Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

2 NEPOJSAO 1962. november 10., szombat Folytatja tanácskozásait a Bolgár Megnyílt az UNESCO közgyűlése Kommunista Párt FII/, kongresszusa SZÓFIA (MTI): A Bolgár Kommunista Párt VIII. kong­resszusának pénteki ülésén Öo- jan Bolgaranov, a BKP Köz­ponti Bizottsága titkára felszó­lalásában kitért a személyi kul­tusz idején elkövetett törvény- sértésekre és többek között hangoztatta, hogy a törvény­sértések Bulgáriában akkor kezdődtek, amikor Anton Ju- gov volt a belügyminiszter. Ekkor tartóztatták le Trajcso Kosztovöt és a párt több ki­váló harcosát, minden alap nélkül. Ebben az időszakban Anton Jugov és D. Cankov igen közel álltak Vlko Cser- venkovhoz. — Todor Zsivkov elvtársnak köszönhető — je­lentette ki Balgaranov —, hogy ezekben a nehéz időkben megmentette a párt egységét. Anton Jugov, mint a Mi­nisztertanács elnöke, csak za­vart okozott a Miniszterta­nácsban és az állami szervek­ben. Megrágalmazta a párt vezetőit, és minden erejével szeretett volna kibújni a párt ellenőrzése alól, hogy nyu­godtan végezhesse frakciós tevékenységét. „Nemlétező po­litikai bizottsági határozatok­ra hivatkozva, igyekezett egyes funkcionáriusokat le­váltani és helyükbe a maga híveit állítani. Olyan híreket terjesztett, hogy változások lesznek a Politikai Bizottság­ban, és hogy Cankov lesz a párt első titkára.” — mondot­ta Blagargnov. Beszédének további részében Bóján Bla- garanov ismertette azokat az intézkedéseket, amelyeket a bolgár párt hozott, hogy a Cservenkov személyi kultusza idején elkövetett súlyos hi­bákat kijavítsák. „Miután az áprilisi plénum előtt is emelkedett a lakosság életszínvonala, felvethetnénk a kérdést, miért bíráljuk ak­kor Cservenkovot? Cservenko- vot mi azért bíráljuk, mert kalandor gazdaságpolitikát folytatott, nem tartotta be a párt V. kongresszusának ha­tározatait, nem hajtotta végre az ország iparosítására vonat­kozó útmutatásokat és súlyos károkat okozott a mezőgazda­ságnak. Helytelenül használta ki az ország természeti erő­forrásait, lehetőségeit. A las­sú gazdasági fejlődés elméleté­hez tartotta magát, hátrál­tatta az ipar fejlődését, így azokban az években a váro­sokban munkanélküliség lé­pett fel. Mindezzel aláásta a nép életszínvonalát”, Balgaranov ezután a szemé­lyi kultusz idején folytatott árpolitikáról beszélt. Rámu­tatott, hogy nem érvényesült a szocialista elosztás helyes elve, az iparban a munka díjazásá­nál az egyenlősdi uralkodott, míg a mezőgazdaságban az alacsony felvásárlási árak kö­vetkeztében a termelőszövet­kezeti parasztok munkaegysé­geit sztotinkákban számolták. Következőnek Kosztadin Gyaurov, a plovdivi városi pártbizottság első titkára szó­lalt fel és egyebek között meg­említette, hogy Anton Jugov Plovdiv város nemzetgyűlési képviselője volt, s a város la­kói követelik, fosszák meg őt képviselői mandátumától. Ezután a testvérpártok újabb küldöttségei üdvözölték a kongresszust. Majd a küldöttek szűnni nem akaró ünneplése közepette Bias Roca, a Kubai Egyesített Forradalmi Szervezetek Köz­ponti Bizottságának titkára emelkedett szólásra. — Kuba harca nehéz körül­mények között folyik — mon­dotta többek között. Bennün­ket ért az a megtiszteltetés, hogy az amerikai földrész első szocialista államát építjük. Bias Roca ismertette az Egyesült Államok Kuba-elle- nes agresszív tevékenységét és a szigetország népének hősies harcát függetlenségének bizto­sításáért. „E harcunkban szá- molúnk a Szovjetunió vezette szocialista tábor, az egész világ békeszerető erőinek támogatá­sára” — szögezte le. Az amerikai imperialisták atomháborúval fenyegették Kubát — folytatta. — Ez a vál­ság nem Kuba válsága, hanem az egész emberiség sorsát érihti. Kuba politikája szilárd és ésszerű. Országunk teljes függetlenségben és szabadság­ban akar élni. Nem fenyegeti az Egyesült Államokat és La- tin-Amerika más államait. Azért fegyverkezik, hogy meg­védelmezze magát az Egyesült Államok fegyveres interven­ciójának állandó veszélyétől. A Szovjetunió által Kubában épített katonai berendezések nem az Egyesült Államok el­leni támadás céljait szolgál­ják, hanem Kuba védelmét biztosítják. A Szovjetunió és Kuba vi­szonya két szocialista ország! közötti viszony — jelentette ki Bias Roca. — Hiszünk a Szov­jetunióban, elvi politikájában, a szovjet népben. A Szovjet­unióval egyre szorosabbak a kapcsolataink, s hisszük, hogy tovább erősödnek a szocialista tábor más országaival is. PÁRIZS (TASZSZ): Pénteken reggel a francia fővárosban megnyílt az UNESCO közgyűlése. A köz­gyűlés két évenként egyszer ül össze, s ez az UNESCO legfel­sőbb vezető szerve. A szerve­zetnek jelenleg 111 tagja van. A jelenlegi 17. ülésszak na­pirendjén több mint 80 kérdés szerepel. Megvitatják egyebek között az 1961—62-ben végzett tevékenységről szóló beszámo­lót, a költségvetést és az 1983—64-re vonatkozó munka­tervet. Ezenkívül új főigazga­tót választanak és döntést hoznak több adminisztratív kérdésben. A közgyűlés munkájában mintegy hatszáz küldött vesz részt, több mint száz ország képviseletében. Jelen van az ENSZ, valamint több más nemzetközi és államközi szer­vezet száznál több megfigye­lője. ★ Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke üdvözlő üzenetet intézett a közgyűlés részvevőihez. Üzenetében Hruscsov sikere­ket kíván az UNESCO munká­jához, hangsúlyozza a mai tör­ténelmi időszak jelentőségét és rámutat arra, hogy jelenleg az emberiség legfontosabb felada­ta harcolni a békéért, a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttéléséért, az általános és teljes leszerelésért. Az ENSZ alapokmánya szerint az UNESCÖ-nak is az a fel­adata. hogy bevigye az embe­rek tudatába a béke megvédé­sének gondolatát, elősegítse a Akadémikusok az UNESCO közgyűlésén Szabó Imre, a Magyar Tudo­Diszszemle Rakéták a díszszemlén, a Vörös téren (Telefoto - MTI Külföldi Képszolgálat) Befejezésül Roca felolvasta Fidel Castrónak a kongresszus­hoz intézett üdvözlő táviratát, amelyet a küldöttek viharos lelkesedéssel fogadtak. (MTI) mányos Akadémia főtitkár­helyettese és Hajós György akadémikus pénteken Párizs­ba utazott az UNESCO tizen­kettedik közgyűlésére. (MTI) Kitüntetéses doktoravatás a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A Pécsi Orvostudományi Egyetem pénteken ritka ün­nepség színhelye volt. Az egye­tem tanácsa — a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján — Papp Gyula kutatóorvost, az egye­tem gyógyszertani intézetének munkatársát „Sub auspiciisrei publicae populáris” kitünteté­ses doktorrá avatta. Ezt a leg­magasabb tanulmányi kitünte­tést első ízben kapta meg dok­torjelölt a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen. Az egyetem aulájában ren­dezett ünnepi ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter is. Az ünnepségen beszédet mondott Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke, végül át­nyújtotta dr. Papp Gyulának a kitüntetéses doktorráavatás jelképét, a Magyar Népköztár­saság címerével ékesített aranygyűrűt. (MTI) A franciaországi népszavazás térképe Franciaország nemzetgyűlése vá­lasztások előtt áll és ezért fokozott érdeklődésre tarthat számot a leg­utóbbi, 1962. október 28-án tartott népszavazás elemzésé. A szavazóknak „igsnú-nel vagy %,nerh"-mel kellett felelniük a De * Gaulle köztársasági elnök által fel­tett kérdésre: népszavazás útján kívánják-e a jövőben megválasz­tani a Francia Köztársaság elnökét. A látszólag demokratikus kérdés mögött válójában De Gaulle tá­bornok személyi diktatúrára való törekvése húzódott meg. A népsza­vazás eredményét mellékelt térké­peink közül a felső megyei bontás­ban illusztrálja. Franciaország 90 megyéje (dépar- tementje) közül 14-ben a leadott szavazatok több mint 50 százaléka nem-mel utasította el De Gaulle tábornoknak az alkotmány módo­sítására irányuló javaslatát. A nemmel szavazó 14 megye közül 13 Dél-Franciaországban, 1 Közép­Franciaországban fekszik a dél­francia parasztság és Marseille ipari körzet forradalmi hagyomá­nyainak megfelelően (lásd: felső térképünkön a feketével ábrázolt megyéket). Nyolc, főként szintén dél- és ko- Sépfrancía megyében a leadott z,nem" szavazatok aránya 48—50 százalék között volt, és ismét ki­alakult a Toulouse—Lyon—Marseille közötti radikális félkörnek, a francia választások történetében jól ismert „ívnek.** jelentős része. Az összes leadott szavazatok kö­zül 7,9 millió, azaz 38,2 százalékos volt a „nem" szavazatok száma. A népszavazáson leadott 20,7 mil­lió érvényes szavazat közül 61,7 százalék, azaz 12,8 millió szavazó De Gaulle tábornok kérdésére b,igen”-nel válaszolt. E relativ többség megszerzéséhez különösen ,Bretagne, Normandia és Vendée hagyományosan jobboldali beállí­tottságú nagy parasztságának, a fé­ltig német ajkú Elzásznak és Lotha- irtngiának (De Gaulle Haute-Marne A\egyében lakik), továbbá az északi határ megy éknek L ills körzetével De Gaulle szülőföldjének „igen"** jel járultak hozzá jelentős mérték- ben (lásd: felső térképünkön a fe• hér színnel jelűit megyéket). A népszavazásön elnyert 61,7 szd- zalékos szavazati arány azonban korántsem fejezi ki a franciá nép válaszát De Gaulle alkotmánymó­dosító kérdésére. A szavazásra jo­gosultak kerék 23 százaléka ugyánis nem vett részt a szavazáson. Amint felső térképünkön a pontokkal je­lölt 41 megye mutatja, az „igen** szavazatok aránya, ezekben a me­gyékben a szavazásra jogosultakat Is számításba véve, nem éri el az ötven százalékot. A szavazást böj- kottáló 6,2 milliós tábort is figyé- lembe véve, országos viszonylat­ban az „igen" szavazatok aránya 46,4 százalék volt, azaz De Gaulle törekvéseit a francia nép kisebb­sége támogatja csupán. Figyelemre méltó tény továbbá> hogy az 1958-as népszavazáshoz viszonyítva, Franciaország vala­mennyi megyéjében csökkent az „igen" szavazatok aránya. Mellé­kelt alsó térképünkön, megyei bon­tásban ábrázoltuk az „igen" sza­vazatok százalékos csökkenését. Franciaország 90 megyéje közül az 1958-as szavazáshoz viszonyítva, 20 megyében több mint 30 százalékkalt 40 megyében 20—30 százalék között, 30 megyében pedig 20 százalékig csökkent az „igen" szavazatok ará­nya. Legkisebb a csökkenés El- zász-Lótharingiában és Bretagne- ben. A leadott szavazatokat szá­mítva, 1958-hoz viszonyítva, az 1962. október 28-án lezajlott népsza­vazás alkalmával De Gaulle tábor­nok 5 millió „Igen** szavazatod vesztett. De Gaulle politikájának elítélését kifejező „nem" szavazatok növeke­dése. és ezzel párhuzamosan az ..igen" szavazatok csökkenése azt bizonyítja, hogy az ez év novem­ber 18-án és 25-én sorra kerülő franciaországi parlamenti választá­sokon Le Gaulle tábornok és párt­ja komoly erőpróba előtt 40. YrBOPDFAl/y L*/UIS Ly WHWMARSHUt ?*pms Vjouiousí aüGEN' juvawcir CSÖKKfNtSc 1358-OTA ■ löbbmint 30%-ks! V7* 207.-30% UtZ Közöli EH 207.-ig „NEM mama mit AAAHYAA iuoorr . smimsoi ■ i,ijbbmint 50% m4» „IGEN" szmur A3AHYA. 'A SZAVAZASS4 JOGOSULTAK) kevesebb-z mint. □ több m/nl <77% népek közötti barátság és köl­csönös megértés fejlődését. A Szovjetunió részéről a szerve­zet teljes támogatásra számít­hat ebben a törekvésében. Az üzenetért —, amelyet a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgattak végig — a közgyű­lés küldöttei nevében az el­nöklő A. Abtevold etiópiai kül­dött mondott köszönetét, kérve a szovjet . küldöttséget, továb­bítsa azt Hruscsov miniszter- elnökhöz. (MTI) As októberi forradalom 45. évfordulója alkalmából MOSZKVA (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya újabb és újabb üdvözlő táviratokat kap külföldi testvérpár tok ve­zetőitől, tömegszervezetektől és állami vezetőktől a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából. A francia kommunisták, a Párizsi Kommün örökösei új, nagy sikereket kívánnak szovjet elvtársaiknak. Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának nevében kijelenti, hogy az októberi forradalom az új társadalom gyakorlati építésé­nek folyamatában megvalósí­totta az egyenlőség, igazság és szabadság eszméit. Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke azt hangsúlyozza táviratában, hogy a szovjet kormánynak a kubai forradalom védelmében elfog­lalt álláspontja „új kifejezése annak a békeszerető lenini po­litikának, amelyet a Szovjet­unió következetesen valósított meg 45 éves fennállása során”. Üdvözlő táviratokat kapott az SZKP Központi Bizottsága a japán, a brazil, a kanadai, az argentin, az ausztráliai, a tu­néziai, az iraki és a svájci kommunista párt vezetőitől. Hasonló üdvözletek érkeztek Norodóm Szihanuk kambodzsai államfőtől, De Gaulle francia elnöktől, Radhakrisnan indiai elnöktől és másoktól. (MTI) Szülők és apácakolostor harca egy osztrák kislányért A szülők tiltakozása ellené­re apácává felszentelt Karin- tiai Käthe Korpitsch nagy port felvert ügyéhez hasonló egyházi affér tartja izgalom­ban az osztrák közvéleményt és foglalkoztatja az osztrák sajtót. Most egy dél-stájeror- szógi körzeti orvos: dr. Kurt Eberhard vív elkeseredett har­cot lányáért, a kiskorú Beateért, aki apácatanámői rábeszélésére, szülői hozzájá­rulás nélkül az Orsolya-rendi kolostor novíciája lett. Beate Eberhard az Orsolya- rendi apácák grazi gimnáziu­mában tanult és ez évi érett­ségijéig szüleivel egyetértés­ben úgy tervezte, hogy — mint kitűnő diáksportoló — a bécsi Testnevelési Főiskolán folytat­ja tanulmányait. Elhatározásá­nak hirtelen megváltoztatását családja és környezete azzal magyarázza, hogy döntő befo­lyást gyakoroltak rá apáca­tanámői, akiknek rábeszélésé­re Beate kijelentette, szakítani akar a világi élettel, kolostor­ba vonul. Szülei mindent elkö­vettek, hogy visszatartsák ettől a lépésétől a fiatal lányt és nagy feltűnést keltő kínos jele­net színhelye volt a grázi ko­lostor, ahonnan Beate apja erő­szakkal akarta hazavinni lá­nyát. A kétségbeesett apa ezután a nyilvánossághoz fordult, majd bírói védelmet kért kis­korú lányának befolyásolása és „elrablása” ellen. A polgári bíróság azonban tehetetlen az ügyben. A. kiskorúakat védő osztrák polgári jog szembenáll az Ausztriában hatóságilag is elismert egyházi kánon-joggal, amely a 18. életévüket betöl­tött fiatalokat már nagykorú­aknak tekinti. Ennek értelmé­ben utasította vissza a szülők tiltakozását Schoiswohl Sec- kaui püspök is. A noviciaru- hát öltött Beate mögött be­zárult a kolostor kapuja. (MTI) John Bernal nyilatkozata LONDON (TASZSZ): John Bemal, a Béke Világ­tanács elnöke nyilatkozatban foglalkozik a kubai válság kérdéseivel. Hangsúlyozza: eré­lyes intézkedéseket kell tenni a Kuba ellen foganatosított megkülönböztető akciók meg­szüntetésére. — Kennedy elnök ama ígé­rete ellenére, hogy nem tá­madják meg Kubát, a válság egyáltalán nem tekinthető véglegesen megoldottnak — hangsúlyozza Bernal. A Kubát fenyegető veszély nem szűnt meg, a szigetországot továbbra is blokád alatt tartja az Egye­sült Államok hadiflottája, lé­gifelderítésnek vetik alá, amely Kuba nemzeti szuvere­nitása megsértésének tekint­hető. — Ilyen helyzetben a világ békemozgalmának fontos lé­péseket kell tennie a béke megőrzésére, a Kuba ellen al­kalmazott minden fajta meg­különböztető intézkedés meg­szüntetésére. A Béke Világta­nács teljes egészében támogat­ja a kubai népet, amely joggal követeli nemzeti szuverenitá­sának és a nemzetközi jogból fakadó valamennyi jogának teljes tiszteletben tartását. Semmilyen biztosíték, amely szavatolni hivatott Kuba meg nem támadását, nem elég hat­hatós, ha nem vetnek véget az ellene alkalmazott ’ gazdasági nyomásnak. Bernal végül követeli a Ku­bában levő külföldi támasz­pont felszámolását, amelyet a kubai nép akarata ellenére tartanak területén. (MTI) 99Enyhítő körülmény“ Peter August Hössl tizen­kilenc éves müncheni fiatal­embert januárban letartóztat­ta a bajor tartományi ügyész­ség. A vádiratot annak idején terjedelmesen ismertette a nyugatnémet sajtó. Eszerint a gazdag bútorkereskedő egyetlen gyermeke rendsze­rétő, okos beosztással élő, precíz fiú volt, esténként ko­rán hazatért, nem nyugtala­nította léha éjszakai kirucca­násokkal a szüleit, szabad ide­jében orgonázott és a temp­lomi kórusban énekelt, bor helyett tejet ivott — egyetlen szórakozása volt csupán: A gyilkolás. Szombaton — ritkább ese­tekben vasárnap — szokott gyilkolni, délután 6 és 8 óra között. Gyanútlan áldozatait hátulról lőtte le, revolverrel, elhagyott parkokban, névte­len utcákon, országutak men­tén. összesen kilenc embert ölt meg. Néhány hónappal ez­előtt elfogták. A bíróságon azzal védekezett, hogy „ellen­állhatatlan vágyat érzett a fegyverek iránt.” , Elsőfokon nyolc évre ítél­ték. A védő fellebbezett, s most megszületett a másod­fokú, jogerős ítélet, amely egy évre szállította le Peter August Hőssel büntetését. Az enyhítő körülmény a hivata­los végzés megfogalmazásá­ban a következő: „A vádlott szinte, beteges vonzalmat ér­zett a fegyverek iránt, tehát nem volt ura akaratának...” A nyugatnémet bíróság, ügy látszik, értékeli ezt a vonzalmat... i % l —« —• 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents