Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

1962. november 14., szerda PíEPOISAO 8 • • Önmaguk helyett beszélnek a számok Mezőszemere az egyesülés után Jól ismert Mezőszemere köz­ség két termelőszövetkezete: az Űj Világ és a Kossuth Tsz. A közelmúltban jelentős ese­mény zajlott le a két szövet­kezet életében, amikor a tag­ság kimondotta az egyesülést. Az egyesült új szövetkezet a Dózsa nevet viseli és a két szövetkezet vezetősége máris összeült a jövő évi tervek megtárgyalására. A megnövekedett gazdaság most már az egész mezőszeme- rei határt felöleli, és ennek megfelelően január elsejétől kezdve tovább kell bővíteni a gazdaság anyagi bázisait, felszereléseit. Mindenekelőtt vásárolni akarnak egy Sz— 100-as traktort, hogy jobb ta­lajmunkát tudjanak végezni, mint eddig. Űj baromfiistállót építenek az ötezer tyúkból ál­ló baromfi-törzsállomány szá­mára, ezenkívül 80 ezer forin­tot fordítanak a műhelyek fel­szereléseinek tökéletesítésére, fúró- és esztergagépek, szer­számok vásárlására. Jelentős korszerűsítést haj­tanak végre a csibenevelőnél, termelnek salátamagot, ezen­kívül 25 holdon spenótot, 150 holdon cukorrépát, 50 holdon burgonyát, és 50 holdon pe­dig mákot. Mindez munkaigé­nyes növény, belterjes gazdál­kodást követel, hiszen a salá­tát öntözőgépük segítségével rendszeresen locsolják majd. Elkészültek a kenyér- és ta- kormánygabona vetéstervei is. Az őszi kenyérgabona már a földben van. Ügy tervezik, hogy a kukorica jó részén, mintegy 300 holdon, vegysze­res gyomirtást végeznek majd, hogy ezzel is munkaerőt tudja­nak felszabadítani az apró- mag-termesztéshez. Az állattenyésztés terveihez tartozik többek között az is, hogy az idei 26 ezerrel szem­ben lövőre 35 ezer csibét nevelnek, ezenkívül kialakítják az öt­ezer darabból álló baromfi­törzsállományt. Hizlalnak és átadnak értékesítésre 500 hí­zott sertést, 150 hízott marhát, és az anyakoca-törzsállományt 75-re szaporítják. A tervek szerint több mint 2500 hekto­liter tejet fejnek, amelyből mintegy 1300 hektolitert érté­kesítenek. Ami az egyesült szövetkezet jövőjét illeti, igazat kell ad­nunk Dobó Géza agronómus- nak, aki azt mondja, hogy az új szövetkezetnek nem elérhe­tetlen a 42 forintos munka­egység-érték. Ennek egyik biztosítéka, hogy már most, az ősszel jól felkészültek a jövő esztendőre. A szövetkezet ud­varán dolgozik a silótöltő gép. Egyre-másra telnek a gödrök és a szálas takarmánnyal együtt biztosítottnak látszik a jószágok téli ellátásához szük­séges takarmányalap is. Az új gazdasági év jó előkészítése után minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a mezősze- merei Dózsa Tsz tagjai jövőre egyesült erővel még jobb munkát végezhessenek. Császár István Földművesszövetkezetek a kongresszusért mivel az idei Országos Mező- gazdasági Kiállításon látottak alapján szeretnék azt önetetős rendszerre átépíteni. Az ön­etető berendezéseket saját mű­helyükben készítik el, és az ön­etetést lánc-, illetve szalag- rendszer alapján oldják meg a sertéseknél és a baromfiaknál egyaránt. Bővül a szövetkezet gépparkja és jövőre már ösz- szcsen 8 erőgép áll rendelke­zésükre. A növénytermesztés tervei­nek összeállításakor figyelem­be vették, hogy falujukban vi­szonylag kevés földterület van és egy tsz-tagra csak öt és fél katasztrális hold jut. Ennek megfelelően inkább a munka­igényesebb növények termesz­tésével foglalkoznak. Hagyo­mányossá vált már a község­ben az aprómag-, és ezek kö­zött is a salátamag-termelés. Az idén is egymillió forintos bevételt jelentett a salátamag, de ha terméskiesésük nincs, akkor kétmillió forint bevé­telt is elérhettek volna. A jövő évben 110 holdon A kongresszus tiszteletére hirdetett munkaverseny befe­jezéséhez közeledik, de a kez­deti lendület nemhogy csök­kent volna, hanem a verseny­ben részt vevő brigádok telje­sítményei tovább emelkedtek. Megyénk földművesszövetke­zetei is kivették részüket a kopgresszusi munkaverseny­ből. A FELSÖTÄRKÄNYI földművesszövetkezet dolgozói vállalták, hogy éves tervüket öt százalékkal túlteljesítik. Az első negyedévben vendéglátó­ipari tervüket nem teljesítet­ték, de a harmadik negyedév­re behozták a lemaradást, és kereskedelmi tervüket 115, a vendéglátóipari tervüket pe­dig 110 százalékra teljesítették A KARÄCSONDI földművesszövetkezet dolgozói is szép eredményt értek el a kongresszusi munkaverseny­ben. Éves tervüket a harmadik negyedév végére 83 ezer fo­rinttal teljesítették túl. A versenyben legjobb ered­ményt Lakatos Pál, Tábi Sán- dorné és Pecze Imréné bolt­vezetők érték el. A karácson- diak a kongresszusi munkaver­seny mellett a kiváló földmű­vesszövetkezet jelvényért is harcolnak. ERDŐTELKEN a legjobb teljesítményt Mező János, a tüzelőtelep vezetője érte el, aki negyedéves tervét csaknem kétszeresére teljesí­tette. Jó munkát végeztek Ve­réb Zoltán és Sípos Lajosné boltvezetők is. A kongresszusi versenyben csak a vendéglátóipari egysé­gek maradtak le, de Erdőtel­ken vállalták, hogy a kong­resszusi munkaverseny befe­jeztével a különböző földmű­vesszövetkezeti egységek ver­senyben maradnak egymás­sal, és igyekeznek a jelenlegi hiányosságokat megszüntetni. A SZOCIALISTA CÍMÉRT dolgoznak a kápolnai földmű­vesszövetkezetek is. A szikvíz- üzemben a kongresszus tiszte­letére héttagú brigád alakult. Minden reményük megvan ar­ra, hogy rövidesen elnyerik a szocialista brigád címet. Szabó Lajos ...Hogy a párt szava eljusson minden emberhez a zagyvaszántói Aranykalász Termelőszövetkezet tagjait, akik ez évben 105 hold terüle­ten termesztettek cukorrépát, és már befejezték a cukorrépa betakarítását is, 132 vagon ré­pát adtak át a cukorgyárnak. A gyors szállítást nagyban elő­segítették a termelőszövetkezet traktorosainak, Misinszki Már­tonnak éS Illés Jánosnak fá­radságot nem kímélő munkája, akik még a késő esti órákban is szállították a cukorrépát. Rövid időn belül a zagyva- szántóiak befejezik a szántást, az őszi árpa és az őszi búza pedig már zöldell a határban. Kiss János, Zagyvaszántó Sokféle módját alkalmaz­ták eddig is az egri Finom- szerelvénygyárban dolgozó pártszervezetek tagjai az em­berek felvilágosításának, hogy kellő időben s minden torzítás nélkül eljusson hoz­zájuk a párt szava, s mind kevesebb téves nézet fertőzze az emberek gondolkodását. Ügy látszik, a pártcsopor­tok átszervezése újabb jó módszerhez vezette a bervai kommunistákat. Korábban nagy területen működő szét­eső pártcsoportok jó része csak a bélyegek eladásával foglalkozott, s nem tudta megnyugtatóan ellátni fel­adatát. Mióta ezeket a párt­csoportokat munkahely sze­rint szervezték meg, s élükre olyan kommunisták kerültek, akik kellő segítséget tudnak adni az üzemrész termelési eredményeinek javításához, A helyzet kedvezőbb lett. Jó! tudják irányítani a politikai munkát, s a pártonkívüliek- ből szervezett aktíva-csopor­tok segítségével munkahe­lyük minden dolgozóját tudó­síthatják a fontosabb politi­kai, termelési problémákról. A csoportos beszélgetéseken, KISZ-gyűléseken az írásos agitáció különböző formáinak felhasználásával megfelelő politikai nevelő és mozgósító erővel rendelkeznek a párt­csoportok. Ilyen módon sikerült meg­oldani, hogy a párt politiká­ját eljuttathassák a gyár va­lamennyi dolgozójához, s an­nak megvalósítására eredmé­nyesebben mozgósíthassák az embereket. K. E. ♦ Vízvezeték-építés Tőatoanban VÍZVEZETÉKET építenek, hamarosan megoldják az új­hatvaniak vízellátását? Alig akartunk hinni a hírnek. Bár örültünk neki, hiszen az el­múlt két év alatt nem is egy­szer adtunk helyet lapunkban a jogos kérésnek, sürgettük a munkák folytatását, bíráltuk a MÁV merev elzárkózását. Ha kicsit késve is, de min­den jóra fordul. Friss árok fut a malom felől a Zagyva part­jára. A hídról vettük észre, s míg jó idő volt, a járókelők is kedvtelve nézegették, hogy mit építenek a vízparton. Ezt a kérdést tettük fel Hatvani Györgynek és Endrei László­nak, Hatvan város vb-elnöké- nek, illetve elnökhelyettesé­nek. — Körülbelül két éve, hogy jórészt társadalmi munkában, sok-sok ember áldozatos segít­ségével elkészült az Űj-Hatvan felé csatlakozó vízvezeték. Az­tán abba kellett hagyni, mert nem sikerült egyezséget kötni a MÁV-val, nem készülhetett el a vízvezetékrendszer egy része. Érthető és jogos volt az emberek elégedetlensége. Mintegy nyolc-kilencezer em­bernek vízre van szüksége. A fővezeték hamarosan, ez év végére elkészül. A sínek alatt sűrített levegő nyomással, kü­lönleges gépek segítségével vi­szik át a vizet. Ha elkészül a gerinc, oldalt, az utcákban rá lehet kapcsolni, a lakosság ré­gi vágya teljesülhet, nem kell messziről hordani a vizet, ott lesz a konyhában, a fürdőszo­bában. — Közel egymillióba kerül, de a befejezetlen beruházás­hoz az állam is adott 229 ezer forint hitelt — veszi át az el­nöktől a szót helyettese. NEHÉZ VOLT hidraulikus présgépet szerezni, de kapóra jött, hogy a Cukorgyárban dol­gozik az ÉM Csatornaépítő Vállalat, onnan hozzák a gé­pet. Szemérmesen nyikorog a ku­bikusok talicskája, hiába, ne­héz a cementzsák, de időálló aknákat kell építeni az vízpar­ton. — A Mikszáth térig helyén a cső. Itt a híd előtt és után, másfél méterre, a fagyhatár alá visszük. Ideiglenes meg­oldásként a Zagyva fölött ível a 200 milliméteres acélcső, amott, a sínek alatt csőátnyo- mást alkalmazunk. A vasúton túl már elkészült a nyomó­csőhálózat — egy 30 méteres szakasz kivételével —, de az gyorsan elkészül — ígéri Sza­bados Gyula építésvezető-he­lyettes. A város másik pontján, a gimnáziumban is vízvezetéket A napokban kezdődnek meg megyénkben azok a különböző tanfolyamok, amelyeken 4500 termelőszövetkezeti tag vesz részt. A 101 ezüstkalászos tan­folyamnak összesen két és fél ezer hallgatója lesz, akik közül többen az idén már a harma­dik évfolyamot fejezik be. A tél folyamán 150 tsz-elnök, 350 tsz-ellenőrző bizottsági tag, illetve 150 fegyelmi bizottsági szereltek az elmúlt napokban. Csak az út alatti átfúrást és a vezeték fektetését végezte a vállalat, minden más munkát társadalmi munkában végez­tek, dicséret illeti a szorgal­mas diákokat. Mi tagadás, Űj-Hatvanban sokan azt hitték, hogy csak ígéret marad az idén is a víz­vezeték. Most, hogy leküzdöt­ték az akadályokat és minden­ki beláthatja, hogy nem volt hiábavaló a korábbi összefo­gás, Űj-Hatvanban ismét ké­szülődnek. Az utca végéről a lakásokba kell vezetni a vizet. Hogyan lehetne ezt gyorsan és olcsón megoldani? Közös erő­vel, egymás segítségével. MIRE EZEK a sorok az új­ságban megjelennek, a hatva­ni gimnáziumban egészséges; tiszta vizet isznak a fiatalok; és mire az első hó lehull, az ügyesebb új-hatvaniak vízért már nem járnak a kútra. F. L. tag tanul majd egy-, illetve kéthetes bentlakásos tanfolya­mon. A szőlőtermesztési, zöld­ségtermesztési brigádvezetők részére külön tanfolyamokat szervez a megyei tanács. Az egyéves zsámbéki tsz-vezető- képző iskolára az illetékesek 17 szövetkezeti gazdát, illetve tsz-elnököt javasoltak. Az említett oktatási formá­kon kívül még 50 tsz-akadé­4500 termelőszövetkezeti tag vess részt a téli oktatásban 800 szövetkezeti gazdát képeznek kt traktorosnak Reggelre elállt a szél, és bágyadt októberi nap­fény ömlött végig a tájon. A pompás barna, zöld, sárga és bíbor színbe öltözött határban alig van valami mozgás, alig van valami élet — egy-két gazda járkál csupán a gazdag szőlőtőkék között, amelyek bőségesen kínálgatják édes terhüket. A makiári repülőtér han­gárjában is csendesen pihen­nek a karcsú vitorlások és a vontatógépek, de az AN—2-es körül már ott „sündörög” Sza­bó Béla „bácsi”, az ejtőernyő­sök kedvelt pilótája: ma dél­után ugrás lesz! A tábor mintegy varázsütés­re hirtelen megelevenedik. Barnára sült arcú, vidám ejtő­ernyősök sorakoznak fel pa­rancshirdetésre, a főoktató, a tábor parancsnoka, elégedetten tekint végig rajtuk, amint fel­olvassa a napiparancsot: — A ma délelőtti foglalko­zás tárgya: az ernyők előké­szítése a délutáni ugráshoz ... Elkezdődik a foglalkozás. A fiúk — kezdők és már tapasz­taltabb növendékek — nagy gondossággal hajtogatják a se­lyemernyőt. Kezük szinte si­mogatva végzi a begyakorolt mozdulatokat, hiszen a felsze­relőparancsnok szeme a legki­sebb hibát is észreveszi, s kü­lönben is — az életük van rá­bízva a szürke ernyőcsoma­gokra ... A felszerelő-parancsnok mindent ellenőriz, és mindent Vendben talál: A HATODIK.,. — Hiába, na, rendes gyere­kek ezek, nem lehet velük semmi baj! „Nem lehet velük semmi baj.” Mintha most az AN—2-es motorjai is ezt duruzsolnák melegítés közben, mialatt Vígh László főoktató, ugratópa­rancsnok, utasítást ad az első ugrócsoport felszerelésére. Nyolc fiatal lép elő. A z újoncok, az első ug- ** rók szíve hevesebben ver. Valami furcsa, nyomasztó érzés keríti őket hatalmába. Beszállnak a gépbe. Még egy pillanat, és az ÁN—2-es könnyedén a levegőbe emelke­dik. Az ejtőernyősök két ol­dalt, némán ülnek a gép fala mellett és tekintetüket a pa­rancsnokra szegezik. Mit is árulnak el ezek a né­ma tekintetek? — Lám, az első fiú maga­biztosan mosolyog, a közeli élmény vágya csillog a szemé­ben. Igen, ő már nem először üt itt együtt velem — sora­koznak a parancsnok gondo­latai, — a másik viszont kissé sápadt. Űjonc. Mintha félne kissé ez a gyerek. Persze, per­sze ... így szokott az lenni mindenkivel, senki sem szüle­tik hősnek. De majd azzá vá­lik, csak túl legyen az elsőn... A gép eléri a 800 méteres magasságot, lent, a füzesabo­nyi állomáson vígan pöfékel­nek a vonatok. Milyen aprók... mintha játékszerek lennének. A pilóta bedönti a gépet, amely nagy ívben megfordul és irányt vesz az ugróterület felé. — Felkészülni — csattan a parancsnok hangja, s ebben a pillanatban feloldódik az addi­gi nyomott hangulat. A célug­ró — gyakorlott ejtőernyős — határozott mozdulattal áll fel székéről és ernyője kara­binerét a gép drótkötelére csatolja. A parancsnok most kinyitja a gép ajtaját, ame­lyen süvítve tódul be a lég­áramlat és villámgyorsan ki­cseréli az elhasznált levegőt. Egy kicsit balra — irányítja a pilótát Vígh László, amint térdelve igyekszik tájékozódni. — Na végre... ott a célke­reszt! Ügy látszik, lent min­den rendben, a keresztnek mind a négy szára egyenesen áll. A z ezer lóerős csillagmo- n tor bőgve forgatja a légcsavarokat. — Ugrás! A célugró energikus mozdu­lattal elrugaszkodik a géptől és zárt lábakkal — mintha guggolna — harminc-negyven métert zuhan nyílegyenesen lefelé, amikor hatalmas gom­ba módjára kinyílik az ejtőer­nyő. A föld gyorsan közele­dik az ugró felé, lent mind na­gyobbakká válnak a tárgyak és az emberek. — Szép ugrás volt — mor­molja az ugratóparancsnok a méltóságteljesen köröző repü­lőgép ajtajában. És az elsőt sorban követte a többi. A falubeliek — akik a tábor rövid ideje alatt jó ba­rátságot kötöttek az ejtőernyő­sökkel — a zöld pázsiton ha­nyatt fekve .élvezték a pontosan végrehajtott ugrásokat. Még megjegyzéseket is fűztek hoz­zá: — Nicsak, egy kicsit kalim­pál a lába ... no, ez telibe ta­lálja a keresztet... ma jól megy az ugrás ... Igen, ma jól megy az ugrás. Erre gondolt fent a gépben a parancsnok is, amikor a 6. ug­ró következett. A fiatal fiú sá­padtan, lassú léptekkel ért az ajtóhoz. Letekintett. — Te jó ég, hogy forog lent a föld ... mint a ringlispíl.,. egyre veszettebb a forgása ... a fák bukfenceket hánynak, a hangár tótágast áll, s olyan furcsán sötétedik minden ... Még hallotta a messzinek tűnő „ugrás!” vezényszót — aztán ájultan összeroskadt. A parancsnok villám- gyors, ösztönös mozdu­lattal nyúlt a gépből félig kint lógó fiú után, fél kézzel elkap­ta az ernyő hevederét és visz- szarántóttá. Becsapta az ajtót és belebámult a fiú arcába, amely viaszsárga volt és iz­zadt. — Rosszul lett szegény — gondolta — és a hátraforduló pilótának gyors elhatározással intett: — Űjabb kör! A fiút leültették székébe és ismét az ajtóhoz lépett: követ­kezett a 7. és a 8. ugrás. — Most kell keményen vi­selkednem — futott át agyán a gondolat —, különben a meg­szeppent gyerekekből sohasem lesz igazi ugró. Kihúzta ma­gát, parancsszava határozot­tan, élesen csattant és a két fiú elszántan, bátran ugrott ki!; a gépből... Az AN 2-es leereszkedett a repülőtér sima talajára, ahol a bajtársak már aggódva vár­ták őket. A lassan magához térő fiúról leszerelték az ernyőt és keményen megszo­rították a parancsnok jobbját, amellyel megmentette egy újonc ejtőernyős életét. — Ö, semmi az egész — igye­kezett magától elhárítani az elismerő szavakat —, hiszen csak a kötelességemet teljesí­tettem. Igazán semmi... yf alahol a közelben vonat- fütty harsant és vissza­verődött a szomszédos dom­bokról. Az árnyékok egyre hosszabbra nyúltak a repülő­téren, a nyugovóra térő AN 2-es kerekei alatt éleset csi- kordult egy kavics. Somod y József mián van lehetőség arra, hogy szövetkezeti parasztságunk bő­vítse ismeretét, fejlessze tudá­sát. Fontos tényként kell megem­lítenünk, hogy a tél folyamán csupán Heves megyében 800 tsz-tagot képeznek ki trakto­rosnak. Az új traktorosok már a tavasszal munkába állhat­nak. Befejezték a Budapest—Miskolc közötti vasútvonal villamosítását A MÁV Villamos Felsőveze­ték Építő Vállalat dolgozói fel­ajánlották, hogy a VIII. párt- kongresszus tiszteletére határ­idő előtt befejezik a Budapest —Miskolc közötti vasútvonal villamosítását, illetve a felső vezeték szerelését. A dolgozók eleget tettek fel­ajánlásuknak, s így próbakép­pen már a tegnapi nap folya­mán feszültség alá helyezték a vezeték Nyékládháza—Miskolc közötti szakaszát. A hét végén pedig elindulnak első próba- rútjukra az elektromos mozdo- Jnyok által vontatott szereivé« 'nyék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents