerés, itt végleges szerencsétlenség készül, a több millió Néző nevében ezt meg kell akadályoznom, nem engedhetem, hogy a tragédia megmá- síthatatlanul ' bekövetkezzék. A STÁB (kergesd őrüleTbe kockÁiddal .az em- Bereket) közben megállás nélkül dolgozik, megérkeznek az al- és a főistenek is, a rendező és segédei. — Kérem, hagyják abba — fordulok kétségbeesetten a Rendezőhöz. — Nem lesz ennek jó vége, fogadjanak szót, hallgassanak rám. Tovább készülődnek. — Nézzen oda! ' Ha egy kis ízlése van, akkor láthatja, hogy ez nem lesz jó. Ott a falon három légy mászik, pedig a forgatókönyv négyet ír elő. Megérkeznek a színészek. — Jaj, segítség! Álljanak meg! Nem látják? Annak a szőkének bal cipőjéről leesett a sarokvédő. Pózba állnak. — Reménytelen eset, itt már semmi nem segíthet. A háttérben nem kalapban, hanem svájci sapkában issza a kávét az a fiatalember. Próbafelvétel. — Mondtam, hogy rossz. Igaz-e? Persze, hogy nem sikerült. A szervusz szó „v” betűjénél kell bal fülcimpán csókolnia a nőnek partnerét, és ő ezt az „u"- nál csinálta. Kész botrány. Felvétel. — Mindennek vége... világvége... — esem össze ájultun. Három hét múlva olvasom az újságban: ..Siker! Siker! Siker! A bemutató után a közönség órákon keresztül vastapssal köszöntötte az új filmet.” Kihúzom magam, elégedetten sétálok az utcán: nem megmondtam? — tóth — A lottó 46. játékheti nyerőszámainak a sorsolását ma, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Székesfehérvárott rendezi a Sportfogadási és Lotto Igazgatóság. (MTI) A televízió műsora 10.00: Tv-híradó ismétlés). 10.15: Telesport (ismétlés). — 10.30: Orgonásnegyed. Francia film (ismétlés). (14 éven aluliaknak nem ajánljuk.) — 12.00: A jövő hét műsora. Hírek. időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet jelenti : Várható időjárás péntek estig: Felhős, párás, esős idő. Mérsékelt, időnként élénk délnyugati szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 6—9, nyugaton és északon 5—8, délkeleten 9—12 fok. legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet az ország északnyugati felében 2—6, délkeleten 5—9 fok között. (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG: Candide. EGRI BRODY: Az ut'olsó vacsora. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Lopott boldogság. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Iván gyermekkora. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Földről jött ember. HATVANI, KOSSUTH: Igazság a hazugságról. HEVES: Ne fogadj el édességet idegentől. FÜZESABONY: Ma éjjel meghal egy varos. 0030ZÍ IMRE 1 32. Hiszi a fene! Ha pusztai vagyok is, gazduram, nem estem a fejem lágyára... Láttam, mit csináltál ősz óta! Szétfolytál, mint a rosszul sült máié! — Ezt nem is tagadom ... — Hát akkor, hagyj engem békén! Én veled nem szövetkezem semmire. Lekvárjancsi vagy te, nem parancsoló, az is hülye volt, aki rád szavazott. — Te is rám szavaztál... — Én is hülye voltam. Na? Ezzel beéred? — De akkor miért nem szóltak, hagy váltsanak le? — Minek? Más se jobb. És aztán, a felsőbbség majd úgyis kirúg az elnöki székből, ha megunja ezt a disznóságot. — Én untam meg, nem érted? — kiabált Madaras, elfeledkezve róla, hogy a házban meghallhatják. — És én akarom végét vetni, és az egészet másként kezdeni, és ... Múzsái közbevágott, be akarta fejezni az alkalmatlan beszélgetést: — Hát csak próbáld. De énrám ne számíts. Egy belevaló ember mellé, nem mondom, odaállnék: de a lekvárjancsi- kat útálom, tudd meg. — Ez nem igaz! Nem voltam én lekvárjancsi! — Hja, az már régen volt! Még akkor magadnak kapartál, komám, nem sajnáltad az erődet: de mióta többnek kéne kaparnod, mindnyájunknak, az egész Aranykalásznak ... nagyon tudtad kímélni magad, a fene egye meg a bőrödet! — És te? Tudtad, hogy rossz az egész .... de hallgattál, hát nincs mit a szememre vetned. Múzsái vállat vont.* — Én se vagyok szent, ezt nem is állítom — mondta enyhültebben, mert nagyon jól tudta magáról, hogy valóban nem az, s mert valahol a szíve mélyén egy kicsit szánta is az elnököt, lám, a nagy gondja már éjszaka is elhajtja hazulról. — De hát így csak annál rosszabb, mert egy ilyen is elég bajt tud csinálni: hát még kettő! — na, hagyjuk az egészet, jobban jársz nélkülem. — Gondolkozz azért — mondta az elnök, s cigarettával kínálta. — Ne váljunk el azzal, hogy lehetetlen a dolog. — Megtehetem! De nem hiszem ... Mert morogni jó vagyok én, egyszer-egyszer: de amit te akarnál, az más, folyton észnél lenni, és mindennel törődni... nahát, komám, ez nem nekem való. — Mégis gondolkozz. Ne adj most végleges választ. Majd holnap, vagy holnapután ... — Jó!... Madaras tűzzel szolgált neki, s maga is rágyújtott volna, de a libegő kis gyufaláng fényénél meglátta a fészerben heverő, nagy fehér deszkatáblákat. Csak egy pillanatig tartott az egész, a szél eloltotta a gyufát, vagy talán Múzsái fújta el, amint a cigarettája tüzet fogott, de Madaras éppen eleget látott, és mindjárt másik gyufát gyújtott, hogy még egyszer felmérje szemmel a deszkát. — Ez mi? — kérdezte. — Micsoda? — Ott bent... Múzsái gyorsan behúzta maga mögött az ajtót. — Semmi. — Te! Ezért voltál sötétben! — Menj a fenébe... mit akarsz? — Te loptad el a deszkát... — Vigyázz ám! Nekem ezt még senki se merte mondani! És miért loptam volna! Van pénzem, vettem! — Nem igaz! Amikor eltűnt a deszka, és az építők keresni kezdték, Máté Maris ffelhívta telefonon a telepet: vett-e lackóházi ember deszkát... Nehogy ártatlanul gyanúsítsanak. De nem vett senki! — Én pedig vettem. — Mutasd! Múzsái káromkodott. — Mi az isten ez? Hogy mersz engem?... Tágulj innen, mert ha megharagítasz, nem tudom, mit csinálok! Az elnök beleizzadt a szégyenbe. Ennek az embernek könyörgött ő, hogy segítsen rendet csinálni.. Még egy gyufát gyújtott, s indult be a fészerbe, oldalt szorítva Múzsáit. Az meg rácsapott a kezére, hogy a gyufa mindjárt elaludt, s kitaszította az udvar közepére, Madaras vagy tíz lépést hátrált a göröngyös udvaron, aztán elbotlott valamiben, s lehuppant a sárba. De rögtön felugrott. S nem gondolkozott, egy szó nem jött ki a száján, csak a karjait érezte, s ütni akart, ha mindjárt darabokra tépik is, ütni, ütni. Nekiugrott Múzsáinak, a képébe vágott találomra, s átkapta a derekát, és a kapálózó emberrel tántorogva bezuhant a fészerbe: ott markolták, tépték, verték egymást a földön összegabalyodva, s Madaras a rázuhogó ütések alatt is tisztulni érezte a fejét, s hogy most megszabadul valamitől. Elkapta Múzsái karját a sötétben, s csavarta, csavarta. míg a rettenetes erejű, fekete ember fel nem jajdult: — Megállj!... Pista a vad zuhogás idején moccanni sem mert, de aztán ijedtében meggyújtotta a lámpát. S amint megpillantotta a földön fekvő elnököt, s féloldalt végig lehúzott, vérző arcát, megdöbbenésében ráköszönt: — Jó estét... Múzsái felállt, s bal vállát nyomkodva, s halkan sziszegve. Aztán egyszerre, mintha megbolondult volna, a fészer sarkában termett, _____ felragadta a fe jszét, s magasra tartva ugrott vissza középre. — Jaj, ne! — kiáltotta a fid* (Folytatjuk.)
