Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-16 / 268. szám

1962. november 16., péntek NEPÜJSÁG 3 Csak a szorgalmas munka hozza meg gyümölcsét... Mióta a világ világ, mindig voltak szorgalmas és lusta em­berek. A szorgalmasnak min­dig van mit aprítani a tejbe, a lustának viszont éppenhogy megvan a mindennapija, és vígasztalódásképpen legfeljebb irigy szavakat mondhat arról, akinek munkája révéin teltebb a pénztárcája. Néhány évvel ezelőtt ismer­tem két egyéni gazdát. Mind­kettőnek tíz holdja volt. Egyi­kük szép új házat épített, las- san-lassan vaskerítés is ke­rült a ház elé, tisztán, szép ruhában járt a család, a má­sik gazda viszont Pató Pál módjára élt. Lustaságból nem szerződött jószágokra, úgy ahogy dolgozta meg a földe­ket és ha mégis egy kis pénz került a házhoz, abból is csak a kocsmáros húzott hasznot. Ez a példa akkor jutott eszembe, amikor a napokban az egyik alföldi termelőszö­vetkezetben beszélgettem , egy gazdával. Szinte ömlött a szá­jából a panasz. Elmondta, hogy mindössze 96 munkaegy­sége van az idén és, hogy a gazdaságban „túl magas a norma”. Az elnök elé vittem a dolgot. Ö nem szólt semmit, csak előhúzott egy kimutatást, azoknak a névsorát akiknek munkaegysége eléri, sőt meg­haladja a háromszázat. A pa- naszkodónak pedig szemébe mondta: János, téged az idén hol láttunk, hol nem! Előfor­dult, hogy heteken át feléje se jöttél a szövetkezetnek. így azután — ha nehezen is, de emberünk megértette, hogy a termelőszövetkezetben nem lehet egyenlősdit játszani és aki szorgalmas, annak itt is több van, aki viszont nem dol­gozik, nem is várhat sokat a zárszámadástól. A szorgalom, illetve a lustaság a termelő- szövetkezetek viszonyai között is elsőrendű kérdés maradt. Az átányiak egyik jószággon­dozójával együtt számoltuk ki, hogy ez évi jövedelme min­dent beleszámítva — a rossz esztendő ellenére is — megka- , ladja a huszonhatezer forintot. Ugyanebben a szövetkezetben viszont nem egy olyan tag van, akinek átlagos havi jövedel­me nem éri el még a hatszáz forintot sem. És bármerre megyünk a me­gyénkben, északtól délig, ta­pasztalhatjuk, hogy a lusta embereknek a jó termelőszö­vetkezetben is rosszul megy soruk, a szorgalmasak, ipar- kodók viszont egy gyengébb gazdaságban is megtalálják számításukat. És ez így is van jól, hiszen ebben az országban sohasem ígérte senki azt, hogy a szocialista mezőgazdaság a lusta, nemtörődöm emberek­nek is boldogabb, szebb éle­tet biztosit. A gondolatot folytatni le­het azzal, hogy egy-egy terme­lőszövetkezet még csak elbírja, ha akad néhány lusta tagja a sok szorgalmas között, de nagy baj van akkor, amikor a tag­ság zöme, sőt a vezetőség ma­ga is lusta, tehetetlen, nem tud rendet .teremteni a portán. A napokban hallottam arról, hogy Erdőtelken az egyik ter­melőszövetkezetben ötven fo­rint körül osztanak majd egy munkaegységre, amely első­sorban a tagok szorgalmának köszönhető. Arról is a napok­ban szereztem tudomást, hogy az andornaktályai Petőfi Ter­melőszövetkezet a leggyen­gébb közös gazdaság a megyé­ben. — Nincsenek adottságok? — kérdezhetné joggal valaki. A válasz: vannak. Van szőlőjük, földjeik, patakuk, ker­tészkedésre is van lehetőség bőven. Az is tény, hogy' hason­ló adottságok mellett más szö­vetkezetek harminc forint fö­lött osztanak. Aztán ott van a másik testvér-tsz is a faluban^ jó példának. A tagok zöme a Petőfi Tsz-ben nem dolgozik rendszeresen, sok a lógás, Csá­ki szalmája a közös. Az álla» mot —, amely súlyos tízezrek­kel segítette az elmúlt évben is az andornaktályai Petőfi Tsz tagságát —, most úgy csapták be, hogy az állami pin­cegazdasággal leszerződött olt­ványborukat összekeverték othellóval, hogy ne kelljen be­adni. Ezzel súlyos károkat okoztak a népgazdaságnak és méltán érdemlik meg a köt­bérezést. Szüret idején a sző­lőt kádakban napokig a szőlő­hegyen tartották és hordta-vit- te azt boldog, boldogtalan. Lustaságuk, nemtörődömségük elérte a legmagasabb határt. A szorgalmas munkának, a tisztességes iparkodásnak hiá­nya mutatkozik majd meg zárszámadáskor, de megmutat­kozott egész esztendőn át is. Többen a tagok közül itt úgy próbálnak magukon segíteni, hogy tisztességtelen úton akar­nak „ jövedelemhez” jutni és mindezek felett szemet huny­nak a vezetők. Vaskos az utóbbi példa, de igazolja, hogy a lustaság, a hanyag munka — és ez eset­ben a rossz, vétkes vezetés, — milyen károkat okozhat nem­csak egyes embereknek, de egy egész falunak, egy egész szö­vetkezetnek is. Most, a zár­számadások közeledtével, több szövetkezeti gazda saját bőrén tapasztalja majd, hogy a közös gazdaságban csak akkor talál­hatja meg számítását, ha meg­fogja a dolog végét. Egy lusta ember sokat árthat magának, családjának, sok lusta ember pedig tönkretehet egy egész szövetkezetei is. Ha az egyéni gazdálkodás idején igaz volt, akkor most is igaz, hogy csak a szorgalmas munka hozza meg gyümölcsét. Szalay István HATVANBÓL A hatvani bélyeggyűjtő kör nagy sikerű kiállítást rende­zett, amelyen a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövetsé­gének elnöksége nevében Sán­dor Dezső köszöntötte a bélyeg- gyűjtőket, s a kiállításról el­mondotta, hogy ízléssel és tu­dományos igénnyel állították össze. Az ünnepség után nyolc­tagú bíráló bizottság értékelte az anyagot, s a legértékesebb gyűjteményeket ajándékkal ju­talmazták. (Dr. Hargitai Rezső) ★ A TIT városi és járási szer­vezete, valamint a Pedagógus Szakszervezet bensőséges ün­nepségen köszöntötte Gedeon Béla gimnáziumi tanárt, aki közel három évtizede végzi odaadó pedagógiai munkáját a gimnáziumban. A biológia és kémig terén komoly jelentősé­gű tudományos kutatómunkát fejtett ki, s most a TIT orszá­gos* szemléltetési pályázatán kémiai alapismereti falitáblák terveivel első díjat, az atom- és molekula-modellekkel pedig a második díjat nyerte el. Sztankovics István, a városi tanács vb-titkára meleg sza­vakkal köszöntötte az ünnepei­teket, majd a városi tanács és a járási pártbizottság üdvözle­tét adta ót a kétszeresen díjat nyert Gedeon Bélának. Ezután Svékus Olivér, a TIT fizikai­kémiai országos választmányá­nak titkára átnyújtotta az or­szágos elnökség elismerését, Cseuz Eva, a TIT országos szemléltetési bizottságának ve­zetője pedig a pályadíjak pénz­jutalmát. ★ Mintegy 60 diák vizsgázott egy különös „tudományból”: tánctanfolyamot végeztek. Szin­te hagyomány már a Hatvani Bajza Gimnáziumban ez a több hetes tánctanfolyam, s ma már lemérhető az az eredmény is, hogy hasznos. A Vörösmarty Művelődési Ház klubhelyisé­gében erről beszélgetnek a pe­dagógusok, szülők, diákok. Dr. Langhoffer Lászlóné tanárnő minden egyes foglalkozáson megjelent, s most örömmel nyugtázza, hogy az ízlésesen mozgó, udvariasan viselkedő diákok nem töltötték haszonta­lanul a táncórákra fordított időt. Szabó János tánctanár, aki évek óta foglalkozik a fia­talokkal, nemcsak táncolni, de viselkedni is megtanítja őket. A hatvani II-es számú Álta­lános Iskolában a III A. osz­tály kezdeményezése nyomán osztálykönyvtár alakult. Szirti Éva, aki az ötletet felvetette Évente 40000-50000 mezőgazdasági gépet importálunk * Az MSZMP kongresszusi irányelvei a mezőgazdaság fontos feladataként jelölik meg a nagyüzemi gazdálkodás technikai bázisának megte­remtését. A baráti országok­kal kialakult együttműködés e téren is sok segítséget nyújt. Évente 40—50 000 különböző mezőgazdasági gépet szerzünk be külföldről, valamennyit a baráti országokból vásároljuk. Ebben az évben mintegy két­milliárd forint értékű külföldi gépet vásárolunk a mezőgaz­daság számára. Jövőre előre­láthatóan még ennél is na­gyobb arányú lesz az import. A legtöbb mezőgazdasági gé­pet a Szovjetunióból vásárol­juk: a gabonaekéken, arató­cséplőgépeken kívül háromfé­le traktort, rendrearatót, eké­ket, boronákat, kultivátorokat. Silókombájnt, juhnyírót, rizs- betakarítót, speciális kender­aratógépet gyárt a szovjet ipar. Lengyelországból érke­zik a legtöbb mezőgazdasági pótkocsi. A legtöbb gondot az alkat­részutánpótlás jelenti. Évente nyolcszázmillió forint érték­ben 15 000 fajta alkatrészt importálunk, s ha csak egyfaj­ta is hiányzik, ez már fenn­akadást okoz a gép javításá­ban. (MTI) 0 0 9 és Gál Éva, nagy lelkesedés­sel fogott a szervezéshez. A két kislány 13 meséskönyvet ajánlott fel a könyvtár részé­re, s már másnap csatlakozóit hozzájuk Budai János, Nagy Éva, Dávid Pali és Szuromi Marika, s most 45 darab könyv forog a gyerekek keze között. A két kislány az óraközi szü­netekben könyvtároskodik, így cseréinek olvasót a mesés­könyvek, elősegítik az olvasás gyakorlását, s nevelnek a könyvek szeretetére, megőrzé­sére. ★ Reggelenkint köd ül a hat­vani háztetőkre, és beburkolja az iskolába siető gyerekeket is. Annyira azért egyik sem siet, hogy meg ne álljon a ki­rakatok előtt. Az egyik .nagyobbacska kis­lány, megtakarított pénzén csizmákat vásárol a cukrász­dában. — Megveszem már most, hadd legyen apukának, anyu­kának is mikulása! Dr. Rőczey Ödön Heves megye a felemelkedés útján TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁS 1938-ban a megye lakóinak 30 százaléka volt biztosítva. 1952-ben ez a szám 62-re emelkedett, míg ez évben a biztosí­tottak száma eléri a lakosság 95 százalékát. Egy kis KRESZ (A mai naptól lapunk több számában olvasóink kérésére ismertetjük a KRESZ egyes szabályait.) A FŐÚTVONALAKRÓL Főútvonalak azok az útvona­lak, amelyeket az I. fokú rend­őrhatóság az illetékes városi, járási tanács végrehajtó bizott­sága elnökével és a Közleke­dési és Postaügyi Minisztérium illetékes Közúti Igazgatóságá­val egyetértésben kijelöl. A fő­útvonalak kijelölését a belügy­miniszter és a közlekedésügyi és postaügyi miniszter együtte­sen engedélyezi. A kijelölt főútvonalakon kí­vül minden más útvonal mel­lékútvonalnak számít. A főútvonalon közlekedő jár­művek a kővetkező előnyöket élvezik: 1. A főútvonalon haladó jár­műveknek útkereszteződések­nél (amennyiben a forgalmat rendőri karjelzéssel, vagy fény­jelző berendezéssel nem irá­nyítják) a mellékútvonalon ér­kező járművekkel szemben át­haladási elsőbbségük van. Az áthaladási elsőbbség a megkü­lönböztetett járművek (mentők* tűzoltók, stb.) kivételével min­den más járművel szemben fennáll. 2. A főútvonalon haladó jár­művek útkereszteződésben is előzhetnek, ha az előzéshez nem kell igénybe venniök az úttest menetirány szerinti bal oldalát és előzésükkel nem za­varják a keresztezésben átha­ladó gyalogosok közlekedését. Korlátozások a főútvonalon való közlekedéssel kapcsolat­ban: 1. Lakott területen belüli fő­útvonalon, ha a közelben kije­lölt gyalogátkelőhely nincs, a gyalogosok csak az útkereszte­ződésnél haladhatnak át az út­testen. 2. Főútvonalon (lakott terü­leten belül, és kívül egyaránt) hat éven aluli gyermek csak felügyelet mellett tartózkodhat. 3. Kerékpárral főútvonalon gyermeket csak 18 életévét be­töltött személy szállíthat. Fel­nőttet főútvonalon kerékpárral szállítani nem szabad. Portré készül. A rajzoló kihegyezi ceruzáját, végigsi­mítja kezével a papírt, és hozzáfog. Ceruzája nyomán egyre jobban kirajzolódnak az arc vonalai, még egy ki­csit vastagabbra húz­za a szemöldököt, erő­sít az orrvonalon, majd távolabb tartja a szemé­től a papírt. Igen, a portré elkészült. A festő hosszasan elgondolkozik, behatóan ta­nulmányozza az arc minden ráncát, vonalát, még egy-két utolsó ecsetvonás, s a modell örömében felkiált: „Ez való­ban én vagyok! A fotós izga­tottan figyeli a vegyszerben úszó, még egyszínű, fehér pa­pírlapot, majd azon szürke foltok jelennek meg, a vona­lak egyre élesebbé válnak, és kész a kép. Részletenként vonalakból, apró mozaikok­ból áll össze egy ember hite­les képmása, portréja. A raj­zon, a festményen és a fény­képen apró vonalakból, az írásban a hétköznapok tettei­ből, dolgos, alkotó cseleke­detekből áll a portré. ★ „Aki nemcsak állásnak, ha­nem hivatásnak érzi a mező- gazdaságot, az elvagyik az író­asztaltól” — mondotta a gyön- gyöstarjáni Győzelem Tsz el- tiöke, dr. Sinkó Flórián. A pártkongresszus küldötte: Dr. Sinkó Flórián Gyakran fordul elő, hogy a dolgozóik egyéni, személyes problémákkal fordulnak az elnökhöz, s amint mondja: „Ilyenkor érzem, hogy érde­Élete a legjobb bizonyítéka szavainak. A Földművelés- ügyi Minisztériumban dolgo­zott, szőlészeti szakemberként. A mezőgazdaság átszervezése idején a megyei vezetők gyak­ran jártak a minisztériumban, segítséget, támogatást kértek, hol pénz, vagy felszerelés, máskor szakemberek formájá­ban. Több olyan esetnek volt tanúja, amikor magas hivatali beosztásban levő emberek egész csoportja ment az első. hívó szóra falura, segíteni, megszilárdítani a még fiatal, vagy csak éppen alakuló kö­zös gazdaságokat, ö maga is az első hívó szóra visszajött Heves megyébe. Vissza, mert Heves megyei, itt tanulta a szőlőtermesztés tudományát, szereti ezt a vidéket, s ahogy ő maga mondja: „fantáziát láttam elhatározásomban”. Több mint mésfél éve történt mindez, s azóta a gyöngyös­tar jáni Győzelem Tsz elnöke. Üj gazdaság élére került, s az első közösen végigdolgozott esztendőben már negyven fo­rinton felül fizettek munka­egységenként. Az idén az aszály ellenére meglesz a 40 forint. Kezdettől fogva bízott az emberekben, s ez a bizalom kölcsönös volt. Nem volt ne­héz dolga megértetni a tagok­kal, hogy maguknak dolgoz­nak, a saját életüket formál­ják, s így nem boszorkány­ság az, amit elértek, hanem a lelkiismeretes munka törvény- szerű következménye. Ahogy beszél, sorolja a gaz­daság eredményeit, érződik szavaiból, hogy el sem tudná képzelni másképp életét. Ta­vasszal családja Is leköltözött Pestről, fővárosi lakását gyön­gyösire cserélte el. Végleg... ★ Felőle érdeklődöm, s ő a kérdésemre a közös eredmé­nyekről, a másfél év alatt meg­tett útról beszél. Kezdetben átfogó tervek nélkül, saját el­gondolás alapján „varázsoltak” a kietlen tanyák helyére kor­szerű, minden igényt kielégí­tő, jól felszerelt majorokat. A földből szinte hetek alatt nőt­tek ki az új gazdasági épüle­tek, istállók, raktárak. A falu útjain a tsz új vontatói gurul­nak, a hangos pöfögésre az ablakokon elégedetten tekin­tenek ki a gazdák: „a miénk”. A szántások meggyorsításá­ra saját erőből hatalmas lánc­talpas traktort vásároltak. „Saját” — mondják az istállón körbemutatva a tehenészek, a hangosan kotkodácsoló barom­fiak mögött magasodó épület felé kalauzolva az asszonyok, az új kukorlcagóréba sárga csöveket szállító fogatosok. Büszkén és elégedetten mond­ják, s beszélgetésünk alatt dr. Sinkó Flórián is ezt a szót használja a legtöbbször. Gyakran előfordul,' hogy az elnököt családja hiába várja haza, a késő esti órákig vilá­gít irodájának ablaka, s kora reggel már a határt járja. Ügy érzi csak jól magát, ha min­denről tud, mindenütt ott van. Nem a tagok Iránti bizalmat­lanság ez, hanem éppen a ta­gok követelik meg, hogy tö­rődjenek velük a vezetőség tagjai, sokszor a munkán kí­vül is legyenek együtt velük. Jó és megnyugtató érzés az a tagoknak, ha tudják, hogy a vezetőkre mindig számíthat­nak. mes dolgoznom, munkámnak a gazdasági eredményeken túl is van értelme ...” ★ A rajzoló az elkészült kép után megjegyzi: jól vagyunk, sikerült. A festő csak magá­ban mondja: jó az arc- ár­nyék- és fényhatása. A fo­tós, ha szép a kép elégedet­ten bólogat. Az élet króniká­sa mit mondhat? Emberről írtam. Sokat nem tudtam meg róla — mint személy­ről. De munkájának eredmé­nye ott van a majorok udva­rán, kint, szerte a határban, a telt hasú hordókkal meg­töltött pincékben, s ezek a tények az ő emberségének is tanúbizonyságai, az 6 mun­káját is fémjelzik. Dr. Sinkó Flóriánt is kül­döttnek választotta meg a megyei pártértekezlet, pár­tunk Vili. kongresszusán me­gyénk képviseletében vesz részt. Büszkén és boldogan vállalta ezt a megtisztelő fel­adatot. Mi is úgy érezzük: rászolgált a bizalomra! Tóth István 4. Tizenkét éven aluli gyér* meknek felügyelet nélkül fő­útvonalon kerékpározni tilos. A jelzőtáblával védett főút­vonalra való ráhajtásnál a mel­lékútvonalon érkező jármű ve­zetője, ha „elsőbbségadás köte­lező” táblát talál a főútvonal előtt, nem köteles megállni, de az adott forgalmi és útviszo­nyok figyelembevételével a se­bességet megfelelő mértékben csökkentenie kell és szükség esetén meg is kell állnia. Az „Állj! elsőbbség adás kötelező’’ jelzőtábla esetében a gépjár­művezetőknek tudomásul kell venniük, hogy itt forgalombiz­tonsági szempontok szükséges­sé teszik a ráhajtás előtti kö­telező megállást. Ennél a jelző­táblánál a mellékútvonalon ér­kező gépjármű vezetője, ahol jelzés van, az az által megha­tározott helyen, ahol ez hiány­zik, ott azon a ponton, ahol a főútvonalra megfelelő kilátás nyílik, köteles megállni attól függetlenül, hogy közleked­nek-e járművek az adott idő­pontban a főútvonalon vagy sem. Abban az esetben, ha két fő­útvonal egymást keresztezi, az egyik főútvonalat a másiknak alá kell rendelni az adott ke­resztezésnél. Ezt a hatóságok áthaladási elsőbbségi jog meg­adásával félreérthetetlen mó­don jelzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents