Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-10 / 263. szám
4 N E P 0 J S A G 1962. november 10., szombat, fl LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási- és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint, a 45. játékhéten Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban megtartott lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 2, 17, 32, 50. 85 (MTI) — NÉGYNAPOS továbbképző tanfolyamon vesznek részt a Heves megyében dolgozó KISZ-szervezetek vezetői Egerben, a Városi Művelődési Házban. A tanfolyamon (novemben 12., 13., 19. és 20-án) a ' KISZ-vezetők megvitatják az ifjúsági mozgalom problémáit, feladatait. — VASÁRNAP Budapestre utazik a Felsőmagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat 60 dolgozója. Részt vesznek és megtekintik a Gellért és a Royal Szállóban rendezett nemzetközi ifjúsági cukrász-, illetve hideg- és melegtál- bemutatót. — 600 EZER forint értékű útkarbantartási munkálatokat végeznek az Egri Városi tanács útkarbantartó részlege XIII. kerületi (felnémeti) kirendeltségének dolgozói a kirendeltség területén. — HARMATI KÁLMÁN és Sztankó Béla, a Mátrai Ásványbánya felnémeti üzemének köbányászai kiemelkedő eredményt értek el a kongresszusi munkaversenyben. A vállalt,22 köbméter kő helyett naponta 30 köbmétert termelnek. A Berva-völgyi bánya túlteljesítette harmadik negyedéves termelési tervét. —N ÖVENDÉKHANGVER- SENYT rendez hétfőn este hét órakor az Egri Állami Zeneiskola. A hangversenyen hegedű, fa- és rézfúvós hangszereken tanuló növendékek adnak számot a kétórás műsoron eddig szerzett tudásukról. — ŰJABB 64 lakás építésén dolgozik Gyöngyösön Hajdú György komplex brigádja. Kongresszusi versenyfelajánlást tettek, hogy betartják a határidőt és minőségi kifogás sem lesz munkájukban. A Hajdú-brigád állja szavát. — A MAKLÄRI Űj Élet Tsz-ben gondoltak a tagok téli foglalkoztatására. Saját vetésű cirokból seprőt, fűzfából pedig kosarat készítenek majd, de a téli hónapok alatt kerül sor a melegágyi takarók készítésére is. A televízió műsora 14,30: Közvetítés a Színház- és Filmművészei Főiskola Ödry Színpadáról: Gorkij: Kispolgárok. Színmű két részben. A közvetítés szünetében: Görgey Gábor színházi jegyzete. 18,30: Randevú Suomiban. A DÍVSZ kisfilmje a helsinki VIT-ről. 18,50: Hétről—hétre. 19,00: Tv-híradó. 19,15: A Magyar Hirdető műsora. 19,30: Négyzongorás könnyűzene. — 20,30: Vidám percek. Nemes Zoltán: Hinta-palinta. Előadja: Keleti László és Zsudi József. 20,40: Szerelmi múzeum... részletek az irodalmi színpad műsorából, 16 éven felüli nézőinknek. 21,50: Bemutatjuk a szovjet filmhét művészvendégeit. 22,10: Hírek a tv-híradó ismétlése. (MTI) Idő járás jelen tés Várható időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, több helyen esővel. Mérsékelt, időnként élénk délkeleti, déli szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, 12—15, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz négy— plusz nyolc fok között. (MTI) ‘fSZIN UB * /VA O S A wü s o •?- ’ Igerben este 7 órakor: hamletnek nincs igaza (Madách-bérlet) lorton este 7 órakor: GÜL BABA fámosgyörkön este 7 órakor: CSACSIFOGAT Hátha mégis szerelem AZ IDEI SZOVJET filmhéten elsőként mutatták be Ju- lij Rajzman filmjét. A csaknem hatvanesztendős Rajzman ismét bebizonyította, hogy az igazi művész utolsó alkotásáig fiatal. Ebben a filmjében — régebbi filmjeinek felfogását és szándékait levetkőzve magáról — nem patétikusan szerkesztett témát visz vászonra, hanem „csak” egy szerelmet, amely — ha úgy tetszik — nem több, mint egy levél, néhány csók, igaz, mély, talán végig sem fogalmazott extázis, amelynek csodálatosan tiszta üveggömbje széttörik, mert a felnőttek úgy és akkor nyúlnak hozzá, amikor az a legtörékenyebb. A film első kockáin épülő városnegyed, négy-ötemeletes házak között pezseg az élet, előgyártott épületelemeket szállítanak, munkások dolgozni sietnek, a gyerekek iskolába, mert az éleiben a ritmus feltartóztathatatlan. A pontházak között még nincsenek parkok, minden félig elkészültén éli a nyarat, az őszt, a telet. A házak ablakain át családokra pillanthatunk, a lakásokban anyák, asszonyok, férjek, gyerekek élik-dolgozzák mindennapi életüket. Pózok és szavalatok nélkül. Ezt adja ez a film, újszerű, őszinte módon. Borisz ^egyedül van a lakásban, mert apja Moszkvába utazott, anyja elment valahová. Benne egyetlen nagy zengés a szerelem, s kinek mondhatja el ezt, és hogyan, ha nem Kszen'yának, és ha nem levélben, hiszen a testből és lélekből feltörő érzés, vágy, ragyogás szemtől-szembe kimondhatatlan; meg kell vallani, de úgy, hogy ne zavarja a testtelen-hangtalan vallomást semmi, még a „másik” visszaszólási lehetősége sem. Ez a levél. S ahány felnőtt kéz hozzányúl ehhez a légies anyagot szállító levélhez, illetéktelenül, megértés nélkül, annyiszor ütik arcul a fiatalokat. Kszenya • őszintén érez, Borisz férfiasán vállalja az érzésdiktálta hősiséget még félszegségében is, a felnőttek feltételezései, erkölcsi reflexei mégis kálváriát jelentenek a két szerelmesnek. Kszenya anyja egyszerű asszony, üt; Borisz apja előbb tépelődik, majd megmagyarázza saját magának is fia magatartását, (ez így nagyon kényelmes az elfoglalt ember számára!); a diáktársak vérmérsékletük szerint vélekednek az „esetről”, míg a házakban lakó, egymást közelről szerető és utáló emberek kiöltik a nyelvüket, pletykálnak, vagy igyekszenek segíteni, a maguk módján. Mindenkiben érzelmi telítettség, sablon nélkül. VAN SZERELEM — mondja a film; alkotói szuggesztív módon igazolják a fiatalok igazságát, de azt is, hogy az érzés meghurcolása, a szégyen, a környezet porba húzó ereje, az ólomszárnyú szavak, amiket a fiatalok feje körül repítenek fel, mind-mind mérgezik a lelket; egészen addig, amíg a bizonytalanná vált leány menekülni kényszerül a kétség és a bukás elől. A felnőttek szándékuk ellenére olyan magányt erőltetnek a fiatalokra, éppen korlátolt jóakaratukkal, amitől szabadulást kell szerezni. De hogyan? Borisz és Kszenya érzései ragyognak, de körülveszi félénk és tiszta ragyogásukat a felnőttek szürkeszemű vaksága. Ügy látszik — a film ezt mutatja — még mindig igen mély a szemléleti különbség az öregebb generáció és a lelkes fiatalok *között. Rajzman mindennapi embereket, köznapi helyzeteket sorakoztat egymás mellé. A munkáról nem szavakban beszél, nem is túlméretezett pátosszal, hanem az utcai forgalom montázsával. Egy témát, képet ismételten visszahoz (pl. a kis hosszúnadrágos iskolába menését!), hogy az élet ritmusát hangsúlyozza, de nem feledkezik meg arról sem, hogy elevenséggel és humorral oldja fel a komoly és olykor komor mondanivaló hatását. Rajzman művészetében sokáig uralkodó elemként élt p felfokozott lelkesedés, de ebben a filmben, mintha csak ritka kivételként érvényesülne egy- egy hem egészen indokolt mozdulat. Kiválóan jellemzi epizódszereplőit, pl. amikor a köveket keresik az ablak-kocogáshoz és beverik egy öregasszony ablakát: nem hozza közeibe a káráló nénit, hanem kiszólásait halljuk csak távolról, amint erkélyéről lefasisz- táz, lehuligánoz. Nem értjük Kszenya anyját, amikor lányát vigasztalja, de az alig felserdült fiatalok félénk és mindig végletekben mozgó lelki- állapotát tökéletesen értjük a képből, amely a félig kész épületben játszódik le: a lámpa ringatja ezt a nagyon finom és igaz jelenetet és utána jön a döbbentő pillanat, Kszenya tettének felcsattanása. Rajzman két készülő emberről és sok egészen sosem elkészülő emberről készítette ezt a filmet — okulásul. Nem hibátlan alkotás, de nagyszerű mozzanatai élnek és hatnak, mint a dallam, amit tiszta szívből, erős torokból, jó fül kormányzása mellett énekel az ember — önmagáról. Zsana Prohorenko mély átéléssel játssza a vívódó, szerelmes Kszenyát. Igor Puskar- jev Borisza rokonszenves, játéka most még a rendezői szándék megvalósulása, de arcában és hangvételében a tehetséges jellemszínész minden adottsága vibrál. Az epizódszereplők a nagyálmú és nagyérzésű fiatalok köré törpesé- gükkel vonnak gyűrűt: ezek arcát és az épülő városrész lelkét nagyszerűen fényképezte Haritonov. Rodion Scsedrin zenéjét fel kell jegyeznünk: vonósai sodorják a hangulatot a dráma felé. RAJZMAN KRITIKÁT mondott a lélekben és szellemben kicsiny felnőttekről. S mintha azt mondaná: sokan vannak, tehát leplezzük le őket. Magas szinten és őszinte igazsággal. Farkas András Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Hátha mégis szerelem EGRI BRÖDY Igazság a hazugságról EGRI BÉKE Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Csak ketten játszhatták GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelmi levelezés HATVANI VÖRÖS CSILLAG A Milady bosszúja HATVANI KOSSUTH Az elnök úr látogatása HEVÉS Halál a cukorszigeten PÉTERVÁSÁRA A torpedó visszalő FÜZESABONY Krisztina és a szerelem 1962. NOVEMBER 10., SZOMBAT: ANDRÁS 75 évvel ezelőtt, 1887. november 10-én született ARNOLD ZWEIG német író, az egyik legnagyobb német elbeszélő. Első novellái 1909-ben jelennek meg, 1915-ben irodalmi díjat nyer a Rituális gyilkosság Magyarországon című regényével. Részt vesz mint egyszerű sorkatona, később mint haditudósító az I. világháborúban. 1927-ben írja meg a világsikert aratott Grisa őrmester című regényét. A Hitler- uralom alatt emigrálni kényszerült, 1958-ban Lenin-Békedíjjal tüntették ki, ma a Német Pen-klub elnöke, 265 évvel ezelőtt, 1697-ben ezen a napon született WILLIAM HOGARTH angol festő, realista művész, aki kora társadalmi és erkölcsi problémáit könyörtelen éleslátással jelenítette meg. Egyes társadalmi problémákról egész sorozatot alkotott (Divatos házasság). 120 évvel ezelőtt, 1842-ben született KONKOLY-THEGE MIKLÓS, a magyar csillagászat és meteorológia úttörője. Ógyalán (ma Hurbanovo) 1869-ben ő létesítette az első csillagdát, amely 70 évig működött. Mint csillagászt főleg az asztrofizika érdekelte (állócsillagok színképelemzése, a Nap, a Jupiter és a Mars fotoszfé- rikus jelenségei). Ö szervezte meg továbbá az egész országot behálózó időjárás-előjelző szolgálatot. 1945. november 10-én alakult meg a DÍVSZ, és ez a nap a VILÁGIFJÜSÁG NAPJA. ARNOLD ZWEIG (J)áhjcLZVLÍ óultim s Találkoztam Burbulyával, éppen Bergengóciá- ból jött haza, saját kocsiján, s ahogy meglátott, egy pillanatra lefékezett modern vonalú, de kényelmes és tágas villája előtt. — Szervusz, hogy vagy, mint vagy? — kérdezte váll- veregetően. — Csak, csak — mondtam tőlem telhető szellemességgel. — És te? — Most jöttem meg Bergengöciá- ból, de jövő héten utazom Hencídiá- ba... Megnyertem egy rejtvénypályázatot, s élmegyek két hétre. Fárasztó volt a bergen- góci utazás... — mondta szomorúan. •— Az is rejtvénypályázat volt? — kockáztattam meg a kérdést. — Természetesen ... Érdemes ezeken a pályázatokon részt venni... Történelmi pályázat, városismeret, irodalmi pályázat, sportpályázat, van szerencsére bőven... Mit gondolsz, miből tellett volna villára, autóra, két szoba, konyha berendezésre, televízióra, külföldi utazásokra, frizsiderre, meg a többire? — Ezt mind pályázaton nyerted? — hüledeztem. = Természetesen! Mindent megfejtek, mindenben részt veszek, egy kis szerencsém is van... Most is például eladtam az oldalkocsis helikoptert, mert minek az nekem. Így legalább egy kis megtakarított pénzem is van a bankban ... — Fizetés, megtakarított pénz, nincs rossz dolgod — irigykedtem Burbulyára. — Fizetés? Meg vagy te őrülve ? Hát van nekem időm dolgozni? Vagy a rejtvény, vggy a munka! Jaj, sietek is, új pályázat indul, „Mitől hegyes a tojás” címmel, rengeteg dolgom lesz vele, de ha nyerek, egy óceánjárót kapok, amely- lyel lavórban is lehet manőverezni — szólt BurbiUya és elsietett pályázni. (egri) 00802$ IMRE» 28. — Hát akkor, hat forint? — kérdezte vígan Czobádi, és izgalmában a nyelvét kint felejtette. Madaras bólintott. Legyen hát hat forint. Az asztal saf- kán számolt, a ceruza fénylő nyomát csak oldalt hajolva tudta számnak olvasni, és közben irigyelte Sáfrányt: lám, ez a borostás képű, mindig földszagú, vaksi nézésű ember adni tud, ő meg, az elnök, nem tud adni semmit. Farsang a kocsmába invitálta társait. — Igyunk egy pohárral — mondta, és félrefordulva, gyorsan megszámolta a pénzét. Madaras nem ment velük. A kapuban sorba kezet fogott mindenkivel, és sietett haza, a vacsoráját is kapkodva ette meg, mintha kergették volna. S evés után sem tudott megülni békében, mint máskor szokta, a kinyitott újság felett álmosan tűnődve: alá, s fel járkált a konyhában, az ajtóig, meg vissza, olyan ideges és szapora léptekkel, hogy a felesége végre is megkérdezte tőle: — Mi bajod? Madaras szel ette volna elmesélni, hogy mi minden történt vele reggel óta, de aztán eszébe jutott, hogy hónapokon át egyáltalán semmilyen gondjába sem avatta be az asz- szonyt, lomhán és ravaszul mosolyogva tért ki minden kérdése elől. Megállt az ajtónál, cigarettára gyújtott, onnan figyelte a feleségét, amint az ablakdeszkára állított, er- nyőtlen lámpához hajolva, erős testével kissé megdőlve, tojást lámpázott. Ez is furcsa, a kettejük élete, ez is fellazult, valahogyan tires lett. Gyermektelen együttiétükben azelőtt is csendesebben éltek, mint mások, de a gazdálkodás, a jószág, a piac gondjai mégis szavakat adtak a szájukba: ősz óta azonban ezek a mondanivalók is elapadtak, reggel mindegyik ment a dolgára, s este mindegyik élte tovább a maga külön életét: s ebben a félig csinált, félig magától adódott elkülönülésben talán még egy veszekedés is változatosság és érintkezés lett volna. Madaras e pillanatban nem tudta volna eldönteni, hogy magát sajnálja-e jobban, vagy a feleségét. De közeledést kívánt, közlési lehetőséget, és hogy valamiképpen elkezdje, megkérdezte: — Tyúkot ültetsz? — Nem — felelte az asz- szony, meg sem fordulva. — Reggel kiviszem a régi ka- nászházba. Mindenki visz egy kotlót, meg egy tyúkalja tojást. — Ki az a mindenki? — Az asszonyok. Megúntuk már lesni, hogy a sok okos férfi tud-e valamiből pénzt csinálni. Esztek, isztok, tiszta fehérnemű is kell, meg minden: hát honnan vegyük a rá- valót? — Majd lesz most már ... — Ezt találtuk ki, baromfi- telep lesz az elhagyott kanász- házból. Legalább ezer csibét keltetünk, ebből mégiscsak jön valami a házhoz. Ez is olyasmi, gondolta Madaras, mint a kertészet. Hiába, hogy az Aranykalász feje béna és tehetetlen: a test egészséges, tagjai sorra megmozdulnak maguktól is. — Én is másként akarom — kezdte melegen és őszintén. — Elegem van ebből az alamu- sziságból. Én ... — Te? — mondta az asz- szony, a tojásos szakajtót óvatosan az asztalra állítva. — Ez az, hogy mindig csak te... Magad körül forogsz, mint az ostorral hajtott csiga. — Ezt te nem érted! — Lehet. Senki se ért semmit, csak te. Az a sok ember, aki rád bízta a sorsát, és tőled vár rendet, boldogulást.. . mit is érthetne ez a sok ostoba? Madarast fulladás környékezte. Fogta a kalapját, kabátját, és szinte kiugrott az aj tón, a csípős széltől friss és nyugtalan, koromsötét estébe. V. Múzsáinak, nagyon nem tetszett a dolog, maga mellett szerette volna tudni a fiatalokat, Pista azonban makacsul hajtogatta, hogy nem marad Lackó- házán. Ott fogták vacsorára, sült krumplit ettek, pecsenyezsírral, utána sonkaszalonnát kenyérrel, és evés közben mondta el a fiú, egész krumplikat tömve a szájába és kitartóan a tál közepébe bámulva, hogy ő végképp betelt e krajcáros élettel, eláll a városi gépjavítóba segédmunkásnak, és majd szakmát tanul. A zsákformára hízott, szuszogó Muzsainé bosszankodva szólt rá a lányára: — Mondj már valamit te is! Te mégy hozzá, ha igaz, hát a te dolgod is ez az egész... Es ott lakást se kaptok, itthon pedig megvolna mindenetek. Vagy neked már az is mindegy, ha csak hébe-hóba látod anyádat? De Ilonka nem szólt semmit. Erős ujjaival fürgén takarította le a krumpli héját, megmegrázva fürtös fejét —. mintha a haja a szemébe lógott volna — kedvesen cinkos pillantásokkal biztatta a fiút, aki azonban ebből semmit sem vett észre. Ilonka a Sáfrány csapatában dolgozott, a lányok közül vagy tucatnyian verődtek össze a kertészetben, és voltaképpen jól is érezték magukat, egész nap csivitelve, nevetgélve tettek-vettek a rendetlen öltözékű, mindig borostás, de igen ügyes és igen béketűrő kertész körül, aki . semmi ártatlan mulatságnak nem volt az el- rontója: a lány azonban mégsem bánta volna, ha valamilyen tisztább munkára mehet, talán varrónőnek, vagy fehérköpenyes bolti kiszolgálónak, és persze, ha rettenetesen unalmas lackóházi estéit városi szórakozással cserélheti fel. A faluban hetenként egyszer volt keskeny- film-vetítés, és három-négy hetenként egy táncmulatság, a kocsma nagytermének csúfolt oldalszobájában, ezzel bizony nem lehet agyonütni a rengeteg időt. De ezt nem merte megmondani az anyjának, hát inkább nem szólt semmit. (Folytatjuk.)
