Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

világ proletárjai, egyesüljetek* XIII. évfolyam, 258. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. november 3., szombat Ujetbb hatalmas lépés a világűr titkainak megismeréséhez A Szovjetunióból űrrakétát lőttek ki a Mars irányába MOSZKVA (TASZSZ): Csütörtökön a Szovjetunióból űrrakétát bocsátottak fel a Mars bolygó irányába. Ez az első ilyen jellegű felbocsátás. A tökéletesített hordozóra­kéta utolsó fokozata közbülső földkörüli pályára vitt fel egy nehéz mesterséges holdat, en­nek fedélzetéről történt az űr­rakéta indítása a Mars bolygó­hoz vezető pályára. Az űrrakétán Mars—1. elne­vezésű önműködő bolygóközi állomást helyeztek el, amely­nek súlya 893,5 kg. A Mars—1. elnevezésű boly­góközi állomás útja a Mars bolygó felé több mint hét hó­napig tart majd. A Mars—1. önműködő állo­más főbb feladatai: — A Mars bolygó felé törté­nő repülés során a világűr hu­zamosabb tanulmányozása; — a bolygóközi kozmikus rádióösszeköttetés létesítés; — a Mars bolygó lefényké­pezése, majd a Mars felületé­ről készített fényképeknek rá­diócsatornákon keresztül a Földre történő továbbítása. A telemetrikus. a mérő és a tudományos berendezés bekap­csolása a repülési programnak megfelelően, önműködően, va­lamint a Földről adott rádió­utasítások útján történik. Az önműködő állomás köve­tését, pályaadatainak meghatá­rozását, a tudományos infor­mációk vételét a Földön külön­leges mérőkomplexum és tá­volsági rádió-űrösszeköttetési központ végzi. A koordinációs számító köz-; pontban végzett mérések fel-; dolgozásának első eredményei! azt mutatják, hogy a Mars—1! önműködő állomás a számított-; hoz közeid röppályán halad. 1 Moszkvai idő szerint november! 2-án 10 órakor az állomás! 237 000 kilométer távolságra! lesz a Földtől, a Föld felszíné-; nek a 37 fok nyugati hosszúság; és a 48 fok északi szélesség; koordinátákkal meghatározott pontja felett. A Mars—1. önműködő állo­más valamennyi berendezése kifogástalanul működik. A Mars—1. önműködő boly­góközi állomás felbocsátása újabb lépés a világűr és a nap­rendszerhez tartozó bolygók ta­nulmányozásában. (MTI) Moszkvai jelentés a Mars-rakéta tel bocsátásának első visszhangjáról Sugár András, az MTI •oszkvai tudósítója jelenti: Moszkvai idő szerint pén­tekre virradó éjjel negyed egy órakor ismertette a szovjet rá­dió először a Mars-rakéta fel­bocsátásáról kiadott közle­ményt. Ebben a késői időpont­ban természetesen elmaradtak az ilyen események alkalmá­val szokásos jelenetek: az autórádiók körül gyülekező já­rókelők meglepett felkiáltásai és rögtönzött tudományos vitái, az Izvesztyija épülete előtt to­longó, hírekre éhes tömeg hul­lámzása. A hír nem keltett olyan kirobbanó izgalmat és érdeklődést, mint például a legutóbbi páros űrrepülés, mert az emberek már kissé hozzászoktak a szovjet tudo­mány sorozatos világsikereihez. A Mars-rakéta felbocsátása annál mélyebb tudományos ér­deklődést keltett. A moszkvai­ak emlékeznek a Venus irányá­ba felbocsátott rakétára, amelynek sorsáról csupán azért nem tudunk mindent, mert az iszonyú távolságban levő bolygóközi állomással ak­kor még nem sikerült végig biztosítani a kifogástalan rá­dióösszeköttetést. A hét hóna­pig repülő Mars-rakéta felbo- j csátásakor nyilván tekintetbe vették az eddigi tapasztalato­kat s maga az a tény, hogy ilyen kísérletre vállakoztak, ékesszólóan példázza a távol­sági rádióadás és vétel időköz­ben bekövetkezett fejlődését. A kora reggeli órákban az MTI moszkvai tudósítója nyi­latkozatot kért Pokrovszkij egyetemi tanártól, a világűr­kutatás neves tudósától. A professzor a következőket mondotta: — Az utóbbi években az űr­kutatás egyre változatosabb és tartalmasabb lett, formái és irányai is megsokasodtak, ezért ma már nem megy annyira szenzációszámba minden új vállalkozás, mint azelőtt. A most kapott hír azt mutatja, hogy tudósaink előkészítik az ember első utazását a Marsra, erre a viszonylag leginkább vi­tatott, de még mindig igen ke­véssé ismert bolygóra, amely Földünk tőszomszédja. Magá­ról a kísérletről egyelőre nem mondhatok többet; mint amennyit a hivatalos közlés tartalmaz. Annyit azonban elmondha­tok, hogy a legutóbbi nemzet­közi politikai válság után minden űrkutatási esemény Igen jó és bizalmat gerjesztő hír, hiszen az űrkutatás az a tudományág, amely egyesíti a nemzeteket és az egész embe­riséget, lehetővé teszi az em­beri szellem szárnyalását és az emberiség földi létfeltételeire ható kozmikus erők kutatását, tehát közvetve hozzájárul a vi­lág népeinek jólétéhez és vi­rágzásához. Ilyen szellemben üdvözlöm én is a történelem első Mars-rakétájának fel­bocsátását. A pénteki Pravdában Nyiko- laj Barabasov, az Ukrán Tudo­mányos Akadémia tagja na­gyobb cikkben összegezi az ed­digi Mars-kutatások eredmé­nyeit. Barabasov ismét leszö­gezi, hogy a Marson minden valószínűség szerint vannak bizonyos életformák. Erre vo­natkozóan a következő bizo­nyítékokra hivatkozik: 1. Ha a Mars tengereit nem töltené ki növényzet, a sivata­gok sárga pora hamarosan el­lepné a tengereket, amelyek ezután szín és fény tekinteté­ben a kontinensekhez hasonló­vá válnának. (A „tenger” kife­jezés a Mars-bolygón nem víz­tömeget, hanem meghatározott színű mélyedést jelent. A Szerk.) Ha viszont feltételez­zük, hogy a növények felső ré­szei leráznák magukról a port, akkor érthető, miért ma-; rád el ez a jelenség. Barába-! sov kimutatta, hogy a Mars egyes tengereiben tavasszal és nyáron zöldes árnyalat jelent meg, amely késő ősszel barna, majd télen szürke színbe megy át. 2. Sinton, a Mount Palamar-i csillagvizsgálóban egy 200 hü­velyk átmérőjű reflektorral kutatta a Mars-színkép infra­vörös részét, s a tengerek spektrumában szerves moleku­lákból eredő sugámyelő sávo­kat talált. Érdekes, hogy Bara­basov ugyanezen a területeken a színezés idényszerű változá­saira lett figyelmes: észlelései szerint tavasszal és nyáron zöldessé vált a megfigyelt te- (Főlyt. a 2. oldalon) A parádi új iskola tanulói valóban otthonuknak tekintik a modem, szép, hattanter­mes iskolát. Mikor épült, társadalmi munkában dolgoztak, hogy mielőbb beköltözhessenek a tudás várába. Most, miután átadták, nemcsak tanulni járnak az iskolába, hanem tantermü­ket rendbe is tartják. Kozéki Laci brigádja a VI. Á-ból, délutánonkint padlókefélő géppel tisztítja a tantermet. Magyar—indonéz barátsági szerződés Pénteken délben kicserélték a Magy társaság és az Indonéz Köztár­saság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsá­gi és együttműködési szerző­dés megerősítő okiratait. A kicserélésről szóló jegyző­könyvet magyar részről Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes, indonéz részről Imán Surjakusuma, az Indonéz Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője írta alá. (MTI) Szociális és egészségügyi kiadásokra 126, kulturális célokra 153 millió forintot irányoz elő megyénk 1963. évi költségvetése Szepesi Dénes, a raktáros, kiosztja a tisztítószereket. Tegnap a megyei tanács megtárgyalta és elfogadta He­ves megye 1963. évi költség- vetési tervezetét, az 1963. évi községfejlesztési terveket és az 1961. évi zárszámadásról szóló beszámolót. A költségvetési előirányzat növekedése az 1962. évihez vi­szonyítva, meghaladja az 52 millió forintot, ami 15 százalé­kos emelkedésnek felel meg. Évről évre növekszik a nem­zeti jövedelem, ennek követ­keztében több jut a megyének és több jut mindnyájunknak. A kongresszusi irányelvek cé­lul tűzték ki, hogy a nemzeti jövedelem jelentékeny részét lakásépítésre, egészségügyi, szociális, kulturális és kom­munális intézményeink bővíté­sére fordítsuk. — Ez a célkitűzés tükröződik megyénk költségvetésében, mert a kiadások 71 százalékát, azaz 279 millió forintot szociá­lis, egészségügyi és kulturális feladatok megvalósítására irá­nyoztunk elő — mondotta elő­terjesztésében dr. Pápay Gyula, a megyei tanács pénzügyi osz­tályvezetője. Már az idén 100 ággyal nö­velték a kórházi férőhelyek számát és a kórházi feladatok, a betegek gyógyítására hat­millió forinttal irányoztak elő többet, mint 1962-ben. A járó­betegek jobb orvosi ellátásáról gondoskodtak az SZTK rende­lőintézeti óraszámok növelésé­vel, járási székhelyeken, sőt egyes községekben vizsgázott fogászokat alkalmaztak, hogy megyénk távolabbi falvaiból ne kelljen messzire utazgatni. Megyénk mindhárom kórházá­ban megszervezik a véradó ál­lomást, jelentős mértékben ja­vítják az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet. Erre a célra 15 milliót, óvodákra 21, alsó- fokú oktatásra 81, középfokú oktatásra 20 millió forintot irá­nyoz elő a költségvetés. Horváth Ferenc megyei ta­nácstag a vita során kifejtette, hogy a költségvetés alapos, körültekintő munka eredmé­nye. A mintegy 500 millió fo­rintos költségvetés alkalmas az előttünk álló feladatok megva­lósítására. Rámutatott a tsz- vezetők továbbképzésének, a tapasztalatcserék, a fsz-ek ipa­ri és mezőgazdasági tanulókép­zésének fontosságára. Meg­nyugvással vette tudomásul, hogy ilyen célokra az elmúlt évit jóval meghaladó összege­ket irányoz elő a költségvetés. Tarjáni Istvánná megyei ta­nácstag elmondotta, hogy ma­radnak kielégítetlen igények, de anyagi erőforrásainkból a következő évben többre nem jut. Felhívta a figyelmet a községi állandó és idénybölcső­dék jobb kihasználására és a községfejlesztési tervek meg­valósítása során a társadalmi munka következetesebb meg­szervezésére. Győrfy Gyula a községi utak, hidak és a taná­csok kezelésében levő államo­sított házak felújítását, tata­rozását sürgette. Sályi János és Hudák Imre tanácstagok fel­hívták a figyelmet, hogy a gaz­daságszervező és irányító mun­kában, a tervezés, a végrehaj­tás és az ellenőrzés szakaszá­ban is fokozottabb mértékben érvényesüljön a dolgozó töme­gek részvétele. Vonatkozik ez a költségvetésre és a község­fejlesztési tervekre egyaránt. Több felszólalás és javaslat elhangzása után a megyei ta­nács az 1963. évi költségvetési tervezetet, a községfejlesztési terveket elfogadta. Vigyáznak az iskola környe­zetére is. Virág­ágyásokat ké­szítettek és szorgalmasan gondozzák, ápolják, hogy még késő ősszel is virágos le­gyen az iskola udvara. (Kiss Béla felvételei) Ülést tartott KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap délután Taufeld Franciska, a KPVDSZ országos központja szervezési osztály­vezető-helyettesének részvéte­lével ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága, ahol többek között'megtátgyaltók a mun­kavédelmi helyzet alakulását és a télre való felkészülést, majd a megyebizottság titkára, Szacsuri István által előter­jesztett, a november 12-i vá­lasztmányi ülés elé kerülő bo* számolót. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents