Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

1902. november 11., vasárnap NÉPÚJSÁG 7 Amit a Marxról tudhatunk A szovjet űrkutatók novem­ber 2-án rakétát engedtek út­nak, hogy egyik bolygószom­szédunkról, a Marsról közve­títsen hírt számunkra. Az égi országúton a bolygók a csillagok között látszólagos pályán, nyugat felé vonulnak. Az esti órákban a fénylő Jupi­ter látszik magasan. A keleti égbolton utána egy újabb bolygó emelkedik a látóhatár fölé, amely egész éjjel meg­figyelhető. Vörös színével annyira elüt a többi égitesttől, hogy felismerése nem nehéz; ez a Mars. Feltűnő színe miatt sokat foglalkoztatta a laikus emberek képzeletét, közelsége miatt pedig a szakembereket. Szerepet kapott a mithológiá- ban is. A háború, a pusztulás mindenható istene lett, mert vörös színében a vér szimbó­lumát látták. Bíborpalástos trónjáról a kopernikuszi vi­lágkép taszította le, mert nem egyéb, mint a Nap körül ke­ringő bolygók egyike, de az is kiderült róla, hogy a Földnél is kisebb. Közelségéből tudományos haszon is származott. A táv­cső tökéletesítése idejében meg­kezdődött a rendszeres meg­figyelése. Miért most lett időszerű a Mars-rakéta felbocsátása? magyarázatra. Ennek a kide­rítése is a most fellőtt Mars­rakéta feladatai közé tarto­zik. Annyit következtettek a csillagászfizikusok, a Marson oly kevés a víz, hogy egy nagyobb tavat sem töltene ki teljesen. Ha például 300 m átmérőjű vízterületek lenné­nek, a bennük tükröződő nap­fényt a földről látni kellene. vei is szembetűnik, hogy a Mars felszínén sötétebb és vi­lágosabb színű területek vál­takoznak. A világos foltok vöröses színt vernék vissza, a porral, homokkal fedett ré­tegek színe a vas oxidjától eredhet. A Mars légkörében azonban nem tudják kimutat­ni a szabad oxigént, de az oxi- dokban, kötött állapotban bő­ségesen megtalálható. A söté­tebb foltok mibenléte még nincs pontosan kiderítve. Legszembetűnőbb képződ­ményei az ún. hósapkák, vagy sarki jégtakarók. Ennek meg­értéséhez azt is tudnunk kell, hogy a Marson is éppen ügy váltakoznak az évszakok, mint a Földön. Mikor a Mars déli sarka fordul a Nap felé, ak­kor az északi területen tél van. Ilyenkor a kis páratarta­lom zúzmara, vagy jég alakjá­ban a felszínre rakódik. Ha beköszönt a melegebb nyár, a hó-, vagy jégsapka eltűnik, állítólag a jégből azonnal víz­pára képződik, anélkül, hogy folyékony víz lett volna belő­le. Hogy pedig a víz mind szilárd, mind légnemű állapot­ban előfordul, a hőmérséklet­nek a 0 fok mindkét oldala felé ingadoznia kell. Ilyen fizikai körülmények között mi a felfogás a mars­beli életről? Sokan keresték az élet meg­nyilvánulásait a Marson, Tyihov, szovjet csillagász 1951-ik év beszámolójában le­szögezte, hogy a Marson élhet­nek olyan szervezetek, melyek kevesebb vízzel, alacsonyabb hőfokon, nagyobb kozmikus sugárzás mellett is megmarad­hatnak. A kutató a Mars fel­színének a színváltozásaiból, a különböző növényzetű felüle­tek fényvisszaverő képességé­nek földi hasonlóságaiból kö­vetkeztetett. A vitát Tyihov javára a közelmúlt megfigye­lése döntötte el. 1958-ban a Palomár-hegyi ötméteres táv­csővel V. M. Szintonnak sike­rült kimutatnia a szerves Amit már eddig is tudunk A földi megfigyelések azt igazolják, hogy a Marsnak van légköre. Előfordul ritkán, hogy e bolygó távoli csillagot takar el szemünk elől. Ilyenkor a csillag fénye nem hirtelen tű­nik el, hanem fokozatosan halványodik, fényét a Mars légköre tompítja el. A felszí­nén a nappalok és éjszakák között az átmenet fokozatos, a légköri fényszóródás követ­keztében a szürkület is felis­merhető. De konkrét bizonyí­tékot szolgáltatnak az alacso­nyabban lebegő sárga porfel­hők, s a magasabb légkörben cirkáló ibolyaszínű fellegek. Már kisebb erősségű távcső­anyagra, a növényi klófófilra jellemző ún. elnyelési sávokat, az onnan érkező fény szétbon­tott színképében. A legragyogóbb logikai érv arra a tárgyilagos álláspontra juthatott eddig, hogy lehetsé­ges élet más bolygón (így a Marson is), a műszeres megfi­gyelés azt bizonyítja, hogy van élet a Marson. Ez pedig lénye­ges különbség. A marsbéli lakók (?) magas értelmi színvonaláról, techni­kai felsőbbrendűségéről akkor esett sok szóbeszéd, amikor a Mars két holdjának a pálya­elemeit tüzetesen kezdték vizs­gálni. A két kísérő holdacska, a Phobos és Deimos (félelem és iszonyat). Parányiak ezek más égitestek méreteihez ké­pest, mert az átmérőjük csu­pán 15—20 km lehet. Kis táv­csövekkel meg sem figyelhe­tők. Mostanában azért kerültek az érdeklődés előterébe, mert pályájuk szűkül, és a keringé­si sebességük gyorsul. Olyan fantasztikus hír is napvilágot látott, hogy nem állhatnak szi­lárd anyagból, belül üresek, azért közelednek bolygónkhoz. Üres égitest pedig csak mes­terséges készítmény lehet, amit a marsbeli lények bocsá­tottak fel. Ezt az elképzelést azonban semmi bizonyiték nem támasztja alá. E két mellék­bolygó mozgáskörülményeire csak akkor adhatunk magyará­zatot, ha megismerjük a Mar- sot övező csillagközi anyagok sűrűségét. Mennyi feltevés, mennyi kérdés! Bizonyára a jövő évben a szovjet marsrakéta adatainak segítségével valószínűbben ki­jelenthetik, hogy a marslakó létezéséről szóló állítás csupán a képzelet világába tartozik. Dr. Zétényi Endre As óra 1 A i 5 6 r“ 8 ” |10 ■T Y ■r i ír '3 14 ü& 15 16 17 18 19 20 | iiijjin 21 jjj|jjj{|22 23 |24 25 26 :::::::: 27 28 :jjji;j;j29 Ififjljj 30 n ▼ III 31 32 33 ;;iiÉ|34 iün-iil j||s::::|35 36 37 38 39 40 41 42 43 |44 ll ni 45 46 47 , fii 48 49 30 51 52 iiiijiii 53 54 55 56 '| | 57 58 39 jffijfjj 6U 61 62 63 64 65 6o 67 68 69 70 :::::::: 71 VÍZSZINTES: 1. Ez az órafajta hatórai kézen- hordás után 3« órai járást biztosit. 11. Tolna megyei község. 12. Köz­FÜGGŐLEGES: A jövő egyik órája, egyedi példányait már használják. 2. Ál­lóvíz. 3. Az oxigén módosulata. 4. A televíziós stúdiókban az adás A BETEG EMBER Kedves doktor úr, én nagyon beteg va­gyok. Ne higyjen a szemének, ez a ter­met, ezek a széles váltak, s ez a piros­pozsgás arc, ez csak látszat. Így leplezi magát bennem a be­tegség. Hogy mim fáj? Itt a lényeg. Semmim. A létő egy világon semmim nem fáj, nem is fájt, és ez a gyanús. Én már olyan beteg vagyok, bajom olyan előreha­ladott stádiumban van, hogy már nem is fáj ... Ne ... ara­nyos doktor úr... ne mosolyogjon, megsza­kad a szivem... Kép­Tycho Brahe, a dán csilla­gász, a XVI. században a Mars pályájáról, mozgásáról hatal­mas mennyiségű adatot gyűj­tött össze. Ezek alapján tudta Kepler kimutatni, hogy a Mars, természetesen a többi bolygó is, nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kerin­genek a Nap körül. A Mars közepes naptávolsága kereken 228 millió kilométer. (Nap- Föld távolság 150 millió kilo­méter). A bolygó mozgásának törvényei szerint, minél távo­labbiban egy bolygó a Nap­tól, annál kisebb a keringési sebessége. A Föld 30, a Mars csupán 24 kilométeres másod- percnyi sebességgel halad. Így a Mars napkörüli pályáját részben ezért, több idő alatt teszi meg. A Mars egy éve 687 földi nap. Ha a Föld és Mars a Nap­ról nézve egyirányból indul­nak el, a következő helyzet alakul ki. 365 nap múlva a Föld a kiinduló helyére ér vissza. Ugyanakkor a Mars a pályájának a felét tette meg. A kiinduló állásról az el­lentétes oldalra került, legtá­volabb a Földtől. Még majd­nem egy teljes évet kell vár­ni, hogy a kiinduló helyére jusson vissza. A Föld másod­szor is megkerüli a Napot, és úgy kerülnek ismét egymás közelébe. A soronlevő találko­zás 1963. januárjában esedé­kes. A két bolygó ismét egy­más mellett halad. Ezért idő­zítették a Mars-rakéta fejbo­csátását napjainkban. Milyen tulajdonságú ugyan­is a Mars? Térfogata a Föld térfogatának egyhatodával, tö­mege csupán tizedrészével egyenlő. Ezen értékek össze­hasonlításából megérthető, hogy a Marson a nehézségi gyorsulás csak valamivel több, mint a földi hasonló mozgás- viszony egyharmada. A Föl­dön a mesterséges bolygót legalább 11,2 km/mp-es kez­dősebességgel kell útnak indí­tani. A Marson ennek elérésé­re már 5 km/mp-es sebességű felbocsátás is elegendő lenne. A Mars-probléma nem mai keletű. 1877-ben Schiaparelli érdekes hírt röpített világgá. Vizsgálatai kapcsán a Mars felszínén vonalakból álló há­lózatot vélt felfedezni. A vo­nalak a felszín sötét és vörös foltjait kötik össze. A sötét foltokat tengereknek gondol­ták, ahonnan a Mars értelmes lényei csatornán vezetik a vi­zet a száraz területekre. Fog­lalkoztak azzal a gondolattal is, hogy a Szaharán nagymé­retű ábrákat rajzolnak ki (pl. Pythagoras tételét) melyeket fényjelekkel megvilágítaná­nak, így szerettek volna üze­netet küldeni a marslakóknak. Mi igaz a rejtélyes csatornák­ból? Utána sokan vizsgálták, egyesek tényleg felfedezték a csatornákat, mások optikai csalódásnak minősítették. Leg­utóbb 1956-ban igen közel ke­rültünk a Marshoz, de az ala­posabb megfigyelést az ott dühöngő homokvihar meg­akadályozta. A vonalszerű^ képződmények nem kétsége­sek, csak azok eredete szorul zelje magát a he­lyembe. Megy az ut­cán és nem fáj sem­mije. Fekszik otthon és nem fáj semmije ...Iszik, eszik, alszik, ultizik és nem fáj semmije... ... néha azt hi­szem, megőrülök, hogy nem fáj sem­mim, hogy szerveze­tem nem jelzi, baj van itt belül, komoly baj. Mert egyszeresek megyek az utcán és kampec. Ultizok és piros redurchmarsnál végem. Éppen fel­emelem a förccsöt és végem. Segítsen raj­tam, drága, aranyos doktor úr, már csak magában, a tudo­mányban van a hi­tem, reményem... Ne, még ne szóljon közbe, még valamit el kell mondanom. Megpróbáltam, ha arra gondol, megpró­báltam, hogy fájdal­mat okozzak magam­nak ... Hogy milyen az... Rossz, nagyon rossz, s mégis boldog voltam, amikor egy fejszével a sípcson­tomat vertem. Végre megtudtam, hogy van sípcsontom. Dehát kötőtűt mégse szúr­hatok a szivembe, nem igaz? Vagy nem mehetek úgy az ut­cán, hogy közben kis kalapáccsal verjem a fejem, nem igaz? ... Vizsgáljon meg, drága, aranyos dok­tor űr, régi SZTK- tag vagyok ... .. .Hogy mit mond? Hogy semmi bajom? Ezt maga honnan ve­szi? Mire fel tudja jobban kívülről, hogy mi van bennem be­lülről? Ostoba sarla­tán, fiatal huligán... igenis, az. A dolgozó ellensége ... Kiír egy hétre, vagy nem ir ki? Nem ír ki? Úgyis jó. Vegye tudomásul, hogy feljelentem... (egri) ~ ~ l;,: _T^ni- televíziós stuaioKDan az aaaa tő i felváltás 15 Araszt8'16 3'aK°S- megfigyelésére szolgáló készülék, í*I ír' kLiőr betű 19 Tá- 5- Franciául: művészet. 6. Morse­ln1ndm j 2Í Elíneat 22 Heíyhatá- hang. 7. A jövő másik, már halz- volodm. 21. Elringat, zz. Heiynaia nál to órája, a legpontosabban ro^- 2f„ Erről van szó^ rejtvé- működik 8J \ tarokk-játék leg- enáfi 24r^S^7 A mólibdén nagyobb ütőkártyája. 9. Ford: vál- ™ vArrt R hS vezé! lásrövidítés. 10. Kutya. 14. Néme- efivíkl 29 Á hefvség település tül: szív- 16- Németül: terv. 17. tf uó-hen Heinlein német lakatos Öpiumtartalmú növény. 18. Si- k^szítette^ezt^az^elsö^'hordo^haúi $£* dráma főhősein > ifßeS«' «" VaJ.^SloSiiá van ilyen ». OF. is Mfevar feni 27- Rendkívül ügyes, hatásos (al­ler 39 Í^ífvég^^ kotás’ teljesítmény). 29. Az állatok 42 Ez a 'hal'” äkabSronty 43' fekvőhelyéül leterített szalmái tLvi,, ti 4 rSfrimv avar- 30. NÖ1 név. 32. Mondja ki a fatíhfn' 4R WT M Távfritt stí- verdiktet. 34. Tiltószó. 36. Kereske­ti' nnns rövirit- delml meghatározás. 37. Felsorolás és 5? Kötőszó 54 Végeredmény- valamiről. 38. Ford: például kék. ben ö?'a Kuktá”-fazék flltarniója 40- Ennek az órának a hangjára 57e\°híbómki^eneZaékgöerög1^toa: **'e"n VéSe “is lógtaban. M. Poros kemény betűi. í.neklö szóCSka. 47. Valamely terü- I5?, '• ~ vP tSaat* élí 8 R íf vrtWúr férfi’ Ietet elzáró korlátkötél. 49. A Föld­név 63 DN M keverje- női név közi-tenger beltengere. 51. A végén "• Keverve, női név. j_vel. járőr g2 Földet túr. 55. 65. Férfinév. 67. Ilyen víz a függ. pjng- ... 56. Mint a függ. 20. sz. 2. sz. 69. Mozdony teszi. 70. 1400-ban 58. Jól hasítható kőzet. 61. Mint a jelentek meg az Ilyen órák elő- füSg. 44. sz. 62. Szovjet-orosz író) szőr. 71. A nap energiáját haszno- g6t ÖO. 68. Folyós anyag. 69. Mint sítja ez az órafajta. a függ. 2. sz. A rövid és hosszú magánhangzók között nem minden­kor teszünk különbséget. Beküldendő a vastagon szedett sorok megfejtése a következő hét csütörtökéig, nyílt levele­zőlapon. A nyertesek között könyveket sorsolunk ki. Az elmúlt heti rejtvény helyes megfejtése: Ősz húrja zsong« jajong, búsong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. A szerencse Dudás Róza, Pável József és Ferenczy Sándor egri megfejtőinknek kedvezett. A könyveket postán küldjük ki. Közöljük megfejtőinkkel, hogy a november 7-i rejtvény hibásan jelent meg: a vízsz. 1. első zárt kockájában az „sz” betű az 5. számú kockába való. Bár a hiba ellenére már sokan helyes megfejtést küld« tek be, a határidőt a következő hét csütörtkéig meghosszabbítjuk. A TENYÉSZTÉS TETEJE Sz&^Lwi Tegnap délben, mikor Marikával ebédel­tünk az üzemi étkezdében, megéreztem, hogy valami rendkívüli dolog történt velem. Ügy dobogott a szívem, mint egy körmöstraktor. Nem akartam semmit sem előre elrontani, azért szemérmesen hallgattam; majd délután, az értekezlet után kirukkolok. Hivatali fiókomból elővettem a „Szerelem” feliratú dossziét, s lapozgattam az „irodalom­ban”. Tudniillik itt tartom a verseimet. A le­velekre nem vagyok kényes, de ha valamelyik múzsámhoz verset írok, azt megőrzőm ma­gamnak is, pontosabban nemcsak magamnak, mert én előrelátó ember vagyok. Tehát a kö­vetkező múzsára is gondolok: nem akarok za­varba jönni, ha az események olyan gyorsan követik egymást, hogy még versekre sincs időm. Ilyenkor szemérmesen lesütöm lelki sze­meimet, s kiválasztom azt a költeményt, ame­lyiket előző múzsámnak Írtam. Megnézem, hogy minden pontosan illik-e szívem új vá­lasztottjára, ha nem, egy-két szócsere, és si­mán megy minden. A hatás elemi erejű, hi­szen minden kis angyal be akar kerülni a vi­lágirodalomba, a Júliák, Lédák, Lukréciák és* egyebek társaságába. Azt pedig úgysem gya­nítja mindegyikük, hogy rossz pegazussal akar bejutni a Halhatatlanság feliratú kapun. Nos hát, Marika olyan szép, hogy nincs időm külön verset írni. Ismét lesütöm azokat a lelki szemeket, gyorsan kiválasztom, amit Verának írtam: „Csábító a szemed, mint lábosban a lecsó Nincs a te telkedben egy szemernyi olcsó Na, ez pompás lesz, az sem derül ki belőle, hogy Vera frissen hidrogénezett hajú özvegy­asszony volt, Marika pedig egy ébenfekete jelenség. Az értekezleten, amikor az osztályvezető rátért a sátorlapgyártás profilírozására, meg­éreztem, hogy elérkezett a döntő pillanat. Don• juani mosollyal (száj másfél centire nyitva, lássa csak, hogy milyen vakitófehér fogaim vannak) üdvözlöm, s megkérdezem, mit álmo­dott. Válaszolt, nyertem. Megkezdődött a szem­birkózás, ami, ha minden jól megy, könnyen kézszorongatással nőheti ki magát. De itt jön az én finom lelkem, s azt mond­ja: lassan-lassan a testtel. S végső aduként előhúzom zsebemből a nagyszerű verset — ilyen rímeket még Fazola sem kovácsolt! — Vers! Hozzám? — hízik nyomban öt ki­lót a drága, s széthajtja a pergament, mert annyi időm azért volt, hogy külön az ő szá­mára átmásoljam. Két pillanat múlva furcsa zajokat hallok, mint amikor egy papírt ezer darabra tépnek. Ez is történt, összetépte a lelkem. Felállt. Csak az a két pofon, amely az én arcomon csattant, zavarta meg a hozzászólá­sok előtti vészjósló csendet. — És elvonult. Másnap azt üzente, hogy ne nézzem őt hü­lyének, ne akarjak takarékoskodni rajta: — ezt a verset már olvasta Vera emlékköny­vében. — Hiába, nem lehet mechanikusan alkal­mazni mindig a jó, bevált módszereket, ele­mezni kell a konkrét viszonyokat is... (garas)- Ez a fajta nemcsak rendkivill szapora, hanem illemtudó Is. (Fülöp György rajza) SZÁLLÍTJÁK A CUKORRÉPÁT Látjátok, gyerekek, ez a bácsi a mi jótevőnk! (Fülöp György rajza) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents