Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI bizottsága és a megyei tan Acs napilapja XIII. évfolyam, 275. szám Ara: 50 FILLÉR 1962. november 24., szombat Ideológiai munkánkat annak tudatában kell végeznünk, hogy az eszmei harc — a gazdasági építőmunka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe lett Tanácskozik a kongresszus A kongresszus csütörtök délutáni vitája A kongresszus csütörtök dél­utáni ülésén az elnöki tisztet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vet­te át. Elsőnek Mc Lennan-nak, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottsága tag­jának adta meg a szót. . MC LENNAN, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja szólalt fel ezután. Átadta a VIII. kongresszusnak pártja testvéri üdvözletét. — Őszinte örömmel töltenek el bennünket azok a nagyszerű eredmények — mondotta —, amelyeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és Központi Bizottsága vezetésével a ma­gyar nép élért. Az angol küldött ezután be­számolt arról, milyen óriási felháborodást váltott ki Ang­liában az Egyesült Államok Kuba-ellenes akciója. A továbbiakban Mc. Lenn an beszámolt az angol békemozga­lom aktivizálódásáról, s meg­jegyezte: — A békés egymás mellett élés feltétele Nagy-Britannia fennmaradásának. A fegyver­kezés hatalmas terhe, az a gaz­daságpolitika, amelyet Anglia nagykapitalistái és monopolis­tái érdekében folytatnak, el­torzítja országunk gazdaságát és csökkenti az angolok nagy többségének életszínvonalát. Ez a folyamat tovább gyorsul, ha Nagy-Britannia belép az Európai Közös Piacba. Pártunk volt Angliában az egyetlen po­litikai párt, amely kezdettől fogva ellenezte Nagy-Britannia belépését ebbe az agresszív, szovjetellenes, hidegháborús t,ömbbe. Ezután az angol küldött a Nagy-Britannia Kommunista Pártja előtt álló feladatokról szólt, majd felszólalásának be­fejező részében eredményei­ket, s a párt taglétszámának növekedését ismertetve, kije­lentette: bízunk abban, hogy tovább fejlődünk, mert mun­kánkat a nyolcvanegy kom­munista párt történelmi jelen­tőségű nyilatkozatára, és e po­litikának arra a továbbfejlesz­tésére alapozzuk, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa ha­tározott meg. IZMAIL BAKUI, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának tagja kifejezte háláját a magyar testvérpártnak, hogy meghívta az indonéz delegációt a kong­resszusra, majd felolvasta az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözletét, amelyet a párt elnö­ke D. N. Aidit írt alá. Az üzenet meleg szavakkal emlékezik meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt harcáról, majd a nemzetközi helyzetről szólva rámutat, a Kuba védel­mében kialakult rendkívül szé­les mozgalom jelentőségére. Az üzenet a továbbiakban han­goztatja: — Mi, a világ kommunistái, nagy felelősséget érzünk az emberiség iránt történelmének ebben a sorsdöntő szakaszá­ban, amely meghatározza a jö­vőt. Ránk hárul a demokráciá­ért, a haladásért, és az ember méltóságáért harcoló erők egyesítésének magasztos, ne­mes feladata. — Természetesen a megvaló­sítást illető kérdésekben min­dig lesznek különbségek — folytatja az Indonéz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának üzenete. Mi nem hu­nyunk szemet ez előtt, mert hiszen, ha az emberek tudato­san gondolkodnak, dolgoznak és élnek, különbségek is jelent­keznek. Egy dologban viszont az imperialisták elszámítják magukat: véleményelterésieink a 40 millió kommunista között az utolsó kizsákmányoló rend­szer, a kapitalizmus eltörlésé­ért vívott évszázados harcon belül, e harc beteljesedésének viharos növekedéséből és gyors előretöréséből erednek. Mi, in­donéz kommunisták, meg va­gyunk győződve, hogy a mar­xizmus—leninizmus segítségé­vel minden véleménykülönb­séget át lehet hidalni és tovább tudunk haladni. Éppen ezért egy cseppet sem kételkedünk abban, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom meg­erősödve kerül ki a vélemény- különbségekből, hogy még ta­pasztaltabb, még érettebb le­gyen. Az üzenet befejező része rá­mutat: — Az MSZMP VIII. kong­resszusa mérföldkő lesz annak a fiatal, fejlődő és erősödő óriásnak az útján, amit szocia­lista Magyarországnak hívnak. Biztosak vagyunk abban, hogy a kongresszus ezt az óriást el­látja a szükséges morális és anyagi eszközökkel, feltételek­kel, hogy folytassa feltartóz­tathatatlan menetelését. Még egyszer melegen üdvözöljük a magyar munkásosztály nagy kongresszusát, amely hozzájá­rul a magyar kommunisták so­rainak további megszilárdítá­sához és a nemzetközi kommu­nista mozgalom további egysé­géhez. nem elvi politikát folytatnak, hanem az elvi-politikai viták elől -kitérve az egységbontás, rágalmazás és kalandorság ve­szélyes útjára léptek. Nyütan támadjá^ a nemzetközi kom­munista' mozgalomnak a két moszkvai nyilatkozatban ki­dolgozott politikai €ő vonalát, s példátlan rágalomhadjáratot folytatnak a Szovjetunió és a szocialista világrendszer más országai és pártjai, közöttük hazánk és pártunk ellen. Ki kell jelentenünk: .éppen ezért az albán vezetők dogmatizmu- sát az elméletben, szektaria- nizmusát a gyakorlati politiká­ban, s kalandorságát a nemzet­közi politikában nem tekiűt- hetjük belső pártügynek. A nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítése nem egyik vagy másik párt belső kérdése, hanem valamennyi­ünk közös ügye, amelyen mindazoknak féltve kell. őr- ködniök, akiknek drága a szo­cializmus, a béke, s a társa­dalmi előrehaladás. Pártunk, munkásosztályunk, népünk, s a nemzetközi munkásmozga­lom iránt érzett felelősségünk követeli tehát, hogy erről a helyről is határozottan elítél­jük az egységbontókat. Külpolitikánk alapelve a kü­lönböző társadalmi ; rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ebből adódóan bonyo­lult körülmények között kell folytatnunk a párt ideológiai és kulturális munkáját, ami sokoldalú elméleti és gyakor­lati politikai tevékenységet és ugyanakkor nagyfokú elvi szi­lárdságot igényel. Mindenki­nek világosan kell látnia: az eszmék területén nines békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk le­szerelést. Az eszmei-ideológiai küzdelem elengedhetetlen ré­sze a két világrendszer harcá­nak, nem ellentéte, hanem szerves része a békés egymás mellett élés politikájának. Pártunk ideológiai és kultu­rális munkája olyan belső kö­rülmények között bontakozhat ki, amikor a szocialista terme­a harc ma főleg arra irányul, hogy — a szocialista termelési viszonyok alapján dolgozó osz­tályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben keletke­zett polgári és kispolgári néze­teket, és kialakítsa, megszilár­dítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt; — mélyítse el a nem­zet politikai egységét, teremtse meg a marxizmus—leninizmus alapjain nyugvó szocialista tunk eszmei befolyása erős, a pártonkívüliek nemcsak elfo­gadják a párt politikáját és részt kérnek annak megvalósí­tásából, hanem egy részük már magáévá tette pártunk világ­nézetét is. A marxista-propaganda to­vábbfejlesztésének fontos kö­vetelménye, hogy pártiskolá­kon, szemináriumokon és az egyetemeken is állandó gondot fordítsanak arra, hogy az okta­tás a legszorosabb összhangban legyen a hallgatók mindennapi munkájával, szakmai érdeklő­désével. — A párt propagandamunká­jában nagy szerepe van a saj­tónak. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem az egész magyar sajtó a párt politikáját képvi­seli. A sok milliós összpéldány- számban megjelenő napi- és hetilapok, a szinte minden csa­lád lakásában levő rádió, az egyre szélesebb körben elter­jedő televízió, a párt politiká­jának első számú közvetítőivé és a tömegek gondolkodásának, a közvéleménynek igen fontos formálóivá váltak. E nagy fe­lelősséget átérezve, mind több újságírónk dolgozik a szocia­lista újságírót megillető rang­nak megfelelően, azaz közéleti politikai személyiséghez méltó módon, népe odaadó szolgála­tában látja el megtisztelő fel­adatát. A sajtó harcoljon kö- Ivetkezetesebben a párt politi­Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának felszólalása A marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája a szocialista építőmunka követelménye lett Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Központi Bi­zottság beszámolója megálla­pította, hogy a szocialista for­radalom hazánkban újabb nagyszerű győzelmet aratott, s népünk a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett. A további előrehaladás­ban, a forradalom teljes győ­zelmének kivívásában kiemel­kedően fontos szerepe van a párt ideológiai és kulturális munkájának. Az irányelvek ezért hangsúlyozzák, hogy a marxizmus—leninizmus eszmei offenzívája a szocialista' ég>ítő- munka "követelménye lett. A nemzetközi és hazai vi­szonyok, a szocializmus nagy nemzetközi és hazai sikerei ked­vező feltételeket teremtenek az eszmei offenzíva számára. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának történelmi jelentőségű XX. kongresszusa széles körű harcot indított, hogy megtisz­títsa a marxizmus—leniniz­mus eszméit a dogmatizmus salakjától, amely a személyi kultusz éveiben reá rakódott. Ugyanakkor ez lehetővé tette, hogy még hatékonyabb harcot folytassunk a nemzetközi mun­kásmozgalom fő veszélye, a re- vizionizmus ellen. A marxizmus— leninizmus igazságainak fénye ma újból tisztán ragyog Ez az elmélet a békéért, a szo­cializmusért, az emberiség tár­sadalmi előrehaladásáért vívott harc leghatalmasabb fegyvere. A marxizmus—leninizmus megtisztulása, alkotó szellemé­nek érvényesítése, nálunk is kétfrontos harcban ment vég­be, s az így megújhodott mar­xizmus—leninizmus vált csele­kedeteink vezérfonalává. Elvtársak! Az albán példa arra figyelmeztet, hogy a marxizmus—leninizmus alko­tó szellemének érvényesítésé­ért folytatott nemzetközi mé­retű küzdelmet még nem lehet befejezettnek tekinteni. A moszkvai nyilatkozatoknak azt a helyes tételét, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lomban a revizionizmus a fő veszély, senki sem értelmezhe­ti úgy, hogy közben megfeled­kezhetünk a dogmatizmus el­leni harcról, sem pedig úgy, hogy a dogmatizmus csak va­lamiféle bocsánatos bűn. Pár­tunkat nemcsak a nemzetközi munkásmozgalom, hanem a sa­ját hazai tapasztalatai tanítot­ták meg arra, hogy a marxiz­mus—leninizmustól való min­denféle — akár dogmatikus, akár revjzionista — eltérés mi­lyen veszélyeket rejt magában. Az 1956-os Októberi ellenforra­dalom és az azt megelőző pár év keserű tapasztalatai arra in­tenek, ha nem számoljuk fel idejében a dogmatizmust, nem folytathatunk eredményes har­cot a revizionizmus és a mö­götte meghúzódó nyílt reakció ellen sem. A revizionizmus fel­számolása csakis az alkotó marxizmus—leninizmus alap­járól történhet. ' Meg kell állapítanunk, hogy az albán vezetők már régóta Dobi István, Otto Kuusinen, az SZKP K. B. elnökségi tagja és Kállai Gyula beszélgetnek lési viszonyok győzelme az égész népgazdaságban kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az eszmei-kulturális for­radalmat most már teljes ter­jedelmében — az egész népet felölelő módon — következete­sen végigvigyük. Az új társa­dalmi viszonyok közé került osztályok és rétegek — s még in­kább az egyes emberek — tuda­tában még hatnak a régebbi osz­tályviszonyok körülményei kö­zött keletkezett polgári és kis­polgári, főleg nacionalista, a val­lásos, az individualista nézetek. Az ideológiád küzdelmet olyan viszonyok között folytat­juk, amikor a párt széles körű szövetségi politikát folytat és valamennyi társadalmi erőt egybefog a szocializmus teljes felépítésére. Ideológiai mun­kánkat annak tudatában kell végeznünk, hogy az eszmei Imre — a gazdasági építőmun­ka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe lett. Ez nemzeti egységet; — segítse elő a szocialista termelési vi­szonyok között élő osztályok közötti lényeges különbségek felszámolását. Kállai Gyula ezután rátért a párt ideológiai és kulturális munkájának néhány konkrét kérdésére. A marxizmus—leninizmus propagandája a két kongresz- szus közötti eltelt időben fejlő­dött, színesedett, és egyre na­gyobb tömegeket fogott át. Ma pártpropagandánk legfőbb erőssége, hogy gondolkodásra, a valóság tanulmányozására, s ebből megfelelő következteté­sek levonására késztet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tö­megek érdeklődése örvendete­sen megnőtt a marxizmus— leninizmus iránt. A múlt évben 620 000 ember vett részt a párt­oktatás különböző formáiban. örvendetes jelenség, hogy a részvevőknek csaknem a fele — 47 százaléka — pártonkivüli volt. Ez is mutatja, hogy pár­kájáért és világnézetéért, hir­desse a szocializmus igazságát. Ügy látjuk, hogy lapjainkban tovább kell erősíteni a kezde­ményező és a kritikai szelle­met. Az újságíróktól a mainál nagyobb segítséget várunk a tömegek szocialista erkölcsé­nek és magasabb szintű ízlésé­nek formálásában. Pártunk propaganda-tevé­kenységének egyik legfőbb cél­ja: a szocialista erkölcs nor­máinak meghonosítása az egész nép tudatában. A kapitalista világban az emberiség legjobb­jai által helyesen kidolgozott erkölcsi normák többsége nem érvényesülhetett, mert a ki­zsákmányolás szörnyű viszo­nyai az embert a másik ember farkasává tették. A helyes, ne­mes, magasztos erkölcsi elvek csak a mi társadalmunkban érvényesülhetnek, s magasabb szintre emelkednek, mert ki­egészülnek a szocializmus, a (Folyt, a 2. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents