Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

4

NEPÜJSÄG

1962. november 6., kedd

A gyermek és a televízió

Tizenháromezer forint kellene

— Tizenháromezer forintra lenne mindössze szükségünk — mondja a várkúti turistaház vezetője —, hogy épületeinkbe bevezethessük a vizet. Villany már van, a. telefonvezeték is útban, jövő tavasszal, ha az ide vezető út egyes szakaszait rendbe tudjuk hozatni, megindul a rendszeres autóbuszközlekedés is a tu- nstaliázig, - a vizet azonban még mindig nagy távolságról kell hoznunk.

Nem nagy igényűek a segítség- kérésben. Az épülettől száz méterre levő forrásból villanymotoros szivattyúval továbbítanák a vizet a turistaház mögötti magaslatra. Villanymotor van, csupán a csővezeték, és még néhány más szükséges anyag megvásárlására kellene a néhány ezer forint.

— A többit, a csövek lefektetését, 8 a víz elvezetését már elvégezzük társadalmi munkában — tervezget a turistaház vezetője.

Tizenháromezer forint mindössze. Ez a lelkes, s eddig is sok munkát önszorgalomból elvégző kis kollektíva megérdemelné, hogy megkapja ezt, a bevásárlásokhoz szükséges Összeget, hogy bevezethessék a vizet. Nem beszélve a vendégekről, — mert számukra is jobb, ha van víz a turistaházban, (w)

— JÓL SIKERÜLT az elmúlt napokban az öregek találkozója Sarudon. A találkozón 130 öreg jelent meg. A találkozó fénypontja volt az úttörök és kiszesek köszöntője. akik meleg hangon méltatták az idős emberek érdemeit. (Csordás József) _

— EDDIG 1 030 000 forint volt 8 petöfibányai • gépüzem dolgozóinak kongresszusi versenyvállalása. Ennek nagyobb részét már teljesítették, vagy minden feltétel megvan a teljesítésre. A beütemezett határidős munkák mellett a napokban újabbakat vállaltak és ezzel újabb 60 ezer forintos megtakarítást érnek el.

— NAGY SIKERŰ magyar nóta/- és operettestet rendezett a sarudi földművesszövetkezet. Az esten Bócz Gyula és Túrái Katalin fővárosi művészek is felléptek. (Cs. J.)

— ISMÉT KIEMELKEDŐ munkasikert ért el a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű klin- kerégető brigádja. A harmadik negyedévben a tervezettnél 730 tonna klinkerrel égettek többet és jelentékeny mennyiségű villamosár am-megtakarítást értek el.

— MINTEGY n ezer holdat szántottak már fel mélyszántásban a füzesabonyi járás területén a traktorok. A hátralevő, közel nyolcezer holdat a járás vezetői szerint 76 két műszakban dolgozó traktor rövid időn belül felszántja.

— A MEGYEI TANÁCS 1963. évi költségvetésében 14 500 000 forintot biztosítottak utak. hidak felújítására. Az útöri létszám emelésére is előterjesztést tettek.

— A ELMÚLT napokban Heves megye egyik legszebb és legmodernebbül felszerelt óvodáját adták át Kompol- ton. Az óvoda építési munkáit a Hevesi Vegyes Ktsz dolgozói végezték el. (Dr. Má- kita Józsefnél

— AZ ELMÜLT napokban a hatvani Bajza József Gimnáziumba látogatott a televízió. Felvételeket készítettek a tanulók politechnikai oktatásáról. A riportfilmet előreláthatólag még ebben a hónapban műsorra tűzik.

HAZÁNKBAN néhány éve — 1957 óta — szinte ugrásszerűen nőtt a televízió népszerűsége. Az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei tényként állapíthatták meg, hogy „csaknem minden családnak van rádiókészüléke, s a televízió műsorát is több mint egymillió ember nézi. 1965-re minden negyedik család otthonában lesz televíziókészülék, s az egész országban vehető lesz a budapesti televízió műsora.”

Természetes, hogy a tv elterjedésével együtt nő a gyermeknézők, hallgatók számaránya is. Sőt gyakori tapasztalat, hogy a tv nézése a gyermekek, az ifjúság körében kedveltebb, mint í felnőttek, az idősebb korosztály számára.

Szinte önként adódik a fejlő, désből, hogy a tv adásai fel- használhatók az ismeretterjesztés, a gyermek iskolán kívül: művelése, nevelése szempontjából is.

Ezért szülők és pedagógusok számára egyaránt időszerű, érdekes probléma: milyen értékei vannak a tv nézésének, menynyire hasznosítható a televízió a gyermekek művelésére, nevelésére?

A tv nézésének ismeretterjesztő, művelő és esztétikai hatásai nagymértékben hasonlítanak a filmek hatására — azzal a különbséggel, hogy a ívnek még közvetlenebb és aktuálisabb lehetőségei vannak í filmnél. A tv rendkívül kiszélesítette a nézők szemléleti lehetőségének körét. A gyermek számára a világ, az időszerű események közvetlen, szemléletes, mozgásos lehetőségét adta. Ezért érthető, hogy a tv nézése annyira kedvelt a gyermekek körében: közel áll hozzájuk, eleven szemléletességével, mozgékonyságával megragadja őket

A GYAKORLAT azonban

felveti azt a problémát is: nin- csenek-e a tv nézésének bizonyos egyoldalúságai, veszélyei is? Nem kell-e a túlzott mértékű tv-nézést kritikával fogadnunk?

Ilyen szempontú aggályok felvetődtek nálunk is. Van olyan nézet, amely az ízlés bizonyos „deklasszálódásálól”. süllyedésétől tart a tv túlzott, egyoldalú kedvelőinél.

Talán nem lesz érdektelen, ha utalunk egy tavaly Amerikában megjelent, nagy terjedelmű műre, amely sokoldalúan, konkrét statisztikai adatok alapján foglalkozik azzal.

hogy milyen szerepet tölt be a tv az amerikai gyermekek életében.

Az említett amerikai kiadvány számszerűen kimutatja, hogy a tv nézése már kétéves korban előfordul és ötéves kortól kezdve lesz népszerűvé, ettől az életkortól kedveltsége állandóan növekszik. A tv nézése különösen a filmekre és a könyvolvasásra van közvetlen hatással — és az amerikai adatok szerint — sokaknál az olvasásra szánt idő erős csökkenése irányában hat Érdekes továbbá a tv-nézők és az értelmi fejlettség közti ösz- szefüggés kutatása is: az amerikai tapasztalatok szerint a jó képességű tanulók kevésbé rajonganak a tv adásaiért, mint a közepes, és gyenge képességűek!

Pszichológiai és nevelési szempontból két probléma különösen jelentős: vajon a tv nézése passzívvá formálja-e a gyermeket? Alacsonyabb rendű-e más ismeretterjesztéshez, művészi élményhez viszonyítva?

NEM SZORUL bizonyításra, hogy nálunk a gyermekek tv- nézésének más tapasztalatai és problémái lehetnek, mint Amerikában. Mégsem érdektelen figyelemmel kísérni a külföldi tapasztalatokat, eredményeket, — mert ezekhez bizonyos mértékig hasonló tapasztalatok és problémák nálunk is adódnak, illetve felmerülhetnek.

Kétségkívül, nálunk is vannak a tv nézésének rajongói — olyanok, akik nem mérlegelik eléggé, hogy a tv kifejthet értékes művelő hatásokat

—, de lehet bizonyos esetekben káros is.

Nem felejthetjük el természetesen, hogy a tv értékei, vagy fogyatékosságai nagymértékben függnek a műsbr konkrét tartalmától, művészi színvonalától is.

E ponton visszakanyarodhatunk az imént feltett két kérdéshez: az, hogy a tv nézése mennyiben teszi passzív szemlélővé, passzív „műélvezővé” gyermekeinket, és hogy esztétikailag mennyire magasrendű: mindig a konkrét műsor tartalmától, művészi értékeitől, színvonalától, és a gyermekre ható konkrét nevelési tényezőktől függ. Bizonyos, hogy a túlzottan, egyoldalúan kultivált tv nézése megfosztja a gyermekeket az értékes olvasástól, az egyéb értékes, cselekvő, aktív foglalatosságtól. Az is bizonyos, hogy az igénytelen, alacsony művészi szintű műsor rontja az ízlést, esztétikailag negatívan hat.

NEM LEHET azonban túlzottan, kritikátlanul általánosítani, a tv csak akkor teszi passzívvá a gyermeket, ha egyoldalúan és túlzott mértékben érvényesül. A tv csak akkor jelenti az esztétikai igény süllyedését, ha a műsor igényte- telen, gyenge, és ha a tv nézése nem kapcsolódik össze az esztétikai nevelés sokoldalúságával. Bizonyos, hogy mint minden újdonság, a tv is bizonyos egyoldalúságra, túlzásra ragadhat. Ez azonban csak múló jélenség, és kellő nevelői céltudatossággal helyrebillenthetjük az ideiglenesen megbontott harmóniát.

Dr. Berencz János, főiskolai tanszékvezető

EGRI VÖRÖS CSILLAG Pillantás a hídról EGRI BRÖDY

Az elnök úr látogatása GYÖNGYÖSI PUSKIN Revüparádé

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG

Egy pikoló világos HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kasmír földjén HATVANI KOSSUTH Apát keresünk HEVES

Elveszett paradicsom PÉTERVASÁRA

/FÜZESABONY

Szerelmi levelezés

Ij’SZIIMHÁZ'

II 4 M Ü S o •

Egerben este 7 órakor:

HAMLETNEK NINCS IGAZA

(Díszelőadás)

Pétervásárán este 7 órakor: CSACSIFOGAT

1962. NOVEMBER 6., KEDD: LÉNARD

75 évvel ezelőtt, 1837. november 6-án halt meg EUGÉNÉ POTTEER francia költő, a párizsi kommün harcosa, aki 1871-ben írta az In- ternacionálé című költeményét; amely Pierre Degeyter zenéjével nemzetközi munkáshimnusz lett. Forradalmi költemény-gyűjteménye 1884-ben és 1887-ben jelent meg.

290 évvel ezelőtt, 1672-ben e napon halt meg HEINRICH SCHÜTZ

német zeneszerző, Bach mellett a német protestáns zene legnagyobb mestere. Működésének jelentősége az olasz zenei stílus átvételében; s a kantáta megteremtésében van. 1627-ben ő írta az első német operát (Daphne), passiók, oratóriumok Eugéne Pottier őrzik n€vét.

ÉRDEKES TALÁLMÁNYOK ÉS FELFEDEZÉSEK

85 évvel ezelőtt, 1877-ben kezdte meg W ö R N E R, budapesti nyomdász a saját szabadalmú rotációs gépének gyártását. Wörner gépén már egyszerre 32 újságoldalt lehetett nyomni.-vvvr« '—»WW. —W

cA. liataJjAcj. titka

Az évek múlásával párhuzamosan egyre jobban foglalkoztatnak azok a kísérletek, amelyek az emberek megfiatalítását, az öregkor alkotó éveinek kitolását célozzák. Nem szeretnék megöregedni, de ha már feltétlenül szükséges, akkor úgy szeretném, hogy közben fiatal maradjak. Igaz, vannak fiatal öregek is, de én jobban szeretem perspektívaként magam számára az öreg fiatalokat. Érthető tehát, hogy valósággal habzsolom a tudományos cikkeket a hormonátültetésről, a különböző gyógy- és vegyszerekről, orvosi tanácsokról, véleményekről, vitákról, s azokat a cikkeket is, amelyek keretében egy-egy öregember mondja el öregségének, hosz- szú életének titkát.

S most, hogy összegezem magamban az olvasottakat, a következő nagyon világos kép tárul elém jövőmet illetően:

Az öregkor törvényszerű. Ha hosszú életű akarsz lenni, akkor ne dohányozz, ne igyál, ne egyél, légy mérsékelt a szerelemben és beosztó a munkában. Ha hosszú életű akarsz lenni, akkor éljél, mert a szervezet szervei arra valók, hogy használják, ha nem használják, akikor idő előtt elsatnyul- nak. Kiskun Péter bácsi, aki megélt 90 évet, ma is pipázik, s legkedvesebb étele a tokaszalonna, bár húszéves feleségt ezért gyakran veszekszik vele, s büntetésből nem kapja meg a reggeli féldecijét és az esti H- tér borát. Az orvostudomány nem tud csodát művelni az emberi szervezettel, s ha valaki csak totyogva fordul meg egy csinos nő után, már ne is for dűljem meg, mert minek és különben is az is fárasztó, bár Ferenc Ödön mindig összeté- veszti dédunokáival egyéves kisfiát, de hát ő valószínűleg nem totyog. Ne számítsunk semmiféle hormonra, fiatalító csodaszerre, mert az teljesen reménytelen, bizzunk az SZTK-ban, mert, amit az tud, azt megtesz, bár jobban szeretném, ha én tudnék, s azt én tenném meg.

A helyzet azonban nem reménytelen. A tudomány nap nap után mélyebbre hatol az élet titkaiba, s csak azon múlik, hogy most harmincegy- néhány éves koromban képes vagyok-e ötven évig harminc- egynéhány éves maradni. Ha sikerül, ötven év múlva megoldódik az öregkor problémája, s akkor már nyugodtan öregedhetek.

Most azt tanulmányozom a szakirodalomban, vajon hol találok cikket a meglevő fiatalság megőrzéséről. Egyelőre ennyivel is beérném!

tegri)

00801$ IMREI

Idő járás jelen tés

A Meteorológiai Intézet jelenti:

Várható időjárás kedd estig: Felhős, párás idő, esőkkel. Élénk déli szél. Fagymentes éjszaka. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 11—15 fok között, délen és keleten helyenként 15 fok felett, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—11 fok között. (MTI)

A televízió műsora

18.00: Száz kérdés — száz felelet. Főszerkesztő: Öveges József. 18.45: Tv-híradó. 19.00: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóján. Közvetítés az Erkel Színházban rendezett díszürmepségről. Kb. 20.00: Egy év kilenc napja. Magyarul beszélő szovjet film. (Tíz éven alul nem ajánlott!) Kb. 21.45: Hírek. A tv-hiradó ismétlése. (MTI)

revétlenül kiódalgott az ajtón. De apjának izenete, amelyet izgató folyadékként frecs- csentett széjjel, ott maradt az irodában, s az emberek egészen megvadultak tőle. Az öklüket rázták, egymás szavába vágva szitkozódtak, a vén Mártont mocskos kifejezések riaoslékjába mártották: és Madaras, aki növő szégyenérzettel és émelyegve hallgatta őket, hirtelen arra gondolt, hogy ez az ordító népség mit felelne, mit tudna felelni, ha a komor öreg belépne ide a szobába és egyenként vallatóra fogná őket, hogy mit cselelet igaz. Akkor is, ha Márton» mindenből kihúzva magát, s közfelfogás szerint eljátszotta az ítélkezés jogát. Vagy éppen azért lármáznak az emberek» mert maguk is érzik, hogy így van? Márton izenete fájdalmasan feszült húrokat szólaltatott meg bennük? Madaras felállt az asztal mellől. Milyen könnyű és egyszerű lenne most, együtt kiáltozni a többiekkel! — csépelni az éppen előtalált bűnbakot!... De az elnök, ha kimondani még nem merte is, már tudta, hogy ők, az Aranykalász vezetői, mindnyájan vétke- sebbek Mártonnál, és

mindnyájuk közt ő a leg- vétkesebb. Magában egész nap azzal a kíméletlenséggel vitatkozott, s vesződött, amellyel a pap a hegyen, mint egy élesre reszelt ásóval, kiásta a legmélyebbre bújt, restellni való gondolatokat is: ez a kíméletlenség most is sebként saj- gott benne, de nem tudott, s nem is akart másként védekezni a fájdalom ellen» csak úgy, hogy kimond 6 is mindent, akármilyen kellemetlen, akármilyen bonyodalom származik belőle.

Intett, hogy hagyják már abba.

(Folytatjuk.)

kedtek az alakulás idején oly hetykén és szaporán hangoztatott ígéretek beváltásáért. Előrelátás. szorgalom, teljes ösz- szeíogás, bőség ... hát mi lett ebből? A fiú által közölt íté— Tudja... Én ugyan nem hordok haza semmit, és nem is egyezem vele, pedig az apám: de tudhatja, mert mások is tudják, az egész falu...

Most Múzsái vágott közbe, megelégelve a vitát:

— Csönd, az istenit! Menj már a dolgodra!

De a fiúból egyszerre kiszakadt minden, apjának dúlt állapota, a vánkos ala^t őrzött füzet, a fogyó emberkéz az az Aranykalászban, a pénztelenség, az egész bizonytalan élet: s mintha apja nehéz vádjait emésztetlenül öklendte volna fel, mondta csak, mondta, torzultan éles fejhangon és idegesen hadarva, sovány arcáról kétfelé vörhenyes foltokat festett az izgalom. Amikor elhallgatott, nagy csend lett az irodában. De nem sokéig. Múzsái csúnyán elká- romkodta magát, és ez mintha szétvágta volna a bezárt dühök gátját, egyszerre mindenki átkozni kezdte az öreget: soha be nem teszi a lábát a közösbe, még egy szalmaszálat sem lökött odébb, de van pofája kifogásokra vadászni, és ítélkezni.

— Rohadt farizeus! — kiáltotta Dóri, hadonászva, mintha pofonokat osztogatott volna. — Nem szégyell! magát? Mutassa meg! Fogja meg! Aztán járjon a szája!

A dühös zsivajban Pista észszen kihegyesedett a rémülettől. — És különben is, mennem kell, sürgős dolgom van.

— Itt maradsz! — szólt rá az elnök.

Gebenyi leült. Fejét a bal vállára hajtotta, mintha egy nyaklevest kapott volna.

— Ejha! — mondta Múzsái, és csettintett a nyelvével: de a képe komor volt, s nem lehetett tudni, hogy felkiáltása helyeslés-e, avagy bosszanko- dás.

— Énrám már nincs szükség? — kérdezte Pista.

Nem felelt neki senki, az elnök is a maga gondjaival volt elfoglalva. A fiú elindult lassan kifelé, de az ajtóban megállt.

— Azt még elmondtam volna — kezdte tétován —, hogy az apám miért nem jár be ... vagyis, miért nem dolgozik a közösben.

Czobádi legyintett. Notesza lehullott a térdéről, felkapta mérgesen, és azt mondta:

— Mert igen nagy valakinek véli magát! Mert büdös neki a fegyelem!

Pista a fejét rázta.

— Ez nem igaz.

Czobádi haragra lobbant.

— Ne szájalj ám! — kiáltott a fiúra. — Mert odavágok!

Akkor se igaz — felelte Pista. — Éppen az a baja, hogy minálunk nincs rend.

— ö aztán tudja!

25.

— A traktor? — kérdezte inkább önmagától, összeszorított szájjal. — Hogy miből vesszük meg a traktort?

Múzsái gúnyosan vigyorgott.

— Na, ugye — mondta, es visszaült a helyére.

Madaras azonban, határozott, és mindjárt ki is mondta:

— Eladom az üszőmet. Az árát... igen, azt beleadom a traktorba.

A fekete embernek lobbant egyet a szeme. Ezt nem várta volna, ezt senki el nem tudta volna hitetni vele, hogy Madarastól ilyesmi is kitelik. De nem szólt semmit, csak megrázta a fejét, s aztán gorombán helyre gereblyézte sűrű haját, Dóri azonban fészkelőd- ni kezdett a székén, s kigombolta a kabátját, és kedvetlenül megjegyezte:

— Ez nincs bent az alapszabályban. Ha jól tudom, az alapszabályban az van, hogy egy tehenet, meg a növendékét ...

— Igen — szólt közbe az elnök. — Jól tudod. Nem is köteleztünk senkit... Mindenki csak magát.

Gebenyi elővette az óráját, kétszer is megnézte, és idegesen felállt.

— Én nem adok semmit — í mondta vacogva, az orra ege-