Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-25 / 276. szám
196g. november 25., vasárnap NÉPCJSAG ■*61 sikerült szaklap- és folyóirat-kiállíta! Gyöngyösön Köszönet érte Egy nénike kopogtatott a szerkesztőség ajtaján. Pénztárcát talált, s a benne levő iratok vezették el gazdájához. A néniké az utcán találta a tárcát, senki nem látta, amikor lehajolt érte, felvette, mégsem tartotta meg. Megkereste jogos tulajdonosát, s átadta a tárcát, benne a pénzzel, hiánytalanul. Olyan jóleső érzés szót emelni e becsületesség láttán, s a becsületes megtalálónak kijáró köszönetén túl hadd jegyezzem fel hevét: Pál Sándorné, Eger, Gólya utcai lakos, (m) — KIBŐVÍTETT vezetőségi ülést tartott a tamaörsi Dózsa Termelőszövetkezet, amelyen részt vettek a járási pártbizottság és a járási tanács vezetői is. Szitás Elek, a termelőszövetkezet elnöke, beszámolójában a következő, 1963-as gazdasági év feladatait ismertette. — 160 HOLD szőlőt telepített az elmúlt három év alatt korszerű Lenz—Moser eljárással a gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezet A jövő évre újabb 54 hold szőlő telepítését tervezik a gyöngyösi közös gazdaságban. X televízió műsora 10,00: Hétmérföldes kamera. Űttörőhíradó. 10.15: Puskák és galambok. (Magyar film. Ism.) 12.45: A Magyar Hirdető műsora. I. 12.55: FTC—MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. Riporter: Vitrai Tamás. Kb. 14.40: A Magyar Hirdető műsora. II. 17.20: Forró pillanatok. Tornász VB Prága, 1962. (II.) — 18.00: Lámpafénynél,.: 18.40: A kis- filmek kedvelőinek. 1. Anyagból fém. Csehszlovák kisfilm. 2. Az Adria gyöngye. NSZK kisfilm. 19.00: Tv-híradó. 19.35: Vasárnapi vers. 19.40: A tv mesekönyve. 19.40: Hotel Germania. A Magyar Televízió filmje. (14 éven alul nem ajánljuk.) 2Ö.45: Zenés utazás, II. filmösszeállítás. 21.25: Telesport. 21,40: Janina Reding és Henry Piette belga zongoraművész műsora. 21.55: Hírek. (MTI) Idő járásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: felhős, hideg idő. Az ország középső és keleti részein több helyen eső, a Dunántúlon havazás, havaseső. Északi—északkeleti szél, általában mérsékelt, a Dunántúlon helyenként erős. A nyugati megyékben helyenkint hófúvás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, keleten plusz 2 —5, nyugaton minusz 1—plusz 2, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten nulla fok körül, nyugaton minusz 1, minusz négy fok között. (MTI) EG-Rí VÖRÖS CSILLAG 25—26; Csak ketten látszhatják EGRI BÉKE 25— 26: Mennyei pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN 26- én: Aki szelet vet 26-án: -Éjjeli vendég GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25- én: Királyi gyermekek 26- án: A nagy start előtt HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25-én Candide 26: Ilyen hosszú távoliét után HATVANI KOSSUTH 25: Piros betűs hétköznapok HEVES 23: A7, írnok és az Írógép 26: Két élet (U. rész) PETERVASARA 25:A francia nő és a szerelem Füzesabony 25: Az utolsó vacsora 26: Egy asszony, meg a lánya fi M Ü S O AZ‘ O GL- • Egerben este 7 órakor: karácsonyi vőlegény (Bródy-bérlet) legalább 150 érdeklődő jelenlétében nyitotta meg pénteken délelőtt Gyöngyösön a szaklap- és folyóirat-kiállítást dr. Jakab Imre, a Posta Központi Hírlapirodájának vezetőhelyettese. Az adatokkal bővelkedő beszámolót Toplak Ferenc, a Posta Vezérigazgatóság osztályvezetője tartotta meg. A jól elrendezett kiállítás elsősorban tájékoztatni akarja az olvasót arról, hogy hányfajta bel- és külföldi napilap és folyóirat között válogathat érdeklődésének megfelelően. Ez a szám hét és félszáz. De ha már statisztikánál tartunk, érdemes azt is megemlíteni, hogy nálunk a napilapok példányszáma másfél millió, ami havi összesítésben mintegy 62 millióra tehető. Ha ezt a számot 1951-hez viszonyítjuk, éppen a kétszeresét kapjuk a tíz évvel ezelőttinek. Külföldi napilap nálunk 29 féle, míg belföldi folyóirat 180 féle kapható. A hazai, kevésbé ismert lapok közül is megemlítünk néhányat. Ilyen az Atomtechnika, a Műszaki Tervezés: az ÉM szaklapja, valamint a megye területén nagy érdeklődésre számottartó Kertészet és Szőlészet, Mezőgazdasági Technika és Magyar Mezőgazdaság című szaklapok. A KIÁLLÍTÁSON az érdeklődők a napilapokat és a folyóiratokat kézbe veheti]?, belelapozhatnak, közelebbről is megismerkedhetnek velük. Alkalmuk van arra is, hogy azonnal előfizessenek a kiválasztott lapra. A nőkről sem feledkezhettek meg. Nagyon sok bel- és külföldi divatlapot találhatnak a tárlókon. A szabásminták között is válogathatnak kedvükre. Alkalmuk nyílik a modern, kulturált lakás különböző elképzelés szerinti berendezését is megismerni a folyóiratokból. Az elmondottakból kitűnik, hogy a kiállítás látogatója nem visz magával hiányérzetet. Kérésünkre dr. Jakab Imre a következőket mondotta a látottakkal kapcsolatban: — Ezt a kiállítást az ország különböző vidékén és városában, folyamatosan megrendezzük. Eddigi tapasztalatunk is jó. Nemcsak a belföldi lapoknak, de a külföldi lapoknak is új előfizetőket toboroztunk egy-egy kiállítás alkalmával. Ha a világszínvonalhoz hasonlítjuk a nálunk megjelenő lapok példányszámát és olvasottságát, túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az elsők között vagyunk. Van még azonban tennivalónk. Különösen a községekben és a vidéki városokban kell a lapterjesztést fokoznunk. Tegyük még hozzá: a műveltség rohamos fejlődése ugyan magával vonja az újságolvasók táborának növekedését is, de könnyelműség lenne a spontaneitásra alapozni ezzel kapcsolatban is. A MA EMBERE nem lehet meg újság nélkül. A kiállítás végső mondanivalója is ez: a sokféle szaklap és folyóirat iS ezt bizonyítja». (gmf) DCarácsonyi vőlegény Csehszlovák ősbemutató a Gárdonyi Géza Színházban Elismerésre méltó az a szándék, hogy az egri színház a maga sajátos művészi eszközeivel megkísérel választ adni olyan kérdésekre, amelyek népünket foglalkoztatják; és feltétlenül elismerésre méltó az a merészség is, amellyel immáron másodízben vállalkozik egy hazánkban ismeretlen darab és alig ismert szerző bemutatására. A szándék azonban nem minden. A néző nem akármilyen választ vár, hanem világos és valóban aktuális választ — ha már napjaink problémáinak magyarázására vállalkozik a színház —, mindezt megfelelő művészi fokon, • ami a darabot, a rendezést, a színészi megformálást illeti. Nos, Blazsek Karácsonyi vőlegény című szatirikus vígjátéka a rendezői húzások után sem lett jobb, legfeljebb lényegesen rövidebb, néhány általános és nem új igazság kimondásán túl a magyar nézőben legfeljebb halvány reminiszcenciákat kelt, mintsem hogy felrázza, magával ragadja, rádöbbentse. A dramaturgiai kompozíció ziláltsága, az „előregyártott” vígjátéki elemek meglehetősen naív beállítása, s az egész darab alaphangjának állandóan változó Impulzusa még az általános igazságok értékét is meglehetősen leszállítja. Mindezeken a rendezés vajmi keveset tudott volna segíteni, de Kozaróczy József még ezt a „vajmi keveset” sem segítette. A melodra- mikus elemek, a naív drámai pillanatok előre meg nem alapozott váratlan váltakozásai a vígjátéki kiszólásokkal, a tem- pótlanság és az erőltetettség egészében ráadásul még unalmassá is tette ezt a bemutatót. S mit tehet ezek után a színész: melyik-melyik tehetsége szerint elvergődik a két részen keresztül^ megpróbál egy kicsit legalább saját magának játszani, egyéni kutatásokat végezni a színpadon szerepe lehetőségei után, s ugyancsak a színpádon kénytelen rezig- náltan rádöbbenni, hogy ilyen lehetőségek, ilyen mélységek aligha vannak. Méltatlan lenne tehát most ennek a darabnak kapcsán értékelni és mérlegre tenni a színészi alakításokat, megítélni egyik-másik színész tehetségét, művészi fejlődését. Petőházy Miklós, Mendelényi Vilmos, Vajay Erzsi és sorrendben Varga Tibor és Pálffy György érdemel talán elsősorban elismerést. A darab többi szerepeit Dávid Agnes, Kopetty Lia, Csapó János, Balogh Katalin, Lorin.cz Éva, Szilágyi István és Isziay Emese alakította. Az egyszerű, de ízléses, s a lehetőségekhez mérten ötletes díszletek Székely László munkája. Gyurkó Géza 35 évvel ezelőtt, 1927. november 25-én halt meg RIPPL-RÓNAI JÓZSEF festő, a modern festészet egyik világhírű magyar úttörője. Bécsi és müncheni évei után Párizsban Munkácsy mellett dolgozott, de művészete különbözik mesteréétől, szinte minden kor árnyalata áthúzódik rajta. Legértékesebb képei az éles szemű megfigyelőre valló portréi. Lehelet- finomságú pasztelljei önmagáról, neves kortársairól kiemelkedő alkotások. Jelentős mint iparművész és művészeti író is. 210 évvel ezelőtt, 1752-ben e napon született JOHANN REICHARDT német zeneszerző. Mintegy 700 kórus- és szóló dalával a Schubert előtti kor legjelentősebb dalkomponistája. ö volt a német daljáték első mestere (Brennusz című opera). A francia forradalommal való'rokonszenve miatt II. Frigyes Vilmos elbocsátotta szolgálatából. 5 évvel ezelőtt, 1957-ben halt meg DIEGO RIVERA mexikói festő, nagyhatású, monumentális freskói expresszionista vonásokkal az indián népművészet elemeit tartalmazzák. A második világháború után részt vett a haladó politikai mozgalmakban. Egyik jelentős műve: Világforradalom című. ANASZTAZ MIKOJAN, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, ma 67 éves. Mikojan elvtárs a szovjet kormány legrégibb tagja (1926- tól), napjainkban a legkényesebb külpolitikai kérdések megoldásával megbízott diplomata. 160 évvel ezelőtt, 1802. november 25-én alapították a Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárát. Rippl-Rónai József (önarcképe után) FILM« A nagy start előtt Az első űrrepülésről szól A nagy start előtt című szovjet film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be november 26 és 27-én. 00B0ZJ IM8£t 4L Múzsái benyúlt az asztal mögé, és kihúzta onnan a szeplőst. — Nem parancsolok én, pajtás, — mondta neki, olyan mérgesen mosolyogva, hogy Gebenyinek borsózott a háta*. — Dehogy. Csak a fenekedbe rúgok ... Mindnyájan dolgozunk, ebben a pocsék időben, te meg üldögélsz? Gebenyi nem firtatta tovább, hogy mi van az alapszabályban. Rémült pillantást vetett Múzsái csónakforma csizmájára, és — talán a bőrkínálta társítás segítségével — megértve, hogy elkövetkező napjait büdös és szakadt lószerszámok között kell töltenie, elkeseredetten kiugrott a zuhogó esőbe. Kint az utcán, a háta mögött tudva Múzsáit, igen szaporán szedte a lábát, mint egy engedelmes gyerek az apja előtt. így aztán egy időre inspekciós vezető nélkül maradt az Aranykalász irodája... Szombat reggelre hirtelen kitisztult. Metsző szél fújt észak felől, a pocsolyák tükrére kékesszürke hályogot vont a jég. a Kisköz felett, a nyugatra néző hegyoldalon, dértakaró fehérlett. Madaras már nagyon korán bement az irodába, oda rendelve a vezetőséget is: szépen felszaporodott a létszám. s az embereket gvorsan el akarták osztani a véglegesen kialakítandó brigádok között. Farsang már nem bírt nyugton ülni. Mint egy felhúzott robotember, gépies léptekkel rótta az iroda padlóját körbe- körbe, s lobogtatta gyűrött, esőáztatta füzetét, és minden fordulóban hangosán közölte a többiekkel: — Már csak tizenegy mázsa hiányzik! Gebenyi marokra fogva szívta a cigarettáját, és a márkába vinnyogta: — Szakadj meg a születésed napján ... A szeplős állított be elsőnek az irodába, amíg a megbeszélés tartott, addig is otthagyhatja az átkozott lószerszámokat és, hogy ki ne penderítsék a bámulatosan megélénkült vezetőségből, éjjel mégiscsak talált valamennyi árpát a kamrájában. — Mindig elvétem a számolást — mondta bosszúsan Dóri, aki az ablaknál állt. s ujjúval bökdösve az ablaküveget, izgatottan számolta a gyülekező embereket. — Folyton mozognak! Sokan topogtak az udvaron, szél árnyékban, az alakuló közgyűlés óta még sosem volt egvütt ennyi ember, de ide-oda hullámzott a sokaság, mert amikor egv-egy „új” ábrázat bukkant fel a kapuban, melléje nyomakodott mindenki, rázták a kezét, csapkodták a hátát. Tézsol» is megjött, az elnök sógora, és fekete bekecsében, asztrakán kucsmájában igen méltóságosan viselkedett, de egy perccel utóbb már egy zajongó, vállveregető, hahotá- zó csoport közepén találta magát, s mit tehetett, együtt za- jongott a többiekkel. Dóri végre is legyintett, abbahagyta a számolást. Madaras papírt vett elő az asztalfiókból. — Hát, akkor menjünk — mondta, és felállt. .Gebenyi jobban érezte magát a kályha mellett. — Be kéne hívni őket, egyenként — vélte állát felszegve, 3 szigorú vonásokat erőltetve, sunyi képére. — Megkérdezzük, ki melyik brigádba akar menni, és kész. Itt bent mégiscsak jobban meg lehet adni a módját. Az elnök nem válaszolt, sietve indult kifelé, Múzsái ellenben ránézett a szeplősre, s ettől a nézéstől Gebenyi mindjárt kikívénkozott az udvarra. Ott kint azonban, alighogy dologhoz láttak, Palinák plébános nyomakodott keresztül az emberek közt, és már mesz- sziről kiabált: — Madaras elvtárs! Segítséget kérek! A pap izgatott és rendetlen volt, látszott rajta, hogy sebtében szaladt el hazulról. Gumicsizma volt a lábán, téglaszínű pulóverét a hálóingjére kapta fel, télikabátja kigombolva lebegett, és szokott fekete kalapja helyett egy molyrágta, zöld svájci sapkát viselt. — A hegyoldal... — lihegte Palinák. — A sok esőtől megcsúszott! Gyorsan! Végre odaért az elnökhöz, és csak akkor jutott eszébe, hogy nem is köszönt. — Jó reggelt, emberek — mondta — ne haragudjanak... de nagy baj van! Csúszik a hegy! — Hol? Melyik? — A Kisköz felett... Ahol agyagos az oldal, ma reggelre megcsúszott — Merre csúszik? — A mélyútra, a szilvás alatt... Farsang megnyugodva mondta: Palinák indulatosan vágott közbe... — De igen, itt maguk a hatóság! Tanács csak a szomszéd faluban van... És hogyan gondolják? Veszedelem fenyegeti a falut, és maguk meg se mozdulnak? — Ez nem veszedelem, a mélyútban nem tesz kárt. Leg-» feljebb majd kihányjuk a föl* det, hadd csússzon. — De közbül ott van a Márton háza! Hát nem értik? —• Hirtelen csend lett, és a pap kapkodva magyarázta — Pis* ta jött hozzám hajnalban, hogy az apja sürgősen hívat. De itt nem lelki segítség kell... A rengeteg föld nyomja a háá — Na, arra csúszhat, abból nem lesz baj. Különben is, plébános úr, nekünk nagyon sok a dolgunk: és mi nem is vagyunk hatóság, tessék talán telefonálni... végét, a kamra már ropog, hallani is borzasztó ... És az a makacs vénember nem akar kijönni, hiába könyörögtem neki! (Folytatjuk.) «
